Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újabb rovarölő permetezőszer kapott engedélyt Magyarországon a drónnal történő kijuttatásra

Újabb rovarölő szer juttatható ki Magyarországon pilóta nélküli légi járművel, mivel engedélyt kapott a Coragen 20 SC rovarölő permetezőszer szántóföldi felhasználásra kukorica, csemege és pattogatni való kukorica kultúrákban. Így már két engedélyezett drónnal alkalmazható szer van jelen, azonban továbbra is kiemelten fontos, hogy minden felhasználó betartsa a speciális szabályokat és a munkavédelmi előírásokat.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A drónra történő kiterjesztéshez a Coragen 20 SC rovarölő készítmény két szempontból is bizonyított. A permetezőszer hatékonyságát a gyártó a Nébih útmutatójának megfelelően beállított kísérletekkel igazolta. Emellett a szintén a Nébih útmutatóban előírt elsodródási vizsgálatokkal bizonyította ökotoxikológiai és humántoxikológiai szempontból a biztonságos felhasználást. A készítmény kukorica (vetőmag-, szemes-, silókukorica), valamint csemege és pattogatni való kukorica kultúrában alkalmazható drónnal történő permetezéssel. A termesztők a kukoricamoly, illetve a gyapottok-bagolylepke ellen védekezhetnek a segítségével. Amellett, hogy kizárólag engedélyezett szereket alkalmazzanak a gazdák, kiemelten fontos a munkavédelmi előírások szigorú betartása is. A drón legnagyobb megengedett repülési sebessége 15 km/h. A permetezés során továbbá biztosítani kell azt is, hogy a kezelendő kultúrára kerülő permetlé cseppek 50%-os térfogat szerinti átmérője legalább 200 µm legyen. A Coragen 20 SC készítmény kijuttatása a DropMax elsodródást csökkentő adalékanyag egyidejű alkalmazása mellett történhet. A kezelt területtől tartandó védőtávolság 20 méter. A Nébih felhívja az érintettek figyelmét, hogy a jogszerű tevékenységhez az alkalmazott drónnak típusminősítéssel szükséges rendelkeznie, valamint a drón pilótájának is szerepelnie kell a Nébih által vezetett drónpilóta nyilvántartásban. A drónnal történő permetezés változatlanul légi növényvédelemnek minősül, ezért kizárólag növényorvos felügyelete mellett végezhető (44/2005. (V.6.) rendelet 10. §). Továbbá a tevékenység megkezdése előtt engedélyt kell kérni a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályától (44/2005. (V.6.) rendelet 3/A. § és 3/B. §). A munka megkezdése előtt a kezelt terület és a hozzá tartozó védősáv szélén a következő felirattal ellátott, figyelmeztető táblákat kell elhelyezni: „Pilóta nélküli légi járművel (drónnal) történő permetezés folyik ezen a területen, belépni a területre veszélyes és tilos!”

Kapcsolódó jogszabály:
A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V.6.) FVM-GKM-KvVM rendelet

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Advertisement

Zöldinfó

Már egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program

Zalaegerszeg három épületének tetején csapdákkal fogják be a galambokat a túlszaporodás miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) kifejtette: Zalaegerszeg forgalmas közterületein – tereken, parkokban, belvárosi épületek homlokzatán, lakóházak fedett erkélyein, tetőszerkezetein – nagy mennyiségben jelentek meg házi és parlagi galambok – írja az alternativenergia.hu. A galambállomány növekedésének okaként a szakértők a városias környezetben rendelkezése álló nagy mennyiségű táplálékforrást, vagyis a szemetesedényeket, az ételmaradványokat és a tudatos emberi etetést, továbbá a ragadozók hiányát és a kiváló fészkelési lehetőségeket sorolják fel. Az őszi betakarítási időszakban a város peremterületén működő gabonatároló környezetében, állattartó telepeken a galambok egész évben ezres nagyságrendben jelennek meg. Strandok, szökőkutak, de az emeletes házak lapos tetején megálló víztócsák is itatóhelyet jelentenek számukra.

A galambok jelenléte az emberek által sűrűn látogatott területeken azonban kiemelt közegészségügyi kockázatot jelent, a túlszaporodott állomány komoly kihívás a közterületek, erkélyek, ablakpárkányok folyamatos tisztántartása szempontjából is – mutatott rá. A városvezető kiemelte, hogy az elmúlt időszakban több lakossági és intézményi megkeresés érkezett a polgármesteri hivatalhoz a galambok által okozott kártételek köztisztasági és közegészségügyi kockázatával kapcsolatban. A túlszaporodott állomány okozta probléma megoldása érdekében az önkormányzat “humánus, az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó szabályoknak megfelelő módszert” alkalmaz.

Galambok befogásával és elszállításával foglalkozó galambász szakvállalkozót kerestek meg, akivel közösen elsőként három helyszínt jelöltek ki élve fogó csapdák kihelyezésére. A polgármesteri hivatal tetején, a Tudomány és Technika Háza tetején, valamint az AquaCity tornyán egy hónapra egy-egy élve fogó varsacsapdát helyeznek ki, amibe élelem és itató kerül. A csapdák a halfogó varsák elvén működnek: a madár egy billenő ajtón keresztül be tud menni, ki azonban már nem tud jutni. A csapdákat a vállalkozó folyamatosan ellenőrzi, üríti, a befogott galambokat átválogatják, a gyűrűs postagalambokat a városon kívül szabadon engedik, a többi befogott madarat pedig elszállítják.

Advertisement

Balaicz Zoltán kitért arra, hogy a szakemberek tapasztalatai alapján már egy hónap alatt látványos eredmény érhető el, akár több száz egyed is befogható ezzel a módszerrel, ami a város területén jelentős mértékű állománycsökkenést jelenthet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák