Zöldinfó
Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint
Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága.
A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban. A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással.
Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra. A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét. A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter – kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása. Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban. A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.
mti
Zöldinfó
Fényes jövő előtt a sármelléki repülőtér, turisztikai és logisztikai ugrás a Balatonnál
Megújult a kifutópálya és a gurulóút, bővült az utasterminál és új irányítótorony is épült Sármelléken, a Hévíz-Balaton Airporton.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője azt mondta: a fejlesztés első üteme nemcsak Hévíz-Keszthely térségének, hanem az egész Balaton-régiónak jelentős előrelépés. Ezen felül a repülőtér működése a zalaegerszegi gazdasági beruházásokhoz is szorosan kapcsolódik – ismertette az alternativenergia.hu. A hárommilliárd forintból megvalósított sármelléki beruházás révén bővült a repülőtér kapacitása, így egyszerre 400 utast tud fogadni a schengeni övezeten belülről és azon kívülről – jelezte az államtitkár. Hozzátette, hogy a kormány célja a hévízi gyógyfürdő tervezett jelentős fejlesztése is, ami sok szempontból kapcsolódik a repülőtérhez. Az elképzelések komplex megvalósítást jelentenek, a tervek már megvannak ahhoz, hogy a következő ütemben turisztikai és logisztikai szempontból is tovább lépjen előre a sármelléki repülőtér.
Antal Ferenc, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai tranzakciókért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a magyar kormány a vidéki regionális repterek mellett is elkötelezett. A régiós fejlesztések csak félkarú óriások lennének a repülőterek nélkül. A Budapest Airport visszavásárlásával a regionális repterek kaptak “egy szakmai nagytestvért”, akinek a nemzetközi tapasztalatai és jelentősége a vidéki repülőtereknek is szakmai súlyt és rangot ad – vélekedett a helyettes államtitkár.
Kifejtette, a terminálépület, a kifutópálya, a gurulóút fejlesztése az utasforgalom és a teherszállítás miatt is fontos, a sármelléki reptér “fényes jövő előtt áll”, kiemelt szerephez fog jutni. Magyarország egy integrált infrastruktúra- és repülőtér-fejlesztési stratégiát valósít meg, ami Sármelléken is minőségi előrelépést jelent a ki- és beutazó forgalomban, és lehetővé teszi további járatok fogadását és a teherszállítás bővítését. Naszádos Péter, Hévíz független polgármestere szerint Zala fejlődésének kulcsa a sármelléki repülőtér. A kormány, az önkormányzat és a szakma együttműködésében valósulhatott meg a hárommilliárd forintos projektet, ami hozzájárul a vármegye felívelő fejlődéséhez.
Benkő Attila, a Hévíz-Balaton Airport igazgatója az MTI kérdésére elmondta: a beruházás révén évtizedek óta először felújították a futópályát és teljesen újjáépítették a gurulóutat. Kibővítették az utasterminál fogadóképességét, de a fűtési és hűtési rendszer is új lett, továbbá napelemparkot is kialakítottak. A navigációs rendszert teljesen lecserélték, hogy a rossz látási viszonyok között is lehetővé tegyék a leszállást. Az elavult irányítótorony helyett újat építettek, a repülőtér területét pedig kivilágíthatóvá tették – sorolta. Jelezte, hogy idén két charterjáratot fogadnak, egy Drezdát, egy másik pedig a törökországi Antalyát köti össze a régióval. Reményeik szerint a két járat ebben az évben mintegy tízezer utast jelen majd a repülőtéren. Jelentősen bővült az elmúlt években a reptér áruforgalma, az évekkel ezelőtti 30-50 tonna helyett tavaly elérte a 3700 tonnát. Kifelé elsősorban autóipari alkatrészeket szállítanak, míg a beérkező áruk túlnyomó többsége az átlagosan hetente egy géppel Kínából érkező kiskereskedelmi árukból adódik – említette Benkő Attila.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó20 óra telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
