Zöldinfó

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-10

Szerző:

Hell

A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban. A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással.

Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra. A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét. A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter – kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása. Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban. A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.

mti

Kapcsolódó tartalom:közlekedés szálló por úthálózat

Zöldinfó

Kilencedik éve gyűjtik a régi mobiltelefonokat a gorillák védelméért

Indul a 2026-os Passzold vissza, Tesó! őszi kampány.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-28

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kilencedik éve fut a Passzold vissza, Tesó! használt mobiltelefon visszagyűjtő kampány – írja az alternativenergia.hu. A szervezők várják mindenki jelentkezését, akinek van otthon a fiókjában néhány már nem használt, elavult mobiltelefon, GPS navigátor vagy tablet. Továbbá várják azon cégek jelentkezését is, akik a lecserélt céges flotta-telefonjaikat ajánlják fel. Hagyományosan a gorillák világnapján minden év szeptember 24-én kezdődik a kampány, és az európai hulladékcsökkentési hét utolsó napjáig idén, november 29.-ig tart. A Jane Goodall Intézet még 2018-ban indított közös kampányt a KÖVET Egyesülettel, az Afrikáért Alapítvány, az EMLA és a Védegylet Egyesület segítségével, ami a magyar háztartásokban használt, de használaton kívülre került mobil eszközöket célozza meg.

A mobiltelefonok előállításához szükséges kimerülő készletű koltán nevű ércet Afrikában veszélyeztetett fajok, pl. gorillák és csimpánzok élőhelyén bányásszák, felemésztve ezzel élőhelyüket. A bányászat nem ritkán gyermek- illetve rabszolgamunkával zajlik. Az életciklusuk végén a mobiltelefonok sok esetben hulladékként a környezetet szennyezik tovább. Ezt a folyamatot szeretné megállítani a kezdeményezés, így az együttműködésben résztvevők elhatározták, hogy ezeket a mobilokat újrahasznosítás céljából összegyűjtik. 2018 óta arra kérnek mindenkit, hogy nézzen körül otthon, vegye elő a régi mobiltelefonjait, keressen egy általuk létesített gyűjtőpontot, és dobja be a kihelyezett dobozukba. Ha szeretne valaki gyűjtőpontot a munkahelyén, az irodaházban, ahol dolgozik, az iskolában, ahol tanul, vagy akárcsak egy rendezvényen tudja biztosítani számukra a megjelenést, és meg is hirdeti a leadás lehetőségét, akkor az alábbi elérhetőségeken
jelentkezhet.

Jelenleg hozzávetőlegesen 200 gyűjtőpontjuk van az országban, és 10. 000 db telefont szeretnének idén visszagyűjteni. A kezdeményezés óta mára összesen körülbelül 9 tonnánál tart a gyűjtés. Oktatási segédanyagaik, kiállításuk, videóik teljesen ingyenesen állnak a gyűjtőpontok rendelkezésére, melyekből a saját kampányukat tervezhetik meg. A zárt dobozokban összegyűlt használt telefonokat partnerük a Gorillapont.hu, végső soron a Goldwater Recycling Kft. és az Inter-Metal Recycling Kft. veszi át újrahasznosításra, feldolgozásra. Az akciót a Magyar Telekom Nyrt. támogatja, de a gyűjtés folyamatos fenntartásához továbbra is várjuk a támogatók segítségét. A gyűjtőpontokat a Jane Goodall Intézet saját honlapjára feltöltött térképen, a MOHU honlapján működő keresőben, és a Beeco applikációban találhatják meg.

Tovább olvasom