Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újabb lengyel folyóból jelentettek halpusztulást

Rengeteg elpusztult halat találtak a Ner folyóban a Lengyelország középső részén található Lodzi vajdaságban – mondta el Dagmara Zalewska vajdasági szóvivő.

Létrehozva:

|

A szóvivő hozzátette: a halpusztulásra Poddebice és Leczyca megye határán figyeltek fel. Hangsúlyozta: vizsgálódnak az ügyben, és figyelemmel kísérik a helyzetet. Mateusz Daszkiewicz, a szomszédos Nagy-lengyelországi vajdaság szóvivője azt mondta, hogy nincs szemmel látható szennyezőanyag a vízben. Az eddig bevizsgált vízmintákban sem találtak jelentős eltéréseket – mutatott rá. A helyi hatóságok rendkívüli ülést hívtak össze az ügyben. A Ner a Lodzi és Nagy-lengyelországi vajdaságon halad át, és az Oderába torkolló Warta egyik mellékfolyója. Az Odera német-lengyel határon futó szakaszán tömeges halpusztulást észleltek a héten. A lengyel hatóságok adatai szerint eddig tíz tonna haltetemet emeltek ki az Oderából.

A környezeti katasztrófa miatt belföldön és a folyó túlpartján fekvő Németországból is bírálatok érték a jobboldali lengyel kormányt, mondván, nem lépett időben a környezeti katasztrófa ügyében. A mérgezés első jeleit július végén észlelték, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő viszont szombaton úgy nyilatkozott, hogy csak “augusztus 9-én vagy 10-én” tájékoztatták a történtekről. A kormányfő pénteken leváltotta posztjáról Przemyslaw Dacát, a lengyel vízügyi hatóság vezetőjét és Michal Mistrzak környezetvédelmi főfelügyelőt, mert megítélése szerint túl lassan intézkedtek. Anna Moskwa lengyel klímaügyi miniszter szombaton megerősítette, hogy a lengyel és a német mérések is ugyanarra jutottak, nem találtak higanymérgezésre utaló nyomot a folyó vizében, ugyanakkor a víz sószintje megemelkedett. Az ügyet a lengyel ügyészség is vizsgálja.

 

Advertisement

Zöldinfó

Magyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak

Magyarország nem támogatja az Európai Unió új, az épületeket és a közúti közlekedést érintő kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Raisz Anikó az uniós tagállamok környezetvédelemért felelős minisztereinek ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, az ETS2 esetében a magyar álláspont a kezdetektől fogva tiszta és világos: “mi úgy gondoljuk, hogy az ETS2 a magyar állampolgárok, de a többi európai uniós tagállam állampolgárai számára is egy olyan gondot, egy olyan mindennapi, kézzelfogható anyagi terhet jelentene, amit nem engedhetünk meg, különösen nem a mostani időkben”. “Úgy gondoljuk, hogy az ETS2 nem alkalmas eszköz a klímasemlegesség eléréséhez. Az egész rossz, nincs jól megtervezve. Nem fogja meghozni a remélt eredményeket” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: ezért “az a minimum”, hogy az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra kiterjedő ETS2 rendszer bevezetését az EU 2030-ig elhalasztja – ismertette az alternativenergia.hu.

Raisz Anikó elmondta, hogy a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) reformjára szükség van, de annak figyelembe kell vennie az európai, benne a magyar ipar problémáit, és nem szabad még nagyobb terhet helyeznie a gazdasági szereplőkre. Kijelentette: figyelembe kell venni a magyar ipar, illetőleg az európai ipar versenyképességi problémáit, és szembe kell nézni azzal, hogy az ETS1 mennyiben felelős azokért. Olyan módosításokat érdemes majd a harmadik negyedévben végrehajtani, amelyek valóban segítenek ezeken a problémákon, nem pedig növelik azok kockázatait – mondta. Közölte továbbá, az ipari energiaárak 20 százalékért az ETS rendszer felelős, ami – szavai szerint – olyan kérdés, amivel foglalkozni kell, különösen az energiaigényes ágazatok esetében.

A kibocsátásokat illetően az államtitkár értékelte, hogy az Európai Bizottság is észrevette a szabályi változások szükségességét, azonban kiemelte: Magyarország szerint a tervezett változtatások nem elegendőek. Több módosításra van szükség, különösen a technológiai semlegesség és a rugalmasság tekintetében intenzívebb és alkalmasabb eszközöket kell találni. Az Európában beruházni kívánóknak biztonságot az EU azzal tudna biztosítani, ha olyan szabályrendszert hozna létre, amely hosszú távon működőképes, amit nem kell 4-5 évente módosítani és igazodna a realitásokhoz – hívta fel a figyelmet. A nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államtitkár közölte:

Advertisement

Magyarország álláspontja szerint jelen pillanatban nem létezik olyan megoldás, mely nukleáris energia nélkül a tiszta megújuló energiaforrásokból fenn tudná tartani az európai gazdaságot és társadalmat. “Nem létezik jelenleg ilyen megoldás, ezért Magyarország továbbra is úgy látja, hogy a magyar döntés helyes volt: a Paksi Atomerőmű nélkül igen nagy problémákkal szembesülnénk” – tette hozzá nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák