Zöldinfó

UNICEF: egymilliárd gyereket fenyegetnek a klímaváltozás veszélyei

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2021-09-13

Szerző:

Hell

A Közép-afrikai Köztársaságban, Csádban, Nigériában, Guineában és Bissau-Guineában élő fiatalok vannak a legnagyobb veszélynek kitéve a klímaváltozás negatív hatásai miatt – derül ki az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) legújabb jelentéséből, amelyet UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány juttatott el az MTI-nek.

Magyarország a 163 országot tartalmazó listán 3,2-es klímakockázati indexszel a 134. helyet foglalja el Horvátország és Bahrein között. Az első tízben, vagyis a legnagyobb kockázatot jelentő országok között kizárólag afrikai államok – Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Nigéria, Guinea, Bissau-Guinea, Szomália, Niger, Dél-Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Angola (8,7 és 7,9 közötti mutatóval) – szerepelnek, míg a sort Észtország (1,7), Finnország (1,7), Új-Zéland (1,6), Luxemburg (1,5) és Izland (1,0) zárja, vagyis itt kell a gyerekeknek a legkisebb kockázattal számolniuk.

A The Climate Crisis Is a Child Rights Crisis: Introducing the Children’s Climate Risk Index című, pénteken publikált jelentés az első összetett, gyermekekre fókuszáló kockázatelemzés, amelyet a témában végeztek. A jelentés rangsorolja az országokat az alapján, hogy az ott élő gyerekeket mennyire fenyegetik a klímaváltozás környezeti csapásai – mint például a hőhullámok vagy a ciklonok -, és mennyire védtelenek ezekkel szemben, például hozzáférnek-e az alapvető szolgáltatásokhoz. A jelentés szerint hozzávetőleg egymilliárd gyerek – a világon élő 2,2 milliárd gyerek közel fele – él azon 33 országban, amelyet a riport “rendkívül magas kockázatúnak” minősített. A klímakrízis ezekben az országokban a fiatalok egészségét, oktatási lehetőségeit fenyegeti, valamint halálos betegségeknek teszi ki őket. Ezen országok többségében a gyerekek nem jutnak hozzá a tiszta vízhez, csatornázáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és az alapvető oktatáshoz.

A klímakockázati jelentés szerint 240 millió gyereket fenyegetnek a partmenti áradások, 330 millió gyereket fenyeget a folyók áradása, 440 gyermeket fenyegetnek a ciklonok, 600 millió gyermek él a fertőző betegségeknek extrém módon kitéve, 815 millió gyerek van kitéve az ólommérgezés közvetlen veszélyének, 820 millió gyereket fenyegetnek a hőhullámok, 920 millió gyereket fenyeget a vízhiány és egymilliárd ember van kitéve az egyre erősödő légszennyezettségnek. A világon majdnem minden gyereket érint a fentiek közül valamelyik tényező, a tanulmány szerint azonban a leginkább sújtott országoknak gyakran több környezeti fenyegetéssel is számolniuk kell. Mintegy 850 millió gyermek – vagyis 3-ból 1 – olyan területen él, ahol a fent említettek közül legalább négy környezeti veszélyforrás fenyegeti az életét. Közel 330 millió gyermek olyan területen él, ahol öt főbb veszélyforrásnak van kitéve.

Miközben a 33 nagy kockázati tényezőjű ország mindössze a világ szén-dioxid-kibocsátásának 9 százalékáért felelős, a 10 legnagyobb kibocsátó ország felel a globális kibocsátás 70 százalékáért, és utóbbiak közül csak az egyikük szerepel a listán nagy kockázatú országként. “Miközben egyetlen gyermek sem felelős a klímaváltozásért, ők fizetik érte a legnagyobb árat. A legkisebb felelősséggel bíró országok szenvednek a legtöbbet a kialakult helyzetben” – Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.

Kapcsolódó tartalom:gyerekek védelme klímaváltozás klímavédelem unicef

Zöldinfó

Természetvédelmi őrszolgálat: megelőzés, adatgyűjtés és közösségi kapcsolatok

Újabb fejlesztések erősítik az Őrségi Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálatát.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-01-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság hét kiemelt projektet valósít meg 4,3 milliárd forint értékben a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusznak köszönhetően – írja az alternativenergia.hu. A tárca természetvédelemért felelős államtitkára az Őriszentpéteren megrendezett projektnyitó eseményen hangsúlyozta: a beruházások eredményeként 1186 hektár Natura 2000 területen javulnak a természeti értékek megőrzésének feltételei. A most induló fejlesztés 190 millió forint összegben a természetvédelmi őrszolgálat terepi jelenlétét és a munkavégzés feltételeit erősíti – mondta Rácz András a közlemény szerint. A természetvédelem alapja a szakemberek napi terepi munkája, amely nélkül elképzelhetetlen a védett élőhelyek és értékek megóvása. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarország 1922-től alkalmazta az első fizetett, független természetvédelmi őrt, Gulyás Józsefet a Kis-Balatonnál. A Természetvédelmi Őrszolgálat pedig 1972-ben, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság alapításával jött létre öt fővel; 1993 óta a természetvédelmi őrök már széles körű köztisztviselői intézkedési jogosultságokkal is rendelkeznek.

Jelenleg 240 fő gondoskodik országszerte 849 ezer hektár védett természeti terület, 2 millió hektár Natura 2000 terület, védett növény-, állat- és gombafajok, valamint 65 ezer nyilvántartott régészeti lelőhely őrzéséről, felméréséről, nyilvántartásáról, bemutatásáról és helyreállításáról – tette hozzá.

Az államtitkár kiemelte, a hatósági őrzés célja elsősorban a megelőzés, nem a szankcionálás, feljelentés csak súlyosabb esetekben születik, például szándékos ragadozómadár-mérgezés, falopás, illegális terepkerékpározás vagy gombagyűjtés kapcsán. A természetvédelmi őrök tevékenysége jóval túlmutat az őrzésen, zoológiai és botanikai adatgyűjtést, védett területek állapotfelmérését, terület- és vagyonkezelést, projektekben való részvételt, környezeti nevelést, bemutató munkát végeznek, valamint kapcsolatot tartanak a helyi lakossággal és gazdálkodókkal is. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnál jelenleg 13 természetvédelmi őr lát el szolgálatot a 26 500 hektáros területen. A természetvédelmi őrzés és a tájegységi jelenlét hatékonyságának növelése az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén című projekt célja, hogy modern eszközökkel, infrastruktúrával tegye hatékonyabbá a munkát 190 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatás segítségével. Az őrszolgálat jelenleg 9 gépjárművet használ 12 őrkerülethez, ezért most még hét platós terepjárót és egy személygépjárművet szereznek be.

A beruházás keretében további eszközök érkeznek, utánfutó, elektromos kerékpárok, testkamerák, vadkamerák, éjjellátók, drónok, fényképezőgépek, mobiltelefonok, távcsövek, spektívek, notebookok, halászgép, projektor, teleszkópos létrák, kenuk, tanösvény-karbantartó gépek, traktor, szárzúzó, hatósági táblák. Ezek javítják a terepi adatgyűjtést, monitorozást és területkezelést. Az eszközökön túl szakmai programokat, eseményeket is lebonyolítanak majd a szakmai tudás bővítése, tapasztalatcsere érdekében. Rácz András beszélt arról is, hogy a tájegységi elérés növelése érdekében ismeretterjesztő újság kiadását is tervezik több számban a projekt megvalósítási időszaka alatt. A lakosságot így tájékoztatják majd lakóhelyükkel és a térséggel kapcsolatos aktualitásokról, szabályokról, fontos közérdekű információkról, melyeket az újság hiányában nem biztos, hogy megismernének és eljutna hozzájuk – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom