Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

UNESCO: a világörökség részét képező gleccserek egyharmada eltűnhet 2050-ig

A következő évek erőfeszítéseitől függetlenül 2050-ig eltűnhet a világörökség részét képező gleccserek egyharmada – írta csütörtöki jelentésében az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).

Létrehozva:

|

Egyebek között az olaszországi Dolomitokban, az egyesült államokbeli Yosemite és Yellowstone nemzeti parkban, valamint a tanzániai Kilimandzsárón található világhírű jégfolyamok is az enyészeté lehetnek. Az UNESCO ötven világörökségi helyszínen mintegy 18 600 gleccser állapotát figyeli. A szervezet előrejelzése alapján 2050-ig ezek egyharmada el fog olvadni, de a többit még meg lehet menteni, ha sikerül 1,5 Celsius fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti helyzethez képest. Ha semmi sem változik, akkor 2100-ig a gleccserek mintegy fele teljesen eltűnhet. A világörökség részét képező jégfolyamok a Föld összes gleccserének tíz százalékát teszik ki.

A jelentés vezető szerzője, Tales Carvalho elmondta, hogy az UNESCO védelme alatt álló gleccserek évente átlagosan mintegy 58 milliárd tonna jeget veszítenek tömegükből. Ez annyi víz, amennyi Franciaország és Spanyolország használ el egy év alatt. Ez a veszteség körülbelül öt százalékkal járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez.Carvalho szerint a legfontosabb, amit tehetünk a gleccserek olvadásának megfékezéséért, hogy drasztikusan csökkentjük a széndioxid-kibocsátást. Az UNESCO azt javasolja a helyi hatóságoknak, hogy figyeljék a jégfolyamok változását, fokozzák a kutatást, és mérsékeljék egy esetleges katasztrófa kockázatait. Carvalho rámutatott: ha a gleccsertavak feltöltődnek és túlcsordulnak, az súlyos áradásokhoz vezethet a környékükön. Az emberiség fele függ a gleccserektől, amelyek olvadékvizét ivóvízként, valamint a mezőgazdaságban és vízerőművekben is hasznosítják. A jégfolyamok emellett nagy kulturális, vallási és turisztikai jelentőséggel bírnak.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

A megújulók integrációját is segíti az új répcelaki alállomás

Új transzformátor-alállomást adott át az E.ON Répcelakon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új, 132/22 kilovoltos transzformátor-alállomást adott át az E.ON Hungária Csoport Répcelakon. Az uniós támogatással megvalósult, mintegy 2 milliárd forintos fejlesztés több mint 15 ezer ügyfél villamosenergia-ellátásának biztonságát javítja Vas vármegye északi részén – írja az alternativenergia.hu. A beruházás a Danube InGrid projekt részeként valósult meg az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) támogatásával, az Európai Unió társfinanszírozásával. A magyarországi és szlovákiai villamosenergia-hálózatok fejlesztését célzó program célja a hálózatok korszerűsítése, a megújuló energiaforrások integrációjának elősegítése és az ellátásbiztonság növelése. Németh Imre, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója az avatóünnepségen elmondta: társaságuk az elmúlt négy évben több mint 640 millió forinttal járult hozzá országosan a projekt kapcsán megvalósult fejlesztésekhez, a szlovákokkal közösen 116 milliárd forintnak megfelelő összegből gazdálkodó InGrid projekt pedig 60 milliárd forintnyi fejlesztést jelentett az Észak-Dunántúlon.

Hangsúlyozta: a térség, amelybe Répcelak is beletartozik, Magyarország egyik “gazdasági motorja”, amely jelentős mértékben járul hozzájárul a GDP-hez, a régióban pedig szavai szerint nagyon sok az olyan “fajsúlyos ipari szereplő”, amelyek energiaigényét hosszú távon is fenntartható módon és rugalmasan kell kiszolgálni.
“Ezek a fejlesztések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország energiaszuverenitása, ellátásbiztonsága szintet tudjon lépni” – mondta a vezérigazgató. Ona Kostinaite-Grinkevičiene, a CEF által társfinanszírozott villamosenergia- és okoshálózati projektek szektorvezetője elmondta: az InGrid okos projekt megvalósítása a tervek szerint 2027 közepén zárul. Az elért eredményekért, a megvalósított fejlesztésekért a projekteket felügyelő szakember köszöntőjében elismerését fejezte ki mind a magyar, mind a szlovák résztvevőknek.

Szabó József, Répcelak polgármestere köszöntőjében elmondta: az elmúlt időszakban 1,6 milliárd forintot költöttek a város vízellátásának fejlesztésére, ezzel a beruházással pedig az áramellátás korszerűsödött. Hozzátette: reméli, hogy a két fejlesztés vonzó lehet mindazoknak az embereknek és cégeknek, akik Répcelakon szeretnének letelepedni. A társaság sajtóhoz eljuttatott közleménye szerint az új létesítmény a Győr–Répcelak–Csepreg 132 kilovoltos távvezetékhez kapcsolódik, és egy 25 MVA teljesítményű transzformátorral biztosítja a térség villamosenergia-hálózatának nagyobb kapacitását és üzembiztonságát. A beruházás célja az ellátásbiztonság növelése, a hálózati veszteségek csökkentése, valamint a növekvő lakossági és gazdasági energiaigények kiszolgálása.

Advertisement

A tájékoztatóban azt írták, az új alállomásnak köszönhetően csökkenhet az áramszünetek és a feszültségingadozások kockázata, egy esetleges hálózati hiba esetén pedig gyorsabban végezhető el a hibák lokalizálása és elhárítása. A fejlesztés emellett lehetőséget teremt új villamosenergia-termelő kapacitások, köztük megújuló energiaforrások hálózati csatlakoztatására is. A csaknem 12 ezer négyzetméteres területen megépült létesítményhez új vezénylőépület, korszerű kapcsolóberendezések és a biztonságos üzemeltetést szolgáló infrastruktúra is tartozik. Az állomás kialakítása a későbbi bővítések lehetőségét is biztosítja – írták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák