Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága.

Létrehozva:

|

A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban. A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással. 

Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra. A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét. A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter – kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása.  Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban. A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Tudatosabb vízhasználat: így spórolnak a magyarok a mindennapokban

A magyar lakosság jelentős része valós és fenyegető problémaként érzékeli a vízhiányt – derül ki a víz világnapja alkalmából.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kutatás szerint a válaszadók 61 százaléka súlyos, míg 15 százaléka kifejezetten nagyon súlyos problémának tartja a vízhiányt. A megkérdezettek többsége ezért a mindennapokban is igyekszik tudatosabban bánni a vízzel – emelték ki a Kärcher az MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint az alternativenergia.hu írta, a vízkészletek kérdése világszerte egyre hangsúlyosabb téma. A klímaváltozás, a gyakoribb aszályos időszakok és a növekvő vízigény miatt sok térségben nő a vízhiány kockázata, és ez a jelenség Magyarországon is egyre érzékelhetőbb. Az utóbbi évek száraz nyarai és az alacsony vízállások a hazai vízgazdálkodás sérülékenységére is ráirányították a figyelmet. A kutatás alapján a vízfogyasztás csökkentésének leggyakoribb módja az olyan egyszerű, mindennapi gyakorlatokhoz kapcsolódik, mint a csap elzárása fogmosás közben (63 százalék), a kádfürdő helyett a zuhanyzás választása (54 százalék), valamint a csöpögő csapok gyors megjavítása (52 százalék). Az esővíz gyűjtése a válaszadók 27 százalékára jellemző, ami a községekben élők körében a legelterjedtebb (38 százalék), míg a fővárosban nyilvánvalóan jóval ritkább (15 százalék).

A Kärcher tisztítási szakértői szerint a háztartási takarítás sokszor észrevétlenül is jelentős vízfelhasználással jár. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen módszereket használunk. Egy hagyományos felmosás során például gyakran 5-10 liter víz is elfogy egyetlen alkalommal, különösen, ha a vizet többször cseréljük a vödörben.
A gőztisztítás ezzel szemben jóval kevesebb vízzel működik: a készülékek általában kis mennyiségű vizet alakítanak át magas hőmérsékletű gőzzé, amely hatékonyan oldja a szennyeződéseket, így a tisztítás akár lényegesen kisebb vízfelhasználással is megoldható.

A kutatásból az derült ki, hogy a takarítás során is egyre többen figyelnek a vízhasználatra. A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) tudatosabban adagolja a vizet takarítás közben, harmaduk (34 százalék) kifejezetten kevesebb vízzel működő eszközöket használ, míg negyedük (24 százalék) inkább ritkábban, de alaposabban takarít, így kevesebb vizet használ. Minden tizedik válaszadó gőztisztítót használ, amivel jelentős vízmennyiség takarítható meg.

Advertisement

A Kärcher kutatása szerint a fenntartható takarítás legfőbb előnyeit a válaszadók csaknem azonos arányban látják a környezet védelmében (50 százalék), az alacsonyabb víz- és energiafelhasználásban (50 százalék), valamint az egészségesebb otthoni környezetben (48 százalék). A felelősség kérdésében a válaszadók több mint fele (56 százalék) úgy véli, hogy a fenntartható takarítás elterjedése közös társadalmi feladat, miközben közel azonos arányban említik a háztartások, továbbá a gyártók, márkák szerepét is. A kutatás 2026 márciusában készült 1325 válaszadó megkérdezésével – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák