Zöldinfó
Újranyitnak az energiaárak emelkedése miatt bezárt uszodák Franciaországban
Újranyit Franciaországban az a harminc nyilvános uszoda, amelyeket két héttel ezelőtt azért zárt be az üzemeltető vállalat, mert nem tudta kifizetni a többszörösére emelkedett energiaárakat.
“Hétfőtől kezdve és a következő napokban valamennyi nyilvános sportlétesítmény, amely átmeneti időre bezárt, újra látogatható” – tudatta az állami fenntartási vállalat, a Vert Marine az AFP hírügynökséggel. A szeptember 5-i bejelentés az uszodák másnapi hirtelen bezárásról hatalmas értetlenséget váltott ki az érintett önkormányzatok részéről, amelyeket az üzemeltető előzetesen nem tájékoztatott a döntésről. A települések vezetői akkor azzal vádolták meg a Vert Marine-t, hogy “túszul ejti őket” az iskolakezdéskor. A francia úszószövetség pedig az uszodák azonnali megnyitását követelte. A múlt héten több uszoda már újranyitott, mégpedig a közép-franciaországi Limoges-ban, vagy a Párizshoz közeli Versailles-ban és Clichy-sous-Bois-ban, miután az önkormányzatok és az uszodaüzemeltető vállalat megegyeztek az energiaszámlák fizetéséről. Versailles-ban például a polgármesteri hivatal vállalata át a költségeket, miután a piacinál kedvezőbb áron jut gázhoz és villamosenergiához is.
“A döntésünk óta, amelynek váratlanságát elismeri a Vert Marine, s amelyre magyarázatot tudott adni az önkormányzatoknak a sürgős helyzetre való tekintettel, a konstruktív tárgyalások lehetővé tették, hogy az esetek nagytöbbségében olyan megoldás szülessen, amely lehetővé teszi, hogy az energia terén jelentkező többletköltségekre átmenetileg jobban felkészüljünk” – írta közleményében az üzemeltető. A cég jelezte, hogy tárgyalások folynak a tartósabb megoldásokról arra az időszakra, amikor az energia nagyon sokba kerül. Az országban működő négyezer nyilvános uszoda 10 százalékát nem közvetlenül az önkormányzatok, hanem egy állami fenntartási vállalat, a Vert Marine működteti. A földgázzal fűtött létesítmények nagy energiafogyasztók, s rájuk nem vonatkozik a kormánynak a lakossági, illetve a kis- és középvállalatok, valamint a kisebb települések energiaáraira egy évvel ezelőtt bevezetett korlátozás.
mti
Zöldinfó
Saját energiatermelés és energiatárolás lehet a cégek válasza a növekvő energiakockázatokra
A vállalkozások energiahatékonysági beruházásaikhoz várnának leginkább támogatást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A magyar cégek nem rezsitámogatást kérnek, inkább az energiahatékonysági beruházások finanszírozásához várnának állami segítséget – derül ki a Portfolio Hőkupola 2026 kutatásából, amelyben azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idén nyári történelmi forróságra. A felmérés összefoglalója ismertette: a kutatás azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idei történelmi forróságra, melyek voltak számukra a legnagyobb kihívások, milyen kárt szenvedtek, és milyen segítséget tartanának indokoltnak a helyzet kezelésére – írja az alternativenergia.hu. Az online felmérést 345 vállalatvezető töltötte ki. A válaszadók 59 százaléka tapasztalt többletet a hűtési és villamosenergia-költségeknél, minden második vállalat pedig a munkavégzés feltételeiben vagy a dolgozói teljesítményben is érzékelte a hőség kedvezőtlen hatását.
A vállalatok háromnegyede valamilyen rendkívüli intézkedést is bevezetett, 13 százalékuk pedig éves szinten 10 százalékot meghaladó energiaköltség-növekedéssel számol. A következő három év legnagyobb energetikai kockázatának az energiaárak újabb jelentős emelkedését tartják. A vállalkozások elsősorban az energiahatékonysági fejlesztéseket segítő támogatásokat tartanák hasznosnak. A válaszadók több mint fele vissza nem térítendő forrással ösztönözné az ilyen beruházásokat, majdnem egyharmaduk a villamosenergia-hálózat fejlesztését és az engedélyezési folyamatok gyorsítását emelte ki, 30 százalék egyszerűbb pályázati rendszert, 28 százalék pedig kiszámíthatóbb energiaár- és szabályozási környezetet tartana fontosnak. A közvetlen költségkompenzációt ugyanakkor csak a válaszadók 9 százaléka jelölte meg.
A cégek jelentős része hosszabb távú megoldást keres az energiaköltségekre és az energiaellátással kapcsolatos kockázatokra. A tervezett fejlesztések közül a saját energiatermelést és az energiatárolást tartják a leghasznosabbnak, ezeket az épületenergetikai korszerűsítés és a hővédelmi beruházások követik. A saját energiatermelés különösen azoknál a vállalatoknál kerül előtérbe, amelyek működését a nyári hőség már közvetlenül is megviselte. A működési problémákkal nem szembesülő cégek 15 százaléka ezt tartotta a legfontosabb fejlesztésnek, míg a komoly működési nehézségekkel küzdő vállalatoknál 41 százalék volt ez az arány.
A beruházási igényt az is erősíti, hogy sok vállalatnál szűkülnek az energia-megtakarítás lehetőségei. A teljes mintában a cégek 45 százaléka szerint további fogyasztáscsökkentés már csak a működés jelentős korlátozásával lenne elérhető, vagy egyáltalán nem tudnák tovább mérsékelni energiafelhasználásukat. A Portfolio Hőkupola 2026 kutatás augusztus 7. és 17. között készült a Portfolio.hu online felületén, 345 vállalati szereplő részvételével, a mikrovállalkozásoktól az 500 fő feletti cégekig. A felmérés nem reprezentatív – derül ki a tájékoztatóból.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
