Zöldinfó

Uniós biztos: fontos, hogy az erdők megfelelő védelemben részesüljenek

Fontos, hogy az európai erdők megfelelő védelemben részesüljenek, megfelelő ellenállóképeséggel rendelkezzenek, hiszen az erdőkön alapuló értéklánc létfontosságú az európai gazdaság számára – jelentette ki Virginijus Sinkevicius, az Európai Bizottság környezetvédelemért felelős biztosa Strasbourgban hétfőn.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-16

Szerző:

Hell

Sinkevicius az Európai Parlament plenáris ülésének az erdőirtásról szóló uniós rendelet, és a globális szintű erdőirtás visszaszorításáról folytatott vitáján kiemelte, az Európai Bizottság hosszútávú erdőstratégiájának célja, hogy az erdők a fenntartható biodiverzitás otthonai legyenek. A stratégia fontosnak tartja a gazdasági, szociális és környezeti funkciók közötti egyensúly fenntartását – mondta. “Védeni kell az Európai Unió erdeit, növelni kell az erdőterületet és azok minőségét” – fogalmazott. Az uniós biztos fontosnak nevezte továbbá az erdőket érintő adatok pontos tagállami feljegyzését, hogy az információk megoszthatók és összehasonlíthatók legyenek Európán belül az erdőterületek védelme, minőségük javítása érdekében. A tagállamoknak továbbá megfelelő terveket kell kidolgozniuk az erdőgazdálkodás tekintetében az Európai Bizottsággal folytatott, célirányos megbeszélésekre alapozva – tette hozzá beszédében az uniós környezetvédelemért felelős biztos. Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője, a vita során elmondott felszólalásában mindenek előtt kijelentette: globális szintű, hatékony erdővédelemre van szükség.

Közölte, az Európai Parlament vonatkozó javaslatai elősegítenék, hogy az unió belső piacán vásárolt, használt és fogyasztott termékek ne járuljanak hozzá a globális erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz. A képviselő alapvető fontosságúnak nevezte, hogy az új uniós erdőirtási rendelet ne csak a fatermékekre terjedjen ki, hanem azokra az árukra is, amelyeket a mezőgazdasági földterületté átalakított korábbi erdőterületeken állítanak elő. “Ugyanakkor nem szerencsés azokat a termékeket a javaslat hatálya alá vonni, amelyek korlátozott haszonnal járnának az uniós fogyasztás által előidézett erdőirtás megfékezése terén vagy a bürokratikus terhek mellett még versenyhátrányt is okoznának számunkra” – fogalmazott. A fideszes politikus követendő példaként említette, hogy a magyar erdők folyamatosan növekednek, a hazai erdőgazdálkodás fenntartható gyakorlatának és annak köszönhetően, hogy Magyarországon Európa egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik. Két év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére adott támogatást a magyar kormány – emlékeztetett. “Globális partnereink számára a tagállami minták alapján is egyértelművé kell tenni, hogy az erdőirtás megfékezése nélkül az éghajlatváltozás mérséklése érdekében tett valamennyi uniós erőfeszítés kevés” – tette hozzá felszólalásában Tóth Edina.

mti

Kapcsolódó tartalom:erdő erdőirtás környezetvédelem

Zöldinfó

Ökológiai lábnyomunk nyomában: mit árul el a túllövés napja?

Későbbre tolódott a magyarországi túlfogyasztás napja.

Létrehozva:

13 perc telt el a létrehozás óta

2026-06-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Későbbre tolódott a magyarországi túlfogyasztás napja, amelyet idén június 24-én értünk el – közölte a WWF Magyarország az MTI-vel. Ez csaknem egy hónappal későbbi időpont, mint az előző években, ami első látásra kedvező fejleménynek tűnhet – idézi az alternativenergia.hu. A WWF Magyarország szerint azonban fontos óvatosan értelmezni a számokat, mert a javulás mögött elsősorban nem zöld fordulat áll. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy tudatosan induljunk el a valódi fenntarthatóság irányába döntéshozói, vállalati és egyéni szinten is. A magyarországi túlfogyasztás napja azt mutatja meg, hogy ha a világon mindenki úgy élne, mint hazánk lakossága, az emberiség mikorra használná fel a Föld egy év alatt megújulni képes erőforrásait. A számítást a Global Footprint Network végzi a nemzeti ökológiai lábnyom és biokapacitás adatai alapján.

Bár 2025-ben június 2-án, 2024-ben pedig május 25-én értük el a magyarországi túlfogyasztás napját, és az idei dátum javulásnak tűnhet, Magyarország továbbra is jóval a fenntartható szint felett használja a természeti erőforrásokat. A globális átlagnál is rosszabbul teljesítünk, a globális túlfogyasztás napja ugyanis 2026-ban július 30-án fog eljönni, azaz globális szinten ekkorra éljük fel az éves erőforrásainkat. A javulás hátterében többek között az állhat, hogy az ipari termelés az elmúlt években visszaesett, ami átmenetileg mérsékelhette a hazai erőforrás-felhasználást és a környezetterhelést, illetve a fogyasztás növekedése is visszafogottabb volt, ebből a szempontból továbbra is az uniós rangsor sereghajtói közé tartozunk.

Az eltérést ezen kívül az is okozhatja, hogy a Global Footprint Network évről évre pontosítja számítási modelljeit, és a biokapacitást (a természet megújuló képességét) mérő adatsorok is változhatnak. “A túlfogyasztás napjának kitolódása önmagában örömteli fejlemény lenne, de nem szabad automatikusan azt a következtetést levonni, hogy Magyarország fenntarthatóbb pályára állt. Amennyiben a javulás hátterében a lassú gazdasági növekedés, a visszafogottabb termelés vagy a visszafogott fogyasztás áll, akkor ez nem valódi zöld átmenet” – idézi a közlemény Csontos Csabát, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi vezetőjét.

Az igazi siker az lenne, ha ugyanazt vagy még jobb életminőséget kevesebb energia-, nyersanyag- és földhasználattal tudnánk biztosítani. Ehhez rendszerszintű változásokra van szükség az energiaellátásban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az épületállományban és az anyagfelhasználásban – hangsúlyozza a közlemény. A WWF Magyarország szerint különösen időszerű, hogy a kormány – élén az újonnan létrejött Élő Környezetért Felelős Minisztériummal és a Gazdasági és Energetikai Minisztériummal – olyan komplex szakpolitikai programot indítson, amely a természeti erőforrások megőrzését és a fenntartható, zöld energia-előállítást nem a gazdasági fejlődés korlátjaként, hanem annak alapfeltételeként kezeli.

Tovább olvasom