Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újabb rovarölő permetezőszer kapott engedélyt Magyarországon a drónnal történő kijuttatásra

Újabb rovarölő szer juttatható ki Magyarországon pilóta nélküli légi járművel, mivel engedélyt kapott a Coragen 20 SC rovarölő permetezőszer szántóföldi felhasználásra kukorica, csemege és pattogatni való kukorica kultúrákban. Így már két engedélyezett drónnal alkalmazható szer van jelen, azonban továbbra is kiemelten fontos, hogy minden felhasználó betartsa a speciális szabályokat és a munkavédelmi előírásokat.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A drónra történő kiterjesztéshez a Coragen 20 SC rovarölő készítmény két szempontból is bizonyított. A permetezőszer hatékonyságát a gyártó a Nébih útmutatójának megfelelően beállított kísérletekkel igazolta. Emellett a szintén a Nébih útmutatóban előírt elsodródási vizsgálatokkal bizonyította ökotoxikológiai és humántoxikológiai szempontból a biztonságos felhasználást. A készítmény kukorica (vetőmag-, szemes-, silókukorica), valamint csemege és pattogatni való kukorica kultúrában alkalmazható drónnal történő permetezéssel. A termesztők a kukoricamoly, illetve a gyapottok-bagolylepke ellen védekezhetnek a segítségével. Amellett, hogy kizárólag engedélyezett szereket alkalmazzanak a gazdák, kiemelten fontos a munkavédelmi előírások szigorú betartása is. A drón legnagyobb megengedett repülési sebessége 15 km/h. A permetezés során továbbá biztosítani kell azt is, hogy a kezelendő kultúrára kerülő permetlé cseppek 50%-os térfogat szerinti átmérője legalább 200 µm legyen. A Coragen 20 SC készítmény kijuttatása a DropMax elsodródást csökkentő adalékanyag egyidejű alkalmazása mellett történhet. A kezelt területtől tartandó védőtávolság 20 méter. A Nébih felhívja az érintettek figyelmét, hogy a jogszerű tevékenységhez az alkalmazott drónnak típusminősítéssel szükséges rendelkeznie, valamint a drón pilótájának is szerepelnie kell a Nébih által vezetett drónpilóta nyilvántartásban. A drónnal történő permetezés változatlanul légi növényvédelemnek minősül, ezért kizárólag növényorvos felügyelete mellett végezhető (44/2005. (V.6.) rendelet 10. §). Továbbá a tevékenység megkezdése előtt engedélyt kell kérni a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályától (44/2005. (V.6.) rendelet 3/A. § és 3/B. §). A munka megkezdése előtt a kezelt terület és a hozzá tartozó védősáv szélén a következő felirattal ellátott, figyelmeztető táblákat kell elhelyezni: „Pilóta nélküli légi járművel (drónnal) történő permetezés folyik ezen a területen, belépni a területre veszélyes és tilos!”

Kapcsolódó jogszabály:
A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V.6.) FVM-GKM-KvVM rendelet

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Advertisement

Zöldinfó

Ritkaföldfémek és lítium: geopolitikai fegyverré válhatnak a kritikus nyersanyagok

A kritikus nyersanyagok ellátási láncainak diverzifikálását sürgeti a Nemzetközi Energiaügynökség.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kritikus nyersanyagok ellátási láncainak földrajzi koncentrációja tovább erősödött, miközben az exportkorlátozások miatt az ellátásbiztonsági kockázatok egyre inkább gazdasági és nemzetbiztonsági kihívássá válnak – állapította meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közzétett Global Critical Minerals Outlook 2026 című tanulmányában. A jelentés szerint a kritikus ásványi nyersanyagok az elmúlt években az energia-, gazdaság- és nemzetbiztonsági politika középpontjába kerültek – írja az alternativenergia.hu. Bár továbbra is aggodalomra ad okot egyes nyersanyagok – különösen a réz – jövőbeni kínálata, a kormányok figyelme egyre inkább az ellátási láncok ellenálló képességének növelésére és a beszerzési források diverzifikálására irányul.

Az IEA rámutatott, hogy a finomítási kapacitások koncentrációja 2025-ben tovább nőtt. Az elmúlt két évben a finomított nyersanyagok kínálatának bővüléséből a nikkel esetében több mint háromnegyed részt Indonézia, a többi kulcsfontosságú energiahordozó-ásvány esetében pedig Kína adta. A mangán, a nikkel és a grafit piacán a kínálat növekedése gyakorlatilag teljes egészében a vezető piaci szereplőtől származott. Kivételt a ritkaföldfémek jelentettek, ahol az Egyesült Államokban indított új beruházások és a malajziai termelés bővülése mérsékelte a koncentrációt. A tanulmány szerint az exportkorlátozások megsokszorozódása a korábban elméleti kockázatnak tekintett ellátási függőséget közvetlen gazdasági fenyegetéssé változtatta.

Kína 2023 óta megháromszorozta az exportellenőrzés alá vont ásványi termékek körét, míg a Kongói Demokratikus Köztársaság a kobaltra, Zimbabwe a lítiumra, Mozambik pedig a grafitra vezetett be kereskedelmi korlátozásokat. Az IEA kiemelte, hogy 2025-ben már kézzelfoghatóvá váltak a túlzottan koncentrált ellátási láncok gazdasági következményei. Kína tavaly áprilisban exportkorlátozásokat vezetett be hét nehéz ritkaföldfémre, ami több autógyártót termelésének visszafogására vagy ideiglenes leállítására kényszerített. Az októberben tovább szigorított intézkedések – amelyeket később egy évre felfüggesztettek – teljes körű bevezetése évente mintegy 6500 milliárd dollár értékű, Kínán kívüli feldolgozóipari termelést veszélyeztethetne az autóiparban, a csúcstechnológiai, a védelmi és az energetikai ágazatban.

Advertisement

A jelentés szerint a kritikus ásványi nyersanyagokba irányuló beruházások értéke 2025-ben 9 százalékkal csökkent, ezzel több éves növekedési időszak szakadt meg. A legnagyobb visszaesés az akkumulátoripari fémeknél következett be: a beruházási kiadások több mint 20 százalékkal, a lítiumtermelő vállalatok esetében pedig mintegy 40 százalékkal estek vissza. Ezzel szemben a rézipari beruházások 8 százalékkal emelkedtek, ami az IEA szerint a fém hosszú távú keresleti kilátásaiba vetett bizalmat tükrözi.

Az ügynökség ugyanakkor kedvező fejleménynek nevezte, hogy a kormányok egyre aktívabban támogatják a kritikus nyersanyagok ellátásának bővítését és diverzifikálását. A fejlett gazdaságok állami finanszírozási vállalásai 2025-ben megközelítették a 65 milliárd dollárt, ami több mint négyszerese a 2023-as szintnek, bár a tényleges kifizetések továbbra is elmaradnak a vállalásoktól. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója szerint a legfrissebb elemzés azt mutatja, hogy viszonylag kis mennyiségű kritikus nyersanyag ellátási láncaitól rendkívül nagy gazdasági érték függ, miközben ezek a láncok továbbra is erősen koncentráltak és sérülékenyek. Hozzátette ugyanakkor, hogy biztató előrelépések tapasztalhatók, különösen a ritkaföldfémek ellátási láncaiban, ahol a célzott szakpolitikai intézkedések és a beruházásösztönzés már éreztetik hatásukat. Az IEA szerint a diverzifikált beszerzés magasabb költségei a jelenlegi geopolitikai környezetben a gazdasági biztonságot szolgáló biztosítási díjként is felfoghatók.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák