Zöldinfó
UNICEF: egymilliárd gyereket fenyegetnek a klímaváltozás veszélyei
A Közép-afrikai Köztársaságban, Csádban, Nigériában, Guineában és Bissau-Guineában élő fiatalok vannak a legnagyobb veszélynek kitéve a klímaváltozás negatív hatásai miatt – derül ki az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) legújabb jelentéséből, amelyet UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány juttatott el az MTI-nek.
Magyarország a 163 országot tartalmazó listán 3,2-es klímakockázati indexszel a 134. helyet foglalja el Horvátország és Bahrein között. Az első tízben, vagyis a legnagyobb kockázatot jelentő országok között kizárólag afrikai államok – Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Nigéria, Guinea, Bissau-Guinea, Szomália, Niger, Dél-Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Angola (8,7 és 7,9 közötti mutatóval) – szerepelnek, míg a sort Észtország (1,7), Finnország (1,7), Új-Zéland (1,6), Luxemburg (1,5) és Izland (1,0) zárja, vagyis itt kell a gyerekeknek a legkisebb kockázattal számolniuk.
A The Climate Crisis Is a Child Rights Crisis: Introducing the Children’s Climate Risk Index című, pénteken publikált jelentés az első összetett, gyermekekre fókuszáló kockázatelemzés, amelyet a témában végeztek. A jelentés rangsorolja az országokat az alapján, hogy az ott élő gyerekeket mennyire fenyegetik a klímaváltozás környezeti csapásai – mint például a hőhullámok vagy a ciklonok -, és mennyire védtelenek ezekkel szemben, például hozzáférnek-e az alapvető szolgáltatásokhoz. A jelentés szerint hozzávetőleg egymilliárd gyerek – a világon élő 2,2 milliárd gyerek közel fele – él azon 33 országban, amelyet a riport “rendkívül magas kockázatúnak” minősített. A klímakrízis ezekben az országokban a fiatalok egészségét, oktatási lehetőségeit fenyegeti, valamint halálos betegségeknek teszi ki őket. Ezen országok többségében a gyerekek nem jutnak hozzá a tiszta vízhez, csatornázáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és az alapvető oktatáshoz.
A klímakockázati jelentés szerint 240 millió gyereket fenyegetnek a partmenti áradások, 330 millió gyereket fenyeget a folyók áradása, 440 gyermeket fenyegetnek a ciklonok, 600 millió gyermek él a fertőző betegségeknek extrém módon kitéve, 815 millió gyerek van kitéve az ólommérgezés közvetlen veszélyének, 820 millió gyereket fenyegetnek a hőhullámok, 920 millió gyereket fenyeget a vízhiány és egymilliárd ember van kitéve az egyre erősödő légszennyezettségnek. A világon majdnem minden gyereket érint a fentiek közül valamelyik tényező, a tanulmány szerint azonban a leginkább sújtott országoknak gyakran több környezeti fenyegetéssel is számolniuk kell. Mintegy 850 millió gyermek – vagyis 3-ból 1 – olyan területen él, ahol a fent említettek közül legalább négy környezeti veszélyforrás fenyegeti az életét. Közel 330 millió gyermek olyan területen él, ahol öt főbb veszélyforrásnak van kitéve.
Miközben a 33 nagy kockázati tényezőjű ország mindössze a világ szén-dioxid-kibocsátásának 9 százalékáért felelős, a 10 legnagyobb kibocsátó ország felel a globális kibocsátás 70 százalékáért, és utóbbiak közül csak az egyikük szerepel a listán nagy kockázatú országként. “Miközben egyetlen gyermek sem felelős a klímaváltozásért, ők fizetik érte a legnagyobb árat. A legkisebb felelősséggel bíró országok szenvednek a legtöbbet a kialakult helyzetben” – Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.
Zöldinfó
Vízügyi beruházás indul a Nyírségben – 140 helyszínen avatkoznak be
Vízvisszatartási program indul a Nyírségben.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Mintegy 22 milliárd forint értékű vízvisszatartási és vízpótlási projekt indul el a Nyírségben – közölte az élő környezetért felelős miniszter egy szakmai előadáson Nyíregyházán. Gajdos László elmondta: a jelenleg a közbeszerzési fázisnál tartó program keretében 140 helyszínen fognak beavatkozni a szakemberek annak érdekében, hogy elkezdődjön egy vízvisszatartási folyamat a térségben, valamint megvalósuljon a Tisza vizének a tájba történő kivezetése – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A tárcavezető emlékeztetett: elkészült a hatszáz oldalas Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv, ami a következő négy évben meghatározza Magyarország vízügyi stratégiáját. A szakmai dokumentum több mint ezermilliárd forint értékű beruházást tartalmaz, amelyet az Európai Unió segítségével szeretne megvalósítani a kormány.
Most egy olyan anyag van a kormány előtt tárgyaláson, amelyben körülbelül 980-1000 beavatkozás és komoly vízügyi építkezés szerepel, ezek a későbbiekben biztosíthatják, stabilizálhatják Magyarország vízgazdálkodását – fogalmazott a miniszter. Gajdos László hangsúlyozta: a gazdáknak másképp kell gazdálkodniuk a területeiken, a vízmegtartás érdekében át kell alakítani a termelési szerkezetet és ebben támogatni fogja a kormány a termelőket. Elmondta: a belvízelvezető csatornarendszereket – eredeti céljától eltérően – a tájba történő vízkivezetés és víztározás eszközeivé kell tenni. A tárca emellett szeretne egy olyan akciót elindítani, amelyben vízgyűjtő edényeket biztosítanak a lakosságnak, és támogatja, ha a gazdák vízmegtartásra átadják földjeiket a vízügyi igazgatóságoknak.
Az ivóvízhálózat fejlesztésével kapcsolatban Gajdos László kitért arra: 3700 milliárd forintot kellene fordítani arra, hogy Magyarország hálózata “normális” helyzetbe kerüljön. A kormány ezt a munkát egy 50 milliárd forint értékű uniós pályázattal már elkezdte, a tárca pedig azon dolgozik, hogy legalább évi 200 milliárdot tudjon biztosítani a víziközmű-szolgáltatóknak az ivóvízhálózatok megújítására és fejlesztésére, ezzel megakadályozva például a vízpazarlást – ismertette a tárcavezető. A miniszter előadásában kitért az erdőgazdálkodás kérdésére: elmondta, szeretnének egy ökológiai típusú erdőgazdálkodást kialakítani Magyarországon, ehhez csökkenteni kell a fakivágásokat.
Meg kell vizsgálni, hogy kell-e évente 600 ezer köbméter fát exportálnia az országnak – hangoztatta, majd megjegyezte: 6-700 ezer köbméter fát használnak el az erőművek, 1,3-1,4 millióra az iparnak és a fafeldolgozóknak van szüksége, további 1,4 milliót pedig a lakosság használ el fűtésre. Nagy dolognak nevezte, hogy idén 300 ezer köbméterrel kevesebb fát termeltek ki, mint amit az erdőtervek tartalmaztak. Jó az irány, de jövőre szeretnének egymillió köbméterrel kevesebb fát kitermelni, ebben pedig a huszonegy állami erdőgazdaság átalakításának fontos szerepe lesz azzal, ha nem a profittermelésben, vagyis a fa eladásában lesznek érdekeltek – összegzett a miniszter.
Hozzátette: ha jelentősen csökkentik a költségeiket és európai mintára egy központi erdészetté és néhány kisebb vállalattá alakítják át a jelenlegi erdőgazdálkodási struktúrát, az sokkal hatékonyabbá teszi a működésüket, illetve nem lesznek rákényszerítve arra, hogy “meggondolatlanul” vágják ki és kereskedjenek a fával. A szakmai előadáson Gajdos László arról beszélt: a következő években 40 milliárd forintot fordítanak egy településfásítási program elindítására, létrehozzák a klímával és a környezetvédelemmel foglalkozó hatóságot, több mint kétmilliárd forintot biztosítanak a jövő évi költségvetésben az állatmenhelyek felújítására.
A tárcavezető a minisztériumhoz tartozó társaságok és hatóságok vezetőcseréiről szólva elmondta: most zárult a nemzeti parkok igazgatói pályázata, hamarosan megjelennek az erdőgazdaságok vezetői pályázatai. Hasonló folyamat zajlik az Országos Vízügyi Igazgatóságnál, a Hungarometnél és a hortobágyi génmegőrző társaságnál is – tette hozzá.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNem támadhatja meg Lengyelország az uniós klímacsomagot
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
