Zöldinfó
Úttörő jellegű beruházás lenne a kiskunhalasi geotermikus erőmű megépítése
Ez lenne az első folyamatosan működő, villamos energiát termelő és hőszolgáltatást is nyújtó ilyen létesítmény.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Úttörő jellegű beruházás lenne a kiskunhalasi tervezett geotermikus erőmű megépítése, ez lenne az első folyamatosan működő, villamos energiát termelő és hőszolgáltatást is nyújtó ilyen létesítmény – hangsúlyozta az MTI-nek Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Kiskunhalason. Horváth Viktor a geotermikus energia térségi hasznosításának terveiről és lehetőségiről szóló egyeztetés előtt elmondta, Magyarország számára alapvető fontosságú a megújuló energia hasznosítása és az ellátásbiztonság megteremtése is. Ezt egyszerre biztosítja a geotermia, amely folyamatosan elérhető energiaforrás a nap minden órájában és az év minden napján – tette hozzá.
A helyettes államtitkár reményét fejezte ki, hogy Kiskunhalason hamarosan találnak olyan hőfokú vizet, amelyből villamos energiát lehet előállítani, miközben a helyiek számára hőt is szolgáltatnak fűtésre, melegvízre. Megemlítette, hogy van már egy geotermikus alapú, villamos energiát termelő erőmű az országban, de az nem működik folyamatosan.
Ezért a tervezett beruházás úttörő jellegű lenne, ami nem csak a helyiek számára lenne kulcsfontosságú, hanem az egész országban mintaként szolgálhatna más települések számára is – hangsúlyozta Horváth Viktor.
Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, Kiskunhalason évtizedek óta vallják és mondják, hogy óriási hőkincs van a város alatt, illetve a térségben ott, ahol egykoron gázt és olajat kerestek. Ez Európa egyik legtöbb geotermikus lehetőséget magába foglaló térsége – tette hozzá. A régi kutatófúrásokat tartalmazó jegyzőkönyveket alapul véve akár 150-170 fokos nagy nyomású forró gőz is található a térségben, és ha megtalálják ezt a hőmezőt, akkor 100 fok fölötti forró gőzhöz juthatnak, ami alkalmas áramtermelésre, és az erre alapozott erőmű teljesítménye elérhetné akár a 15 megawattot is, ami fedezhetné az egész város áramigényét – tájékoztatott a kormánybiztos.
Bányai Gábor elmondta, ha a most induló kutatófúrások eredményesek lesznek, akkor 2026 végén már épülhet az erőmű. Horváth Gergely Domonkos, a kutatást végző MVM Zöld Generáció Zrt. vezérigazgatója azt mondta, a projekt több mint egy éve indult, a tervek szerint az elemzéseket június végéig lezárják, és akkor már pontos információkat fognak kapni a helyszínekről, majd ezzel párhuzamosan elindítják a közbeszerzési eljárást, ami ha sikeres lesz, kezdődhetnek a fúrási munkálatok.
Zöldinfó
A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről
A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.
A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.
Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaInnováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaOlajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBenzin és gázolaj: marad az adócsökkentés, de már kisebb mértékben
