Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újra megdöntené saját világrekordját a Széchenyi István Egyetem sikercsapata

A SZEnergy Team májusban az energiahatékonysági és az autonóm kategóriát is megnyerve, kettős győzelemmel és saját korábbi világcsúcsát megdöntve zárta a Shell-Eco Marathont.

Létrehozva:

|

A Széchenyi István Egyetem csapata ennek megfelelően a szokásosnál is magasabbra tette a lécet: a cél nem kevesebb jövőre, mint a dupla címvédés, ha lehet, újabb világrekorddal. Arról, hogy ezt milyen fejlesztésekkel érnék el, a szokásos éves design freeze eseményén számoltak be.

„A győztesek soha nem tétováznak, és akik tétováznak, soha nem lesznek győztesek” – foglalta össze a győri SZEnergy Team sikereihez vezető lelki alkatot dr. Lakatos István, a Széchenyi István Egyetem Közúti és Vasúti Járművek Tanszékének vezetője, amikor is a csapat éves terveit bemutató design freeze rendezvényén köszöntette a csapat tagjait.

„Minden egyén illetve szervezet más építőkockából rakja össze a siker receptjét. Henry Ford szerint egyszerű a képlet: mindig azokkal a kompetenciákkal kell rendelkeznünk, amire az adott pillanatban szükségünk van. Ez nyilvánvalónak tűnik, mégis elképesztően nehéz megvalósítani. A SZEnergy Team eljutott erre a szintre” – fogalmazott a tanszékvezető, aki úgy vélte: nagy feladat és óriási felelősség címvédőnek lenni, tudni kell kezelni a sikert, emiatt rendkívül fontos a motiváció megőrzése.

Hozzá csatlakozott dr. Szauter Ferenc, az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának igazgatója, a SZEnergy Team alapítója, aki köszöntőjében felvetett néhány lehetséges új célt, amit a csapat kitűzhet maga elé. Megkérte korunk népszerű, mesterségesintelligencia-alapú chatbotját, a ChatGPT-t, hogy vázoljon fel pár lehetséges jövőbeni sikertörténetet a gárda számára. Legnagyobb meglepetésére a program által javasolt pontok közül néhányat már ki is pipálhatott a társaság.

Advertisement

„Nemzetközi sikerek? Szerényen, de kellő büszkeséggel mondhatjuk, ezt már elértük, a nyugat-európai egyetemek csapatai figyelnek ránk és számon tartanak minket. Alapítsunk startupot? Nos, egykori és jelenlegi csapattagok részvételével már több mint egy éve létrejött a Quatic nevet kapott spinoff cég, amely elektromos hajtásláncot fejleszt gokartokba. Egyedi oktatási programok? A csapat maga egy egyedi oktatási program, hiszen a hallgatók valódi mérnöki kihívást kell teljesítsenek, és ez a legjobb tanulási módszer” – sorolta az elért mérföldköveket az igazgató.

A beszédeket követően Krecz Dávid csapatvezető bemutatta, mi vár a csapatra az idei Shell-Eco Marathon versenyen. Az európai futamot idén is a franciaországi Nogaro pályáján tartják május végén, ott kerül sor az energiahatékonysági, és az önvezető funkciókat tesztelő autonóm versenyszámra is. Az előbbin két fő típust különböztetünk meg: a prototípus és a városi kisautó kategóriát, míg a hajtás belsőégésű, elektromos vagy hidrogéncellás lehet. A győriek SZEmission névre keresztelt járműve a városi kisautó kategórián belül elektromos meghajtással indul.

Advertisement

A 2023-as eredményekre visszatekintve a csapatvezető elmondta, hogy az energiahatékonysági versenyben sikerült a megőrizni az első helyet, amit új világrekorddal koronáztak meg. A 291 km/kWh-s eredmény azt jelenti, hogy az autó egy kilowattóra energiamennyiség felhasználásával 291 kilométert tett volna meg, ha a fogyasztást átszámoljuk a valóban teljesített futamok alapján.

Érdekesség, hogy 2022-ben mindössze 5 százalékkal értek el jobb eredményt a második helyezettnél, idén ez már 20 százalék volt, tehát négyszeresére növelték az előnyt. Mindemellett a csapat duplázni is tudott, hiszen a tagok a tavalyi ezüstérem után az autonóm versenyszámban is felállhattak a dobogó legfelső fokára.

Advertisement

A Széchenyi István Egyetem csapata hosszú évek munkájával jutott el a csúcsra, hiszen a napelemes osztály megszűnése után 2013 óta versenyeznek városi kisautó (urban concept) kategóriában. Merre tovább? – vetődhet fel a kérdés. Krecz Dávid kijelentette, magasan van a léc, ezért idén sem adják alább a győzelemnél: a cél a címvédés mindkét kategóriában, az energiahatékonysági versenyben megfejelve ezt – saját egyéni legjobbjukat ostromolva – egy új világcsúccsal.

Bár úgy tűnhet, a SZEnergy Team kihozta autójából a maximumot, valójában még mindig vannak tartalékok a járműben – mutatott rá Für Balázs, a gépészeti részleg vezetője, aki szerint elképzelhető még a mostaninál is alacsonyabb fogyasztás.

Advertisement

Ennek érdekében megtörtént az első futómű felülvizsgálata, amit követően egy továbbfejlesztett és egy teljesen új futóművet is terveztek, de majd csak a prototípusok legyártása utáni tesztek során derül ki, melyiket építik be az autóba. Emellett a hajtáslánctartó szerkezetet forgácsolt alumínium alkatrészek helyett 3D nyomtatott karbonkompozitból valósítják meg, ami szereléstechnikailag jóval egyszerűbb, valamint a tömege is kisebb.

„Az autó üresjárási fogyasztása kevesebb, mint fél watt. Ekkora teljesítményt vesz fel az autó indítás után, amíg nem megy a hajtás. Ezen az értéken sokat már nem tudunk csökkenteni, ezért úgy döntöttünk, az idei évben az autó üzembiztonságát és megbízhatóságát növeljük” – fektette le az elektronikai részleg fejlesztéseinek idei irányát Kecskeméti István részlegvezető.

„Az akkumulátorfelügyeleti rendszerünk 2015 óta dolgozik az autóban, megérett az idő a cseréjére. Abban az időben nem ekkora terhelésre lett tervezve, ezért az eszközt folyamatosan cserélni kellett. Az új rendszer nemcsak könnyebben szerelhető, hanem a nagy igénybevételt is jobban bírja majd. Emellett az idén debütáló telemetria-rendszerünkkel is akadtak problémák. Ha a jármű valamilyen fizikai akadály mögé bújt el a pályán vagy messzire került, megszakadt az adatkapcsolat, és a boxutcába egy ideig semmilyen információ nem érkezett az autóról. Emiatt új antennákat szereztünk be, és a szoftverünket is átírtuk. Harmadik fontos fejlesztésként az autó elektronikai paneljét modernebb, könnyebben átlátható nyomtatott áramkörre cseréljük” – fogalmazott Kecskeméti István.

Advertisement

Az autonóm részleg fejlesztéseiről Unger Miklós részlegvezető adott tájékoztatást, aki hangsúlyozta: bár idén sikerült megnyerniük az autonóm kategóriát, a jármű önvezető rendszere nem mindig működött megfelelően, így van tér a fejlődésre.

„Három feladatot kellett teljesítenünk idén, ráadásul egymás után, ami sok csapatot megzavart. El kellett jutnunk egy nem egyenes szakasz egyik pontjából a másikba, aztán akadályokat kellett kikerülnünk egy egyenes szakaszon, végül le kellett parkolnunk egy üres parkolóhelyre. Ezek közül a parkolási manővert nem sikerült teljesítenünk. A probléma oka az volt, hogy kizárólag a kamera képét elemezve döntött az algoritmusunk, ezért idén a környezetet pásztázó LIDAR lézerszkenner adatait is bevittük a rendszerbe, így sokkal robosztusabb működést elérve” – árulta el a részlegvezető.

„Annak érdekében, hogy a jármű jobban lásson a pályán, hardveres fejlesztést is eszközöltünk, új kamerát és egy nagyobb látótávolságú lézerszkennert szereltünk fel az autóra. Így az eltérő fényviszonyokra kevésbé lesz érzékeny a megoldásunk, és a különböző objektumokat is sokkal hamarabb tudjuk detektálni, ezért hamarabb tudunk reagálni rájuk” – hangzott el.

Advertisement

Végül Krecz Dávid csapatvezető a marketing- és menedzsmentrészleg eredményeit ismertette, amely rendkívül sikeres évet könyvelhet el. A bravúros teljesítménynek köszönhetően másfél milliós nézettséget produkált a médiaszekció, de kiemelkedő számokat produkáltak a közösségi oldalakon is. A sikeres toborzást követően a csapat létszáma közel félszáz főre duzzadt, így minden adott ahhoz, hogy jövő májusban ismét világraszóló eredményeket érjenek el a széchenyis hallgatók.

Mi is a design freeze?
A design freeze minden mérnöki konstrukciót fejlesztő versenycsapat életében jelentős esemény, hiszen ilyenkor lezárul a tervezés, és elkezdődik a gyártás és a kivitelezés fázisa. Évek óta hagyomány, hogy a két fejlesztési szakasz között egy zárt körű előadáson a partnerek, szponzorok, meghívott vendégek és a sajtó képviselői is megismerkedhetnek az aktuális évre vonatkozó fejlesztési irányokkal.

Advertisement

Forrás: Széchenyi István Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

Egyre drágábbak lehetnek az aszályok: beruházásokat és munkahelyeket is veszélyeztethetnek

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül – írja az alternativenergia.hu. Új kutatások szerint ezért a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen károk alapján eddig becsültünk. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója szerint mindez a zöld átállás költségeit is más megvilágításba helyezi: a klímaváltozás mérséklésére fordított kiadásokat az elkerülhető gazdasági veszteségekkel együtt érdemes mérlegelni.

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint sokszorosan alábecsültük a klímaváltozás miatt erősödő aszályok negatív gazdasági hatásait az elmúlt években. Ennek egyik oka, hogy a szélsőséges események gazdasági hatásait gyakran csak az esemény időszakára, például egyetlen aszályos nyári időszakra számítják ki, miközben annak többéves negatív hatásai is lehetnek. Az új kutatások során vizsgált európai aszályok esetében azonban a károk jóval tovább tartanak annál, mint ameddig maga az aszály fennáll, mivel a gazdasági veszteségek az azt követő években is felhalmozódnak.

Egy aszály az egy főre jutó GDP növekedését azonnal visszaveti, de a legnagyobb veszteségek az ezt követő hat évben jelentkeznek, és összességében nagyjából 1 százalékpontnyi növekedés marad el ezen időszak alatt. Itt gondolhatunk például arra, hogy beruházások maradhatnak el egyes szektorokban az aszály miatt, vagy hogy az élelmiszerek árának az alacsony termés miatti emelkedése gyakran nem az aszály évében, hanem a következő év első felében érezhetőek a legerősebben, ahogy a szűkös készletek fogynak. Ez az áremelkedés aztán továbbgyűrűzik az élet minden területén, más ágazatokban is veszteségeket okozva. Ez azt is jelenti, hogy a korábbi, csak a közvetlen károkat számba vevő becslések nem feltétlenül mutatják meg egy aszály teljes gazdasági árát.

Advertisement

A mezőgazdaság talpra áll, a veszteség tovább él
Összehasonlításképpen, az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) adatai alapján 1980 és 2020 között a szélsőséges időjárási események hivatalosan becsült gazdasági kára az EEA 32 tagállamában 450-520 milliárd euró volt. Új kutatások szerint azonban már csak az aszályok esetében a tényleges gazdasági hatás ennél nagyobb lehet, ha az eseményt követő éveket is figyelembe vesszük. Európában ennek különösen jól látható példája a 2015 és 2018 közötti aszályos időszak, amelyet a tanulmány Európa egyik legsúlyosabb, több évszázad óta tapasztalt aszályos időszakaként ír le. A kutatók becslése szerint ez a többéves esemény önmagában mintegy 439 milliárd euróba került és az EU 27 tagállamában, valamint az Egyesült Királyságban 2,72 százalékponttal csökkentette az egy főre jutó GDP növekedését. A beruházások több mint 12 százalékkal estek vissza, és az aszályok miatt becslések szerint mintegy 5,8 millió munkahely szűnt meg, vagy nem jött létre.

A kutatás azt is megmutatja, hogy az aszály nem minden gazdasági ágazatot érint ugyanúgy. A mezőgazdaság szenvedi el a legnagyobb azonnali veszteséget, de itt a gazdaság viszonylag gyorsabban képes alkalmazkodni: a kutatók szerint az ágazat két-három év alatt részben helyreállhat a biztosítások, az árak alkalmazkodása és a termesztett növények megváltoztatása révén. Hosszabb ideig tartó károkat okoz viszont az építőipar és a feldolgozóipar számára, amelyekben a veszteségek még évekkel az aszály kezdete után is fennmaradhatnak, sőt fokozódhatnak.

Advertisement

Különösen sérülékenyek a beruházások: a vállalatok az aszály után is elhalaszthatják vagy csökkenthetik beruházásaikat, ami magasabb tőkeköltséghez és kisebb termelő beruházásokhoz vezethet. Ez azért fontos, mert egy többéves aszály így nem egyszerűen egy adott év terméskiesését vagy ipari visszaesését okozza, hanem a következő évek gazdasági teljesítményére is hatással lehet. A különböző ágazatok veszteségei ráadásul összeadódhatnak: miközben a mezőgazdaság már kezd talpra állni, az építőiparban és a feldolgozóiparban még mindig jelentkezhetnek az aszály korábbi hatásai.

A felmelegedéssel gyorsan nő az aszályok ára
Egy 2 Celsius-fokkal melegebb világban ugyanennek az aszálynak a gazdasági hatása eközben már csaknem kétszer akkora lenne: a GDP-re gyakorolt hatás 5,21 százalékpont lenne, a teljes kár pedig körülbelül 760 milliárd euróra emelkedne, miközben mintegy 10,8 millió munkahelyet érintene. Ez a lehetőség már csak azért is sokkal könnyebben megvalósulhat, mert az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legfrissebb jelentése szerint a jelenlegi kibocsátási trendek alapján meg fogjuk haladni a Párizsi Megállapodás által kitűzött 1,5°C-os melegedést, és valószínűleg el fogjuk érni a 2°C-ot is.

Advertisement

Mindez az alkalmazkodás korlátaira is felhívja a figyelmet. Az olyan eszközök, mint a víztározók, a biztosítások vagy a termesztett növényfajták megváltoztatása képesek mérsékelni a veszteségeket, de hatékonyságuk nem korlátlan. Minél tovább tart egy aszály, annál inkább felhalmozódnak a gazdasági következmények, ezért azok a régiók sem tekinthetők hosszú távon biztonságosnak, amelyek a jelenlegi éghajlati viszonyok között jól alkalmazkodtak az aszályhoz. A kutatás egyik lényeges megállapítása éppen az, hogy a jelenlegi éghajlatra kialakított alkalmazkodási intézkedések egy 2 Celsius-fokkal melegebb világban már nem feltétlenül lennének elegendők. Fontos tehát látni, hogy a klímaváltozás nem csak több aszályt és nagyobb károkat okoz, hanem a gazdasági veszteségek időben egyre inkább elnyúlhatnak, a felmelegedéssel gyorsan növekedhetnek és ágazatokon keresztül továbbgyűrűző hatással lehetnek az élelmezés- és az energiabiztonságunkra.

Ilyen előrejelzések mellett érdemes újragondolnunk a zöld átállás költségeit is; egyes számítások szerint a klímacélok elérése összességében pénzben kifejezhető hasznot is hajt a társadalomnak. Az elkerült veszteségek, az elért előnyök és a többlet beruházási és működési költségek vizsgálata alapján uniós szinten a pénzben kifejezett előnyök mindenképpen felülmúlják a költségeket, méghozzá tagállamtól függően 1,4–4-szeres mértékben. Magyarország esetén a számítások alapján az összes haszon 2,9-szerese az összes költségnek.

Advertisement

A szélsőséges időjárási események valódi gazdasági költségének megértéséhez tehát már nem elég egy-egy negatív esemény, mint egy aszályos időszak közvetlen kárát kiszámítani; azt is figyelembe kell venni, hogy mi történik a gazdasággal a következő években és mi milyen ára lesz annak, ha nem teszünk semmit a klímaváltozás megfékezése érdekében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák