Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újdonságokkal, új helyszínekkel várja a látogatókat a Művészetek Völgye

Létrehozva:

|

Újdonságok és átalakítások várhatóak a Művészetek Völgyében; a járványhelyzethez alkalmazkodva új helyszínekkel nyit meg a fesztivál – közölték a szervezők szerdán az MTI-vel.

Mint írják, amennyiben a járványhelyzet engedi, július 23. és augusztus 1. között valósul meg a Művészetek Völgye. A fesztivál programja már elkészült, az idén több irodalmi, színházi, képzőművészeti udvar nyílik és egy napra az Opera kamion is a helyszínre érkezik. A közleményben Oszkó-Jakab Natáliát, a Művészetek Völgye Fesztivál igazgatóját idézik, aki elmondta: nyitottak a tereken, Vigántpetenden és Taliándörögdön is új udvarok indulnak, valamint a vásár részt is kicsit átalakítják, hogy elkerüljék a sokadalmat. A szervezők szeretnék megünnepelni a fesztivál tavaly elmaradt harmincadik jubileumát. Tíz napon át új életre kel egy-egy korábbi program az elmúlt harminc évből és egy portrékiállítás is nyílik.

Az idén koncertet ad az Erik Sumo Band, Dés László, a Margaret Island, a Csík Zenekar, a Bohemian Betyars és Rúzsa Magdi, hetvenötödik születésnapját ünnepli Hobo, Plusz-Mínusz koncerttel készül a Quimby. Az eddiginél több irodalmi program várható, Taliándörögdön indít udvart a Petőfi Irodalmi Múzeum, Vigántpetenden Vecsei H. Miklós és a Poket közösség. A kapolcsi evangélikus templomba költözik a Magyar Írószövetség, Lackfi János Versműhelyein és zenés versimpróin a Kaláka Versudvarban lehet részt venni. Hobo előadóestjeivel egy új, vigántpetendi helyszínen várja a nézőket. Az Operaház jóvoltából szintén Vigántpetendre, kamionon érkezik Donizetti vígoperája, a Szerelmi bájital.

Advertisement

A Recirquel a My Land című darabjával tér vissza, az Imre Zoltán Programnak köszönhetően további kortárs táncművészeket is megismerhet a közönség. Táncelőadásokkal, valamint a kortárs művészet és környezettudatosság kapcsolatát vizsgáló programokkal a MANK Artporta is készül. A kapolcsi Kalapos Kertbe hívják az alkotni vágyókat, ott látható Szőke András és Badár Sándor stand-up estje is. Kapolcs új főterén a Nemzeti Filmintézet és a Művészetek Völgye közös, Némafilmhez filmzenét! pályázatának döntős alkotói élőzenés filmvetítésen mutatják be műveiket, esténként a százhúsz éves magyar film kínálatából vetítenek alkotásokat. Új játékteret nyit tánccal, zenével, mesével a gyerekek számára a húsz éves Hagyományok Háza, a Muharay Népművészeti Szövetség programjai a Pest-Buda Udvarba költöznek, az esti koncertek előtt gyerekprogramokat szervez Kőbánya Udvara. A gyerekjogokról informál az Unicef Magyarország, amelynek önkéntesei és fiatal nagykövetei a Harcsa Veronika Udvarban tartanak foglalkozásokat.

Az Aktív Magyarország támogatásával gyalogos, tematikus és e-bike túrák indulnak, bemutatva a környék természeti szépségeit. Számos programmal készül a Kaláka Versudvar, a Momentán Udvar, a Harcsa Veronika Udvar, Kőbánya Udvara és az elmúlt év feszültségeit feldolgozó beszélgetések, előadások, foglalkozások és közösségi események is lesznek. A FényArtban a Művészetek Völgye fényfestő verseny nyertesei alkotásaikkal adnak egyedi hangulatot a taliándörögdi Klastromnak. Színdarabokkal és színházi workshopokkal tölti meg idén induló színterét az Újszínház, visszatér a huszonötéves Fonó, meglepetésekkel készül Palya Bea.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: cultura.hu

Advertisement

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

A keletkezett hulladék mennyisége az EU-tagállamokban (2024)

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Advertisement

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák