Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Versenyképességi válság az EU-ban? – Magyar vezetők szerint új irányra van szükség

Magyarország energiaszuverenitásának erősítése érdekében 13 milliárd forintos vállalati innovációs program indul a Jedlik Ányos Energetikai Programban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hankó Balázs úgy fogalmazott, hogy az innovációt erősítő programmal a kormány célja a magyar tulajdonú vállalatok versenyképességének javítása és összekapcsolása az egyetemekkel, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz legjobb innovátora közé tartozzon – írja az alternativenergia.hu. Büszkék lehetünk az innovációban elért eredményeinkre – emelte ki a tárcavezető, megemlítve a Neumann János-programot, amelynek fókuszában az egyetemek, valamint a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll. Az innovációra fordított kiadások tíz év alatt háromszorosára, 1066 milliárd forintra emelkedtek, a kutatásban-fejlesztésben dolgozók száma kétszeresére, a doktoranduszok száma pedig 50 százalékkal nőtt. A szabadalmi bejelentések száma tavaly 35 százalékkal 593-ra emelkedett és 12 magyar egyetem szerepel a világ legjobb öt százalékában – sorolta.

Hankó Balázs megjegyezte, hogy gazdaságilag és tudományosan is szorul vissza az Európai Unió a versenytársaihoz képest. A Draghi-jelentés rámutatott arra, hogy versenyképességi vákuumban van az Európai Unió, az új uniós hétéves költségvetési javaslat még inkább mélyíti ezt a versenyképességi deficitet. A tervezet szerint a források 20 százaléka menne Ukrajnába, 10 százaléka a felvett hitelekre és 5 százalék a brüsszeli bürokrácia további növelésére – mondta. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az új költségvétési javaslatban a kutatás-innovációs forrásoknak csak 8 százaléka jutna a 2004-ben csatlakozott tagállamoknak, míg több mint 90 százalékát a nyugati-európai országok kapnák.

Lantos Csaba elmondta, az Energetikai kutatás-fejlesztési projektek támogatása című pályázatra mikro-, kis- és középvállalatok jelentkezését várják. Társadalmi konzultáció után döntöttek az igényelhető minimális támogatási összeg csökkentéséről, a vállalatok így 100 és 600 millió forint közötti forrásra pályázhatnak, amelyből innovatív energiatechnológiai fejlesztéseket valósíthatnak meg. A program célja, hogy új, innovatív termékkel, technológiai megoldásokkal álljanak elő a vállalkozások, amelyek később exportképes terméket eredményeznek, ezzel együtt az ország energiaszuverenitását erősítsék – fogalmazott. Összesen 11 célterületet jelöltek meg a pályázatban, köztük van a nem biológiai eredetű megújuló hidrogén előállítása elektrolízises módszerrel, hulladékhő-hasznosítási technológiák, az akkumulátorok élettartamának optimalizálása, valamint a hatékony és környezetbarát energetikai újrahasznosítási vagy épületenergetikai és energiahatékonysági megoldások,

Advertisement

Lantos Csaba elmondta, hogy a Jedlik Ányos-programban megvalósuló vállalati innovációs program illeszkedik az uniós klímacélokhoz, így a Fit for 55 uniós klímavédelmi csomaghoz is, amely az uniós károsanyag-kibocsátás legalább 55 százalékos csökkentését írja elő. Magyarország a célok teljesítésében az uniós átlagnál jobban teljesít – jegyezte meg. A pályázati felhívás részletei péntektől elérhetők a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH)  honlapján.

Advertisement

Zöldinfó

Újabb lépés a fenntartható gazdálkodás felé: támogatják az öntözést

Újabb öntözésfejlesztési beruházások indulnak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Agrárminisztérium (AM) első körben 26 darab komplex öntözésfejlesztési beruházás támogatásáról döntött 21,2 milliárd forint értékben – írja az alternativenergia.hu. A vissza nem térítendő támogatás célja, hogy elősegítse a jelentősen megváltozott klimatikus viszonyoknak kitett művelés alatt álló területeken a víz utánpótlásának biztosítását – jelentette be Nagy István agrárminiszter a szaktárca közleményében. Nagy István hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében az elmúlt tíz évben több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogatott az agrártárca, összesen 178 milliárd forint összegben. Mindezek eredményeként 32 ezer hektárral nőtt az öntözött mezőgazdasági terület Magyarországon, valamint számos régi infrastruktúrát is felújítottak – írták a közleményben. A miniszter hozzátette, hogy a gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt a víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a jelenleg zajló támogatási ciklus fejlesztési programjában, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv (KAP ST) keretében is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az összesen csaknem 66 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett két öntözésfejlesztési intézkedés esetében 2025 tavaszán, illetve őszén, több szakaszban lehetett támogatási kérelmeket benyújtani. A pályázati felhívások azokat a műszaki megoldásokat helyezik előtérbe, amelyek figyelembe veszik a felszíni és felszín alatti vízkészletek szűkösségét, és ennek megfelelően maximális víztakarékossággal járnak – tájékoztatott az Agrárminisztérium. Nagy István kifejtette, mindkét felhívás keretében támogatási célként jelent meg a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, a takarékos öntözési technológiák elterjesztése. Ennek megfelelően a támogatható tevékenységek között szerepelnek az öntözővíz felhasználásának hatékonyságát javító beruházások, a vízvisszatartás létesítményeinek támogatása fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosításával, a melioráció és a vízfelhasználás-hatékonyság, valamint az öntözőberendezések energiafelhasználás hatékonyságának javítása.

A kisebb beruházásokat támogató intézkedés keretében már korábban is több körben születettek támogató döntések, összesen már 124 darab öntözésfejlesztési beruházás esetében, 8,8 milliárd forint értékben. Most az “Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli komplex beruházások támogatása” című, nagyobb, komplexebb beruházásokat támogató kiírás esetében is meghozta az agrártárca az első körös döntést, melynek értelmében 26 darab kérelem részesül több mint 21,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban – ismertette. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra is, hogy a kérelmek szakaszos elbírálása miatt, a következő hetekben is folytatódnak a döntések, melyek eredményeképpen mind a kisebb, mind pedig a nagyobb öntözésfejlesztési beruházásokat támogató kiírás tekintetében is bővül a támogatott gazdálkodók sora – közölte a Agrárminisztérium.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák