Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

UNESCO: a világörökség részét képező gleccserek egyharmada eltűnhet 2050-ig

A következő évek erőfeszítéseitől függetlenül 2050-ig eltűnhet a világörökség részét képező gleccserek egyharmada – írta csütörtöki jelentésében az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).

Létrehozva:

|

Egyebek között az olaszországi Dolomitokban, az egyesült államokbeli Yosemite és Yellowstone nemzeti parkban, valamint a tanzániai Kilimandzsárón található világhírű jégfolyamok is az enyészeté lehetnek. Az UNESCO ötven világörökségi helyszínen mintegy 18 600 gleccser állapotát figyeli. A szervezet előrejelzése alapján 2050-ig ezek egyharmada el fog olvadni, de a többit még meg lehet menteni, ha sikerül 1,5 Celsius fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti helyzethez képest. Ha semmi sem változik, akkor 2100-ig a gleccserek mintegy fele teljesen eltűnhet. A világörökség részét képező jégfolyamok a Föld összes gleccserének tíz százalékát teszik ki.

A jelentés vezető szerzője, Tales Carvalho elmondta, hogy az UNESCO védelme alatt álló gleccserek évente átlagosan mintegy 58 milliárd tonna jeget veszítenek tömegükből. Ez annyi víz, amennyi Franciaország és Spanyolország használ el egy év alatt. Ez a veszteség körülbelül öt százalékkal járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez.Carvalho szerint a legfontosabb, amit tehetünk a gleccserek olvadásának megfékezéséért, hogy drasztikusan csökkentjük a széndioxid-kibocsátást. Az UNESCO azt javasolja a helyi hatóságoknak, hogy figyeljék a jégfolyamok változását, fokozzák a kutatást, és mérsékeljék egy esetleges katasztrófa kockázatait. Carvalho rámutatott: ha a gleccsertavak feltöltődnek és túlcsordulnak, az súlyos áradásokhoz vezethet a környékükön. Az emberiség fele függ a gleccserektől, amelyek olvadékvizét ivóvízként, valamint a mezőgazdaságban és vízerőművekben is hasznosítják. A jégfolyamok emellett nagy kulturális, vallási és turisztikai jelentőséggel bírnak.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Rekordlétszámú tűzoltói készenlétet rendelt el az Európai Unió

Rekordszámú tűzoltót és légi eszközt mozgósít az EU a nyári szezonra az erdőtüzek elleni védekezésre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Bizottság rekordvolumenű erdőtűzvédelmi készenléti intézkedéseket jelentett be a 2026-os nyári szezonra; az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében 777 tűzoltót, 22 tűzoltórepülőgépet és öt helikoptert helyeznek készenlétbe a fokozottan veszélyeztetett térségekben – közölte az alternativenergia.hu. A bizottság közleménye szerint a 14 európai országból érkező tűzoltókat Cipruson, Görögországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában helyezik készenlétbe. A program 2022-es elindítása óta ez a legnagyobb létszámú részvétel. Az Európai Bizottság hangsúlyozta: a klímaváltozás hatására az erdőtüzek szezonja egyre hosszabbá válik, korábban kezdődik és súlyosabb károkat okoz, ezért az unió megerősített kapacitásokkal támogatja a tagállamokat.

A tűzoltási műveleteket az Európai Unió 24 órás veszélyhelyzet-reagálási koordinációs központja felügyeli, amely meteorológiai és tudományos elemzések alapján követi a kockázatokat és koordinálja a segítségnyújtást. A munkát az uniós erdőtűzinformációs rendszer valamint a Kopernikusz műholdas program térképezési és földrajzi információs szolgáltatásai is támogatják. A bizottság azt is bejelentette, hogy 2026-ban új regionális európai tűzoltóbázist hoznak létre Cipruson. A létesítmény hat repülőgép befogadására lesz alkalmas, emellett képzéseknek és gyakorlatoknak is helyet ad majd az európai és a dél-mediterrán térség polgári védelmi szakemberei számára. Az Európai Bizottság emlékeztetett arra, hogy a polgári védelmi mechanizmus lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kapacitásaik kimerülése esetén gyors nemzetközi segítséget kérjenek. Az uniós katasztrófavédelmi tartalék, a RescEU pedig további repülőgépekkel, helikopterekkel és egyéb vészhelyzeti eszközökkel egészíti ki a nemzeti erőforrásokat.

A testület márciusban mutatta be az erdőtüzek integrált kockázatkezeléséről szóló új stratégiáját, amely a megelőzés, a felkészülés, a reagálás és a helyreállítás területén egyaránt erősítené Európa ellenállóképességét a gyakoribbá és intenzívebbé váló tüzekkel szemben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák