Zöldinfó
Újra megdöntené saját világrekordját a Széchenyi István Egyetem sikercsapata
A SZEnergy Team májusban az energiahatékonysági és az autonóm kategóriát is megnyerve, kettős győzelemmel és saját korábbi világcsúcsát megdöntve zárta a Shell-Eco Marathont.
A Széchenyi István Egyetem csapata ennek megfelelően a szokásosnál is magasabbra tette a lécet: a cél nem kevesebb jövőre, mint a dupla címvédés, ha lehet, újabb világrekorddal. Arról, hogy ezt milyen fejlesztésekkel érnék el, a szokásos éves design freeze eseményén számoltak be.
„A győztesek soha nem tétováznak, és akik tétováznak, soha nem lesznek győztesek” – foglalta össze a győri SZEnergy Team sikereihez vezető lelki alkatot dr. Lakatos István, a Széchenyi István Egyetem Közúti és Vasúti Járművek Tanszékének vezetője, amikor is a csapat éves terveit bemutató design freeze rendezvényén köszöntette a csapat tagjait.
„Minden egyén illetve szervezet más építőkockából rakja össze a siker receptjét. Henry Ford szerint egyszerű a képlet: mindig azokkal a kompetenciákkal kell rendelkeznünk, amire az adott pillanatban szükségünk van. Ez nyilvánvalónak tűnik, mégis elképesztően nehéz megvalósítani. A SZEnergy Team eljutott erre a szintre” – fogalmazott a tanszékvezető, aki úgy vélte: nagy feladat és óriási felelősség címvédőnek lenni, tudni kell kezelni a sikert, emiatt rendkívül fontos a motiváció megőrzése.
Hozzá csatlakozott dr. Szauter Ferenc, az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának igazgatója, a SZEnergy Team alapítója, aki köszöntőjében felvetett néhány lehetséges új célt, amit a csapat kitűzhet maga elé. Megkérte korunk népszerű, mesterségesintelligencia-alapú chatbotját, a ChatGPT-t, hogy vázoljon fel pár lehetséges jövőbeni sikertörténetet a gárda számára. Legnagyobb meglepetésére a program által javasolt pontok közül néhányat már ki is pipálhatott a társaság.
„Nemzetközi sikerek? Szerényen, de kellő büszkeséggel mondhatjuk, ezt már elértük, a nyugat-európai egyetemek csapatai figyelnek ránk és számon tartanak minket. Alapítsunk startupot? Nos, egykori és jelenlegi csapattagok részvételével már több mint egy éve létrejött a Quatic nevet kapott spinoff cég, amely elektromos hajtásláncot fejleszt gokartokba. Egyedi oktatási programok? A csapat maga egy egyedi oktatási program, hiszen a hallgatók valódi mérnöki kihívást kell teljesítsenek, és ez a legjobb tanulási módszer” – sorolta az elért mérföldköveket az igazgató.
A beszédeket követően Krecz Dávid csapatvezető bemutatta, mi vár a csapatra az idei Shell-Eco Marathon versenyen. Az európai futamot idén is a franciaországi Nogaro pályáján tartják május végén, ott kerül sor az energiahatékonysági, és az önvezető funkciókat tesztelő autonóm versenyszámra is. Az előbbin két fő típust különböztetünk meg: a prototípus és a városi kisautó kategóriát, míg a hajtás belsőégésű, elektromos vagy hidrogéncellás lehet. A győriek SZEmission névre keresztelt járműve a városi kisautó kategórián belül elektromos meghajtással indul.
A 2023-as eredményekre visszatekintve a csapatvezető elmondta, hogy az energiahatékonysági versenyben sikerült a megőrizni az első helyet, amit új világrekorddal koronáztak meg. A 291 km/kWh-s eredmény azt jelenti, hogy az autó egy kilowattóra energiamennyiség felhasználásával 291 kilométert tett volna meg, ha a fogyasztást átszámoljuk a valóban teljesített futamok alapján.
Érdekesség, hogy 2022-ben mindössze 5 százalékkal értek el jobb eredményt a második helyezettnél, idén ez már 20 százalék volt, tehát négyszeresére növelték az előnyt. Mindemellett a csapat duplázni is tudott, hiszen a tagok a tavalyi ezüstérem után az autonóm versenyszámban is felállhattak a dobogó legfelső fokára.
A Széchenyi István Egyetem csapata hosszú évek munkájával jutott el a csúcsra, hiszen a napelemes osztály megszűnése után 2013 óta versenyeznek városi kisautó (urban concept) kategóriában. Merre tovább? – vetődhet fel a kérdés. Krecz Dávid kijelentette, magasan van a léc, ezért idén sem adják alább a győzelemnél: a cél a címvédés mindkét kategóriában, az energiahatékonysági versenyben megfejelve ezt – saját egyéni legjobbjukat ostromolva – egy új világcsúccsal.
Bár úgy tűnhet, a SZEnergy Team kihozta autójából a maximumot, valójában még mindig vannak tartalékok a járműben – mutatott rá Für Balázs, a gépészeti részleg vezetője, aki szerint elképzelhető még a mostaninál is alacsonyabb fogyasztás.
Ennek érdekében megtörtént az első futómű felülvizsgálata, amit követően egy továbbfejlesztett és egy teljesen új futóművet is terveztek, de majd csak a prototípusok legyártása utáni tesztek során derül ki, melyiket építik be az autóba. Emellett a hajtáslánctartó szerkezetet forgácsolt alumínium alkatrészek helyett 3D nyomtatott karbonkompozitból valósítják meg, ami szereléstechnikailag jóval egyszerűbb, valamint a tömege is kisebb.
„Az autó üresjárási fogyasztása kevesebb, mint fél watt. Ekkora teljesítményt vesz fel az autó indítás után, amíg nem megy a hajtás. Ezen az értéken sokat már nem tudunk csökkenteni, ezért úgy döntöttünk, az idei évben az autó üzembiztonságát és megbízhatóságát növeljük” – fektette le az elektronikai részleg fejlesztéseinek idei irányát Kecskeméti István részlegvezető.
„Az akkumulátorfelügyeleti rendszerünk 2015 óta dolgozik az autóban, megérett az idő a cseréjére. Abban az időben nem ekkora terhelésre lett tervezve, ezért az eszközt folyamatosan cserélni kellett. Az új rendszer nemcsak könnyebben szerelhető, hanem a nagy igénybevételt is jobban bírja majd. Emellett az idén debütáló telemetria-rendszerünkkel is akadtak problémák. Ha a jármű valamilyen fizikai akadály mögé bújt el a pályán vagy messzire került, megszakadt az adatkapcsolat, és a boxutcába egy ideig semmilyen információ nem érkezett az autóról. Emiatt új antennákat szereztünk be, és a szoftverünket is átírtuk. Harmadik fontos fejlesztésként az autó elektronikai paneljét modernebb, könnyebben átlátható nyomtatott áramkörre cseréljük” – fogalmazott Kecskeméti István.
Az autonóm részleg fejlesztéseiről Unger Miklós részlegvezető adott tájékoztatást, aki hangsúlyozta: bár idén sikerült megnyerniük az autonóm kategóriát, a jármű önvezető rendszere nem mindig működött megfelelően, így van tér a fejlődésre.
„Három feladatot kellett teljesítenünk idén, ráadásul egymás után, ami sok csapatot megzavart. El kellett jutnunk egy nem egyenes szakasz egyik pontjából a másikba, aztán akadályokat kellett kikerülnünk egy egyenes szakaszon, végül le kellett parkolnunk egy üres parkolóhelyre. Ezek közül a parkolási manővert nem sikerült teljesítenünk. A probléma oka az volt, hogy kizárólag a kamera képét elemezve döntött az algoritmusunk, ezért idén a környezetet pásztázó LIDAR lézerszkenner adatait is bevittük a rendszerbe, így sokkal robosztusabb működést elérve” – árulta el a részlegvezető.
„Annak érdekében, hogy a jármű jobban lásson a pályán, hardveres fejlesztést is eszközöltünk, új kamerát és egy nagyobb látótávolságú lézerszkennert szereltünk fel az autóra. Így az eltérő fényviszonyokra kevésbé lesz érzékeny a megoldásunk, és a különböző objektumokat is sokkal hamarabb tudjuk detektálni, ezért hamarabb tudunk reagálni rájuk” – hangzott el.
Végül Krecz Dávid csapatvezető a marketing- és menedzsmentrészleg eredményeit ismertette, amely rendkívül sikeres évet könyvelhet el. A bravúros teljesítménynek köszönhetően másfél milliós nézettséget produkált a médiaszekció, de kiemelkedő számokat produkáltak a közösségi oldalakon is. A sikeres toborzást követően a csapat létszáma közel félszáz főre duzzadt, így minden adott ahhoz, hogy jövő májusban ismét világraszóló eredményeket érjenek el a széchenyis hallgatók.
Mi is a design freeze?
A design freeze minden mérnöki konstrukciót fejlesztő versenycsapat életében jelentős esemény, hiszen ilyenkor lezárul a tervezés, és elkezdődik a gyártás és a kivitelezés fázisa. Évek óta hagyomány, hogy a két fejlesztési szakasz között egy zárt körű előadáson a partnerek, szponzorok, meghívott vendégek és a sajtó képviselői is megismerkedhetnek az aktuális évre vonatkozó fejlesztési irányokkal.
Forrás: Széchenyi István Egyetem
Zöldinfó
A gazdálkodói tudatosság a túlélés kulcsa a változó klimatikus viszonyok között
Az Agrárminisztérium 2026-ban is támogatja a gazdálkodók tudatosságát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A lehető legtöbb eszközzel támogatja az Agrárminisztérium a gazdálkodók tudatosságát 2026-ban is – jelentette ki Facebook-oldalán az agrárminiszter – írja az alternativenergia.hu. A tárca sajtóirodájának tájékoztatása szerint Nagy István közölte: Magyarországon egy Európában egyedülálló mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működik, melynek minden eleme komoly segítségére lehet a gazdáknak a kiszámíthatatlan klimatikus viszonyok miatti mezőgazdasági károk mérséklésében. A gazdálkodói öngondoskodáson túl a magyar kormány is a lehető legtöbb eszközzel igyekszik a gazdák segítségére lenni, ezért az Európai Bizottságnál tavaly elérte, hogy az aszálykárok mellett a fagykárt szenvedett gazdák is részesülhessenek rendkívüli támogatásban – ismertette a miniszter. Elmondta: az Agrárminisztérium elkötelezettségét mutatja, hogy a gazdálkodói tudatosság élénkítése mellett folyamatosan a termelők likviditásának megőrzése érdekében alakítja ki a hazai agrártámogatási környezetet.
A közvetlen támogatásokon túl, a megfelelően célzott beruházási felhívások mellett, egyrészt felhívja a figyelmet az alkalmazkodás jelentőségére az agráriumban, másrészt egy következetesen tervezett kockázatkezelési rendszert is működtet – fejtette ki Nagy István. A 2012 óta működő, folyamatosan fejlesztett és monitorozott mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR) hatékonyan járul hozzá az egyre inkább szélsőségessé váló időjárási viszonyok okozta mezőgazdasági károk utólagos enyhítéséhez. Nagy István arról is beszélt, hogy a tavalyi gazdálkodási év ismételten komoly kihívások elé állította a mezőgazdasági termelőket: az állattenyésztési szektort kora tavasszal a ragadós száj- és körömfájás vírus sújtotta, a gyümölcs- és szőlőtermesztők ismétlődő, súlyos tavaszi fagykárokkal szembesültek, míg a szántóföldi növénytermesztők az ország számos régiójában jelentős aszálykárt szenvedtek el.
Hangsúlyozta, hogy a kiszámíthatatlan időjárás és a járványos állat- és növénybetegségek megjelenése ismételten ráirányította a figyelmet a gazdálkodói tudatosság és a mezőgazdasági kockázatkezelés jelentőségére. Kiemelte: a mezőgazdasági kockázatkezelési eszközök leginnovatívabb intézkedésének számít a 2021 óta működő mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer. Az uniós szinten jelenleg még egyedülállónak számító intézkedés arra szolgál, hogy az időjárási kockázatokon túlmenően hatékonyan kezeljen minden olyan kockázati tényezőt – legyen az akár állat- vagy növénybetegség járványszerű megjelenése, termelési költségek növekedése, piaci árak csökkenése vagy éppen piacvesztés – ami gazdálkodói jövedelemcsökkenést okoz.
Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdáknak a rendszerhez való csatlakozásra minden év február 1. és február 28. között van lehetőségük, a csatlakozási kérelmet elektronikus úton kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz. A mezőgazdasági termelők 3 éves időtartamra szerezhetnek tagsági jogviszonyt. A tárcavezető közlése szerint a csatlakozást követően a gazdáknak évente igen méltányos mértékű pénzügyi hozzájárulást kell fizetniük a Krízisbiztosítási Alap részére, ezt a hozzájárulást uniós forrásokkal egészítik ki. Mint mondta, a gazdák jövedelemcsökkenését méltányosan kompenzálja ez a rendszer, amihez érdemes csatlakozni a 2026-os évben is.
Fontosnak nevezte a gazdálkodói tudatosságot, rámutatva, hogy a termelési környezet piaci és klimatikus viszonyait továbbra sem lehet előre jelezni.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb figyelmeztető jel: 2025 lett a brit meteorológia legforróbb éve
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÖtszáz hektárnyi „erdőtüdő”: így járul hozzá a fásítás a klímavédelemhez
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaVilágsiker és magyar előretörés: erős évet zár a BYD 2025-ben
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKamerák, tereprendezés, közösségi bevonás: új hulladékellenes program startol
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaAmikor a Föld is szenved: teremtésvédelemről és klímaváltozásról a Kék bolygó podcastban
