Zöldinfó
Úttörő szegedi kutatás: diszkólámpaként jelzik a testben a mérgeket az arany nanoszenzorok
Lendületes magyar kutatók olyan, aranyat tartalmazó érzékelők előállításán dolgoznak, amelyek fényváltozással jelzik, ha a vérben vagy agyvízben mérgek vagy súlyos betegségekre utaló anyagok vannak jelen.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
Különleges, nemesfémalapú nanoszerkezetek fejlesztésén dolgozik Csapó Edit, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének docense, az MTA-SZTE Lendület Nemesfém Nanoszerkezetek Kutatócsoport vezetője. Kutatási eredményeiből kiderül, hogy ezek a főként aranyatomokból felépülő, speciális optikai tulajdonságokkal és katalitikus képességekkel bíró nanoszerkezetű anyagok az élet megannyi területén, így az orvoslásban is komoly szerepet tölthetnek majd be. Az MTA doktora pár évvel ezelőtt az arany-nanoszerkezetek Magyarországon addig még sosem vizsgált, kisméretű, 0,5–2 nanométer közötti tartományával kezdett el foglalkozni. Ezen a szinten (azaz a méter egymilliárdod részénél) gyakorlatilag két kezünkön megszámlálhatóak az aranyatomok, miközben már néhány tucatnyi atomból működőképes rendszerek építhetők.
Az extrém méretcsökkenésből pedig egy nagyon új tulajdonság származik: a kis csoportokba összeterelt aranyatomok ultraibolya fényben fluoreszkálni kezdenek. A Csapó Edit vezette szegedi kutatók arra fókuszáltak, hogyan lehet ilyen fluoreszkáló nanorendszereket egyszerűen előállítani, és hogyan lehetne például a gyógyításban hasznukat venni. Az elmúlt években sikerült kék, sárga, zöld és piros fényt kibocsátó, UV-érzékeny nanoszenzorokat kifejleszteniük, és nagyon ígéretesek a különféle orvosi alkalmazások is: akár a vérből vagy az agyvízből is ki lehet mutatni segítségükkel bizonyos méreganyagokat vagy betegségekre utaló fehérjéket. Úgy érdemes ezeket az UV-érzékeny miniatűr szenzorokat elképzelni, mint kis világító diszkólámpákat.
Ha kölcsönhatnak valamivel, amire szelektívek, akkor három dolog történhet: vagy kialszik a fényük, vagy még jobban világítanak, vagy pedig megváltozik a színük – foglalta össze a miniatűr aranyszenzorok működési elvét a kutató, hozzátéve, hogy ők alapvetően a fluoreszcens fény kialvásán alapuló rendszerek fejlesztésén dolgoznak.
A szegedi kutatók már meg is alkottak egy olyan szenzort, ami az ivóvíz vasszennyeződését tudta jelezni. Másik két fejlesztésükkel a gerincvelői folyadékból tudnak kimutatni olyan molekulákat, amelyek az Alzheimer-kór vagy a szklerózis multiplex kialakulására figyelmeztethetnek. A távlati cél pedig olyan aranyozott szenzorkészlet megalkotása lehet, amellyel minden szóba jövő molekulát, fehérjét az aranyatommagokhoz lehet kötni, és így teljes diagnosztikát végezni egy adott vér- vagy folyadékmintán.
Csapó Edit, az MTA doktora kutatásáról bővebben az mta.hu-n lehet olvasni.
Forrás: Magyar Tudományos Akadémia
Zöldinfó
Turistalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
A velencei delfint megpróbálták máshova költöztetni, de visszatért a Canal Grandéra.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A több mint egy hónapja a velencei lagunában úszkáló delfint megpróbálták a nyílt tengerre terelni, de néhány óra múlva visszatért a Canal Grandéra – írja az alternativenergia.hu. A következő napokban ismét megkísérlik biztonságosabb vizekre vinni. A lagúnák városába költözött delfin híre bejárta a világot, és az is elterjedt, hogy a helyiek Mimmo névre keresztelték el. A velencei kikötőkapitányság koordinálásával a helyi parti őrség, tűzoltóság, pénzügyőrség, rendőrség és polgári védelem vízi járművei vasárnap együttes akcióval megpróbálták Mimmót kiterelni a Canal Grande csatornájáról: hajókra felszerelt szonárral, vagyis hanghullámokat alkalmazó berendezéssel először a Biennaléról ismert sziget előtti mélyebb vizekre csalogatták, és azt remélték, hogy onnan továbbúszik a nyílt tengerre. Mimmo a Biennale magasságában néhányszor kiugrott a vízből, majd nyoma veszett, úgy tűnt, hogy távozott a városból. Hat óra elteltével azonban ismét megjelent a szigetek között.
A padovai egyetemen működő, a vészhelyzetbe került cetfajtákat segítő gyorsbeavatkozási csapat (Cert) szerint Mimmónak minél előbb el kell hagynia a városi vizeket. A legutolsó felvételek azt mutatják, hogy az állat felső uszonya sérült. A következő napokban ismét megpróbálják elcsalogatni. Mimmo júniusban érkezett meg Chioggiába, utána pedig továbbúszott egészen Velencéig, ahol október első hetében jelent meg, és azóta Mimmo a velencei városi csatornákban él. A hím delfin jó egészségnek örvend, közel 200 kilogramm súlyú, és 180 centiméter hosszú. Guido Pietrolungo, a Cert kutatója szerint Mimmo azért választotta a Canal Grandét, mivel az utóbbi időben a velencei csatorna hőmérséklete és sótartalma ugyanakkora, mint az Adriai-tengeré, ráadásul a velencei vizek tele vannak hallal, tehát a kellemes vizekben bőven akad tápláléka.
Mimmo szemmel láthatóan nem fél a körülötte zajló hajóforgalomtól: a velencei taxisok jelzik mindenkinek, hogy éppen hol tartózkodik, nehogy valamelyik hajó túl közel haladjon el mellette. Mindenkit arra kértek, ne hajtson túl gyorsan a csatornákon, és ha Mimmo kiugrik a vízből, legalább ötvenméteres távolságot hagyjanak neki, hogy biztonságban lehessen. A város betiltotta a “delfinturizmust”: Mimmót nem szabad megközelíteni szelfikért, nem szabad dudálni, kiabálni neki, és tilos ételt dobni is neki, ahogy labdázni sem szabad vele. Az állatvédők szerint a delfint el kell költöztetni, nem maradhat városi, forgalmas környezetben, ahol folyamatosan veszélynek van kitéve. Az Euronews olasz nyelvű hírportáljának Laura Pintora etológus, a WWF tengerifauna-szakértője hétfőn hangoztatta: nem elegendő, hogy a hajók biztonsági távolságot tartanak be. Pintora szerint ennél sokkal többre van szükség, egyértelmű szabályokra, állandó ellenőrzésre, mivel a delfin nem háziállat, és nem állatkerttől van szó. “Mimmo mint élőlény tiszteletet és védelmet érdemel” – jelentette ki.
Olaszországban nem ritka, hogy delfinek költöznek be kikötőkbe, csatornákba, városi tengeri környezetekbe. Idén májusban a római Tevere-folyó torkolatához szokott oda delfin, egy másik pedig szeptemberben a trieszti kikötő hajói között telepedett le.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
