Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Úttörő szegedi kutatás: diszkólámpaként jelzik a testben a mérgeket az arany nanoszenzorok

Lendületes magyar kutatók olyan, aranyat tartalmazó érzékelők előállításán dolgoznak, amelyek fényváltozással jelzik, ha a vérben vagy agyvízben mérgek vagy súlyos betegségekre utaló anyagok vannak jelen.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

Különleges, nemesfémalapú nanoszerkezetek fejlesztésén dolgozik Csapó Edit, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének docense, az MTA-SZTE Lendület Nemesfém Nanoszerkezetek Kutatócsoport vezetője. Kutatási eredményeiből kiderül, hogy ezek a főként aranyatomokból felépülő, speciális optikai tulajdonságokkal és katalitikus képességekkel bíró nanoszerkezetű anyagok az élet megannyi területén, így az orvoslásban is komoly szerepet tölthetnek majd be. Az MTA doktora pár évvel ezelőtt az arany-nanoszerkezetek Magyarországon addig még sosem vizsgált, kisméretű, 0,5–2 nanométer közötti tartományával kezdett el foglalkozni. Ezen a szinten (azaz a méter egymilliárdod részénél) gyakorlatilag két kezünkön megszámlálhatóak az aranyatomok, miközben már néhány tucatnyi atomból működőképes rendszerek építhetők.

Az extrém méretcsökkenésből pedig egy nagyon új tulajdonság származik: a kis csoportokba összeterelt aranyatomok ultraibolya fényben fluoreszkálni kezdenek. A Csapó Edit vezette szegedi kutatók arra fókuszáltak, hogyan lehet ilyen fluoreszkáló nanorendszereket egyszerűen előállítani, és hogyan lehetne például a gyógyításban hasznukat venni. Az elmúlt években sikerült kék, sárga, zöld és piros fényt kibocsátó, UV-érzékeny nanoszenzorokat kifejleszteniük, és nagyon ígéretesek a különféle orvosi alkalmazások is: akár a vérből vagy az agyvízből is ki lehet mutatni segítségükkel bizonyos méreganyagokat vagy betegségekre utaló fehérjéket. Úgy érdemes ezeket az UV-érzékeny miniatűr szenzorokat elképzelni, mint kis világító diszkólámpákat.

Ha kölcsönhatnak valamivel, amire szelektívek, akkor három dolog történhet: vagy kialszik a fényük, vagy még jobban világítanak, vagy pedig megváltozik a színük – foglalta össze a miniatűr aranyszenzorok működési elvét a kutató, hozzátéve, hogy ők alapvetően a fluoreszcens fény kialvásán alapuló rendszerek fejlesztésén dolgoznak.

A szegedi kutatók már meg is alkottak egy olyan szenzort, ami az ivóvíz vasszennyeződését tudta jelezni. Másik két fejlesztésükkel a gerincvelői folyadékból tudnak kimutatni olyan molekulákat, amelyek az Alzheimer-kór vagy a szklerózis multiplex kialakulására figyelmeztethetnek. A távlati cél pedig olyan aranyozott szenzorkészlet megalkotása lehet, amellyel minden szóba jövő molekulát, fehérjét az aranyatommagokhoz lehet kötni, és így teljes diagnosztikát végezni egy adott vér- vagy folyadékmintán.

Advertisement

Csapó Edit, az MTA doktora kutatásáról bővebben az mta.hu-n lehet olvasni.

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia

Advertisement
Kapcsolódó tartalom:

Zöldinfó

Hogyan élhet együtt ember és erdő? Erre keres választ a MOME idei versenye

Az erdő és az ember kapcsolata áll a MOME idei kreatív pályázatának középpontjában.

Létrehozva:

52 perc telt el a létrehozás óta

|

2026-03-17

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hatodik alkalommal hirdeti meg Ugrás a jövőbe című alkotópályázatát a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) a 7-10. osztályos diákok számára, az idei pályázat középpontjában az erdő és az ember kapcsolata áll – tájékoztatott az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a szervezők olyan 2-5 fős csapatok jelentkezését várják, akik kreatív ötletekkel reagálnának a jövő kihívásaira. A pályaművek többféle formában – analóg, digitális vagy vegyes technikával – készülhetnek. A diákok grafikával, fotóval, kisfilmmel, animációval, termék- vagy szolgáltatástervvel, illetve akár építészeti koncepcióval is nevezhetnek. A pályázati kiírásban felhívták a figyelmet, hogy az erdők kulcsszerepet játszanak a Föld ökológiai egyensúlyában: oxigént termelnek, szén-dioxidot kötnek meg, élőhelyet biztosítanak és hozzájárulnak a klíma szabályozásához. A klímaváltozás idején azonban ezek az ökoszisztémák egyre nagyobb nyomás alatt állnak. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint világszerte évente mintegy 10,9 millió hektár erdőt irtanak ki. A pályázat arra keresi a választ, hogyan élhet együtt az ember és az erdő valóban fenntartható módon, és milyen szerepe lehet a jövőben az erdők megóvásában.

A sajtóanyag szerint az idén hatéves pályázat célja, hogy a felnövekvő generációknak lehetőséget teremtsen pozitív módon szembenézni globális kihívásokkal. “A verseny közös gondolkodásra hív a klímavédelem, szegénység és más hasonló, mindenütt jelen lévő problémák kapcsán. Egy olyan edukációs folyamatba kapcsolja be a diákokat, amely során elsajátítják a designgondolkodás alapjait, s amelynek eredményeképp tudatosabban láthatják a jövő problémáit – és a felelősséget is, amellyel a Földért tartozunk” – írták a szervezők.

A regisztrált csapatok online felkészítő alkalmakon kapnak segítséget az első fordulós pályamunkák elkészítéséhez. A második fordulóba jutó csapatok a MOME oktatóinak mentorálásával többhetes intenzív felkészítő folyamatban vesznek részt, amelynek során skicc- és makettworkshopokon, valamint egy intenzív műhelyhéten dolgoznak tovább ötleteiken. A döntőbe jutó tíz csapat mindegyike mentorációban részesül, a győztesek pedig a MOME és partnerei által felajánlott kulturális programokra szóló jegyeket és digitális eszközöket kapnak – olvasható az MTI-hez eljuttatott dokumentumban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák