Zöldinfó
Újabb rovarölő permetezőszer kapott engedélyt Magyarországon a drónnal történő kijuttatásra
Újabb rovarölő szer juttatható ki Magyarországon pilóta nélküli légi járművel, mivel engedélyt kapott a Coragen 20 SC rovarölő permetezőszer szántóföldi felhasználásra kukorica, csemege és pattogatni való kukorica kultúrákban. Így már két engedélyezett drónnal alkalmazható szer van jelen, azonban továbbra is kiemelten fontos, hogy minden felhasználó betartsa a speciális szabályokat és a munkavédelmi előírásokat.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
A drónra történő kiterjesztéshez a Coragen 20 SC rovarölő készítmény két szempontból is bizonyított. A permetezőszer hatékonyságát a gyártó a Nébih útmutatójának megfelelően beállított kísérletekkel igazolta. Emellett a szintén a Nébih útmutatóban előírt elsodródási vizsgálatokkal bizonyította ökotoxikológiai és humántoxikológiai szempontból a biztonságos felhasználást. A készítmény kukorica (vetőmag-, szemes-, silókukorica), valamint csemege és pattogatni való kukorica kultúrában alkalmazható drónnal történő permetezéssel. A termesztők a kukoricamoly, illetve a gyapottok-bagolylepke ellen védekezhetnek a segítségével. Amellett, hogy kizárólag engedélyezett szereket alkalmazzanak a gazdák, kiemelten fontos a munkavédelmi előírások szigorú betartása is. A drón legnagyobb megengedett repülési sebessége 15 km/h. A permetezés során továbbá biztosítani kell azt is, hogy a kezelendő kultúrára kerülő permetlé cseppek 50%-os térfogat szerinti átmérője legalább 200 µm legyen. A Coragen 20 SC készítmény kijuttatása a DropMax elsodródást csökkentő adalékanyag egyidejű alkalmazása mellett történhet. A kezelt területtől tartandó védőtávolság 20 méter. A Nébih felhívja az érintettek figyelmét, hogy a jogszerű tevékenységhez az alkalmazott drónnak típusminősítéssel szükséges rendelkeznie, valamint a drón pilótájának is szerepelnie kell a Nébih által vezetett drónpilóta nyilvántartásban. A drónnal történő permetezés változatlanul légi növényvédelemnek minősül, ezért kizárólag növényorvos felügyelete mellett végezhető (44/2005. (V.6.) rendelet 10. §). Továbbá a tevékenység megkezdése előtt engedélyt kell kérni a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályától (44/2005. (V.6.) rendelet 3/A. § és 3/B. §). A munka megkezdése előtt a kezelt terület és a hozzá tartozó védősáv szélén a következő felirattal ellátott, figyelmeztető táblákat kell elhelyezni: „Pilóta nélküli légi járművel (drónnal) történő permetezés folyik ezen a területen, belépni a területre veszélyes és tilos!”
Kapcsolódó jogszabály:
A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V.6.) FVM-GKM-KvVM rendelet
Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Zöldinfó
Fagy, aszály és drágulás: nehéz év elé néz a hazai gyümölcságazat
Jelentős fagykárok érték a gyümölcsösöket Magyarországon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A nemzetközi szintű bizonytalanságok is kedvezőtlenül hatnak a friss termékek piacára Európa-szerte – olvasható a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács honlapján közzétett összefoglalókban. Az áprilisi hidegbetörések elsősorban az északi és észak-keleti országrészben okoztak komolyabb károkat, ott, ahol a gyümölcstermő területek többsége található – írja az alternativenergia.hu. A kedvezőtlen időjárást a virágkárok után a megmaradt termés is megszenvedte, amikor május elején csaknem az egész országban fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. A gyümölcsfák ekkor is érzékeny stádiumban voltak, a lehűlés kedvezőtlen hatásai a Duna-Tisza közének termőkörzeteiben különösen jelentősek – írták.
A közlemény szerint a helyzetfelmérés még tart, de azt már most biztos, hogy a fagykár mértéke a tavalyihoz hasonló, miközben térségenként, fajonként és fajtánként jelentős az eltérés. Pontosabb adatokat körülbelül egy hét múlva lehet tudni, a terméskilátások a hónap végére lehetnek pontosabbak. A bizonytalanságot a talaj- és légköri aszály is fokozza, ezért nem zárható ki, hogy a gyümölcstermesztők az előzőnél is rosszabb évet zárnak idén – tették hozzá. A FruitVeb a fagyvédelem és a kárenyhítési rendszer átalakítását sürgeti, mert ilyen mértékű és gyakoriságú károk kezelésére már alkalmatlanok. Újra kell gondolni a támogatásokat és az ültetvénytelepítések engedélyezését, hogy legalább a versenyképes termelők megmaradhassanak. Az érdekképviselet ennek érdekében szakértői csoportot alakít és támogatást ígér a szabályozókörnyezet átalakításához, szerdán pedig online ágazati kérdőívet tettek közzé a gyümölcstermesztők számára. A gazdálkodók jövő keddig jelezhetik, hogy milyen károkkal szembesültek eddig.
A honlapon szerdán nemzetközi helyzetképet is közzétettek a kedvezőtlen külső körülményekről. Kifejtették, hogy az iráni konfliktus miatt a műtrágyapiacon zavarok alakultak ki, az energiaárak pedig jelentősen nőttek. Az árfelhajtó hatások és a csökkenő hozamok miatt az elemzők 30 százalékos zöldség- és gyümölcsdrágulás sem tartanak kizártnak, a kiskereskedelmi láncok Európa-szerte készülnek a drágulásra. Az áringadozás valószínűleg nem átmeneti jelenség, a bizonytalan helyzet a következő termesztési időszakok kínálatát és árait is meghatározhatja, a globális élelmiszer-gazdaság újabb inflációs időszak előtt állhat – írták.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNagy változások jöhetnek: új minisztérium védené a természetet
