Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Uniós biztos: fontos, hogy az erdők megfelelő védelemben részesüljenek

Fontos, hogy az európai erdők megfelelő védelemben részesüljenek, megfelelő ellenállóképeséggel rendelkezzenek, hiszen az erdőkön alapuló értéklánc létfontosságú az európai gazdaság számára – jelentette ki Virginijus Sinkevicius, az Európai Bizottság környezetvédelemért felelős biztosa Strasbourgban hétfőn.

Létrehozva:

|

Sinkevicius az Európai Parlament plenáris ülésének az erdőirtásról szóló uniós rendelet, és a globális szintű erdőirtás visszaszorításáról folytatott vitáján kiemelte, az Európai Bizottság hosszútávú erdőstratégiájának célja, hogy az erdők a fenntartható biodiverzitás otthonai legyenek. A stratégia fontosnak tartja a gazdasági, szociális és környezeti funkciók közötti egyensúly fenntartását – mondta. “Védeni kell az Európai Unió erdeit, növelni kell az erdőterületet és azok minőségét” – fogalmazott. Az uniós biztos fontosnak nevezte továbbá az erdőket érintő adatok pontos tagállami feljegyzését, hogy az információk megoszthatók és összehasonlíthatók legyenek Európán belül az erdőterületek védelme, minőségük javítása érdekében. A tagállamoknak továbbá megfelelő terveket kell kidolgozniuk az erdőgazdálkodás tekintetében az Európai Bizottsággal folytatott, célirányos megbeszélésekre alapozva – tette hozzá beszédében az uniós környezetvédelemért felelős biztos. Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője, a vita során elmondott felszólalásában mindenek előtt kijelentette: globális szintű, hatékony erdővédelemre van szükség.

Közölte, az Európai Parlament vonatkozó javaslatai elősegítenék, hogy az unió belső piacán vásárolt, használt és fogyasztott termékek ne járuljanak hozzá a globális erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz. A képviselő alapvető fontosságúnak nevezte, hogy az új uniós erdőirtási rendelet ne csak a fatermékekre terjedjen ki, hanem azokra az árukra is, amelyeket a mezőgazdasági földterületté átalakított korábbi erdőterületeken állítanak elő. “Ugyanakkor nem szerencsés azokat a termékeket a javaslat hatálya alá vonni, amelyek korlátozott haszonnal járnának az uniós fogyasztás által előidézett erdőirtás megfékezése terén vagy a bürokratikus terhek mellett még versenyhátrányt is okoznának számunkra” – fogalmazott. A fideszes politikus követendő példaként említette, hogy a magyar erdők folyamatosan növekednek, a hazai erdőgazdálkodás fenntartható gyakorlatának és annak köszönhetően, hogy Magyarországon Európa egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik. Két év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére adott támogatást a magyar kormány – emlékeztetett. “Globális partnereink számára a tagállami minták alapján is egyértelművé kell tenni, hogy az erdőirtás megfékezése nélkül az éghajlatváltozás mérséklése érdekében tett valamennyi uniós erőfeszítés kevés” – tette hozzá felszólalásában Tóth Edina.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák