Zöldinfó

Újranyitnak az energiaárak emelkedése miatt bezárt uszodák Franciaországban

Újranyit Franciaországban az a harminc nyilvános uszoda, amelyeket két héttel ezelőtt azért zárt be az üzemeltető vállalat, mert nem tudta kifizetni a többszörösére emelkedett energiaárakat.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-23

Szerző:

Hell

“Hétfőtől kezdve és a következő napokban valamennyi nyilvános sportlétesítmény, amely átmeneti időre bezárt, újra látogatható” – tudatta az állami fenntartási vállalat, a Vert Marine az AFP hírügynökséggel. A szeptember 5-i bejelentés az uszodák másnapi hirtelen bezárásról hatalmas értetlenséget váltott ki az érintett önkormányzatok részéről, amelyeket az üzemeltető előzetesen nem tájékoztatott a döntésről. A települések vezetői akkor azzal vádolták meg a Vert Marine-t, hogy “túszul ejti őket” az iskolakezdéskor. A francia úszószövetség pedig az uszodák azonnali megnyitását követelte. A múlt héten több uszoda már újranyitott, mégpedig a közép-franciaországi Limoges-ban, vagy a Párizshoz közeli Versailles-ban és Clichy-sous-Bois-ban, miután az önkormányzatok és az uszodaüzemeltető vállalat megegyeztek az energiaszámlák fizetéséről. Versailles-ban például a polgármesteri hivatal vállalata át a költségeket, miután a piacinál kedvezőbb áron jut gázhoz és villamosenergiához is.

“A döntésünk óta, amelynek váratlanságát elismeri a Vert Marine, s amelyre magyarázatot tudott adni az önkormányzatoknak a sürgős helyzetre való tekintettel, a konstruktív tárgyalások lehetővé tették, hogy az esetek nagytöbbségében olyan megoldás szülessen, amely lehetővé teszi, hogy az energia terén jelentkező többletköltségekre átmenetileg jobban felkészüljünk” – írta közleményében az üzemeltető. A cég jelezte, hogy tárgyalások folynak a tartósabb megoldásokról arra az időszakra, amikor az energia nagyon sokba kerül. Az országban működő négyezer nyilvános uszoda 10 százalékát nem közvetlenül az önkormányzatok, hanem egy állami fenntartási vállalat, a Vert Marine működteti. A földgázzal fűtött létesítmények nagy energiafogyasztók, s rájuk nem vonatkozik a kormánynak a lakossági, illetve a kis- és középvállalatok, valamint a kisebb települések energiaáraira egy évvel ezelőtt bevezetett korlátozás.

mti

Kapcsolódó tartalom:energia nyitás uszoda

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom