Zöldinfó
Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint
Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága.
A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban. A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással.
Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra. A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét. A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter – kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása. Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban. A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.
mti
Zöldinfó
Vízkorlátozás mellett is zajlott a hálózatöblítés Debrecenben
Nem történt szabálytalan vízhasználat a CATL-nél.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem történt szabálytalan vízhasználat a CATL debreceni gyárában – közölte a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója az MTI-vel, miután egy környezetvédelmi egyesület azt írta: közel 4,5 millió liter víz (4500 köbméter) folyt át 41 óra alatt egy olyan vízórán, amely az akkumulátorgyár közelében van – írja az alternativenergia.hu. A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület Facebook-videóján azt látni, ahogy a CATL 2-es kapujának közelében található vízóra folyamatosan pörög, majd azt mutatja a felvétel, ahogy a víz egy csatornába ömlik egy vastag csövön keresztül. Az egyesület emlékeztetett: a rengeteg vizet akkor folyatták át a rendszeren, amikor Debrecenben vízkorlátozás van. Azt írták: megkeresték a gyárat, amely közölte velük, nem ők kezdeményezték a vízfelhasználást, hanem technológiai mosatást végez a Debreceni Vízmű.
Gorján Ferenc, a vízmű vezérigazgatója az MTI-vel közölte: valóban a társaság végzi az eljárást, amely az “ivóvíz minőségéről és annak fenntartásáról szól”, nincs köze a gyárhoz. Közölte: Debrecen mintegy ezer kilométeres vízhálózata egy hatalmas tartály, amelyben a víz különböző tényezők – nyomás, felhasználás – szerint adott irányokban és adott sebességgel áramlik, és csak meghatározott ideig van a rendszerben. Előfordulhatnak azonban olyan üzemállapotok, amikor a víz sebessége jelentősen lecsökken, így a “tartózkodási idő” megnövekszik, aminek következtében másodlagos vízminőségromlás történik. Ezt a magas hőmérséklet csak tovább fokozhatja. Ebben az esetben be kell avatkozni a hálózat áramlási viszonyaiba – tette hozzá.
Gorján Ferenc közölte: a meleg kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásának, ezért a mosatásra, öblítésre még inkább szükség van a hálózatban, ami az elsőfokú vízkorlátozás idején valóban szokatlan tevekénységnek tűnhet. Kifejtette, hogy a július 30. óta tartó eljárás szakmai szempontok alapján és szabályosan történt, amelyről tájékoztatták a városi önkormányzatot is. Felszíni vízbázisból származó vizet használtak a munkálatokhoz, eddig összesen 8795 köbmétert. A vízfelhasználást azért a CATL-gyár közelében lehet észlelni, mert ott lehet a vizet szabályosan elhelyezni – közölte.
A víz onnan a szennyvíztisztítóba kerül, majd a Tócó-patakba. Már folyik az engedélyezése annak, hogy a víz később közvetlenül a Tócóba kerülhessen, így segítve annak vízpótlását – közölte. A Debreceni Vízmű Zrt. által közölteket a városi önkormányzat is megerősítette. A CATL pedig azt tudatta, hogy akkumulátorcella-gyára még nem kezdte meg működését, a vállalat így jelenleg minimális mennyiségű vizet használ fel, “ahogyan hosszú távon is mindent megtesz a vízfelhasználás csökkentése érdekében.” Hozzátették: a héten harminc százalékkal mérsékelték energiafelhasználásukat a hőségre és az aszályra tekintettel.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaVeszélyes helyzet alakult ki a Szigetnél az alacsony Duna miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
