Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága.

Létrehozva:

|

A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban. A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással. 

Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra. A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét. A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter – kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása.  Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban. A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

A balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra

Több fát a partokra!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balatoni Turizmus Szövetség által készített hangulatjelentésben azt kérdezték a tihanyi és siófoki strandolóktól, van-e elég fa a parton? A kérdés első hallásra evidens, a válaszok mégis meglepőek voltak – írja az alternativenergia.hu.

„Egyértelmű, hogy a turisták árnyékot akarnak a melegben! De ha jobban megnézzük a kérdésre adott válaszokat, nagyon érdekes dolog rajzolódik ki – mondta Éskovács Péter, a kérdőív ötletgazdája, kommunikációs tanácsadó. A balatoni felmérésben 350 ember mondta el a véleményét. A megkérdezettek 70%-a több árnyékot is el tudna képzelni a strandokon, de a helyzet még ennél is árnyaltabb. Az emberek nemcsak úgy „zöldet” akarnak a strandon, hanem hasznos árnyékot; ha lehet, olyat, amit nem a kihelyezett napvitorlák vagy napernyők adnak, hanem a természet. Éskovács elmondta, hogy 200 embert részletesen, offline kérdeztek a strandokon, egy egyszerűbb kérdést pedig az online térben is feltettek a témáról. „A közösségi médiában, a hozzászólásokból érdekes részletek derültek ki: sokan említették, hogy mostanában divatos lett gömbkoronájú díszfákat ültetni a parkokba és a partokra. Ezek nagyon szépen néznek ki, csak éppen az a baj van velük, hogy alig adnak árnyékot.”

A hivatalos statisztikákban egy pici csemete és a hatalmas, ötvenéves fa is ugyanúgy „egy darab fának” számít, a strandolónak viszont nem mindegy. Jól bizonyítják ezt azok a kutatás során elhangzott megjegyzések, amelyek arról szólnak, hogy sok vendég évek, évtizedek óta ugyanaz alatt a fa alatt pihen, amikor nyaralni jön. Ha egy ilyen fát kivágnak a strandról és helyette egy díszfát ültetnek oda, a turisták elveszítik kedvenc helyüket. Több hozzászólás megjegyzi azt is, hogy a Balatonon sok helyen a lakóparki építkezések miatt kivágták a nagyobb fákat és a helyüket a már említett kisebb díszfák vették át, amelyek a túlzott térkövezéssel együtt sokat rontanak a helyzeten.

Advertisement

Máshol is aktuális ez a probléma

Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke hozzátette: Balatonboglár, Vonyarcvashegy, Csopak mellett, talán Balatonföldvár az egyik legjobb példa arra, hogyan kell igazán zöld tereket létesíteni egy településen, különösen a strandon. Itt társadalmi összefogással telepítettek több tucat fát a város különböző helyszínein, köztük a partra is, ezzel is támogatva a települési zöld terek kialakítását és bővítését. Szerinte a földvári turisták között is sok olyan nyaraló akad, aki mindig ugyanannak a régi fának az árnyékát szeretné élvezni. Mint mondta: a balatoni kérdőív eredményei egyébként teljesen összhangban vannak a nemzetközi kutatásokkal.

Advertisement

“Szingapúrban egy korábbi kutatás azt bizonyította, hogy a tengerparti parkokban a látogatók sokkal többre értékelik a természetes elemeket, mint a különféle sport- és épített játékokat. A walesi strandokon is kiderült, hogy az emberek nem a túlzsúfolt, betonozott, kiépített szolgáltatásokat keresik, hanem a természetes környezetet. Az Egyesült Államokban, a Colorado folyónál is vizsgálták a pihenőket: teljesen mindegy volt, hogy ki milyen csoporttal vagy milyen céllal érkezett a vízparthoz, mindenki számára a fa által adott árnyék volt a legfontosabb kényelmi szempont pihenéskor”- mondta Fekete Tamás.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák