Zöldinfó

Újdonságokkal, új helyszínekkel várja a látogatókat a Művészetek Völgye

Létrehozva:

5 év telt el a létrehozás óta

2021-04-28

Szerző:

Hell

Újdonságok és átalakítások várhatóak a Művészetek Völgyében; a járványhelyzethez alkalmazkodva új helyszínekkel nyit meg a fesztivál – közölték a szervezők szerdán az MTI-vel.

Mint írják, amennyiben a járványhelyzet engedi, július 23. és augusztus 1. között valósul meg a Művészetek Völgye. A fesztivál programja már elkészült, az idén több irodalmi, színházi, képzőművészeti udvar nyílik és egy napra az Opera kamion is a helyszínre érkezik. A közleményben Oszkó-Jakab Natáliát, a Művészetek Völgye Fesztivál igazgatóját idézik, aki elmondta: nyitottak a tereken, Vigántpetenden és Taliándörögdön is új udvarok indulnak, valamint a vásár részt is kicsit átalakítják, hogy elkerüljék a sokadalmat. A szervezők szeretnék megünnepelni a fesztivál tavaly elmaradt harmincadik jubileumát. Tíz napon át új életre kel egy-egy korábbi program az elmúlt harminc évből és egy portrékiállítás is nyílik.

Az idén koncertet ad az Erik Sumo Band, Dés László, a Margaret Island, a Csík Zenekar, a Bohemian Betyars és Rúzsa Magdi, hetvenötödik születésnapját ünnepli Hobo, Plusz-Mínusz koncerttel készül a Quimby. Az eddiginél több irodalmi program várható, Taliándörögdön indít udvart a Petőfi Irodalmi Múzeum, Vigántpetenden Vecsei H. Miklós és a Poket közösség. A kapolcsi evangélikus templomba költözik a Magyar Írószövetség, Lackfi János Versműhelyein és zenés versimpróin a Kaláka Versudvarban lehet részt venni. Hobo előadóestjeivel egy új, vigántpetendi helyszínen várja a nézőket. Az Operaház jóvoltából szintén Vigántpetendre, kamionon érkezik Donizetti vígoperája, a Szerelmi bájital.

A Recirquel a My Land című darabjával tér vissza, az Imre Zoltán Programnak köszönhetően további kortárs táncművészeket is megismerhet a közönség. Táncelőadásokkal, valamint a kortárs művészet és környezettudatosság kapcsolatát vizsgáló programokkal a MANK Artporta is készül. A kapolcsi Kalapos Kertbe hívják az alkotni vágyókat, ott látható Szőke András és Badár Sándor stand-up estje is. Kapolcs új főterén a Nemzeti Filmintézet és a Művészetek Völgye közös, Némafilmhez filmzenét! pályázatának döntős alkotói élőzenés filmvetítésen mutatják be műveiket, esténként a százhúsz éves magyar film kínálatából vetítenek alkotásokat. Új játékteret nyit tánccal, zenével, mesével a gyerekek számára a húsz éves Hagyományok Háza, a Muharay Népművészeti Szövetség programjai a Pest-Buda Udvarba költöznek, az esti koncertek előtt gyerekprogramokat szervez Kőbánya Udvara. A gyerekjogokról informál az Unicef Magyarország, amelynek önkéntesei és fiatal nagykövetei a Harcsa Veronika Udvarban tartanak foglalkozásokat.

Az Aktív Magyarország támogatásával gyalogos, tematikus és e-bike túrák indulnak, bemutatva a környék természeti szépségeit. Számos programmal készül a Kaláka Versudvar, a Momentán Udvar, a Harcsa Veronika Udvar, Kőbánya Udvara és az elmúlt év feszültségeit feldolgozó beszélgetések, előadások, foglalkozások és közösségi események is lesznek. A FényArtban a Művészetek Völgye fényfestő verseny nyertesei alkotásaikkal adnak egyedi hangulatot a taliándörögdi Klastromnak. Színdarabokkal és színházi workshopokkal tölti meg idén induló színterét az Újszínház, visszatér a huszonötéves Fonó, meglepetésekkel készül Palya Bea.

Kép: cultura.hu

Zöldinfó

Okostelefon a zsebben, természet a kézben, így válhat mindenki kutatóvá

Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe.

Létrehozva:

15 perc telt el a létrehozás óta

2026-02-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk – írja az alternativenergia.hu. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg – és nem térképen, hanem adatokban „hiányzik”. Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a megoldás fontos részét jelentheti a közösségi tudomány, vagyis azok az önkéntesek, akik akár egyetlen telefonos megfigyeléssel is hozzájárulhatnak a természetvédelemhez. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú. Magyarországon jelenleg a területek mintegy 22 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, miközben az uniós vállalás szerint 2030-ra el kellene érni a 30 százalékot. Ez a különbség pedig nem kevés: egy nagyobb megye területének felel meg. A kérdés az, hol található ez az a térség, amely természetvédelmi szempontból indokolt lenne a védelemre. A válasz pedig nem újabb térképek rajzolásában, hanem sokkal több és pontosabb biológiai adatban rejlik.

Több adat kell, mint amennyit a kutatók egyedül össze tudnak gyűjteni

Bár a Földön mintegy 2,5 millió fajt ismerünk, sok esetben még a velük kapcsolatos alapvető információink – például az elterjedésük – is hiányosak. Ennek nem az az oka, hogy ezek a fajok érdektelenek lennének, hanem az, hogy nincs elég kutató, aki minden élőlényt mindenhol megfigyeljen. A természetvédelem gyakorlati tervezéséhez azonban elengedhetetlen lenne tudni, hol élnek a védelemre szoruló fajok, és mely területek őrzik a legnagyobb biodiverzitást.

Ezt a hiányt pótolják egyre nagyobb mértékben a közösségi tudományos programok. Magyarországon már most is hatalmas civil adatgyűjtő hálózat működik: madárszámlálások, vadkamerás felvételek feldolgozása, városi tavak élővilágának feltárása vagy éppen kullancsok és szúnyogok megfigyelése zajlik önkéntesek bevonásával. Ezek az adatok nem fiókban maradnak, hanem ellenőrzés után tudományos kutatásokban és természetvédelmi döntésekben is megjelennek.

Ebben jelentős szerepet játszik az iNaturalist nevű online platform, amely világszerte – magyar nyelven is – elérhető. A felhasználók fényképpel és helyadatokkal tölthetnek fel megfigyeléseket, a rendszer pedig határozási javaslatot tesz, amit a közösség és szakértők ellenőriznek. Így akár egyetlen telefonos fotóból is megbízható tudományos adat válhat. Ezek a közösségi megfigyelések már ma is hozzájárulnak például egyes fajok elterjedésének, változatainak vagy táplálkozási szokásainak pontosabb megértéséhez.

A fehér foltok feltérképezése döntheti el, mi kerülhet védelem alá

A gyorsan növekvő adatmennyiség ellenére komoly gond, hogy a megfigyelések nem egyenletesen oszlanak el. Több adat érkezik a városok környékéről és a népszerű kirándulóhelyekről, miközben a félreesőbb, kevésbé látogatott területek sokszor adathiányosak maradnak. Pedig könnyen lehet, hogy éppen ezek között található az a „megyényi” terület, amelyet a következő években természetvédelmi oltalom alá lehetne helyezni.

Erre a problémára válaszul indult el az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A kezdeményezés célzottan azokat a térségeket vizsgálja, ahonnan kevés adat áll rendelkezésre. Az önkéntesek előre kijelölt területeket járnak be, és rendszeresen töltenek fel megfigyeléseket az iNaturalistre. A program első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy már néhány tucat résztvevő is látványos eredményeket tud elérni: több száz új adat született, és szinte minden résztvevőnél előkerült valamilyen védett faj.

A program 2026-ban is folytatódik, új hangsúlyokkal. A Téltemető Növényvadászat projekt idén január 20 és március 20 között várja a virágzó növények megfigyeléseit. Emellett Magyarország csatlakozik a City Nature Challenge nemzetközi kezdeményezéshez is, amely során áprilisban Budapest és Debrecen élővilágát térképezik fel egy négynapos, nyitott esemény keretében.

A természetvédelem jövője egyre inkább azon múlik, mennyire tudjuk bevonni a társadalmat az adatgyűjtésbe. A biodiverzitás megőrzéséhez nemcsak szakemberekre, hanem figyelmes megfigyelőkre is szükség van – akár egy okostelefonnal a zsebükben.

Tovább olvasom