Zöldinfó

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-10

Szerző:

Hell

A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban. A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással.

Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra. A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét. A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter – kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása. Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban. A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.

mti

Kapcsolódó tartalom:közlekedés szálló por úthálózat

Zöldinfó

Megugrott az érdeklődés az új építésű ingatlanok iránt februárban

A gyengébb január után februárban élénkülésnek indult a lakáspiaci kereslet.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-05

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Eltérő pályára kerültek a használt és az új építésű ingatlanok: a kereslet bővülésének motorját az új építésű lakások és házak adták – közölte az alternativenergia.hu. Hozzátették, hogy az év második hónapjában több mint 270 ezer telefonos érdeklődés érkezett eladó lakóingatlanokra, ez naptárhatással korrigálva 7,8 százalékos növekedés az előző havihoz hasonlítva. Bár éves összevetésben 17,3 százalékos volt a visszaesés, érdemi javulást jelent a januárban mért 24 százalékos éves csökkenéshez képest. A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta: a korábbi években az erős januárt gyengébb február követte a keresleti oldalon, idén viszont fordítva történt. A használt és új lakások iránti kereslet már két teljesen eltérő pályán mozog. Amíg januárhoz képest a használt lakóingatlanok iránt 7,5 százalékkal, addig az új építésűek iránti kereslet 18 százalékkal nőtt februárban. Éves összevetésben a használtaknál még 18 százalékos visszaesés volt februárban, míg az újak iránti kereslet tavaly februárhoz képest 2,5 százalékos pluszba került.

A szakember szerint az új lakások iránti kiugró kereslet egyértelműen a megfizethetőbb és folyamatosan bővülő új építésű lakáskínálatnak köszönhető, annak hogy a használt lakások átlagos négyzetméterárai nagyon közel kerültek az új építésűekéhez. Ilyen feltételek mellett pedig a vevők is inkább korszerűbb, új építésű ingatlanba költöznének. Budapesten az új lakások iránti kereslet 30 százalékkal nőtt januárhoz képest, miközben éves alapon még 9 százalékos visszaesés történt a magas bázis miatt. A közleményben Balogh László megjegyezte, 2025 elején ugyanis a fővárosi új lakás vásárlások felpörögtek az állampapírokból kiszálló befektetőknek köszönhetően.

Rámutattak, hogy a községekben és a kisebb városokban az új lakások iránti kereslet egy hónap alatt csaknem 20 százalékkal élénkült, és éves összevetésben is 12-33 százalékos növekedést mértek. A megyei jogú városokban ezzel szemben havi és éves alapon 3, illetve 6 százalékos visszaesést tapasztaltak az új lakások iránti keresletben.

Közölték, hogy februárban az ingatlantulajdonosok és -közvetítők 32 500 eladó lakóingatlan-hirdetést adtak fel, amelyekben eladó lakások és házak szerepeltek. Ez a naptárhatással korrigált adatok alapján 15 százalékos bővülést jelent, éves alapon viszont 4,5 százalékos csökkenést. A hónap végén 137 400 eladó lakóingatlan-hirdetés szerepelt a kínálatban, ami 7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Most az látszik, hogy a kivárás hónapjai után a kereslet egyre inkább az új lakások irányába mozdul el, a növekvő aktivitás pedig az eladási kedvet is élénkíti. Sokan ugyanis a meglévő lakásuk értékesítéséből finanszíroznák a következő otthonukat, ami növeli a használt lakások piacán a kínálatot, ugyanakkor javítja a vevők alkupozícióit is – ismertette Balogh László az ingatlanhirdetési portál közleményében.

Tovább olvasom