Zöldinfó

Úttörő jellegű beruházás lenne a kiskunhalasi geotermikus erőmű megépítése

Ez lenne az első folyamatosan működő, villamos energiát termelő és hőszolgáltatást is nyújtó ilyen létesítmény.

Létrehozva:

11 hónap telt el a létrehozás óta

2025-04-12

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Úttörő jellegű beruházás lenne a kiskunhalasi tervezett geotermikus erőmű megépítése, ez lenne az első folyamatosan működő, villamos energiát termelő és hőszolgáltatást is nyújtó ilyen létesítmény – hangsúlyozta az MTI-nek Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Kiskunhalason. Horváth Viktor a geotermikus energia térségi hasznosításának terveiről és lehetőségiről szóló egyeztetés előtt elmondta, Magyarország számára alapvető fontosságú a megújuló energia hasznosítása és az ellátásbiztonság megteremtése is. Ezt egyszerre biztosítja a geotermia, amely folyamatosan elérhető energiaforrás a nap minden órájában és az év minden napján – tette hozzá.

A helyettes államtitkár reményét fejezte ki, hogy Kiskunhalason hamarosan találnak olyan hőfokú vizet, amelyből villamos energiát lehet előállítani, miközben a helyiek számára hőt is szolgáltatnak fűtésre, melegvízre. Megemlítette, hogy van már egy geotermikus alapú, villamos energiát termelő erőmű az országban, de az nem működik folyamatosan.

Ezért a tervezett beruházás úttörő jellegű lenne, ami nem csak a helyiek számára lenne kulcsfontosságú, hanem az egész országban mintaként szolgálhatna más települések számára is – hangsúlyozta Horváth Viktor.

Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, Kiskunhalason évtizedek óta vallják és mondják, hogy óriási hőkincs van a város alatt, illetve a térségben ott, ahol egykoron gázt és olajat kerestek. Ez Európa egyik legtöbb geotermikus lehetőséget magába foglaló térsége – tette hozzá. A régi kutatófúrásokat tartalmazó jegyzőkönyveket alapul véve akár 150-170 fokos nagy nyomású forró gőz is található a térségben, és ha megtalálják ezt a hőmezőt, akkor 100 fok fölötti forró gőzhöz juthatnak, ami alkalmas áramtermelésre, és az erre alapozott erőmű teljesítménye elérhetné akár a 15 megawattot is, ami fedezhetné az egész város áramigényét – tájékoztatott a kormánybiztos.

Bányai Gábor elmondta, ha a most induló kutatófúrások eredményesek lesznek, akkor 2026 végén már épülhet az erőmű. Horváth Gergely Domonkos, a kutatást végző MVM Zöld Generáció Zrt. vezérigazgatója azt mondta, a projekt több mint egy éve indult, a tervek szerint az elemzéseket június végéig lezárják, és akkor már pontos információkat fognak kapni a helyszínekről, majd ezzel párhuzamosan elindítják a közbeszerzési eljárást, ami ha sikeres lesz, kezdődhetnek a fúrási munkálatok.

Zöldinfó

Hatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete

A Sixtus-kápolna freskója a látogatók “párolgása” miatt szorul tisztításra.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-02

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A Sixtus-kápolna évi több mint hatmillió látogatójától kibocsátott párolgás miatt volt szükség a Michelangelo festette Utolsó ítélet című freskó rendkívüli tisztítására, amely Húsvét hetére fejeződik be – mondta Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatója az MTI-nek. A tervek szerint március utolsó hetében zárul le a restaurálás, így az ünnepekre érkező hívek és turisták ismét teljes szépségében láthatják Michelangelo remekművét. A Sixtus-kápolna főoltára mögötti hatalmas, száznyolcvan négyzetméteres falfreskót jelenleg háló fedi, amelyen az Utolsó ítélet eredeti nagyságú reprodukciója látható. A lepel mögötti hét emelet magas állványon két turnusban tíz-tíz restaurátor dolgozik a festmény tisztításán.

A beavatkozás pofonegyszerű és hatékony: egymás után japán papírlapokat helyezünk a freskó részeire, desztillált vízzel ecseteljük a papírt, ami így magába szívja a szennyeződést, majd megfelelő mozdulattal leemeljük a papírt – magyarázta Paolo Violini vezető restaurátor az állvány hatodik emeletén, vagyis a freskó középpontjában található Krisztus alak magasságában tartott sajtótájékoztatón az MTI tudósítójának. A Michelangelótól 1536 és 1541 között alkotott Utolsó ítéletet utoljára 1994-ben restaurálták. A mostani beavatkozás nem újabb helyreállítás, hanem rendkívüli karbantartás Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatónője szerint.

Elmondta, hogy folyamatosan mérik a kápolna “egészségi állapotát”, így fedezték fel, hogy több mint harminc év alatt a freskón szabad szemmel alig látható mikrorészecskék rakódtak le, amelyek homályosabbá tették az Utolsó ítélet eredeti színeit. Barbara Jatta kifejtette, hogy a szennyeződést a kápolnát évente felkereső több mint hatmillió látogató “párolgása” okozza, vagyis a levegővétellel, izzadással vagy a test természetes transpirációjával kibocsátott vízgőz és só, ami kalciumlaktózként rakódik le a festett felületre. Hiába a kápolnában 23 Celsius-fokon fenntartott állandó hőmérséklet, hiába a szünet nélkül dolgozó szűrőberendezések, az emberek jelenléte meghatározza a freskó állapotát.

A globális felmelegedés is szerepet játszik, hiszen a látogatók egyre melegebb levegőt hoznak be magukkal a Sixtus-kápolnába – tette hozzá Fabrizio Biferali a múzeum úgynevezett reneszánsz csoportjának a művészettörténésze. Elárulta, hogy az állványról jól látszik a kápolna egyenetlen mennyezete is, amelyet Michelangelo az ábrázolások dinamikájával fedett le. Egy másik titokra is fény derült: a reneszánsz művész vulkáni eredetű puccolánát használt kötőanyagként, ami ásványi tartalma miatt finom csillogást ad a színeknek. Fabrizio Biferali, miközben beszélt, többször hozzányúlt az Utolsó ítélethez. Arra a kérdésre, hogy milyen érzés kézzel tapintani Michelangelót, válasza az volt, hogy sokkoló.

Tovább olvasom