Zöldinfó

UNICEF: egymilliárd gyereket fenyegetnek a klímaváltozás veszélyei

Létrehozva:

5 év telt el a létrehozás óta

2021-09-13

Szerző:

Hell

A Közép-afrikai Köztársaságban, Csádban, Nigériában, Guineában és Bissau-Guineában élő fiatalok vannak a legnagyobb veszélynek kitéve a klímaváltozás negatív hatásai miatt – derül ki az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) legújabb jelentéséből, amelyet UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány juttatott el az MTI-nek.

Magyarország a 163 országot tartalmazó listán 3,2-es klímakockázati indexszel a 134. helyet foglalja el Horvátország és Bahrein között. Az első tízben, vagyis a legnagyobb kockázatot jelentő országok között kizárólag afrikai államok – Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Nigéria, Guinea, Bissau-Guinea, Szomália, Niger, Dél-Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Angola (8,7 és 7,9 közötti mutatóval) – szerepelnek, míg a sort Észtország (1,7), Finnország (1,7), Új-Zéland (1,6), Luxemburg (1,5) és Izland (1,0) zárja, vagyis itt kell a gyerekeknek a legkisebb kockázattal számolniuk.

A The Climate Crisis Is a Child Rights Crisis: Introducing the Children’s Climate Risk Index című, pénteken publikált jelentés az első összetett, gyermekekre fókuszáló kockázatelemzés, amelyet a témában végeztek. A jelentés rangsorolja az országokat az alapján, hogy az ott élő gyerekeket mennyire fenyegetik a klímaváltozás környezeti csapásai – mint például a hőhullámok vagy a ciklonok -, és mennyire védtelenek ezekkel szemben, például hozzáférnek-e az alapvető szolgáltatásokhoz. A jelentés szerint hozzávetőleg egymilliárd gyerek – a világon élő 2,2 milliárd gyerek közel fele – él azon 33 országban, amelyet a riport “rendkívül magas kockázatúnak” minősített. A klímakrízis ezekben az országokban a fiatalok egészségét, oktatási lehetőségeit fenyegeti, valamint halálos betegségeknek teszi ki őket. Ezen országok többségében a gyerekek nem jutnak hozzá a tiszta vízhez, csatornázáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és az alapvető oktatáshoz.

A klímakockázati jelentés szerint 240 millió gyereket fenyegetnek a partmenti áradások, 330 millió gyereket fenyeget a folyók áradása, 440 gyermeket fenyegetnek a ciklonok, 600 millió gyermek él a fertőző betegségeknek extrém módon kitéve, 815 millió gyerek van kitéve az ólommérgezés közvetlen veszélyének, 820 millió gyereket fenyegetnek a hőhullámok, 920 millió gyereket fenyeget a vízhiány és egymilliárd ember van kitéve az egyre erősödő légszennyezettségnek. A világon majdnem minden gyereket érint a fentiek közül valamelyik tényező, a tanulmány szerint azonban a leginkább sújtott országoknak gyakran több környezeti fenyegetéssel is számolniuk kell. Mintegy 850 millió gyermek – vagyis 3-ból 1 – olyan területen él, ahol a fent említettek közül legalább négy környezeti veszélyforrás fenyegeti az életét. Közel 330 millió gyermek olyan területen él, ahol öt főbb veszélyforrásnak van kitéve.

Miközben a 33 nagy kockázati tényezőjű ország mindössze a világ szén-dioxid-kibocsátásának 9 százalékáért felelős, a 10 legnagyobb kibocsátó ország felel a globális kibocsátás 70 százalékáért, és utóbbiak közül csak az egyikük szerepel a listán nagy kockázatú országként. “Miközben egyetlen gyermek sem felelős a klímaváltozásért, ők fizetik érte a legnagyobb árat. A legkisebb felelősséggel bíró országok szenvednek a legtöbbet a kialakult helyzetben” – Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.

Kapcsolódó tartalom:gyerekek védelme klímaváltozás klímavédelem unicef

Zöldinfó

Újabb akadály a balkáni gázvezeték előtt: éveket csúszhat a beruházás

Akadályokba ütközött a horvát és a boszniai gázhálózat összekapcsolása.

Létrehozva:

59 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A bosznia-hercegovinai állami tulajdon körüli rendezetlen jogi helyzet miatt új nyomvonalat kell keresni a Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát összekötő Déli Interkonnektor gázvezeték számára, ami jelentősen késleltetheti a több mint másfél milliárd dollár (488 milliárd forint) értékű beruházást. A projekt célja, hogy Bosznia-Hercegovina csökkenthesse az orosz földgáztól való függőségét – írja az alternativenergia.hu. Amer Bekan, a beruházásban érdekelt amerikai AAFS Infrastructure and Energy vállalat bosznia-hercegovinai leányvállalatának igazgatója az N1 regionális hírtelevíziónak elmondta, hogy a tervezett vezeték hercegovinai szakasza jelentős részben olyan földterületeken haladna keresztül, amelyek tulajdonjogi helyzete vitatott.

A vállalat ezért új megvalósíthatósági tanulmányt készíttet, amelynek költsége mintegy tízmillió dollár (3,25 milliárd forint). Bosznia-Hercegovinában évek óta vita folyik arról, hogy az egykori Jugoszláviától örökölt állami vagyon a központi állam vagy az országot alkotó két entitás tulajdonába tartozik-e. A boszniai Szerb Köztársaság vezetése szerint az érintett ingatlanoknak az entitásokhoz kell kerülniük, míg a Bosznia-hercegovinai Föderáció ezt az állami hatáskörök csorbításának tekinti.

A nemzetközi közösség boszniai főképviselőjének hivatala 2005-ben megtiltotta a vitatott állami vagyonnal való rendelkezést mindaddig, amíg a parlament törvényben nem rendezi annak tulajdonjogát. A kérdés megoldása a nemzetközi felügyelet megszüntetésének egyik feltétele is. Amer Bekan szerint a beruházók nem várhatják meg, amíg a bosznia-hercegovinai politikai szereplők megállapodnak az állami vagyonról, ezért döntöttek az alternatív nyomvonal kidolgozása mellett. A projekt megvalósítását az Európai Unió és az amerikai beruházó közötti nézeteltérés is nehezíti.

Az eredeti terveket az unió támogatásával dolgozták ki, amikor még a szarajevói BH-Gas állami vállalatot szánták a beruházás megvalósítójának. Amer Bekan közlése szerint az Európai Unió nem járult hozzá ahhoz, hogy az általa finanszírozott terveket átadják az amerikai vállalatnak. Az AAFS Infrastructure and Energy 2025 novemberében alakult az Egyesült Államokban. Horvát sajtóhírek szerint a vállalat az Egyesült Államok szarajevói nagykövetségének közvetítésével, pályázat nélkül került a beruházás középpontjába.

Az amerikai cég egyelőre nem rendelkezik a teljes beruházáshoz szükséges pénzügyi forrásokkal, a mintegy másfél milliárd eurós projekt finanszírozásába bankokat, befektetési alapokat és más partnereket kívánnak bevonni – közölte az al-Dzsazíra hírtelevízió balkáni irodája az internetes oldalán. Vedran Lakic, a Bosznia-hercegovinai Föderáció energiaügyi minisztere korábban 2027-re ígérte az építkezés megkezdését, az új nyomvonal kidolgozása miatt azonban ez az időpont már nem valószínű.

A föderáció kormánya és a beruházó közötti szerződés megkötésére szabott határidő júniusban lejárt, új ütemtervet pedig egyelőre nem jelentettek be. Almir Becarevic, a BH-Gas korábbi igazgatója szerint a jelenlegi körülmények között a vezeték legkorábban 2030-ra készülhet el. A Déli Interkonnektor a horvát földgázhálózaton keresztül hozzáférést biztosítana Bosznia-Hercegovinának a Krk szigetén működő cseppfolyósítottföldgáz-terminálhoz (LNG), és lehetővé tenné a beszerzési források diverzifikálását. Horvátország és Bosznia-Hercegovina áprilisban államközi megállapodást írt alá a beruházásról. Bosznia-Hercegovina jelenleg szinte teljes egészében orosz földgázt használ, amely a Török Áramlat vezetékrendszerén, Bulgárián és Szerbián keresztül érkezik az országba.

Tovább olvasom