Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

UNESCO: a világörökség részét képező gleccserek egyharmada eltűnhet 2050-ig

A következő évek erőfeszítéseitől függetlenül 2050-ig eltűnhet a világörökség részét képező gleccserek egyharmada – írta csütörtöki jelentésében az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).

Létrehozva:

|

Egyebek között az olaszországi Dolomitokban, az egyesült államokbeli Yosemite és Yellowstone nemzeti parkban, valamint a tanzániai Kilimandzsárón található világhírű jégfolyamok is az enyészeté lehetnek. Az UNESCO ötven világörökségi helyszínen mintegy 18 600 gleccser állapotát figyeli. A szervezet előrejelzése alapján 2050-ig ezek egyharmada el fog olvadni, de a többit még meg lehet menteni, ha sikerül 1,5 Celsius fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti helyzethez képest. Ha semmi sem változik, akkor 2100-ig a gleccserek mintegy fele teljesen eltűnhet. A világörökség részét képező jégfolyamok a Föld összes gleccserének tíz százalékát teszik ki.

A jelentés vezető szerzője, Tales Carvalho elmondta, hogy az UNESCO védelme alatt álló gleccserek évente átlagosan mintegy 58 milliárd tonna jeget veszítenek tömegükből. Ez annyi víz, amennyi Franciaország és Spanyolország használ el egy év alatt. Ez a veszteség körülbelül öt százalékkal járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez.Carvalho szerint a legfontosabb, amit tehetünk a gleccserek olvadásának megfékezéséért, hogy drasztikusan csökkentjük a széndioxid-kibocsátást. Az UNESCO azt javasolja a helyi hatóságoknak, hogy figyeljék a jégfolyamok változását, fokozzák a kutatást, és mérsékeljék egy esetleges katasztrófa kockázatait. Carvalho rámutatott: ha a gleccsertavak feltöltődnek és túlcsordulnak, az súlyos áradásokhoz vezethet a környékükön. Az emberiség fele függ a gleccserektől, amelyek olvadékvizét ivóvízként, valamint a mezőgazdaságban és vízerőművekben is hasznosítják. A jégfolyamok emellett nagy kulturális, vallási és turisztikai jelentőséggel bírnak.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Hulladékszállítási fennakadások Szolnokon: a MOHU és az önkormányzat egyeztet

A MOHU tárgyalóasztalnál tisztázná a szolnoki hulladékgazdálkodásról megjelent információkat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A MOHU a tárgyalóasztalnál tisztázná a szolnoki hulladékgazdálkodással kapcsolatban a sajtóban megjelent információkat – írja az alternativenergia.hu. A társaság az MTI-vel közölte: a hatékony és fenntartható hulladékgazdálkodásban érdekelt, és minden tisztességes piaci szereplővel partneri együttműködésre törekszik. Györfi Mihály, Szolnok polgármestere hétfőn arról írt a Facebook-oldalán, hogy MOHU MOL mintegy 44 ezer ember, a lakosság kétharmadának hulladékát nem szállította el. Felszólította a társaságot, hogy a közszolgáltatás biztonsága érdekében vonja vissza a hulladékszállítás Ceglédre történő átirányítását a jól működő kétpói lerakó helyett, a döntés miatt ugyanis napokig vagy akár hetekig állhat a szemét a városban kihelyezett kukákban és azok környékén. A MOHU közleményében felidézte: december óta minden érintett számára ismert, hogy a lomtalanításból származó hulladék a kétpói helyett a ceglédi lerakóba kerül. A döntés egyik legfontosabb oka, hogy a kétpói lerakó 20 százalékkal magasabb lerakási díjat számol fel. A ceglédi lerakó ráadásul mindössze 5 kilométerrel van távolabb Szolnoktól, és az M4-esen jól megközelíthető. A lerakóváltás ezért önmagában nem indokolja a kialakult helyzetet, amelyre a MOHU vezetése is objektív, szakmai magyarázatot vár.

A hulladék gyűjtése, szállítása és átrakása a szolnoki önkormányzat többségi tulajdonában és az irányítása alatt álló NHSZ Zounok Zrt. felelőssége, amely egyben a regionális koordinátori feladatokat is ellátja. Az NHSZ Zounoknak fél éve volt felkészülni az új rendszerre, ez idő alatt azonban semmilyen, a feladatellátást veszélyeztető problémát nem jelzett a MOHU felé. Időközben az önkormányzat többségi tulajdonában lévő vállalatok ügyvezetői a kétpói hulladéklerakót üzemeltető társaságban kisebbségi tulajdonosokká váltak, ami összeférhetetlenségi kérdéseket is felvet. A közlemény idézte Bacsa Györgyöt, a MOHU igazgatóságának elnökét, aki elmondta elfogadhatatlan számukra, hogy tulajdonosi vagy üzleti viták miatt sérüljön a közszolgáltatás. Ezért arra kérnek minden érintettet, hogy az egyéni érdekeiket félretéve működjenek együtt a helyzet rendezésében.

Bacsa György egyúttal a közleményben jelezte, hogy azonnali egyeztetést kezdeményez a történtek kivizsgálása és tisztázása érdekében. Gajdos László a Facebook-oldalán azt írta, számtalan ingerült bejelentés és felháborodott jogos panasz érkezett a minisztériumhoz, hogy a MOHU egy rossz döntése értelmében akadozik a közszolgáltatás ellátása Szolnokon. A miniszter elfogadhatatlannak tartja, hogy a koncessziós rendszerben vállalt feladatok ellátása ilyen módon veszélyeztesse a lakosság számára biztosítandó, folyamatos és megfelelő színvonalú közszolgáltatást.

Advertisement

Minden magyar állampolgár joggal várja el, hogy a hulladék elszállítása kiszámíthatóan, folyamatosan és megfelelő színvonalon történjen. A szolgáltatás színvonalának romlása, az ellátás bizonytalanná válása és a kialakult fennakadások elfogadhatatlanok – mutatott rá közösségi oldalán a miniszter. Gajdos László azt írta: “levélben is felszólítottam a MOHU-t, hogy a kialakult helyzetet haladéktalanul vizsgálják felül, a rossz döntésüket korrigálják és a szükséges intézkedéseket azonnal tegyék meg, amely megnyugtató megoldást teremt Szolnok lakossága számára”. Rost Andrea, a Tisza országgyűlési képviselője kedden arról számolt be, hogy a szolnoki hulladékszállítási problémák miatt felvette a kapcsolatot a MOHU vezetésével, és az illetékes miniszterrel is tárgyalt a rendelkezésére álló lehetőségekről.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák