Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újabb négy Mol Bubi állomást adtak át Budapesten

Létrehozva:

|

Újabb négy gyűjtőállomással bővült a Mol Bubi közbringarendszer hálózata a VI. kerületben – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pénteken az MTI-vel.

A fővárosi önkormányzat, a BKK és a VI. kerületi önkormányzat együttműködésében, a Mol támogatásával gyűjtőállomást hoztak létre a Hunyadi téren, a Szondi utca és a Bajza utca, valamint az Izabella utca és Szondi utca kereszteződésében, valamint a Podmaniczky utca és a Teréz körút sarkán. A közlemény szerint Karácsony Gergely főpolgármester az új gyűjtőállomások átadásával egybekötött sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Mol Bubi igazi sikertörténet, a közbringarendszer mára szerves része lett a fővárosi közlekedésnek. A klímaválság és az energiaválság is azt bizonyítja, hogy az irány helyes, a szolgáltatást tovább kell fejleszteni – tette hozzá. Idézték Walter Katalint, a BKK vezérigazgatóját is, aki hangsúlyozta, hogy a Mol Bubi egy környezettudatos, egészséges, és gyors megoldás a városi közlekedésben. A cégvezető kiemelte, hogy a rendszer újabb mérföldkőhöz érkezett: a tavaly májusi megújulás óta november közepéig már több mint 4 millió alkalommal ültek a kerékpárokra.

Walter Katalin jelezte azt is, hogy hamarosan a Blaha Lujza téren is lesznek gyűjtőállomások.
Soproni Tamás (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) terézvárosi polgármester azt emelte ki, hogy egy élhetőbb, tisztább levegőjű város megteremtéséhez ugyanúgy hozzátartozik a zöld környezet védelme, a fásítás, mint a környezetkímélő közlekedés népszerűsítése. Soproni Tamás azt mondta, ahogy nő a biciklit használók száma, úgy bővítik a szükséges tárolóhelyeket, és egyben biztosítják az elektromos rollerek kulturált elhelyezését is Budapest szívében.

Advertisement

A BKK közleménye szerint Pantl Péter, a Mol-csoport kommunikációs igazgatója arról beszélt, budapesti székhelyű cégként fontos a társaságnak az is, hogy így már 177 állomás és 2060 kerékpár segíti a környezetbarát közlekedési formát kedvelőket a fővárosban. A cégcsoport a jövőben is támogatja azokat a fejlesztéseket, amelyek az ügyféligényekre és fenntarthatóságra fókuszálva tehetik még népszerűbbé a Mol Bubit – mondta. A BKK emlékeztetett arra, hogy májusban és júniusban a VIII. kerület, majd a XI. kerület 15 új pontján jöttek létre gyűjtőállomások, így a pénteki átadás után már 177 helyszínen lehet felvenni és leadni a kerékpárokat.

 

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák