Zöldinfó

UNICEF: egymilliárd gyereket fenyegetnek a klímaváltozás veszélyei

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2021-09-13

Szerző:

Hell

A Közép-afrikai Köztársaságban, Csádban, Nigériában, Guineában és Bissau-Guineában élő fiatalok vannak a legnagyobb veszélynek kitéve a klímaváltozás negatív hatásai miatt – derül ki az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) legújabb jelentéséből, amelyet UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány juttatott el az MTI-nek.

Magyarország a 163 országot tartalmazó listán 3,2-es klímakockázati indexszel a 134. helyet foglalja el Horvátország és Bahrein között. Az első tízben, vagyis a legnagyobb kockázatot jelentő országok között kizárólag afrikai államok – Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Nigéria, Guinea, Bissau-Guinea, Szomália, Niger, Dél-Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Angola (8,7 és 7,9 közötti mutatóval) – szerepelnek, míg a sort Észtország (1,7), Finnország (1,7), Új-Zéland (1,6), Luxemburg (1,5) és Izland (1,0) zárja, vagyis itt kell a gyerekeknek a legkisebb kockázattal számolniuk.

A The Climate Crisis Is a Child Rights Crisis: Introducing the Children’s Climate Risk Index című, pénteken publikált jelentés az első összetett, gyermekekre fókuszáló kockázatelemzés, amelyet a témában végeztek. A jelentés rangsorolja az országokat az alapján, hogy az ott élő gyerekeket mennyire fenyegetik a klímaváltozás környezeti csapásai – mint például a hőhullámok vagy a ciklonok -, és mennyire védtelenek ezekkel szemben, például hozzáférnek-e az alapvető szolgáltatásokhoz. A jelentés szerint hozzávetőleg egymilliárd gyerek – a világon élő 2,2 milliárd gyerek közel fele – él azon 33 országban, amelyet a riport “rendkívül magas kockázatúnak” minősített. A klímakrízis ezekben az országokban a fiatalok egészségét, oktatási lehetőségeit fenyegeti, valamint halálos betegségeknek teszi ki őket. Ezen országok többségében a gyerekek nem jutnak hozzá a tiszta vízhez, csatornázáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és az alapvető oktatáshoz.

A klímakockázati jelentés szerint 240 millió gyereket fenyegetnek a partmenti áradások, 330 millió gyereket fenyeget a folyók áradása, 440 gyermeket fenyegetnek a ciklonok, 600 millió gyermek él a fertőző betegségeknek extrém módon kitéve, 815 millió gyerek van kitéve az ólommérgezés közvetlen veszélyének, 820 millió gyereket fenyegetnek a hőhullámok, 920 millió gyereket fenyeget a vízhiány és egymilliárd ember van kitéve az egyre erősödő légszennyezettségnek. A világon majdnem minden gyereket érint a fentiek közül valamelyik tényező, a tanulmány szerint azonban a leginkább sújtott országoknak gyakran több környezeti fenyegetéssel is számolniuk kell. Mintegy 850 millió gyermek – vagyis 3-ból 1 – olyan területen él, ahol a fent említettek közül legalább négy környezeti veszélyforrás fenyegeti az életét. Közel 330 millió gyermek olyan területen él, ahol öt főbb veszélyforrásnak van kitéve.

Miközben a 33 nagy kockázati tényezőjű ország mindössze a világ szén-dioxid-kibocsátásának 9 százalékáért felelős, a 10 legnagyobb kibocsátó ország felel a globális kibocsátás 70 százalékáért, és utóbbiak közül csak az egyikük szerepel a listán nagy kockázatú országként. “Miközben egyetlen gyermek sem felelős a klímaváltozásért, ők fizetik érte a legnagyobb árat. A legkisebb felelősséggel bíró országok szenvednek a legtöbbet a kialakult helyzetben” – Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.

Kapcsolódó tartalom:gyerekek védelme klímaváltozás klímavédelem unicef

Zöldinfó

Iskolákat és szakértőket köt össze a megújuló Zöld Híd program

A Zöld Híd önkéntes szakértői program megújult formában folytatódik, célja továbbra is az, hogy szakértők és szervezetek bevonásával segítse a diákokat a fenntarthatóság és az innováció gyakorlati megismerésében.

Létrehozva:

3 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-11

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

2026-ban megújul és kibővül a Zöld Híd önkéntes szakértői program, amely közel egy évtizede kapcsolja össze az oktatási intézményeket a fenntarthatóság és az innováció területén aktív szervezetekkel és szakértőkkel – ismertette az alternativenergia.hu. A programbemutató esemény a Planet Budapest szakmai programjához kapcsolódott. A rendezvényen neves előadók ismertették a kezdeményezés szakmai kereteit, majd egyetemi kerekasztal- beszélgetés keretében a felsőoktatás vezető képviselői a fenntarthatóság és a zöld pályaorientáció kérdéseit járták körül. A meghívottak körébe az oktatásirányítás vezetői és szakértői tartoztak. A Zöld Híd program keretében tavaly több mint 13 ezer diák szerzett új tapasztalatot.

Zöld Híd önkéntes szakértői program bemutatása
A Zöld Híd önkéntes szakértői program olyan szakmai kezdeményezés, amely összekapcsolja az iskolákat a fenntarthatóság és az innováció területén aktív szakértőkkel, szervezetekkel, vállalatokkal és intézményekkel. Célja, hogy a diákok hiteles, gyakorlati példákon keresztül ismerkedhessenek meg a fenntarthatóság kihívásaival, az innovációval és a kapcsolódó karrierlehetőségekkel, ezáltal támogatva szemléletük, tudásuk és pályaorientációjuk fejlődését. A program két pillérre épül: az óralátogató szakemberekre és a fogadószervezetekre. Az önkéntes szakértők tanórai keretek között mutatják be tevékenységüket és tapasztalataikat, míg a fogadószervezetek saját telephelyükön fogadják a diákcsoportokat, és konkrét példákon keresztül mutatják be, hogyan jelenik meg működésükben a fenntarthatóság és az innováció. Az iskolák a felkínált szakmai programok közül választva élő, valós példákkal színesíthetik és erősíthetik az oktatási munkát.

A Zöld Híd program a Fenntarthatósági Témahéttel stratégiai együttműködésben működik, és évente több alkalommal nyílik meg az iskolák és a szakmai szereplők számára. 2025-ben a programban több mint 13 ezer diák vett részt, hallgatott meg szakértők által tartott tanórát, vagy jutott el a fogadószervezetek helyszíneire. Külön érdekesség, hogy a programban részt vesznek a Magyarországra akkreditált nagykövetségek is, 2025-ben közel 20 nagykövetség osztotta meg a diákokkal az országaik fenntarthatósági jógyakorlatait.

Planet Budapest – Zöld Híd önkéntes szakértői program bemutatóesemény
A Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expó szakmai programjához kapcsolódva, a Zöld Híd önkéntes szakértői program keretében szakmai esemény került megrendezésre a köznevelés és a szakképzés irányításában, vezetésében, valamint az iskolákban dolgozó vezetők, szakemberek és pedagógusok számára. A szakmai program keretét a megújuló és kibővülő Zöld Híd program adja, amelynek célja, hogy a fenntarthatóság és az innováció területén tevékenykedő szakértők és szervezetek, valamint az oktatás világa között élő, gyakorlatorientált kapcsolatot alakítson ki, és kézzelfogható pályaorientációs támogatást nyújtson a diákok számára.

Előadók

Raisz Anikó Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkár – a Zöld Híd
program kiemelt támogatója
Karsainé Szeli Zsuzsanna, igazgató, TaNext Akadémia – iskolaigazgató
Dr. Némedi Erzsébet, biotechnológus, az Expedit Nodum K&F Ügynökség, ügyvezető
igazgató – önkéntes óralátogató szakértő
Hankó Gergely, KSZGYSZ ügyvezető igazgató – önkéntes fogadószervezetek
képviselője

Az előadások között a Zöld Híd program kisfilmek forogtak.

Kerek-asztal beszélgetés
A rendezvény egyúttal a tavaly megvalósult egyetemi fenntarthatósági roadshow folytatása volt, amely a hazai fenntarthatósági szemléletformálási kezdeményezések bemutatására és a szakmai tapasztalatcsere elősegítésére irányult az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem együttműködésében. A rendezvény kerekasztal beszélgetésén a Zöld Híd önkéntes szakértői program bemutatása mellett a részt vevő egyetemek képviselői és meghívott szakértők osztották meg tapasztalataikat és kezdeményezéseiket az innováció, a fenntarthatóságra nevelés és a pályaorientáció gyakorlati kapcsolódásairól. A rendezvényre meghívottak körébe tartoztak a fenntartói szervezetek (tankerületek, egyházi fenntartók, szakképzési centrumok), valamint a pedagógiai-szakmai irányító intézmények (Oktatási Hivatal, Pedagógiai Oktatási Központok, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, Innovatív Képzéstámogató Központ, egyházi pedagógiai intézetek) vezetői, fenntarthatósági szakértői, iskolaigazgatók és a fenntarthatóság iránt elkötelezett pedagógusok.

Tovább olvasom