Zöldinfó

UNESCO: a világörökség részét képező gleccserek egyharmada eltűnhet 2050-ig

A következő évek erőfeszítéseitől függetlenül 2050-ig eltűnhet a világörökség részét képező gleccserek egyharmada – írta csütörtöki jelentésében az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-11-05

Szerző:

Hell

Egyebek között az olaszországi Dolomitokban, az egyesült államokbeli Yosemite és Yellowstone nemzeti parkban, valamint a tanzániai Kilimandzsárón található világhírű jégfolyamok is az enyészeté lehetnek. Az UNESCO ötven világörökségi helyszínen mintegy 18 600 gleccser állapotát figyeli. A szervezet előrejelzése alapján 2050-ig ezek egyharmada el fog olvadni, de a többit még meg lehet menteni, ha sikerül 1,5 Celsius fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti helyzethez képest. Ha semmi sem változik, akkor 2100-ig a gleccserek mintegy fele teljesen eltűnhet. A világörökség részét képező jégfolyamok a Föld összes gleccserének tíz százalékát teszik ki.

A jelentés vezető szerzője, Tales Carvalho elmondta, hogy az UNESCO védelme alatt álló gleccserek évente átlagosan mintegy 58 milliárd tonna jeget veszítenek tömegükből. Ez annyi víz, amennyi Franciaország és Spanyolország használ el egy év alatt. Ez a veszteség körülbelül öt százalékkal járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez.Carvalho szerint a legfontosabb, amit tehetünk a gleccserek olvadásának megfékezéséért, hogy drasztikusan csökkentjük a széndioxid-kibocsátást. Az UNESCO azt javasolja a helyi hatóságoknak, hogy figyeljék a jégfolyamok változását, fokozzák a kutatást, és mérsékeljék egy esetleges katasztrófa kockázatait. Carvalho rámutatott: ha a gleccsertavak feltöltődnek és túlcsordulnak, az súlyos áradásokhoz vezethet a környékükön. Az emberiség fele függ a gleccserektől, amelyek olvadékvizét ivóvízként, valamint a mezőgazdaságban és vízerőművekben is hasznosítják. A jégfolyamok emellett nagy kulturális, vallási és turisztikai jelentőséggel bírnak.

mti

Kapcsolódó tartalom:felmelegedés gleccser unesco

Zöldinfó

Bővül a hazai kitermelés: új koncessziós kör indul

Magyarország energiaszuverenitását és a fogyasztók biztonságos ellátását a lehető legnagyobb arányban a belföldön elérhető forrásokra érdemes alapozni.

Létrehozva:

29 perc telt el a létrehozás óta

2026-02-16

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az Energiaügyi Minisztérium (EM), a bevált gyakorlatot követve, újabb területekre hirdet szénhidrogén bányászati koncessziókat. Az érdeklődők ezúttal Baracska, Bácsalmás, Békéscsaba, Kisköre, Nagylengyel-nyugat, Tiszacsege és Tiszalök lehetséges lelőhelyek esetében pályázhatnak földgáz és kőolaj kutatására, feltárására és kitermelésére – tájékoztatott az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a koncessziós eljárások a hazai ásványvagyonban rejlő lehetőségek költséghatékony kiaknázását, az importkitettségek csökkentését célozzák. A gáz és olaj kutatásának, kitermelésének lehetősége az idei körben is húsz évre nyerhető el. A kötelezettségek teljesítése esetén az eredeti időtartam legfeljebb a felével új pályázat nélkül meghosszabbítható lesz. A hét területre szóló pályázati felhívások keddtől érhetők el a kormányzati honlapon.

Az Energiaügyi Minisztérium 2024-ben öt év szünet után hirdetett meg újabb bányászati koncessziókat. A tavaly megkötött szerződések alapján a nyertesek hat lelőhelyen, Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási térségében láttak hozzá a szénhidrogének kutatásához – emlékeztettek a közleményben. A kedvező tapasztalatok birtokában a tárca további helyszíneken teremt lehetőséget az ország önellátási képességeit fokozó kitermeléshez. A 2019 előtti hét hasonló eljárás nyomán több mint 30 területre kötöttek szénhidrogén és geotermikus energia szerződéseket. A koncessziós díjakból és bányajáradékokból több tízmilliárd forint bevétele származott a költségvetésnek- jelezte a tárca.

A pályázati lehetőség az iparági beruházások élénkítésével növeli a belföldi kitermelést. 2025-ben mintegy 1,17 millió tonna kőolajat hoztak felszínre a hazai mezőkből, ezzel a tavalyi az évszázad legerősebb éve volt. A múlt évben 2 milliárd köbmétert közelítő hazai földgáz-kitermelés pedig legutóbb 2013-ban alakult kedvezőbben. A koncessziós eljárások az elért eredmények megtartását, a további előrehaladást szolgálják – írta közleményében az EM.

Tovább olvasom