Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Verseny a vasútért: építészek álmodhatják meg a Közlekedési Múzeum új otthonát

Kiírták a debreceni Magyar Közlekedési Múzeum építészeti tervpályázatát, amely újabb mérföldkő a város kulturális fejlődésében és a múzeum megvalósításában.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kiírta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a Magyar Közlekedési Múzeum debreceni megépítését célzó beruházás építészeti tervpályázatát – az erről szóló hirdetmény a TED-en (Tenders Electronic Daily), az Európai Unió Hivatalos Lapjának közbeszerzési hirdetmények közzétételére szolgáló online felületén jelent meg – tájékozatott az alternativenergia.hu. A hirdetmény szerint a meghívásos tervpályázati eljárás részvételi szakaszának lezárulása után a meghívott keretszám tizenöt, amelyből a közvetlenül felkért pályázók száma kilenc. Amennyiben a közvetlenül felkért pályázók érvénytelen részvételi jelentkezést nyújtanak be, vagy nem nyújtanak be részvételi jelentkezést, úgy a kiíró az alkalmas pályázókat hívja meg a keretszám eléréséig – olvasható a kiírásban. A tervpályázat megjelenését a debreceni önkormányzat is üdvözölte, amely az MTI-hez hétfőn eljutatott közleményében azt írta, a pályázat jelentős lépés a régóta várt múzeum létrehozásának folyamatában, és megerősíti Debrecen szerepét a régió és az ország kulturális és turisztikai életében.

“A tervpályázati hirdetmény megjelenése egy újabb mérföldkő a projekt életében, amelynek célja egy modern, innovatív és a jövőbe mutató épületegyüttes megtervezése, méltó otthont biztosítva a Magyar Közlekedési Múzeum gyűjteményének” – olvasható a közleményben. Hozzátették, a pályázat keretében a legkiválóbb építészirodák kapnak lehetőséget arra, hogy megálmodják azt az épületet, amely nemcsak funkcionálisan szolgálja ki a múzeumi igényeket, hanem építészeti minőségében is kiemelkedő, a környezethez illeszkedő, mégis egyedi megjelenésű lesz. Debrecen önkormányzata hangsúlyozta, a helyhatóság minden tőle telhetőt megtesz a beruházás sikeres megvalósításának támogatására, és szorosan együttműködik az Építési és Közlekedési Minisztériummal, valamint a kiválasztott tervezőkkel. “A városvezetés készen áll arra, hogy a beruházás minden fázisában aktívan részt vegyen, és biztosítsa a zökkenőmentes megvalósításhoz szükséges feltételeket, egyben részt vegyen a tervpályázat bírálóbizottságában” – írták a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák