Zöldinfó

Újabb négy Mol Bubi állomást adtak át Budapesten

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-20

Szerző:

Hell

Újabb négy gyűjtőállomással bővült a Mol Bubi közbringarendszer hálózata a VI. kerületben – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pénteken az MTI-vel.

A fővárosi önkormányzat, a BKK és a VI. kerületi önkormányzat együttműködésében, a Mol támogatásával gyűjtőállomást hoztak létre a Hunyadi téren, a Szondi utca és a Bajza utca, valamint az Izabella utca és Szondi utca kereszteződésében, valamint a Podmaniczky utca és a Teréz körút sarkán. A közlemény szerint Karácsony Gergely főpolgármester az új gyűjtőállomások átadásával egybekötött sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Mol Bubi igazi sikertörténet, a közbringarendszer mára szerves része lett a fővárosi közlekedésnek. A klímaválság és az energiaválság is azt bizonyítja, hogy az irány helyes, a szolgáltatást tovább kell fejleszteni – tette hozzá. Idézték Walter Katalint, a BKK vezérigazgatóját is, aki hangsúlyozta, hogy a Mol Bubi egy környezettudatos, egészséges, és gyors megoldás a városi közlekedésben. A cégvezető kiemelte, hogy a rendszer újabb mérföldkőhöz érkezett: a tavaly májusi megújulás óta november közepéig már több mint 4 millió alkalommal ültek a kerékpárokra.

Walter Katalin jelezte azt is, hogy hamarosan a Blaha Lujza téren is lesznek gyűjtőállomások.
Soproni Tamás (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) terézvárosi polgármester azt emelte ki, hogy egy élhetőbb, tisztább levegőjű város megteremtéséhez ugyanúgy hozzátartozik a zöld környezet védelme, a fásítás, mint a környezetkímélő közlekedés népszerűsítése. Soproni Tamás azt mondta, ahogy nő a biciklit használók száma, úgy bővítik a szükséges tárolóhelyeket, és egyben biztosítják az elektromos rollerek kulturált elhelyezését is Budapest szívében.

A BKK közleménye szerint Pantl Péter, a Mol-csoport kommunikációs igazgatója arról beszélt, budapesti székhelyű cégként fontos a társaságnak az is, hogy így már 177 állomás és 2060 kerékpár segíti a környezetbarát közlekedési formát kedvelőket a fővárosban. A cégcsoport a jövőben is támogatja azokat a fejlesztéseket, amelyek az ügyféligényekre és fenntarthatóságra fókuszálva tehetik még népszerűbbé a Mol Bubit – mondta. A BKK emlékeztetett arra, hogy májusban és júniusban a VIII. kerület, majd a XI. kerület 15 új pontján jöttek létre gyűjtőállomások, így a pénteki átadás után már 177 helyszínen lehet felvenni és leadni a kerékpárokat.

Zöldinfó

Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének

Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.

Létrehozva:

12 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.

Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.

Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.

A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:

„A Tudomány Fája

Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.

A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.

Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”

Tovább olvasom