Zöldinfó

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-10

Szerző:

Hell

A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban. A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással.

Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra. A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét. A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter – kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása. Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban. A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.

mti

Kapcsolódó tartalom:közlekedés szálló por úthálózat

Zöldinfó

A pásztorkodás öröksége a középpontban – tematikus év kezdődik Budapesten

Egész éves tudományos és ismeretterjesztő programsorozattal csatlakozik a Néprajzi Múzeum a pásztorok és legelők nemzetközi évéhez 2026-ban.

Létrehozva:

6 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-05

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kezdeményezett tematikus év hazai eseménysorozata február 26-án veszi kezdetét – közölte az alternativenergia.hu. A Néprajzi Múzeum tájékoztatása szerint a programsorozat február 26-án egy francia antropológus előadásával kezdődik, majd március 5-én, a Néprajzi Múzeum alapításának 154. évfordulóján egész napos, ingyenes programnapon folytatódik. A kezdeményezés célja, hogy rávilágítson a pásztorkodás ökológiai, gazdasági és kulturális jelentőségére. Mint írták, a világ szárazföldjeinek csaknem felét kitevő legelők egyedülálló biológiai sokféleségnek és pásztorközösségeknek adnak otthont, és több milliárd ember megélhetése közvetlenül kapcsolódik a legeltető állattartáshoz. Ám a globalizáció, klímaváltozás és a földhasználati konfliktusok egyre inkább veszélyeztetik ezt az életformát és az ahhoz kapcsolódó ökológiai tudást.

Felhívták a figyelmet, hogy a pásztorközösségek nemcsak élelmiszert állítanak elő, hanem ökológiai rendszereket tartanak fenn, őshonos állatfajtákat őriznek és gazdag kulturális örökséget ápolnak a Kárpát-medencétől kezdve Afrikán és Ázsián át egészen Dél-Amerikáig. A múzeum programjai ezt a sokrétű tudást kívánják a közbeszéd részévé tenni tudományos előadások, kerekasztal-beszélgetések, filmvetítések, zenei és táncprogramok, valamint gyermek- és családi események révén. A rendezvényeket digitális anyagok – online gyűjteményi válogatások és közösségi média posztok – egészítik ki. A programsorozat nyitóeseményén Jean-Baptiste Eczet francia antropológus tart angol nyelvű előadást a kelet-afrikai nomád közösségek társadalmi világáról február 26-án. Ezt követi március 5-én, az intézmény alapításának 154. évfordulóján a Néprajzi Múzeum napja, amely ingyenes szakmai és családi programokkal várja az érdeklődőket. A programok középpontjába a pásztorkodás áll, a kínálatban előadások, tematikus tárlatvezetések, zenei bemutatók és kézműves foglalkozások egyaránt szerepelnek.

A közlemény szerint április 25-én, Szent György-napján az állatok első kihajtásának rítusait idézik meg a múzeum egész napos családi programjain. Május 21-én “Nomád népek a földműves civilizációk árnyékában” címmel kerekasztal-beszélgetést rendeznek a múzeumban a nomádokról kialakult történeti és kortárs képekről. A pásztorok és legelők nemzetközi éve a Múzeumok éjszakája eseményein, valamint az őszi programok során is kiemelt szerepet kap majd: tematikus estek, filmvetítések, zenei programok és gyűjteményi bemutatók kapcsolódnak majd a témához – közölte a Néprajzi Múzeum.

Tovább olvasom