Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága.

Létrehozva:

|

A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban. A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással. 

Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra. A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét. A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter – kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása.  Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban. A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Ha gólyacsapatot lát, ezt semmiképp ne tegye!

A gyülekező fehér gólyák nem szorulnak segítségre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Gyülekező fehérgólya-csapatokkal találkozhat országszerte a lakosság júliusban és augusztusban, a jelenség a költési időszak természetes velejárója, ezért a madarak nem szorulnak segítségre: etetésüktől, itatásuktól és mentésüktől is tartózkodni kell – hívta fel a figyelmet az alternativenergia.hu. A közlemény szerint július második felére a hazai fehérgólya-állomány idei fiókáinak többsége elhagyja a fészket. A fiatal és kifejlett madarak ilyenkor csapatokba rendeződve táplálkoznak és pihennek, gyakran olyan száraz, kopár területeken, amelyek első pillantásra nem tűnnek alkalmas élőhelynek. Ez sokakban aggodalmat kelthet, ugyanakkor a madaraknál ez természetes és nem szorulnak segítségre – hangsúlyozták.

Az ÉKFM arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad etetni vagy itatni a röpképes gólyákat sem. A mesterséges táplálás miatt a madarak ellustulhatnak, valamint hozzászoktathatja őket az ember közelségéhez, ami természetes viselkedésük megváltozásához vezethet. Ez különösen veszélyes lehet a hosszú távú vonulás során, mert a Közel-Kelet és Afrika egyes térségeiben az ember közelségének keresése növelheti a madarak elejtésének kockázatát. A fehér gólya elsősorban gyepeken vadászik, fő táplálékát rovarok és kisebb gerinces állatok alkotják. A közvélekedéssel ellentétben a békák és a halak csak kevés részét képezik az étrendjének.

Kopár területeket több okból is választanak a madarak. Az ilyen helyeken könnyebben észreveszik a ragadozókat, míg a gyorsan felmelegedő talaj fölött kialakuló termikek (felszálló meleg légáramlatok) lehetővé teszik, hogy a nagytestű madarak kevés energia felhasználásával emelkedjenek a magasba. Emellett a talajról visszaverődő napsugárzás elősegíti a napfürdőzést, amely hozzájárul a tollazatban elszaporodó külső élősködők, például a tolltetvek számának csökkentéséhez – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák