Zöldinfó
Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint
Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága.
A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban. A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással.
Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra. A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét. A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter – kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása. Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban. A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.
mti
Zöldinfó
Erdők, klímavédelem, szemléletformálás: átfogó zöldfordulat az agrártárcánál
Teremtett világunk egyik legnagyobb szépsége a téli erdő, az állami erdők ilyenkor mindenki számára nyitottak, hozzájárulva az egészségmegőrzéshez.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az állami erdészeti társaságok az elmúlt évtizedben megvalósult 42 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztése mellett, évente 4-5 milliárd forintot fordítanak a rekreációs infrastruktúra működtetésére saját költségvetésükből – írja az alternativenergia.hu a tárcavezető által nyilatkozottakat. Hangsúlyozta: “erdeink jelentősen hozzájárulnak klímavédelmi céljaink eléréséhez is. 2019 óta már csaknem 200 millió új fát ültettünk el országszerte. Magyarország erdőterülete az elmúlt száz év alatt megduplázódott, ami a magyar gazdák és az erdészek összefogásának eredménye”. Mint mondta, a Településfásítási Program “a rendszerváltás óta a legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezés”, amelynek keretében 2026 végére már a százezredik fát is elültették. A miniszter kiemelte: a gyermekek szemléletformálása is kiemelten fontos célkitűzés, az iskolákban zajló Erdő Program mára a legnagyobb környezeti nevelési kezdeményezéssé vált. A program erdőpedagógiai foglalkozásain már 114 ezer gyermek vett részt országszerte – tette hozzá.
Nagy István videójában szólt arról is, hogy a közös agrárpolitika stratégiai terv keretében a kormány a korábbihoz képest háromszor annyi, összesen mintegy 310 milliárd forintnyi forrást fordít a magyar erdők megőrzésére, területük növelésére és minőségük javítására. “Minden elültetett fa egy újabb lépés egy egészségesebb jövő felé! Nem állunk meg, jövőre is folytatjuk” – hangoztatta. Az Agrárminisztériumnak az MTI-hez szombaton eljuttatott közleménye szerint a szakszerű erdőkezelésnek és a környezeti edukációnak kiemelt szerepe van abban, hogy közelebb kerüljünk a kitűzött klímavédelmi célok eléréséhez. Ismertetésük szerint az országfásítási program 2019-es meghirdetése óta csaknem 200 millió darab új fát ültettek el hazánk erdőterületének növelése érdekében. Ebből több mint 172 millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítéseivel került a földbe.
Az állami erdészeti társaságok közreműködésének köszönhetően 4,3 millió fával gyarapodott az Újszülöttek Erdeje Program, amely őshonos fajokból álló elegyes erdőállományok létesítésével évente több, mint 1 millió facsemete elültetésével járul hozzá hazánk klímavédelmi céljainak teljesüléséhez. Ugyanakkor 7 milliót tettek ki a mintafásítási kezdeményezések, és a természetes úton befásodott területek erdővé alakítására is 430 ezer facsemetét használtak fel az állami erdészeti társaságok szakemberei – írták. Közleményük szerint az elmúlt több mint 5 évben a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében telepítették 5829 hektáron, ezt követi Hajdú-Bihar vármegye, ahol 2614 és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, ahol 2396 hektárnyit telepítettek.
A Településfásítási Program a rendszerváltás óta az ország legnagyobb, belterületi fásítási kezdeményezése, melynek idei, 5. ütemére vonatkozóan 1,320 milliárd forint a keret, ez az összeg az eredetileg tervezettnek és a korábbiaknak több mint a duplája – emelte ki a tárca. Idén minden korábbinál nagyobb volt az érdeklődés, ezért az összes, több mint 1700 település fához juthatott. 2026 tavaszára már több mint 76 ezer sorfát ültettek el országszerte a vidéki településeken – olvasható a közleményben.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFosszilis hőtermelést vált ki új elektromos fejlesztés a székesfehérvári távhőben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program