Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újabb rovarölő permetezőszer kapott engedélyt Magyarországon a drónnal történő kijuttatásra

Újabb rovarölő szer juttatható ki Magyarországon pilóta nélküli légi járművel, mivel engedélyt kapott a Coragen 20 SC rovarölő permetezőszer szántóföldi felhasználásra kukorica, csemege és pattogatni való kukorica kultúrákban. Így már két engedélyezett drónnal alkalmazható szer van jelen, azonban továbbra is kiemelten fontos, hogy minden felhasználó betartsa a speciális szabályokat és a munkavédelmi előírásokat.

Létrehozva:

11 hónap telt el a létrehozás óta

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A drónra történő kiterjesztéshez a Coragen 20 SC rovarölő készítmény két szempontból is bizonyított. A permetezőszer hatékonyságát a gyártó a Nébih útmutatójának megfelelően beállított kísérletekkel igazolta. Emellett a szintén a Nébih útmutatóban előírt elsodródási vizsgálatokkal bizonyította ökotoxikológiai és humántoxikológiai szempontból a biztonságos felhasználást. A készítmény kukorica (vetőmag-, szemes-, silókukorica), valamint csemege és pattogatni való kukorica kultúrában alkalmazható drónnal történő permetezéssel. A termesztők a kukoricamoly, illetve a gyapottok-bagolylepke ellen védekezhetnek a segítségével. Amellett, hogy kizárólag engedélyezett szereket alkalmazzanak a gazdák, kiemelten fontos a munkavédelmi előírások szigorú betartása is. A drón legnagyobb megengedett repülési sebessége 15 km/h. A permetezés során továbbá biztosítani kell azt is, hogy a kezelendő kultúrára kerülő permetlé cseppek 50%-os térfogat szerinti átmérője legalább 200 µm legyen. A Coragen 20 SC készítmény kijuttatása a DropMax elsodródást csökkentő adalékanyag egyidejű alkalmazása mellett történhet. A kezelt területtől tartandó védőtávolság 20 méter. A Nébih felhívja az érintettek figyelmét, hogy a jogszerű tevékenységhez az alkalmazott drónnak típusminősítéssel szükséges rendelkeznie, valamint a drón pilótájának is szerepelnie kell a Nébih által vezetett drónpilóta nyilvántartásban. A drónnal történő permetezés változatlanul légi növényvédelemnek minősül, ezért kizárólag növényorvos felügyelete mellett végezhető (44/2005. (V.6.) rendelet 10. §). Továbbá a tevékenység megkezdése előtt engedélyt kell kérni a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályától (44/2005. (V.6.) rendelet 3/A. § és 3/B. §). A munka megkezdése előtt a kezelt terület és a hozzá tartozó védősáv szélén a következő felirattal ellátott, figyelmeztető táblákat kell elhelyezni: „Pilóta nélküli légi járművel (drónnal) történő permetezés folyik ezen a területen, belépni a területre veszélyes és tilos!”

Kapcsolódó jogszabály:
A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V.6.) FVM-GKM-KvVM rendelet

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Advertisement
Kapcsolódó tartalom:

Zöldinfó

Kétmillió fecske hiányozhat Magyarországról, most még megfordítható a folyamat

A lakosságnak és az önkormányzatoknak is jelentős szerepük van a tavaszi fecskevédelemben.

Létrehozva:

10 óra telt el a létrehozás óta

|

2026-02-11

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amelyben a lakosságnak és az önkormányzatoknak is jelentős szerepük van – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint az ezredforduló óta több mint 50 százalékkal csökkent a hazai fecskeállomány, vagyis minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása érdekében a tavasz közeledtével még időben megtehetők a szükséges lépések: műfészkek kihelyezése, fecskebarát falfelújítások megtervezése, sárgyűjtőhelyek kialakítása, valamint úgynevezett “fecskepelenkák” felszerelése a fészkek alá. Az MME kisfilmekkel is segíti a felkészülést, bemutatva a műfészkek és az ezekhez szükséges sablonok elkészítését – írták a sajtóanyagban.

A fecskék és más rovarevő állatok – például a denevérek – fontos szerepet töltenek be a rovarok elleni biológiai védekezésben. Egy fecske a költési időszak alatt legalább egy kilogramm repülő rovart fogyaszt el. Az MME becslése szerint Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat, ami évente mintegy kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar környezetben maradását jelenti. A sárfészket építő fecskék mára teljesen városiasodtak, ezért a védelmük érdekében nélkülözhetetlen a lakosság aktív közreműködése – magyarázták a szakemberek. Hozzátették, hogy a meglévő, aktív fészkek és telepek védelme, a fészekleverések hatósági bejelentése, a március-áprilisban kihelyezett műfészkek, a sárgyűjtőhelyek kialakítása, valamint a parti fecskék esetében a költőfalak felújítása egyaránt hozzájárulhat a fecskeállomány csökkenésének megállításához.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák