Zöldinfó

Újranyitnak az energiaárak emelkedése miatt bezárt uszodák Franciaországban

Újranyit Franciaországban az a harminc nyilvános uszoda, amelyeket két héttel ezelőtt azért zárt be az üzemeltető vállalat, mert nem tudta kifizetni a többszörösére emelkedett energiaárakat.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-23

Szerző:

Hell

“Hétfőtől kezdve és a következő napokban valamennyi nyilvános sportlétesítmény, amely átmeneti időre bezárt, újra látogatható” – tudatta az állami fenntartási vállalat, a Vert Marine az AFP hírügynökséggel. A szeptember 5-i bejelentés az uszodák másnapi hirtelen bezárásról hatalmas értetlenséget váltott ki az érintett önkormányzatok részéről, amelyeket az üzemeltető előzetesen nem tájékoztatott a döntésről. A települések vezetői akkor azzal vádolták meg a Vert Marine-t, hogy “túszul ejti őket” az iskolakezdéskor. A francia úszószövetség pedig az uszodák azonnali megnyitását követelte. A múlt héten több uszoda már újranyitott, mégpedig a közép-franciaországi Limoges-ban, vagy a Párizshoz közeli Versailles-ban és Clichy-sous-Bois-ban, miután az önkormányzatok és az uszodaüzemeltető vállalat megegyeztek az energiaszámlák fizetéséről. Versailles-ban például a polgármesteri hivatal vállalata át a költségeket, miután a piacinál kedvezőbb áron jut gázhoz és villamosenergiához is.

“A döntésünk óta, amelynek váratlanságát elismeri a Vert Marine, s amelyre magyarázatot tudott adni az önkormányzatoknak a sürgős helyzetre való tekintettel, a konstruktív tárgyalások lehetővé tették, hogy az esetek nagytöbbségében olyan megoldás szülessen, amely lehetővé teszi, hogy az energia terén jelentkező többletköltségekre átmenetileg jobban felkészüljünk” – írta közleményében az üzemeltető. A cég jelezte, hogy tárgyalások folynak a tartósabb megoldásokról arra az időszakra, amikor az energia nagyon sokba kerül. Az országban működő négyezer nyilvános uszoda 10 százalékát nem közvetlenül az önkormányzatok, hanem egy állami fenntartási vállalat, a Vert Marine működteti. A földgázzal fűtött létesítmények nagy energiafogyasztók, s rájuk nem vonatkozik a kormánynak a lakossági, illetve a kis- és középvállalatok, valamint a kisebb települések energiaáraira egy évvel ezelőtt bevezetett korlátozás.

mti

Kapcsolódó tartalom:energia nyitás uszoda

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom