Zöldinfó

UNICEF: egymilliárd gyereket fenyegetnek a klímaváltozás veszélyei

Létrehozva:

5 év telt el a létrehozás óta

2021-09-13

Szerző:

Hell

A Közép-afrikai Köztársaságban, Csádban, Nigériában, Guineában és Bissau-Guineában élő fiatalok vannak a legnagyobb veszélynek kitéve a klímaváltozás negatív hatásai miatt – derül ki az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) legújabb jelentéséből, amelyet UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány juttatott el az MTI-nek.

Magyarország a 163 országot tartalmazó listán 3,2-es klímakockázati indexszel a 134. helyet foglalja el Horvátország és Bahrein között. Az első tízben, vagyis a legnagyobb kockázatot jelentő országok között kizárólag afrikai államok – Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Nigéria, Guinea, Bissau-Guinea, Szomália, Niger, Dél-Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Angola (8,7 és 7,9 közötti mutatóval) – szerepelnek, míg a sort Észtország (1,7), Finnország (1,7), Új-Zéland (1,6), Luxemburg (1,5) és Izland (1,0) zárja, vagyis itt kell a gyerekeknek a legkisebb kockázattal számolniuk.

A The Climate Crisis Is a Child Rights Crisis: Introducing the Children’s Climate Risk Index című, pénteken publikált jelentés az első összetett, gyermekekre fókuszáló kockázatelemzés, amelyet a témában végeztek. A jelentés rangsorolja az országokat az alapján, hogy az ott élő gyerekeket mennyire fenyegetik a klímaváltozás környezeti csapásai – mint például a hőhullámok vagy a ciklonok -, és mennyire védtelenek ezekkel szemben, például hozzáférnek-e az alapvető szolgáltatásokhoz. A jelentés szerint hozzávetőleg egymilliárd gyerek – a világon élő 2,2 milliárd gyerek közel fele – él azon 33 országban, amelyet a riport “rendkívül magas kockázatúnak” minősített. A klímakrízis ezekben az országokban a fiatalok egészségét, oktatási lehetőségeit fenyegeti, valamint halálos betegségeknek teszi ki őket. Ezen országok többségében a gyerekek nem jutnak hozzá a tiszta vízhez, csatornázáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és az alapvető oktatáshoz.

A klímakockázati jelentés szerint 240 millió gyereket fenyegetnek a partmenti áradások, 330 millió gyereket fenyeget a folyók áradása, 440 gyermeket fenyegetnek a ciklonok, 600 millió gyermek él a fertőző betegségeknek extrém módon kitéve, 815 millió gyerek van kitéve az ólommérgezés közvetlen veszélyének, 820 millió gyereket fenyegetnek a hőhullámok, 920 millió gyereket fenyeget a vízhiány és egymilliárd ember van kitéve az egyre erősödő légszennyezettségnek. A világon majdnem minden gyereket érint a fentiek közül valamelyik tényező, a tanulmány szerint azonban a leginkább sújtott országoknak gyakran több környezeti fenyegetéssel is számolniuk kell. Mintegy 850 millió gyermek – vagyis 3-ból 1 – olyan területen él, ahol a fent említettek közül legalább négy környezeti veszélyforrás fenyegeti az életét. Közel 330 millió gyermek olyan területen él, ahol öt főbb veszélyforrásnak van kitéve.

Miközben a 33 nagy kockázati tényezőjű ország mindössze a világ szén-dioxid-kibocsátásának 9 százalékáért felelős, a 10 legnagyobb kibocsátó ország felel a globális kibocsátás 70 százalékáért, és utóbbiak közül csak az egyikük szerepel a listán nagy kockázatú országként. “Miközben egyetlen gyermek sem felelős a klímaváltozásért, ők fizetik érte a legnagyobb árat. A legkisebb felelősséggel bíró országok szenvednek a legtöbbet a kialakult helyzetben” – Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.

Kapcsolódó tartalom:gyerekek védelme klímaváltozás klímavédelem unicef

Zöldinfó

Akár 50 százalék vissza nem térítendő támogatás is járhat az energetikai felújításokhoz

A Wekerle+ energetikai felújítási programban családi házak, téglaépítésű társasházak és panellakások is részt vehetnek – mondta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter sajtótájékoztatón, Budapesten.

Létrehozva:

36 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-04

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A 2027 elején induló program megvalósítására 2030-ig 633 milliárd forintot fordítanak. A kezdeményezés a magyar építőipari kis- és középvállalkozásoknak ad majd munkát – írja az alternativenergia.hu. A program bőven 1000 milliárd forint feletti összegben generál beruházásokat az építőiparban. A program célja, hogy 2030-ra 120 ezer lakóingatlant tudjanak korszerüsíteni. Ez azonban nem “kőbevésett” szám, ha a program jól alakul, akkor készek a megvalósítására további forrásokat találni. Hiszen a lakások korszerüsítésével csökken az ország energiaimportja, az emberek pedig jobb minőségű lakásokban élhetnek – mondta Kapitány István.

Ezzel a programmal a kormány az EU fontos tagjaként unós forrásokat felelősségteljesen a magyar állampolgárok javára használ fel – mutatott rá a miniszter. A részletekről elmondta: a családi házak felújítására 15 millió forintos hitelt lehet igényelni, fix 3 százalékos éves kamattal. A társasházaknál lakásonként 5 millió, a panelleknél lakásonként 4 millió forint hitelt lehet igényelni, 0 százalékos kamatra. A családi házaknál a pályázatban való részvételhez szükséges önerő 500 ezer, a társas- és a panelházaknál pedig 200 ezer forint.

Minden esetben érvényes, hogy 30-50 százalékos vissza nem térítendő támogatás érhető el attól függően, hogy milyen állapotban volt az épület a felújítás előtt. Ennek lényege, hogy a beruházás előtt energia tanúsítványt kell készíteni.

Közölte, a családi házaknál a pályázatban igényelhető támogatást fel lehet használni hőszigetelésre, nyílászáró cseréjére, árnyékolásra, világításra, a használati melegvíz-rendszer korszerüsítésére, hőszivattyúra és hatékony split klíma beszerelésére, valamint napelemre is. Utóbbinál fontos, hogy a napelemekre a 15 millió forintos hitel maximum 20 százalékát lehet fordítani. A társas- és a panelházaknál ezeken felül a pályázatból finanszírozhatják a távhő központ cseréjét, költségmegosztók, termosztatikus radiátorszelepek beszerelésére, liftek energetikai korszerűsítését, hőszivattyús klíma beszerelését és az adott épület akadálymentesítését is.

A Miniszterelnökség közleménye szerint a felújítási támogatást bárki igényelheti a legalább felerészben saját tulajdonú ingatlanjára, ha a felújítással elérhető legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás. A feltétel teljesülését a beruházás előtti és utáni energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni. Minél kevésbé korszerű az épület, annál nagyobb lesz a Wekerle+ támogatás: a D és G közötti, átlagos besorolású lakások 30 százalékos vissza nem térítendő támogatást kapnak a hitelösszegből; a H és I közötti besorolású, legrosszabb állapotú lakások hitelösszegének 50 százalékát vissza nem térítendő támogatásként adja az állam. Emellett a jó állapotú A és C közötti besorolású lakások is felvehetik a kedvezményes hitelt.

A Wekerle+ Családi Ház program 2027 februárjában indul, amelyben legfeljebb 15 millió forint hitelt vehetnek fel családi, sor- és ikerházak, kis lakásszámú épületek egyedi fűtésű lakásai. Jövő márciusban elindítják a Wekerle+ Társasházi és Panel Programot is a lakások energetikai felújítására.

Társasházaknál a kölcsön feltétele, hogy az ingatlan C vagy rosszabb energetikai besorolású legyen, és rendelkezzen használatba vételi engedéllyel. A kölcsönt a tulajdonosok igényelhetik, akiknek a felújítás után legalább öt évig ott is kell lakniuk, ez idő alatt nem adhatják el vagy bérbe az ingatlant. A társasházi kérelmek elbírálása 2027 második negyedévétől indul.

Tovább olvasom