Zöldinfó
Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint
Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága.
A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban. A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással.
Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra. A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét. A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter – kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása. Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban. A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.
mti
Zöldinfó
Tudomány testközelből: különleges élményekkel várja a látogatókat az ELTE
Az ókori leletektől a mesterséges intelligenciáig terjed az ELTE programkínálata.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ókori szépségápolási praktikákkal, zongorázó robotkarral, mesterséges intelligenciával, hadijogi kihívásokkal, látványos természettudományos kísérletekkel is várja a közönséget az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a Kutatók éjszakáján. Az intézmény MTI-nek küldött közleménye szerint szeptember utolsó péntekén az ELTE programjai az egyetem oktatási és kutatási területeinek megismerésére kínálnak közérthető és interaktív lehetőségeket. Az Állam- és Jogtudományi Kar programjai között szerepelnek gyermekjogi kérdésekkel, a jelen és a jövő hadijogi kihívásaival, valamint a harctéri algoritmusokkal foglalkozó előadások – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A résztvevők emellett a magyar társadalom értékrendszeréről, a gazdasági társaságokról és a munkajogról is hallhatnak.
A Bölcsészettudományi Kar egyebek közt nyelvészeti társasjátékkal, nyelvrokonsággal, gépi és filmes fordítással, tibeti kalligráfiával és régészeti leletekkel készül. Az érdeklődők az ókori piperetitkokba is betekintést nyerhetnek, és arra is választ kaphatnak, miért nem alakult ki az ókorban tudományos-technikai forradalom. A programok között szerepelnek a modern kínai házassági piacról, valamint az álhírekről és összeesküvés-elméletekről szóló előadások is. Az Informatikai Karon a titkosírás alapjaival lehet megismerkedni. A látogatók emellett meghallgathatják például egy robotkar zongorajátékát, vagy saját földgömböt is készíthetnek.
A Pedagógiai és Pszichológiai Kar programjai között a szülés és születés témáját feldolgozó előadások, a kórházban hagyott újszülöttekről szóló beszélgetés, valamint a test érzékelésével, a tanulás történetével, a gamer közösségekkel és a politikai botrányok hátterével foglalkozó programok is szerepelnek. A Tanító- és Óvóképző Kar történeti sétát szervez, emellett az alfa generáció sajátosságairól, valamint a matematikatanulás nehézségeiről is szó lesz.
A Társadalomtudományi Kar szabadulószobával és workshopokkal készül. A látogatók többek között a börtönök világával, Auschwitz emlékezetével, az AI-tutorokkal és a vegyes családokkal kapcsolatos kérdésekkel ismerkedhetnek meg. A Természettudományi Kar programjai a kémia, a fizika, a biológia, a földtudományok és a csillagászat területét is felölelik. Látványos fizikai és kémiai kísérletek, csillagászati megfigyelések, matematikai játékok, az ősrobbanással kapcsolatos bemutatók, valamint a klímaváltozásról és a megújuló energiáról szóló programok várják a közönséget.
Az ELTE Savaria Egyetemi Központ Szombathelyen interaktív laborvizsgálatokkal mutatja be a mozgás tudományát. Emellett a mesterséges intelligencia, a számítógépes grafika és a mentális egészség témájával is foglalkoznak, valamint érdekes fizikai és kémiai kísérleteket is bemutatnak. A karok mellett az ELTE több tehetséggondozó műhelye, például az Eötvös József Collegium és az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium mellett a Humán Tudományok Kutatóközpontja, a KRTK Regionális Kutatások Intézete, a Nyelvtudományi Kutatóközpont és a Társadalomtudományi Kutatóközpont is csatlakozik a programhoz.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
