Zöldinfó

UNICEF Magyarország: a klímaváltozás veszélyezteti a gyereket is

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-11-21

Szerző:

Hell

A klímaváltozás veszélyezteti gyerekeket és fiatalokat is – hívja fel a figyelmet az UNICEF Magyarország a gyermekjogok vasárnapi világnapja alkalmából.

Az ENSZ Gyermekalapjának magyar bizottsága a szombaton az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: gyerekek millióinak az élete és boldogulása van veszélyben világszerte a súlyos aszályok, áradások, hurrikánok, erdőtüzek és más klímaváltozáshoz köthető természeti katasztrófák következtében. A kiegyensúlyozott gyerekkor legalapvetőbb feltételei sem biztosítottak számukra. Nincs mit enniük, nincs biztonságos ivóvizük, nem férnek hozzá egészségügyi ellátáshoz és nem tudnak tanulni, e következmények miatt semmibe veszhetnek több évtizednyi humanitárius munka eredményei is – írták. Az UNICEF riportja, a Children’s Climate Risk Index szerint 33 országban megközelítőleg egymilliárd gyermek van kitéve rendkívül magas kockázatnak a klímaváltozás hatásai miatt. A világ lakosainak majdnem fele küzd ivóvízhiánnyal és ez a szám az előrejelzések szerint a hőmérséklet emelkedésével arányosan nőni fog. Közben Dél-Ázsiában 600 millió gyermek életét fenyegetik az emberöltő óta nem tapasztalt mértékű áradások – idézik a közleményben.

Bár Európában nem ennyire kézzelfogható még a klímaválság, az UNICEF Magyarország idén nyáron végzett reprezentatív kutatása szerint a magyar fiatalok kilencven százaléka szorong miatta: sokuk számára olyannyira meghatározó ez az aggodalom, hogy még a szomszédos háborús helyzetnél is nagyobb hatással van mindennapjaikra – olvasható a közleményben.

Kapcsolódó tartalom:klímaváltozás klímavédelem unicef

Zöldinfó

Egyre nehezebb elviselni a nyarakat: ezt mutatják a mérések

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között. Az alternativenergia.hu közleménye szerint az, hogy valójában mennyire érezzük melegnek az időt, a tudomány a humán komfortérzet fogalmával írja le. A kutatás egyik legfontosabb sarokköve a PET-index (fiziológiailag ekvivalens hőmérséklet) használata volt. A PET nemcsak a levegő hőmérsékletét veszi figyelembe, hanem a páratartalmat, a szélsebességet és az embereket érő napsugárzást is. A mérések időpontjában a kutatásba bekapcsolódó 128 ember több mint 82 százaléka a “kicsit melegtől” a “forróig” terjedő skálán helyezte el a hőérzetét. A kellemes, semleges állapot csupán elvétve, a mérések kevesebb mint tizedében volt tapasztalható. Közölték, gyakori tévhit, hogy a klímaváltozás és a környezeti kutatások csak a legfiatalabbakat érdeklik. Bár Szegeden a 20-30 éves korosztály nagyon aktív volt, a legtöbb megfigyelést az 50-60 évesek küldték be, sőt, a 70 év felettiek is kiemelkedő számban képviseltették magukat. Ez különösen fontos, hiszen a tartós hőhullámok, amelyek 2025-öt jellemezték, az idősebb korosztály szervezetét terhelik meg a leginkább – írták.

A kutatás elemezte az objektív mutatók és a szubjektív emberi érzékelés közötti kapcsolatot is. A szakemberek megvizsgálták a becsült hőmérséklet és a ruházat hőszigetelő képessége közötti összefüggést. A kutatás statisztikailag is igazolta azt a mindennapi tapasztalatot, hogy az emberek kiválóan alkalmazkodnak. Vizsgálták a hőmérséklet-változás és a PET-index kapcsolatát is: kiderült, hogy amikor nagyon erős a hőterhelés, az emberek szubjektív hőérzete nem növekszik a hőmérséklet-emelkedéssel arányosan, ami egyfajta biológiai védekezési mechanizmus a folyamatos stresszel szemben. A felmérés szerint a Legyen ön is klímakutató projekt adatai kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy a városi környezet drasztikusan módosítja a mikroklímát. A szegediek válaszai megerősítik a várostervezés előtt álló legnagyobb kihívást: a sokféle visszaverő és sugárzó felület – aszfalt, beton, üveg – helyett növelni kell a zöldfelületek, az árnyékos parkok és a párologtató vízfelületek arányát – áll a közleményben.

Tovább olvasom