Zöldinfó
Újabb lengyel folyóból jelentettek halpusztulást
Rengeteg elpusztult halat találtak a Ner folyóban a Lengyelország középső részén található Lodzi vajdaságban – mondta el Dagmara Zalewska vajdasági szóvivő.
A szóvivő hozzátette: a halpusztulásra Poddebice és Leczyca megye határán figyeltek fel. Hangsúlyozta: vizsgálódnak az ügyben, és figyelemmel kísérik a helyzetet. Mateusz Daszkiewicz, a szomszédos Nagy-lengyelországi vajdaság szóvivője azt mondta, hogy nincs szemmel látható szennyezőanyag a vízben. Az eddig bevizsgált vízmintákban sem találtak jelentős eltéréseket – mutatott rá. A helyi hatóságok rendkívüli ülést hívtak össze az ügyben. A Ner a Lodzi és Nagy-lengyelországi vajdaságon halad át, és az Oderába torkolló Warta egyik mellékfolyója. Az Odera német-lengyel határon futó szakaszán tömeges halpusztulást észleltek a héten. A lengyel hatóságok adatai szerint eddig tíz tonna haltetemet emeltek ki az Oderából.
A környezeti katasztrófa miatt belföldön és a folyó túlpartján fekvő Németországból is bírálatok érték a jobboldali lengyel kormányt, mondván, nem lépett időben a környezeti katasztrófa ügyében. A mérgezés első jeleit július végén észlelték, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő viszont szombaton úgy nyilatkozott, hogy csak “augusztus 9-én vagy 10-én” tájékoztatták a történtekről. A kormányfő pénteken leváltotta posztjáról Przemyslaw Dacát, a lengyel vízügyi hatóság vezetőjét és Michal Mistrzak környezetvédelmi főfelügyelőt, mert megítélése szerint túl lassan intézkedtek. Anna Moskwa lengyel klímaügyi miniszter szombaton megerősítette, hogy a lengyel és a német mérések is ugyanarra jutottak, nem találtak higanymérgezésre utaló nyomot a folyó vizében, ugyanakkor a víz sószintje megemelkedett. Az ügyet a lengyel ügyészség is vizsgálja.
Zöldinfó
Félmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
Át kell átgondolni a gazdálkodást a természeti erőforrásokkal.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Teljes mértékben át kell gondolni a gazdálkodást a természeti erőforrásokkal a fenntartható energiaátmenet érdekében – közölte a WWF Magyarország az MTI-vel. A szervezet a fakitermelési moratórium szeptember 30-iki lejárta miatt kérdésesnek tartja, hogy megmaradnak-e a legértékesebb erdők, hiszen Magyarországon a tűzifa 44 százaléka védett, fokozottan védett vagy Natura 2000 területről származik, a biomassza-erőművek pedig évről évre több fát égetnek el – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A helyzet megköveteli a rendszerszintű felülvizsgálatot, az erdőkből származó erőművi tűzifa-felhasználás átértékelését – írta széles körű szakmai egyeztetést sürgetve a WWF Magyarország. Hangsúlyozták: ha a biomassza-erőművek hőkövető üzemre állnának át, félmillió köbméterrel kevesebb fásszárút égetnének el.
Az átállást az állam jogszabály-módosítással és a támogatások újragondolásával ösztönözhetné a közlemény szerint. Kifogásolják a moratórium időzítését is, mert – tették hozzá – a most kitermelt faanyag ebben a szezonban nem alkalmas minőségi tűzifának. Az intézkedésre a 300 ezer köbméter szociális tűzifa biztosítása érdekében lenne szükség, de kevésbé pazarló felhasználás mellett ez a mennyiség is megspórolható, hiszen a megfelelően előkészített tűzifa fűtőértéke kétszeres is lehet a friss vágásból érkezőhöz képest.
A WWF ezért a fakitermelési moratórium meghosszabbítását is javasolja – olvasható a közleményben. A kormány június elején jelentette be, hogy átmeneti fakitermelési moratóriumot vezet be a legértékesebb védett állami erdőkben és a Natura 2000-es területeken, szeptember 30-ig szünetelteti az olyan fakitermelést, amely az erdők hosszú távú állapotát érdemben befolyásolja.
A moratórium ideje alatt a szakemberek felmérik az erdők állapotát, kidolgozzák az új természetvédelmi szabályokat, és csak ezután születik hosszú távú döntés az erdőgazdálkodás rendszeréről – ígérték akkor. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter szerdán a Facebook-oldalán azt írta, hogy a moratórium időszaka alatt részletesen felmérték a magyarországi erdőterületeket, hogy felelős és megalapozott döntéseket hozhassanak. Kiemelte, a magas ökológiai értékű, őshonos erdőállományokat szigorúan védik, ezek nem szolgálhatnak faanyagtermelésre. A többi területen pedig olyan fenntartható gazdálkodásra állnak át, amely egyszerre garantálja az erdők és a biodiverzitás megőrzését, a klímaváltozás elleni hatékony védelmet és a lakosság számára szükséges tűzifa biztosítását.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaJelentősen csökkentik a dízel szabályozott árát Szlovéniában
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
