Zöldinfó
Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint
Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága.
A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban. A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással.
Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra. A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét. A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter – kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása. Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban. A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.
mti
Zöldinfó
Az autógyártás után a robotiparban is nagyot lépne az XPeng
Az év végéig megkezdheti humanoid robotok sorozatgyártását a kínai XPeng.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kínai XPeng elektromosautó-gyártó elindította humanoid robotjainak gyártósorát, amelyet önállóan hagyott el az első ezen készült humanoid robotjuk – írja az alternativenergia.hu. Az év végéig kezdik meg a nagyüzemi termelést, 2027-ben pedig már az értékesítést is. Az XPeng közleménye szerint az IRON nevű humanoid robot elkészültével a vállalat jelentős lépést tett a kutatás-fejlesztési és próbagyártási szakaszból a sorozatgyártás felé. A kifejezetten humanoid robotok nagyobb volumenű gyártására kialakított gépsor munkafolyamatainak több mint 80 százaléka automatizált. Az XPeng az autóiparban alkalmazott minőség-ellenőrzési módszereket is felhasználja a gyártás során. Ho Hsziao-peng, az XPeng elnöke szerint a vállalat saját maga, nulláról építette ki a robotok gyártósorát, és a jövőben a gyártási ciklusok rövidítésére, a kapacitás bővítésére összpontosít.
A sorozatgyártás kezdetén az IRON robotokat a vállalat saját üzleteiben és ipari létesítményeiben alkalmazhatják, egyebek mellett ügyfélfogadásra, járműbemutatásra, látogatók tájékoztatására és ellenőrzési feladatokra. Az XPeng a gyakorlati alkalmazás során szerzett tapasztalatok alapján fejlesztené tovább a robotokat, mielőtt várhatóan 2027 első negyedévében Kínában, a második negyedévtől pedig a külföldi piacokon is megkezdi értékesítésüket. Az XPeng nemrég jelentősen felgyorsította robotikai fejlesztéseit: a vállalat robotikai üzletága, a Dogotix augusztusban több mint 900 millió dollár új finanszírozást kapott, befektetői között az Alibaba és a Tencent is szerepel.
A cég korábbi tervei szerint 2026 végére havi több mint ezer IRON humanoid robot gyártására lehet képes, 2027-ben pedig a kapacitást a piaci kereslettől függően havi több ezer darabra növelheti. A vállalat korábbi ütemterve szerint az IRON 2028-tól már a háztartásokban is megjelenhet. Az XPeng 2025-ben több mint 429 ezer elektromos autót szállított ki világszerte, 126 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Szakértők szerint így a robotgyártásban az autóiparban megszerzett tömegtermelési és minőség-ellenőrzési tapasztalataira is építhet.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó20 óra telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
