Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága.

Létrehozva:

|

A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban. A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással. 

Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra. A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét. A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter – kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása.  Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban. A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Terjed a szőlőket veszélyeztető fertőzés Magyarországon

Új eszközzel segíti a Nébih az aranyszínű sárgaság elleni védekezést.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Segíti az aranyszínű sárgaság elleni hatékonyabb védekezést a szőlőültetvényekben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) interaktív térképes alkalmazása – közölte az alternativenergia.hu. Az oldalon pontosan követhető a legsúlyosabb növényegészségügyi fenyegetésnek számító, komoly károkat okozó betegség terjedése, ami hasznos lehet a védekezési stratégiák megtervezésében. A térkép támogatja a helyspecifikus döntéseket, a szőlőtermő területek és borvidékek megjelenítése pedig pontos képet ad a kockázati környezetről. Megjeleníthetők rajta a korábbi kitörések, a fertőzési helyzet, a fertőzött térségek és a pufferzónák, ezért a hivatal arra kéri a szőlősgazdákat, hogy figyeljék a honlapon megjelenő adatokat.

A közlemény szerint az aranyszínű sárgaság az egyik legsúlyosabb növényegészségügyi probléma, amely nagy gazdasági károkat okozhat a belföldi szőlőtermesztésben. A Nébih laboratóriumi vizsgálatai eddig 18 vármegyében és 21 borvidéken igazolták a kórokozó jelenlétét. Visszaszorításában kulcsfontosságú a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni összehangolt védekezés, ám ennek időpontja térségenként eltérhet, ezért a növényvédelmi intézkedéseket a területi felhívásokhoz időzítve kell végrehajtani – írták. A Nébih a térképet, valamint a funkcióiról és a használatáról szóló bemutatót a honlapján tette elérhetővé.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák