Zöldinfó

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-10

Szerző:

Hell

A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban. A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással.

Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra. A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét. A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter – kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása. Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban. A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.

mti

Kapcsolódó tartalom:közlekedés szálló por úthálózat

Zöld Energia

Melyek a leggyakoribb tévhitek a napelemekkel kapcsolatban?

Rengeteg tévhit kering a napenergiáról, ami Amerikában a szektort is nehéz helyzetbe hozhatja.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2025-05-19

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az Egyesült Államok Kongresszusa jelenleg egy olyan adócsomag megvitatására készül, amely a napenergia és az energiatárolás adókedvezményeit szabályozza. A Solar Energy Industries Association (SEIA) nevű amerikai napenergia-ipar non-profit szövetség szerint a téma kapcsán rengeteg kontextusból kiragadott, félrevezető érvek merülnek fel, a szervezet most ezeket cáfolta. Az egyik fő tévhit, hogy a napenergia megbízhatatlan, a SEIA szerint viszont az adatok éppen ennek ellenkezőjét mutatják: a szektorban kevesebb váratlan kiesés tapasztalható, mint más energiaforrásoknál, különösen szélsőséges időjárási körülmények között. A napenergia ráadásul számos régióban nyáron épp a legforróbb időszakban termel a leginkább, amikor a légkondicionálók miatt nagy szükség van az energiára. További előny, hogy a termeléshez nincs szükség üzemanyag-szállításra, az akkumulátorokkal pedig az esti csúcsigényt is fedezni lehet.

Ezek miatt a napenergia kiváló, alacsony költségű kiegészítője a változó üzemanyag-költséggel működő erőforrásoknak. A lakosság számára a napenergia- és tárolórendszerek együttesen ráadásul energiabiztonságot is nyújtanak áramkimaradások esetén.

A következő mítosz lényege, hogy a napenergia miatt drágul az energia. A valóság ezzel szemben az, hogy a napenergia révén évtizedek óta csökkennek a háztartások energiakiadásai, és az elemzések alapján amennyiben a Trump-kormány csökkenti a napenergia támogatását, az jelentős drágulást eredményez majd.

Szintén gyakori tévhit, hogy a napenergia veszélyt jelent az elektromos hálózatra. Valójában ez az energiaforrás éppenséggel kulcsfontosságú tényező a hálózatüzemeltetők számára a rugalmasságban. A legolcsóbb és legmegbízhatóbb hálózatok különböző energiaforrásokra támaszkodnak, az egyik lábat pedig épp a napenergia alkotja. A napenergia kiegészítő szolgáltatásokat is nyújt, például feszültség- és frekvenciaszabályozást, és rugalmasan alkalmazható mikrohálózatok és virtuális erőművek esetén.

Az az elterjedt tévhit sem állja meg a helyét, hogy a napenergia és a hozzá kapcsolódó energiatárolás sok helyet foglal. Az ilyen infrastruktúra a felhasználási helyhez közel, akár tetőkre is telepíthető, ezzel pedig mérséklődik az egyéb infrastruktúra szükségessége.

Amerikában a fentiek mellett gyakori ellenérv, hogy a napenergiához kapcsolódó termékek külföldi gyártmányúak. A SEIA szerint az Egyesült Államok ugyanakkor elég napelemet gyárt a haza kereslet 100%-ának kielégítésére, és a szükséges alkatrészek is egyre nagyobb arányban készülnek az országban.

Tovább olvasom