Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

UNICEF Magyarország: a klímaváltozás veszélyezteti a gyereket is

Létrehozva:

|

A klímaváltozás veszélyezteti gyerekeket és fiatalokat is – hívja fel a figyelmet az UNICEF Magyarország a gyermekjogok vasárnapi világnapja alkalmából.

Az ENSZ Gyermekalapjának magyar bizottsága a szombaton az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: gyerekek millióinak az élete és boldogulása van veszélyben világszerte a súlyos aszályok, áradások, hurrikánok, erdőtüzek és más klímaváltozáshoz köthető természeti katasztrófák következtében. A kiegyensúlyozott gyerekkor legalapvetőbb feltételei sem biztosítottak számukra. Nincs mit enniük, nincs biztonságos ivóvizük, nem férnek hozzá egészségügyi ellátáshoz és nem tudnak tanulni, e következmények miatt semmibe veszhetnek több évtizednyi humanitárius munka eredményei is – írták. Az UNICEF riportja, a Children’s Climate Risk Index szerint 33 országban megközelítőleg egymilliárd gyermek van kitéve rendkívül magas kockázatnak a klímaváltozás hatásai miatt. A világ lakosainak majdnem fele küzd ivóvízhiánnyal és ez a szám az előrejelzések szerint a hőmérséklet emelkedésével arányosan nőni fog. Közben Dél-Ázsiában 600 millió gyermek életét fenyegetik az emberöltő óta nem tapasztalt mértékű áradások – idézik a közleményben.

Bár Európában nem ennyire kézzelfogható még a klímaválság, az UNICEF Magyarország idén nyáron végzett reprezentatív kutatása szerint a magyar fiatalok kilencven százaléka szorong miatta: sokuk számára olyannyira meghatározó ez az aggodalom, hogy még a szomszédos háborús helyzetnél is nagyobb hatással van mindennapjaikra – olvasható a közleményben.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák