Zöldinfó
Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint
Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága.
A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban. A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással.
Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra. A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét. A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter – kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása. Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban. A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.
mti
Zöldinfó
Állati eredetű szennyeződés: új kérdéseket vet fel a használt sütőolaj begyűjtése
Az elmúlt három évben jelentősen átalakult a használt sütőolaj piaca Magyarországon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hulladékkoncessziós rendszer bevezetése és az EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi) díj megjelenése új működési kereteket teremtett, amelyek a begyűjtési és hasznosítási gyakorlatokat is alapjaiban érintették – írja az alternativenergia.hu. A jelenlegi modellben a MOHU kizárólag tisztán növényi eredetű használt sütőolaj begyűjtését végzi, amelyet szerződéses keretek között biodízel előállítására hasznosítanak. Ez a megközelítés technológiai és iparági szempontból indokolt, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Unió és a hazai jogszabályok alapján az állati eredetű anyaggal érintkezett használt sütőolaj, állati mellékterméknek minősül, amelynek kezelése eltérő szabályozás alá tartozik. Az (EU) 2025/2181 bizottsági rendelet a 1069/2009-es, a 142/2011-es szabályozást tovább pontosítja, és kifejezetten rögzíti, hogy a használt sütőolaj – amennyiben állati eredetű összetevőt tartalmaz vagy abból áll – a 3. kategóriába tartozó étkezési hulladék olajfrakciója.
Ez a gyakorlatban komoly ellentmondást eredményez. A vendéglátóegységek túlnyomó többsége – nem vegán működéséből adódóan – nagy valószínűséggel állati eredetű élelmiszerekkel is dolgozik, így a használt sütőolaj jelentős része érintetté válik. Ennek következtében a jelenlegi begyűjtési modell és a tényleges piaci működés között összeférhetetlenség alakulhat ki, különösen az intézményi és vendéglátó szektorban. A helyzetet tovább árnyalja az EPR rendszer hatása. Kizárólag csak hazánkban, az étolaj EPR-köteles termékként jelenik meg a piacon, amely után a gyártóknak díjat kell fizetniük. Ez a költség – a csomagolási díjakon felül – beépülhet a fogyasztói árakba, és hozzájárult ahhoz, hogy az étolaj ára Magyarországon magasabb legyen, mint más országokban.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szabályozási környezet és a piaci gyakorlat nem minden esetben találkozik. A vendéglátó szektor számára a megfelelés sok esetben nehezen értelmezhető vagy nehezen teljesíthető feltételeket jelent. A minisztériumi egyeztetések, valamint a NÉBIH és az Agrárminisztérium szakmai állásfoglalásai ugyanakkor megerősítik a jogszabályi értelmezést az állati eredetű érintettség tekintetében. Amennyiben tehát a használt sütőolaj állati eredetű összetevőt tartalmaz – akár azért, mert ilyen élelmiszerek elkészítéséhez használták, akár keveredés következtében -, az a jogszabályok értelmében nem tartozik a hulladékkoncesszió hatálya alá, így begyűjtése a koncessziós rendszerben nem végezhető. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ezek az anyagáramok sem vesznek el: megfelelő kezelés mellett a 3. kategóriába tartozó olajfrakciók is 100%-os hasznosításra kerülnek, jellemzően energetikai célú felhasználás formájában.
Mindez rámutat arra, hogy kiemelten fontos a vendéglátóegységek megfelelő tájékoztatása és a gyakorlatban is alkalmazható iránymutatások biztosítása annak érdekében, hogy működésük minden esetben megfeleljen a hatályos jogszabályoknak.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
