Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

UNESCO: a világörökség részét képező gleccserek egyharmada eltűnhet 2050-ig

A következő évek erőfeszítéseitől függetlenül 2050-ig eltűnhet a világörökség részét képező gleccserek egyharmada – írta csütörtöki jelentésében az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).

Létrehozva:

|

Egyebek között az olaszországi Dolomitokban, az egyesült államokbeli Yosemite és Yellowstone nemzeti parkban, valamint a tanzániai Kilimandzsárón található világhírű jégfolyamok is az enyészeté lehetnek. Az UNESCO ötven világörökségi helyszínen mintegy 18 600 gleccser állapotát figyeli. A szervezet előrejelzése alapján 2050-ig ezek egyharmada el fog olvadni, de a többit még meg lehet menteni, ha sikerül 1,5 Celsius fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti helyzethez képest. Ha semmi sem változik, akkor 2100-ig a gleccserek mintegy fele teljesen eltűnhet. A világörökség részét képező jégfolyamok a Föld összes gleccserének tíz százalékát teszik ki.

A jelentés vezető szerzője, Tales Carvalho elmondta, hogy az UNESCO védelme alatt álló gleccserek évente átlagosan mintegy 58 milliárd tonna jeget veszítenek tömegükből. Ez annyi víz, amennyi Franciaország és Spanyolország használ el egy év alatt. Ez a veszteség körülbelül öt százalékkal járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez.Carvalho szerint a legfontosabb, amit tehetünk a gleccserek olvadásának megfékezéséért, hogy drasztikusan csökkentjük a széndioxid-kibocsátást. Az UNESCO azt javasolja a helyi hatóságoknak, hogy figyeljék a jégfolyamok változását, fokozzák a kutatást, és mérsékeljék egy esetleges katasztrófa kockázatait. Carvalho rámutatott: ha a gleccsertavak feltöltődnek és túlcsordulnak, az súlyos áradásokhoz vezethet a környékükön. Az emberiség fele függ a gleccserektől, amelyek olvadékvizét ivóvízként, valamint a mezőgazdaságban és vízerőművekben is hasznosítják. A jégfolyamok emellett nagy kulturális, vallási és turisztikai jelentőséggel bírnak.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Extra támogatás igényelhető a fagykárt szenvedett termelők számára

Benyújthatók a támogatási kérelmek a fagykárkrízis-támogatásra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rendkívüli támogatásban részesülhetnek a tavaly tavasszal fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelők, hiszen az agrártárca elérte az Európai Bizottságnál, hogy 10,8 millió euró, azaz 4,2 milliárd forintnyi forrás juthat az érintetteknek, a támogatási kérelmeket 2026. január 23. és február 10. között lehet benyújtani elektronikusan – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Facebook-oldalán az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint. A tárcavezető elmondta: annak érdekében, hogy minél több termelő élhessen a lehetőséggel, a támogatás a kárenyhítő juttatáson felül igényelhető, így az előlegben már részesült gazdálkodók számára is elérhető – ismertette az alternativenergia.hu. Minden olyan szőlő- és gyümölcstermelő, akinek 30 százalékos hozamcsökkenést meghaladó igazolt kára keletkezett, jogosult lesz erre a támogatásra. A kiszámíthatóság és a fizetőképesség a biztonságos termeléshez nélkülözhetetlen, ezért a szaktárca a váratlan helyzetekben is a gazdálkodók segítségére van – hangsúlyozta a miniszter.

A tárca közleménye szerint Nagy István kitért arra, hogy a tavalyi tavaszi fagy okozta gazdálkodói károk enyhítésének érdekében az ágazati szereplőkkel való egyeztetést követően, az Agrárminisztérium megteremtette a lehetőségét a fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelők számára az általuk igénybe vehető kárenyhítési juttatás előlegfizetésének. Ennek köszönhetően 2025-ben összesen 1,45 milliárd forint kompenzáció juthatott el, több mint fél évvel korábban a megszokotthoz képest, a kárt szenvedett gazdákhoz. Ezt követően sikerült elérni azt, hogy többletforrás álljon rendelkezésre a tavaszi fagykárok kapcsán a közös krízisalapból a hét érintett tagállam, így Magyarország számára is. Ennek a rendkívüli támogatásnak az igénylése indulhat meg hamarosan. A Magyarország számára rendelkezésre álló keretösszeget 2026. április 30-ig kell kifizetni a fagykárt szenvedett termelőknek – ismertette a miniszter.

Nagy István a megelőzés kapcsán kiemelte, hogy ezekben a helyzetekben nem a nulláról építkeznek, hiszen az agrártámogatási környezet egészét a termelők likviditásának megőrzése érdekében alakítják ki, miközben egy következetesen tervezett kockázatkezelési rendszert is működtetnek. Ez a 2012-től folyamatosan fejlesztett rendszer Európában egyedülállóan módon járul hozzá az egyre inkább szélsőségessé váló időjárási viszonyok miatti mezőgazdasági károk utólagos enyhítéséhez. Ennek minden eleme, így az agrárkárenyhítési alap, a biztosítási támogatás és a krízisbiztosítás is bizonyítja a hasznosságát az egyre kiszámíthatatlanabb klímakörnyezetben – fűzte hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák