Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Uniós biztos: előfordulhat áramkimaradás az EU-ban télen

Előfordulhat áramkimaradás az Európai Unióban télen az energiaválság és Oroszország Ukrajna elleni háborújának következtében – mondta az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős tagja egy keddi német lapinterjúban.

Létrehozva:

|

Janez Lenarcic a Madsack médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RediaktionsNetzwerk Deutschland – RND) elmondta, hogy a koronavírus-világjárványnak az az egyik tanulsága, hogy nem akkor kell elkezdeni a válságkezelést, amikor beüt a krízis, ezért a bizottság igyekszik előre jelezni a jövőbeli válságokat. Ebben “meglehetősen sikeresek voltunk, hiszen már a háború előtt felkészültünk a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris veszélyhelyzetekre”, amit az is jelez, hogy az EU ötmillió kálium-jódid tablettát tudott adományozni Ukrajnának a veszélyeztetett atomerőművek körüli lakosság ellátására – fejtette ki a pártoktól független szlovén szakember. Arra a kérdésre, hogy szükség lehet-e az EU polgári védelmi mechanizmusának beindítására az energiaválság miatt, azt mondta, hogy ez “nagyon is lehetséges”, és a bizottság már dolgozik is a műveletek előkészítésén, méghozzá két lehetséges “forgatókönyv” alapján.

Az egyik lehetséges eset, hogy csak egy vagy néhány tagállamot érint egy kisebb esemény, például áramkimaradás. Ekkor a társállamok a bizottság közreműködésével láthatják el a segítségre szoruló országot áramtermelő berendezésekkel, ahogyan a természeti katasztrófák esetén. A másik lehetséges eset, hogy egyszerre sok ország kerül szorult helyzetbe, és így nem marad elég erő egymás megsegítésére. Ebben az esetben a bizottság a saját vészhelyzeti készleteinek mozgósításával képes lenne kielégíteni az igényeket – fejtette ki Janez Lenarcic. Szerinte az uniós bürokrácia nem menne a gyorsaság rovására. Ezt mutatja, hogy 2021 végén egyszerre, ugyanazon a napon támogatták generátorokkal és üzemanyaggal a földrengéssel sújtott Horvátországot és Szlovéniát, ahol hóvihar rongálta meg az elektromos hálózatot. Voltak olyan esetek is, amikor több napon vagy héten keresztül nyújtott segítséget Brüsszel az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül, így például az idén nyáron a németországi Harz-hegységben kitört erdőtüzek elleni küzdelemhez tűzoltó repülőgépeket biztosítottak, amelyeket több százszor vetettek be a német hatóságok támogatására – mondta az uniós biztos.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák