Zöldinfó

Újabb négy Mol Bubi állomást adtak át Budapesten

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-20

Szerző:

Hell

Újabb négy gyűjtőállomással bővült a Mol Bubi közbringarendszer hálózata a VI. kerületben – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pénteken az MTI-vel.

A fővárosi önkormányzat, a BKK és a VI. kerületi önkormányzat együttműködésében, a Mol támogatásával gyűjtőállomást hoztak létre a Hunyadi téren, a Szondi utca és a Bajza utca, valamint az Izabella utca és Szondi utca kereszteződésében, valamint a Podmaniczky utca és a Teréz körút sarkán. A közlemény szerint Karácsony Gergely főpolgármester az új gyűjtőállomások átadásával egybekötött sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Mol Bubi igazi sikertörténet, a közbringarendszer mára szerves része lett a fővárosi közlekedésnek. A klímaválság és az energiaválság is azt bizonyítja, hogy az irány helyes, a szolgáltatást tovább kell fejleszteni – tette hozzá. Idézték Walter Katalint, a BKK vezérigazgatóját is, aki hangsúlyozta, hogy a Mol Bubi egy környezettudatos, egészséges, és gyors megoldás a városi közlekedésben. A cégvezető kiemelte, hogy a rendszer újabb mérföldkőhöz érkezett: a tavaly májusi megújulás óta november közepéig már több mint 4 millió alkalommal ültek a kerékpárokra.

Walter Katalin jelezte azt is, hogy hamarosan a Blaha Lujza téren is lesznek gyűjtőállomások.
Soproni Tamás (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) terézvárosi polgármester azt emelte ki, hogy egy élhetőbb, tisztább levegőjű város megteremtéséhez ugyanúgy hozzátartozik a zöld környezet védelme, a fásítás, mint a környezetkímélő közlekedés népszerűsítése. Soproni Tamás azt mondta, ahogy nő a biciklit használók száma, úgy bővítik a szükséges tárolóhelyeket, és egyben biztosítják az elektromos rollerek kulturált elhelyezését is Budapest szívében.

A BKK közleménye szerint Pantl Péter, a Mol-csoport kommunikációs igazgatója arról beszélt, budapesti székhelyű cégként fontos a társaságnak az is, hogy így már 177 állomás és 2060 kerékpár segíti a környezetbarát közlekedési formát kedvelőket a fővárosban. A cégcsoport a jövőben is támogatja azokat a fejlesztéseket, amelyek az ügyféligényekre és fenntarthatóságra fókuszálva tehetik még népszerűbbé a Mol Bubit – mondta. A BKK emlékeztetett arra, hogy májusban és júniusban a VIII. kerület, majd a XI. kerület 15 új pontján jöttek létre gyűjtőállomások, így a pénteki átadás után már 177 helyszínen lehet felvenni és leadni a kerékpárokat.

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom