Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága.

Létrehozva:

|

A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban. A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással. 

Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra. A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét. A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter – kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása.  Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban. A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Nemzetközi kutatás indul a diófák pusztulásának megállítására

A hatékony diótermesztés érdekében fejlesztenek mikrobiológiai készítményeket az SZTE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hatékony, környezetbarát diótermesztés érdekében fejlesztenek mikrobiológiai készítményeket nemzetközi együttműködésben, törökországi partnerekkel a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a diótermesztés hagyományai és a dió felhasználása Magyarországon és Törökországban egyaránt évszázadokra nyúlik vissza. Az utóbbi években egyre látványosabbá válik a diófák pusztulása, amelynek hátterében az inváziós dióburok-fúrólégy robbanásszerű elterjedése következtében megjelent, eddig be nem azonosított kórokozó mikroorganizmusok, illetve a fák ellenállásának gyengülése folytán közvetetten károsító különféle baktérium- és gombafajok térnyerése áll. A diófák a kertekből néhány éven belül teljesen eltűnhetnek. A helyzet akut megoldására csak a nagyüzemi vegyszeres megoldások nyújtanak lehetőséget. A dió bakteriális és gombakórokozói ellen alkalmazott kémiai növényvédő-szerek és maradványaik viszont bekerülnek a táplálékláncba, ezért egyre nagyobb igény mutatkozik a növényekre kedvező hatást kifejtő mikroorganizmusok alkalmazásán alapuló alternatív, környezetbarát védekezési stratégiák iránt.

A hasznos mikroorganizmusok mezőgazdasági alkalmazásának egyik fő korlátja a változó szabadföldi hatékonyság. Az egyik lehetséges stratégia ennek kiküszöbölésére olyan biológiai készítmények fejlesztése, melyek nemcsak egy, hanem több hasznos mikroorganizmust is tartalmaznak. Az SZTE Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszéke, a Soproni Egyetem és a Pannon-Trade Kft. által létrehozott konzorcium törökországi együttműködő partnereivel olyan komplex, több mikroorganizmuson alapuló környezetkímélő eljárást fejlesztenek, melyek képesek a diótermesztésben a baktérium- és gombaeredetű kártételből eredő gazdasági károk ellensúlyozására. A szakemberek olyan összetett készítmények prototípusait akarják kifejleszteni, valamint csemetekertekben tesztelni, melyek védelmet nyújtanak a dió mikrobiális kártevői ellen, és lehetővé teszik a kémiai növényvédő-szerek felhasználásának csökkentését.

A kutatás során talaj- és levélmintákat, illetve dióburok-fúrólegyeket gyűjtenek mikrobiális kórokozók kártétele által súlyosan és kevésbé érintett dióültetvényekről. Ezt követi a minták fizikai-kémiai paramétereinek meghatározása, majd a kórokozók és hasznos mikroszervezetek szelektív táptalajok segítségével történő izolálása és DNS-alapú azonosítása. A törzseket a Szegedi Mikrobiológiai Törzsgyűjteményben helyezik el. A szakemberek kiválasztják a gomba- és baktériumkártevők ellen potenciálisan alkalmazható mikrobatörzseket, vizsgálják az ezek kedvező tulajdonságait megalapozó tényezőket, mint a kitin- és fehérjebontó enzimek, valamint a mikrobaellenes hatású anyagok termelését. Részletesen elemzik a különböző környezeti tényezők – a magas hőmérséklet, só- és szárazságstressz, növényvédő-szerek – a kiválasztott gomba- és baktériumtörzsekre gyakorolt hatását, és optimalizálják a biológiai védekezés céljaira kiválasztott törzsek előállításának folyamatát.

Advertisement

A kutatók magyarországi és törökországi mezőgazdasági körülményeknek és kihívásoknak megfelelő gomba-baktérium keverékeket állítanak össze, amelyekből talaj- és levéloltóanyag-prototípusokat fejlesztenek ki, kidolgozzák a szabadföldi alkalmazás technológiáját, és csemetekerti kísérleteket végeznek velük – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák