Zöldinfó

Újabb lengyel folyóból jelentettek halpusztulást

Rengeteg elpusztult halat találtak a Ner folyóban a Lengyelország középső részén található Lodzi vajdaságban – mondta el Dagmara Zalewska vajdasági szóvivő.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-18

Szerző:

Hell

A szóvivő hozzátette: a halpusztulásra Poddebice és Leczyca megye határán figyeltek fel. Hangsúlyozta: vizsgálódnak az ügyben, és figyelemmel kísérik a helyzetet. Mateusz Daszkiewicz, a szomszédos Nagy-lengyelországi vajdaság szóvivője azt mondta, hogy nincs szemmel látható szennyezőanyag a vízben. Az eddig bevizsgált vízmintákban sem találtak jelentős eltéréseket – mutatott rá. A helyi hatóságok rendkívüli ülést hívtak össze az ügyben. A Ner a Lodzi és Nagy-lengyelországi vajdaságon halad át, és az Oderába torkolló Warta egyik mellékfolyója. Az Odera német-lengyel határon futó szakaszán tömeges halpusztulást észleltek a héten. A lengyel hatóságok adatai szerint eddig tíz tonna haltetemet emeltek ki az Oderából.

A környezeti katasztrófa miatt belföldön és a folyó túlpartján fekvő Németországból is bírálatok érték a jobboldali lengyel kormányt, mondván, nem lépett időben a környezeti katasztrófa ügyében. A mérgezés első jeleit július végén észlelték, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő viszont szombaton úgy nyilatkozott, hogy csak “augusztus 9-én vagy 10-én” tájékoztatták a történtekről. A kormányfő pénteken leváltotta posztjáról Przemyslaw Dacát, a lengyel vízügyi hatóság vezetőjét és Michal Mistrzak környezetvédelmi főfelügyelőt, mert megítélése szerint túl lassan intézkedtek. Anna Moskwa lengyel klímaügyi miniszter szombaton megerősítette, hogy a lengyel és a német mérések is ugyanarra jutottak, nem találtak higanymérgezésre utaló nyomot a folyó vizében, ugyanakkor a víz sószintje megemelkedett. Az ügyet a lengyel ügyészség is vizsgálja.

Kapcsolódó tartalom:halak lengyelország pusztulás

Zöldinfó

Korszerűbb és rugalmasabb energiarendszer épülhet Magyarországon

Magyarország 552,3 millió eurót kap tisztább energiarendszerek finanszírozására.

Létrehozva:

21 perc telt el a létrehozás óta

2026-07-10

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank 2,5 milliárd eurót folyósít tizenegy uniós tagállam 51 tisztább energiarendszer kiépítésével kapcsolatos kezdeményezésének támogatására, az uniós a Modernizációs Alapból származó finanszírozásból Magyarország 552,3 millió eurót kap – írja az alternativenergia.hu. A brüsszeli közlemény szerint a most bejelentett finanszírozási kör kedvezményezett tagállamai Csehország (516,8 millió euró), Észtország (44,8 millió euró), Görögország (233,9 millió euró), Horvátország (109 millió euró), Lettország (40 millió euró), Litvánia (169 millió euró), Magyarország (552,3 millió euró), Lengyelország (180 millió euró), Portugália (81,4 millió euró), Románia (636,9 millió euró) és Szlovénia (20,2 millió euró).

A támogatás Magyarországon a villamosenergia-hálózat digitalizációját és fejlesztését finanszírozza. Közölték: a csütörtökön folyósított összegekkel együtt a Modernizációs Alapból 2021 januárja óta kifizetett teljes finanszírozás már 23,2 milliárd eurót tesz ki. A finanszírozás forrását az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből (ETS) származó bevételek jelentik – tájékoztattak. Az uniós bizottság magyarázata szerint a támogatott beruházások segíteni fogják az energiarendszerek korszerűsítését azáltal, hogy javítják az energiahatékonyságot az energia-, az ipari és a közlekedési ágazatban, valamint hozzájárulnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez is. A Modernizációs Alap támogatja az alacsonyabb költségvetésű kedvezményezett tagállamokat az energiarendszereik korszerűsítésében, éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseik elérésében, valamint a nemzeti energia- és klímaterveik végrehajtásában.

A csütörtökön folyósított összegek hozzá fognak járulni az uniós ipar versenyképességéhez is azáltal, hogy támogatják a modern, hatékony és ellenállóképes energiainfrastruktúra kiépítését, fellendítik a megújulóenergia-termelést és -tárolást, előmozdítják az innovációt, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az EU-nak kevesebb fosszilis üzemanyagot kelljen importálnia – tették hozzá.

Tovább olvasom