Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

UNESCO: a világörökség részét képező gleccserek egyharmada eltűnhet 2050-ig

A következő évek erőfeszítéseitől függetlenül 2050-ig eltűnhet a világörökség részét képező gleccserek egyharmada – írta csütörtöki jelentésében az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).

Létrehozva:

|

Egyebek között az olaszországi Dolomitokban, az egyesült államokbeli Yosemite és Yellowstone nemzeti parkban, valamint a tanzániai Kilimandzsárón található világhírű jégfolyamok is az enyészeté lehetnek. Az UNESCO ötven világörökségi helyszínen mintegy 18 600 gleccser állapotát figyeli. A szervezet előrejelzése alapján 2050-ig ezek egyharmada el fog olvadni, de a többit még meg lehet menteni, ha sikerül 1,5 Celsius fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti helyzethez képest. Ha semmi sem változik, akkor 2100-ig a gleccserek mintegy fele teljesen eltűnhet. A világörökség részét képező jégfolyamok a Föld összes gleccserének tíz százalékát teszik ki.

A jelentés vezető szerzője, Tales Carvalho elmondta, hogy az UNESCO védelme alatt álló gleccserek évente átlagosan mintegy 58 milliárd tonna jeget veszítenek tömegükből. Ez annyi víz, amennyi Franciaország és Spanyolország használ el egy év alatt. Ez a veszteség körülbelül öt százalékkal járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez.Carvalho szerint a legfontosabb, amit tehetünk a gleccserek olvadásának megfékezéséért, hogy drasztikusan csökkentjük a széndioxid-kibocsátást. Az UNESCO azt javasolja a helyi hatóságoknak, hogy figyeljék a jégfolyamok változását, fokozzák a kutatást, és mérsékeljék egy esetleges katasztrófa kockázatait. Carvalho rámutatott: ha a gleccsertavak feltöltődnek és túlcsordulnak, az súlyos áradásokhoz vezethet a környékükön. Az emberiség fele függ a gleccserektől, amelyek olvadékvizét ivóvízként, valamint a mezőgazdaságban és vízerőművekben is hasznosítják. A jégfolyamok emellett nagy kulturális, vallási és turisztikai jelentőséggel bírnak.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Több mint 200 kiállítóval nyílt meg a Flora Fesztivál – új támogatási formákat is bejelentettek

Magyarországon több mint 1500 hektáron folyik dísznövénytermesztés, nagyrészt szabadföldön.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ágazat szereplőit célzott pályázatokkal és támogatásokkal segíti a kormány – mondta az agrárminisztérium közleménye szerint a tárca mezőgazdaságért felelős államtitkára Kecelen, a XXXVI. Flora Fesztivál megnyitóján. Az alternativenergia.hu közleménye szerint Hubai Imre tudatta, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében a tárca fenntartja a kertészeti ágazat kiemelt támogatását. Így a díszkertészek, a korábbi évekhez hasonlóan, számíthatnak fejlesztési forrásokra, de új, speciálisan az ágazat lehetőségeihez igazodó támogatási formát is kialakítottak. Az agrártárca örömmel tapasztalta, hogy nagy volt az érdeklődés a különböző felhívásokra. A meghirdetett 1,6 milliárd forintos keretösszeg mintegy duplájára nyújtott be pályázatot 147 kertészeti vállalkozás. Eddig 30 érintett kapott pozitív elbírálást, mintegy 560 millió forint értékben, több esetben pedig már a kifizetés is megtörtént. A vállalkozások emellett a kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó fejlesztésekre, valamint eszközökre is pályázhattak. Ezekre a felhívásokra 291 kérelem érkezett be 113 milliárd forintot meghaladó összegben.

Hubai Imre arról is beszélt, hogy a díszkertészetek tevékenységi struktúrája sokszínű képet mutat, tavaly a gazdaságok 16,7 százaléka kizárólag vágott virággal, 17,5 százalékuk pedig cserepes, balkonra ültethető vagy hagymás növénnyel foglalkozott. A szektorban több mint 2200-an dolgoztak, csaknem 60 százalékuk teljes munkaidőben. Az ágazat nettó árbevétele meghaladta a 20 milliárd forintot. Ennek több mint felét a faiskolai növények értékesítése adta. A cserepes, kiültetésre szánt balkon- és hagymás dísznövények csaknem 7 milliárd forint árbevételt hoztak, míg a vágott virágok és zöldek több mint 2,1 milliárd forinttal járultak hozzá a nemzetgazdasághoz – írták.

Az államtitkár megjegyezte, a klímaváltozás hatásai a dísznövénykertészeket sem kímélik. A kormány az Aszályvédelmi Operatív Törzs intézkedésének köszönhetően ezért ingyenessé tette az öntözési célú vízfelhasználást, csaknem tíz milliárd forint értékben. Hosszabb távon megoldást azonban a tájban történő vízmegtartás ösztönzése jelentheti, amelynek első lépése a “Vizet a tájba!” program – áll a közleményben. Hubai Imre a rendezvény megszervezése kapcsán köszönetet mondott Kecel városának, hiszen a település már több mint három évtizede szolgál otthonául a dísznövénytermesztők eseményének. A fesztiválhét helyszínen, 200 kiállítóval és árussal várja a látogatókat – olvasható az AM közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák