Zöldinfó

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-10

Szerző:

Hell

A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban. A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással.

Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra. A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét. A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter – kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása. Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban. A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.

mti

Kapcsolódó tartalom:közlekedés szálló por úthálózat

Zöldinfó

Mesterséges intelligencia és műholdak segítik a városok jövőjének tervezését

Új műholdas megfigyelőrendszert fejlesztettek ki a városok terjeszkedésének monitorozására.

Létrehozva:

32 perc telt el a létrehozás óta

2026-06-19

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Világbank washingtoni központjában mutatták be azt az új, műholdas távérzékelési adatokra épülő térinformatikai adatbázist, amely a Föld kockázatos városi területeinek megfigyelésére szolgál – közölte a csillagaszat.hu. A világ városai soha nem látott ütemben növekednek; az ENSZ előrejelzései alapján 2050-re az emberiség közel 70 százaléka városi környezetben él majd – írja az alternativenergia.hu. A folyamat komoly kihívásokat teremt, mivel egyre több ember és infrastruktúra kerül árvizek, földrengések, szélsőséges hőhullámok vagy talajsüllyedés által veszélyeztetett területekre. Emiatt az Európai Űrügynökség (ESA) és partnerei egy új, globális megfigyelőrendszert hoztak létre a települések növekedésének és természeti veszélyeknek való kitettségüknek az együttes vizsgálatára – olvasható a csillagászati portálon közzétett cikkben.

A most bemutatott World Settlement Footprint (WSF) Tracker platform a korábbi, a Német Repülési és Űrkutatási Központ (DLR) által vezetett és az ESA által támogatott kezdeményezésre épül. A korábbi adatbázisokkal ellentétben a WSF Tracker folyamatos időbeli nyomon követést biztosít: a felhasználók 10 méteres felszíni felbontásban, félévente frissített adatok segítségével követhetik a települések terjeszkedését világszerte a 2016 és 2026 közötti időszakban. Ez lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy mikor, milyen gyorsan és pontosan hol jelentek meg új lakó- vagy ipari területek.

A platform újdonsága, hogy a településnövekedési adatokat különböző veszélyeztetettségi térképekkel kapcsolja össze, megmutatva, hogy az új fejlesztések mennyiben érintenek kockázatos régiókat. Az ESA kiemelte, ez különösen a gyorsan fejlődő országokban fontos, ahol a városi terjeszkedés gyakran kevésbé tervezett módon zajlik. A Világbank elemzései korábban már rámutattak, hogy számos nagyvárosban jelentősen nőtt a magas árvízkockázatú területeken létrejövő új települések aránya, ami hosszú távon komoly társadalmi és gazdasági következményekkel járhat. A WSF Tracker mögött egy több mint egy évtizede fejlődő nemzetközi program áll, amely az európai Copernicus Sentinel-1 és Sentinel-2 műholdak, valamint az amerikai Landsat program megfigyeléseire épül és a világ egyik legrészletesebb, nyílt hozzáférésű település-térképezési rendszere.

A nyílt hozzáférésű rendszer célja, hogy a várostervezők, kormányzati szervek, fejlesztési intézmények és a katasztrófavédelem mindennapi döntéshozatalát támogatva biztonságosabb és fenntarthatóbb pályára állítsa a globális urbanizációt. A térképi adatbázisból a csillagászati portál illusztrációul egy magyarországi helyszínt is bemutat. A Göd városát ábrázoló felvételeken szemléletesen kirajzolódik, hogy az elmúlt években hogyan növekedett óriásira a helyi akkumulátorgyár épületegyüttese.

Tovább olvasom