Zöldinfó

Újabb négy Mol Bubi állomást adtak át Budapesten

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-20

Szerző:

Hell

Újabb négy gyűjtőállomással bővült a Mol Bubi közbringarendszer hálózata a VI. kerületben – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pénteken az MTI-vel.

A fővárosi önkormányzat, a BKK és a VI. kerületi önkormányzat együttműködésében, a Mol támogatásával gyűjtőállomást hoztak létre a Hunyadi téren, a Szondi utca és a Bajza utca, valamint az Izabella utca és Szondi utca kereszteződésében, valamint a Podmaniczky utca és a Teréz körút sarkán. A közlemény szerint Karácsony Gergely főpolgármester az új gyűjtőállomások átadásával egybekötött sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Mol Bubi igazi sikertörténet, a közbringarendszer mára szerves része lett a fővárosi közlekedésnek. A klímaválság és az energiaválság is azt bizonyítja, hogy az irány helyes, a szolgáltatást tovább kell fejleszteni – tette hozzá. Idézték Walter Katalint, a BKK vezérigazgatóját is, aki hangsúlyozta, hogy a Mol Bubi egy környezettudatos, egészséges, és gyors megoldás a városi közlekedésben. A cégvezető kiemelte, hogy a rendszer újabb mérföldkőhöz érkezett: a tavaly májusi megújulás óta november közepéig már több mint 4 millió alkalommal ültek a kerékpárokra.

Walter Katalin jelezte azt is, hogy hamarosan a Blaha Lujza téren is lesznek gyűjtőállomások.
Soproni Tamás (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) terézvárosi polgármester azt emelte ki, hogy egy élhetőbb, tisztább levegőjű város megteremtéséhez ugyanúgy hozzátartozik a zöld környezet védelme, a fásítás, mint a környezetkímélő közlekedés népszerűsítése. Soproni Tamás azt mondta, ahogy nő a biciklit használók száma, úgy bővítik a szükséges tárolóhelyeket, és egyben biztosítják az elektromos rollerek kulturált elhelyezését is Budapest szívében.

A BKK közleménye szerint Pantl Péter, a Mol-csoport kommunikációs igazgatója arról beszélt, budapesti székhelyű cégként fontos a társaságnak az is, hogy így már 177 állomás és 2060 kerékpár segíti a környezetbarát közlekedési formát kedvelőket a fővárosban. A cégcsoport a jövőben is támogatja azokat a fejlesztéseket, amelyek az ügyféligényekre és fenntarthatóságra fókuszálva tehetik még népszerűbbé a Mol Bubit – mondta. A BKK emlékeztetett arra, hogy májusban és júniusban a VIII. kerület, majd a XI. kerület 15 új pontján jöttek létre gyűjtőállomások, így a pénteki átadás után már 177 helyszínen lehet felvenni és leadni a kerékpárokat.

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom