Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újrahasznosítási kampányt indít a Coca-Cola a GVH eljárása után

Átfogó fenntarthatósági kampányt indít a Coca-Cola a versenyhivatal eljárásának eredményeként.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásának eredményeként a Coca-Cola vállalkozáscsoportba tartozó cégek átfogó kampány kidolgozását és végrehajtását vállalták, hogy növeljék a PET-palackok újrahasznosításának gyakorlati teendőivel kapcsolatos fogyasztói tudatosságot – közölte a versenyhatóság az MTI-vel. A GVH felidézte: 2024 nyarán PET-palackokkal kapcsolatos zöld állítások miatt indított versenyfelügyeleti eljárást cégekkel, köztük a Coca-Cola több vállalkozásával szemben is – írja az alternativenergia.hu. A versenyhivatal eredeti gyanúja szerint a vállalkozások a Naturaqua márkájú ásványvizek címkéin és kereskedelmi kommunikációjában alkalmazott állításaikkal megtévesztették a fogyasztókat. Az eljárás a Coca-Cola HBC Magyarország Kft.-vel, valamint a Coca-Cola vállalkozáscsoportba tartozó egyes vállalkozásokkal (a Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft.-vel, a The Coca-Cola Company-vel, valamint az SA Coca-Cola Services NV-vel) szemben zajlott.

A cégek az eljárás során igazolták, hogy az érintett palackok, valamint azok kupakjai és címkéi technikai értelemben valóban 100 százalékban újrahasznosíthatók. A GVH azonban aggályosnak tartotta, hogy a vizsgált címkék és a kereskedelmi kommunikáció ezt az egyedüli pozitív tulajdonságot kiemeli, de nem térnek ki a termék és a csomagolás környezeti terheire. Így felmerült, hogy a vizsgált kommunikáció a valósnál “zöldebb” fényben tüntethette fel az egész terméket – ismertette a versenyhivatal. A cégek az eljárás során részletes kötelezettségvállalási csomagot nyújtottak be az aggályok kezelése érdekében, amelyet a GVH javaslatainak megfelelően bővítettek is. Vállalták, hogy jelentős költségvetésű reklámkampányt indítanak Magyarországon, amelynek célja, hogy ösztönözze a fogyasztókat a PET-palackok újrahasznosításának segítésére, és növelje tudatosságukat, valamint az újrahasznosítás hazai gyakorlati lehetőségeivel kapcsolatos ismereteiket. Emellett vállalták, hogy meghatározott ideig nem hivatkoznak a “100%-ban újrahasznosítható” kifejezésre a Naturaqua termékek kapcsán.

A GVH Versenytanácsa szerint a vállalások alkalmasak a problémák, illetve a GVH aggályainak kezelésére. A versenyhatóság úgy látja, hogy a kampány túlmutat a palackozott ásványvizek termékkörén, és valamennyi palackozott italtermékre kiterjed majd, általánosságban növelve a magyar fogyasztók tudatosságát és tájékozottságát. A vállalások így a PET-palack piac egészére is kihathatnak.

Advertisement

A GVH Versenytanácsa ezért jogsértés megállapítása, vagy annak hiánya nélkül lezárta az eljárást, és kötelezte az eljárás alá vontakat a vállalt kötelezettségek teljesítésére. A maradéktalan teljesítést a GVH a későbbiekben utóvizsgálat keretében ellenőrzi majd. Ezzel lezárult a versenyhatóság utolsó “PET-palackos” eljárása is, amelyeket 2024 nyarán indított. A GVH korábban a Fonte Viva Kft.-vel és a Szentkirályi Magyarország Kft.-vel szembeni eljárásait is lezárta, hasonló edukációs és korrekciós intézkedéseket eredményezve – idézték fel a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

A Balaton jövője a tét: a szakemberek szerint új szemlélet kell

Szakemberek szerint a jelenlegi balatoni tóhasználat kockázatokat hordoz.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton szektorokon átnyúló cselekvést igényel, a jelenlegi menedzsment és tóhasználat folytatása fenntarthatatlan – mondta Honti Márk hidrológus egy tudományos előadóülésen, Tihanyban. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) Őszintén a Balatonról című rendezvényének témája a vízszint, a partvonal és az alkalmazkodás volt – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A rendezvényen szakemberek, döntéshozók, polgármesterek, tudományos kutatók, valamint balatoni civil szervezetek képviselői tartottak előadásokat. A kutatóintézet az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a résztvevők véleménye megegyezett abban, hogy ha a jelenlegi gyakorlat folytatódik, az komoly kockázatokat jelent a Balaton élete és az emberi használat szempontjából. Hozzátették: arra a kérdésre, hogy a globális éghajlatváltozással járó negatív folyamatok visszafordítására mit lehet tenni, a közös válasz az, hogy a megszokott használati módokon sok mindent változtatni kell.

Ez azt jelenti, hogy vissza kell szorítani az önző érdekek érvényesülését, valamint biztosítani kell a tó és partjai közösségi használatát az élővilág megóvásával. A változásokhoz való alkalmazkodás elkerülhetetlen; ez állami és egyéni felelősség – hangsúlyozták. Az összefoglaló szerint Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója arról beszélt előadásában, hogy az alaptörvényi jogok és egyéb jogi keretek megfelelők, az egyedi érdekek mégis a közösségi fölé kerültek.

“A szakmai tudást negligálták, a komplex helyett rövid távú a gondolkodás, hiányzik a közös gazda, az egységes kezelés, a hatóságokat pedig kivéreztették” – mondta a szószóló, aki szerint a tulajdonosi, beruházói érdekek elsőbbségének eredménye a zöldfelületek eltűnése, a települések túlzott beépítése, a természeti területek visszaszorulása, ami veszélyezteti a jelen és jövő generációk alapvető jogait, érdekeit.

Advertisement

Vasas Gábor, a BLKI főigazgatója a klímaváltozás hatásaival foglalkozott előadásában. Szót ejtett arról is, hogy az árvaszúnyogok időszakosan rendkívüli tömegben jelenhetnek meg a jövőben is, ami nem feltétlenül jelenti az ökológiai állapot általános leromlását. Horváth Angéla, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője adatokon keresztül mutatta be a Balaton vízgyűjtő területének az elmúlt 30 évben tapasztalt aszályosodását.

Horváth Ákos, a HungaroMet siófoki obszervatóriumának vezetője a tó működését meghatározó folyamatokról beszélt, amelyekben az elmúlt években jelentős zavarok keletkeztek. Ehhez az emberi tevékenység, mindenekelőtt a Balaton mikroklímáját erősen befolyásoló agresszív partbeépítés is hozzájárul – mondta.

Advertisement

Lengl Zoltán balatoni főépítész előadásában kifejtette, hogy az elhibázott léptékű és mértékű beruházások miatt a balatoni építészet megítélése is hátrányt szenvedett. Takács Péter, a BLKI tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetes partszakaszok átalakítása gyengíti a Balaton ökológiai működését, elősegítheti az idegenhonos fajok térnyerését. A parti öv biodiverzitásának megőrzése a tó működőképességét és ökológiai stabilitását védi – mutatott rá.

A tudományos előadóülésen Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere települése követendő gyakorlatait mutatta be a természetvédelem terén, és a kotrások folytatását szorgalmazta. Több civil szervezet képviselője is szót kapott, akik közül Tarróné Gyarmathy Andrea (Értékmentő Közösségek Civil Szerveződés) arról számolt be, miért támadták meg a Balaton-part tavaly életbelépett új szabályozásáról szóló jogszabályt, a BATÉK-ot – áll a kutatóintézet közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák