Zöldinfó
Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint
Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága.
A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban. A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással.
Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra. A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét. A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter – kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása. Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban. A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.
mti
Zöld Energia
Európai szabadalmat kapott a napelemes kerítés, Franciaországban már működik az első rendszer
Franciaországban már működik a Sunbooster első, 3,7 kW-os napelemes kerítése, amely a magánszféra védelme mellett a napenergia hasznosítására is lehetőséget kínál.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az osztrák Sunbooster európai szabadalmi oltalmat szerzett a kerítésekbe integrálható, függőleges elrendezésű kétoldalas napelemes technológiájára, amely jelenleg az Európai Unió 18 tagállamában élvez védelmet. A vállalat Franciaországban is megkezdte piaci terjeszkedését, ahol már telepítette első, 3,7 kW teljesítményű napelemes kerítését. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a hagyományos belátásgátló kerítések ne csak a magánszféra védelmét szolgálják, hanem villamos energiát is termeljenek. A Sunbooster megoldása a meglévő, merev, kétszálas huzalhálós kerítésekbe illeszthető napelemes elemekre épül. A mindössze 18,6 centiméter magas, kétoldalas fotovoltaikus szalagok a hagyományos belátásgátló lamellákat helyettesítik, így a kerítés átalakításával egyidejűleg energiatermelő felület is kialakítható. A gyártó szerint a technológia különösen azok számára lehet érdekes, akik a kert vagy az ingatlan elkerítését villamosenergia-termeléssel szeretnék összekapcsolni. A rendszer egyik sajátossága a függőleges tájolás és a kétoldalas energiatermelés kombinációja. Míg a hagyományos tetőre szerelt napelemes rendszereket jellemzően a lehető legnagyobb éves hozamot biztosító tájolással és dőlésszöggel telepítik, a függőleges napelemek más termelési profilt kínálhatnak. A Sunbooster megoldását úgy tervezték, hogy a villamosenergia-termelés egy része a reggeli és a késő délutáni órákra helyeződjön át, írja az alternativenergia.hu.
Ez a tulajdonság kiegészítheti a hagyományos napelemes rendszerek termelését, bár a tényleges energiatermelés az elhelyezkedéstől, a tájolástól, az árnyékolástól és a helyi időjárási viszonyoktól is függ. A függőleges kialakítás emellett olyan ingatlanoknál is új lehetőséget teremthet a napenergia hasznosítására, ahol a tetőfelület korlátozott, vagy további napelemes felületek kialakítására van igény.
Franciaországban már működik az első rendszer
A vállalat franciaországi terjeszkedésének első lépéseként Aix-en-Provence városában egy 20 méter hosszú napelemes kerítésszakaszt telepítettek, amelynek összteljesítménye 3,7 kW. A rendszert egy fémmegmunkálással foglalkozó vállalat szállította, majd egy olyan ügyfél kerítésébe integrálták, aki egyszerre szeretett volna belátás elleni védelmet és saját villamosenergia-termelést biztosítani. „Bővítjük jelenlétünket, különösen Franciaországban, ahol már az első telepítést is befejeztük” – mondta Yann Schremmer, a Sunbooster franciaországi vezetője.
Meglévő kerítésekbe is beilleszthető
A gyártó IP67-es védettséget ad meg a termékekhez, ami megfelelő körülmények között por elleni teljes védelmet, valamint meghatározott feltételek mellett vízbe merítéssel szembeni ellenállást jelent. A megadott üzemi hőmérséklet-tartomány mínusz 20 és plusz 60 Celsius-fok közötti. A lakossági ár a kétméteres napelemes szalag esetében 619 euró, míg a hosszabb változat 719 euróba kerül.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
