Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újabb lengyel folyóból jelentettek halpusztulást

Rengeteg elpusztult halat találtak a Ner folyóban a Lengyelország középső részén található Lodzi vajdaságban – mondta el Dagmara Zalewska vajdasági szóvivő.

Létrehozva:

|

A szóvivő hozzátette: a halpusztulásra Poddebice és Leczyca megye határán figyeltek fel. Hangsúlyozta: vizsgálódnak az ügyben, és figyelemmel kísérik a helyzetet. Mateusz Daszkiewicz, a szomszédos Nagy-lengyelországi vajdaság szóvivője azt mondta, hogy nincs szemmel látható szennyezőanyag a vízben. Az eddig bevizsgált vízmintákban sem találtak jelentős eltéréseket – mutatott rá. A helyi hatóságok rendkívüli ülést hívtak össze az ügyben. A Ner a Lodzi és Nagy-lengyelországi vajdaságon halad át, és az Oderába torkolló Warta egyik mellékfolyója. Az Odera német-lengyel határon futó szakaszán tömeges halpusztulást észleltek a héten. A lengyel hatóságok adatai szerint eddig tíz tonna haltetemet emeltek ki az Oderából.

A környezeti katasztrófa miatt belföldön és a folyó túlpartján fekvő Németországból is bírálatok érték a jobboldali lengyel kormányt, mondván, nem lépett időben a környezeti katasztrófa ügyében. A mérgezés első jeleit július végén észlelték, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő viszont szombaton úgy nyilatkozott, hogy csak “augusztus 9-én vagy 10-én” tájékoztatták a történtekről. A kormányfő pénteken leváltotta posztjáról Przemyslaw Dacát, a lengyel vízügyi hatóság vezetőjét és Michal Mistrzak környezetvédelmi főfelügyelőt, mert megítélése szerint túl lassan intézkedtek. Anna Moskwa lengyel klímaügyi miniszter szombaton megerősítette, hogy a lengyel és a német mérések is ugyanarra jutottak, nem találtak higanymérgezésre utaló nyomot a folyó vizében, ugyanakkor a víz sószintje megemelkedett. Az ügyet a lengyel ügyészség is vizsgálja.

 

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák