Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

UNICEF: egymilliárd gyereket fenyegetnek a klímaváltozás veszélyei

Létrehozva:

|

A Közép-afrikai Köztársaságban, Csádban, Nigériában, Guineában és Bissau-Guineában élő fiatalok vannak a legnagyobb veszélynek kitéve a klímaváltozás negatív hatásai miatt – derül ki az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) legújabb jelentéséből, amelyet UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány juttatott el az MTI-nek.

Magyarország a 163 országot tartalmazó listán 3,2-es klímakockázati indexszel a 134. helyet foglalja el Horvátország és Bahrein között. Az első tízben, vagyis a legnagyobb kockázatot jelentő országok között kizárólag afrikai államok – Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Nigéria, Guinea, Bissau-Guinea, Szomália, Niger, Dél-Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Angola (8,7 és 7,9 közötti mutatóval) – szerepelnek, míg a sort Észtország (1,7), Finnország (1,7), Új-Zéland (1,6), Luxemburg (1,5) és Izland (1,0) zárja, vagyis itt kell a gyerekeknek a legkisebb kockázattal számolniuk.

A The Climate Crisis Is a Child Rights Crisis: Introducing the Children’s Climate Risk Index című, pénteken publikált jelentés az első összetett, gyermekekre fókuszáló kockázatelemzés, amelyet a témában végeztek. A jelentés rangsorolja az országokat az alapján, hogy az ott élő gyerekeket mennyire fenyegetik a klímaváltozás környezeti csapásai – mint például a hőhullámok vagy a ciklonok -, és mennyire védtelenek ezekkel szemben, például hozzáférnek-e az alapvető szolgáltatásokhoz. A jelentés szerint hozzávetőleg egymilliárd gyerek – a világon élő 2,2 milliárd gyerek közel fele – él azon 33 országban, amelyet a riport “rendkívül magas kockázatúnak” minősített. A klímakrízis ezekben az országokban a fiatalok egészségét, oktatási lehetőségeit fenyegeti, valamint halálos betegségeknek teszi ki őket. Ezen országok többségében a gyerekek nem jutnak hozzá a tiszta vízhez, csatornázáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és az alapvető oktatáshoz.

Advertisement

A klímakockázati jelentés szerint 240 millió gyereket fenyegetnek a partmenti áradások, 330 millió gyereket fenyeget a folyók áradása, 440 gyermeket fenyegetnek a ciklonok, 600 millió gyermek él a fertőző betegségeknek extrém módon kitéve, 815 millió gyerek van kitéve az ólommérgezés közvetlen veszélyének, 820 millió gyereket fenyegetnek a hőhullámok, 920 millió gyereket fenyeget a vízhiány és egymilliárd ember van kitéve az egyre erősödő légszennyezettségnek. A világon majdnem minden gyereket érint a fentiek közül valamelyik tényező, a tanulmány szerint azonban a leginkább sújtott országoknak gyakran több környezeti fenyegetéssel is számolniuk kell. Mintegy 850 millió gyermek – vagyis 3-ból 1 – olyan területen él, ahol a fent említettek közül legalább négy környezeti veszélyforrás fenyegeti az életét. Közel 330 millió gyermek olyan területen él, ahol öt főbb veszélyforrásnak van kitéve.

Miközben a 33 nagy kockázati tényezőjű ország mindössze a világ szén-dioxid-kibocsátásának 9 százalékáért felelős, a 10 legnagyobb kibocsátó ország felel a globális kibocsátás 70 százalékáért, és utóbbiak közül csak az egyikük szerepel a listán nagy kockázatú országként. “Miközben egyetlen gyermek sem felelős a klímaváltozásért, ők fizetik érte a legnagyobb árat. A legkisebb felelősséggel bíró országok szenvednek a legtöbbet a kialakult helyzetben” – Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.

Advertisement

Zöldinfó

Egyszerre legfeljebb 300 liter üzemanyag vásárolható

Az INA és a Petrol korlátozta az egyszerre tankolható üzemanyag mennyiségét Horvátországban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az INA horvát és a Petrol szlovén olajipari vállalat átmenetileg 300 literben korlátozta az egy tranzakcióval tankolható üzemanyag mennyiségét horvátországi töltőállomásain a nyári idegenforgalmi szezonban megnövekedett kereslet miatt – közölte az alternativenergia.hu. Az INA szerint az intézkedés célja a helyi ellátási zavarok megelőzése, az üzemanyag egyenletes elosztása, és annak biztosítása, hogy minél több vásárló hozzájusson az üzemanyaghoz. A korlátozás nem vonatkozik az autópályák töltőállomásaira és a hajókra. A horvát olajipari vállalat hangsúlyozta, hogy a rijekai finomító folyamatosan működik, elegendő benzint, dízel- és repülőgép-üzemanyagot állít elő, az INA pedig a szokásos piaci körülmények közötti ellátáshoz megfelelő készletekkel rendelkezik. A társaság a megnövekedett kereslet mellett a nemzetközi energiapiac bizonytalanságával is indokolta a korlátozást, amelynek időtartama a piaci helyzet alakulásától függ.

Az intézkedést az üzemanyagok hatósági árának várható emelése előtt vezették be. A horvát kormány hétfőn dönthet a következő két hétre érvényes legmagasabb kiskereskedelmi árakról, amelyek kedden léphetnek hatályba. Horvát sajtóértesülések szerint a 95-ös benzin literenkénti ára 11 centtel, 1,65 euróra (mintegy 599 forintra) emelkedhet. A dízel ára 22 centtel, 1,81 euróra (mintegy 657 forintra), a mezőgazdaságban és a halászatban használt kedvezményes dízelé pedig 24 centtel, 1,26 euróra (mintegy 457 forintra) nőhet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák