Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága.

Létrehozva:

|

A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban. A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással. 

Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra. A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét. A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter – kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása.  Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban. A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Egy korty víz is életet menthet: fokozott vaditatás indult az aszály miatt

A vadgazdálkodók és önkéntesek országszerte új itatókat létesítenek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tartós hőség és a csapadékhiány a vadállományt is súlyosan érinti; a természetes vízlelőhelyek kiszáradása miatt a vadgazdálkodók országszerte új itatókat létesítenek, töltik a dagonyákat, és önkénteseket is bevonnak, hogy a vad a legkritikusabb időszakban is ivóvízhez jusson – olvasható az alternativenergia.hu. Horváth Bálint, a Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaság hivatásos vadásza szerint ilyenkor a munka jelentős része a vízpótlás köré szerveződik. A régi dagonyák és vaditatók folyamatos feltöltése mellett új, kisebb és nagyobb űrtartalmú itatókat is kialakítanak a vadászterületen. Nyáron ez az egyik legfontosabb feladat, mert a víz hiánya rövid idő alatt komoly problémákat okoz – ismertette a lapnak. A szakember szerint a rendszeres vízutánpótlás számos pozitív hatással jár: mérsékli a hőstresszt, segíti a szervezet hőszabályozását és növeli az ellenállóképességet.

Az itatók emellett koncentrálják, helyben tartják a vadat, így ha megfelelő helyen alakítják ki azokat, valamelyest hozzájárulhatnak a mezőgazdasági vadkárok mérsékléséhez is – írták. Hozzátették, hogy a mesterséges itatók nemcsak a vadászható fajokat segítik. Az énekesmadarak, a méhek és számos más védett faj is rendszeresen használja ezeket a vízlelőhelyeket, így a vaditatás az egész életközösséget támogatja. Kitértek arra, hogy a kritikus mértékű aszály miatt több helyen immár a civilek is bekapcsolódtak a munkába. Aszód térségében például önkéntesek vállalták vaditatók kihelyezését és rendszeres feltöltését.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb hőhullámok és a hosszan tartó csapadékhiány következtében a vaditatás szerepe folyamatosan felértékelődik. A nyári hónapokban a természetes vízforrások pótlása már nem csupán vadgazdálkodói, hanem kiemelt természetvédelmi feladat, az élővilág megőrzésének egyik legfontosabb eszköze. A hőség idején a parkerdőkben élő vadállomány vízellátása kritikus feladat, amely során az erdészek és vadgazdálkodók mesterséges vaditatókat, dagonyákat és nyalósókat üzemeltetnek, míg az erdők vízháztartásának javítására vízvisszatartási programokat hajtanak végre.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák