Zöldinfó

Veszélyes hulladéknak minősített elektromos háztartási készülékekkel kereskedő nemzetközi bűnszervezetet számoltak fel Spanyolországban

Veszélyes hulladéknak minősített elektromos háztartási készülékekkel kereskedő nemzetközi bűnszervezetet számoltak fel Spanyolországban a Kanári-szigeteken.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-06

Szerző:

Vanessza

A bűnszervezet az elmúlt két évben mintegy másfél millió euró bevételre tett szert a főként afrikai országokba – Nigériába, Ghánába, Mauritániába, Szenegálba – exportált és eladott veszélyes hulladékokból. A Fortuna (szerencse) névre keresztelt akcióban a Las Palmas-i polgárőr-parancsnokság természetvédelmi felügyeletéért felelős munkatársai mellett a helyi adó- és vámhivatal munkatársai vettek részt. A novemberi és decemberi műveletben őrizetbe vett 43 személy ellen indítottak eljárást eddig, veszélyes hulladékkal való kereskedelemmel, okirat-hamisítással, környezetszennyezéssel és bűnszervezetben való segédkezéssel vádolják őket – olvasható a kanári-szigeteki rádió- és televíziószolgáltató (RTVC) honlapján.

A vámfelügyelet és a polgárőrség közös közleményében kifejtették, hogy a nyomozás akkor kezdődött, amikor Gran Canarián felfedeztek öt titkos létesítményt, amelyek illegálisan összegyűjtött hulladékok kezelésével foglalkoztak a kiselejtezett háztartási eszközök – mikrohullámú sütő, hűtő-, fagyasztószekrény, televízió – összegyűjtésétől kezdve a tároláson át a későbbi elszállításig és másodkézből való eladásig. A hatóságok mintegy 300 tonnányi veszélyes hulladékot foglaltak le a gyűjtőhelyeken, és 14 konténernyi – indulásra kész – hajórakományt foglaltak le. A nyomozás során kiderült, hogy az elmúlt két évben illegálisan Afrikába eljuttatott 331 konténernyi áru – csaknem ötezer tonnányi hulladék – elszállítását ugyanazok irányították és szervezték meg, akik a hamis dokumentumokat szolgáltatták – írta az europapress.es spanyol nyelvű hírportál. A veszélyes hulladékok tárolása, kezelése, és megsemmisítése szigorú törvényi szabályozás alá esik Spanyolországban, ezért a bűnbanda veszélyes hulladékok kezelésével foglalkozó fantomcéget alapított, hogy az illegálisan összegyűjtött hulladékot hamis hatósági eredettanúsítvánnyal és hulladékazonosító dokumentumokkal láthassák el és szállíthassák el La Luz kikötőjéből. Az eladásokban a bűnszervezetet a hozzájuk tartozó hulladékkezelő és műszaki szolgáltató cégek támogatták.

A veszélyesnek minősített hulladékot hasznos élettartamának végén törvényileg meghatározott kezelőhöz kell szállítani, mivel higanyt, ólmot, kadmiumot, arzént, foszfort és egyéb mérgező gázt tartalmaz, amelyek közvetlen hatással vannak például az ózonrétegre, valamint befolyással lehetnek az éghajlatváltozásra is. A letartóztatottakkal szembeni eljárást a nyomozás befejeztével a Las Palmas tartományi környezetvédelmi koordinációs ügyészség folytatja le.

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

13 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom