Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Veszélyes hulladéknak minősített elektromos háztartási készülékekkel kereskedő nemzetközi bűnszervezetet számoltak fel Spanyolországban

Veszélyes hulladéknak minősített elektromos háztartási készülékekkel kereskedő nemzetközi bűnszervezetet számoltak fel Spanyolországban a Kanári-szigeteken.

Létrehozva:

|

A bűnszervezet az elmúlt két évben mintegy másfél millió euró bevételre tett szert a főként afrikai országokba – Nigériába, Ghánába, Mauritániába, Szenegálba – exportált és eladott veszélyes hulladékokból. A Fortuna (szerencse) névre keresztelt akcióban a Las Palmas-i polgárőr-parancsnokság természetvédelmi felügyeletéért felelős munkatársai mellett a helyi adó- és vámhivatal munkatársai vettek részt. A novemberi és decemberi műveletben őrizetbe vett 43 személy ellen indítottak eljárást eddig, veszélyes hulladékkal való kereskedelemmel, okirat-hamisítással, környezetszennyezéssel és bűnszervezetben való segédkezéssel vádolják őket – olvasható a kanári-szigeteki rádió- és televíziószolgáltató (RTVC) honlapján.

A vámfelügyelet és a polgárőrség közös közleményében kifejtették, hogy a nyomozás akkor kezdődött, amikor Gran Canarián felfedeztek öt titkos létesítményt, amelyek illegálisan összegyűjtött hulladékok kezelésével foglalkoztak a kiselejtezett háztartási eszközök – mikrohullámú sütő, hűtő-, fagyasztószekrény, televízió – összegyűjtésétől kezdve a tároláson át a későbbi elszállításig és másodkézből való eladásig. A hatóságok mintegy 300 tonnányi veszélyes hulladékot foglaltak le a gyűjtőhelyeken, és 14 konténernyi – indulásra kész – hajórakományt foglaltak le. A nyomozás során kiderült, hogy az elmúlt két évben illegálisan Afrikába eljuttatott 331 konténernyi áru – csaknem ötezer tonnányi hulladék – elszállítását ugyanazok irányították és szervezték meg, akik a hamis dokumentumokat szolgáltatták – írta az europapress.es spanyol nyelvű hírportál. A veszélyes hulladékok tárolása, kezelése, és megsemmisítése szigorú törvényi szabályozás alá esik Spanyolországban, ezért a bűnbanda veszélyes hulladékok kezelésével foglalkozó fantomcéget alapított, hogy az illegálisan összegyűjtött hulladékot hamis hatósági eredettanúsítvánnyal és hulladékazonosító dokumentumokkal láthassák el és szállíthassák el La Luz kikötőjéből. Az eladásokban a bűnszervezetet a hozzájuk tartozó hulladékkezelő és műszaki szolgáltató cégek támogatták.

A veszélyesnek minősített hulladékot hasznos élettartamának végén törvényileg meghatározott kezelőhöz kell szállítani, mivel higanyt, ólmot, kadmiumot, arzént, foszfort és egyéb mérgező gázt tartalmaz, amelyek közvetlen hatással vannak például az ózonrétegre, valamint befolyással lehetnek az éghajlatváltozásra is. A letartóztatottakkal szembeni eljárást a nyomozás befejeztével a Las Palmas tartományi környezetvédelmi koordinációs ügyészség folytatja le.

Advertisement

Zöldinfó

Ökológiai lábnyomunk nyomában: mit árul el a túllövés napja?

Későbbre tolódott a magyarországi túlfogyasztás napja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Későbbre tolódott a magyarországi túlfogyasztás napja, amelyet idén június 24-én értünk el – közölte a WWF Magyarország az MTI-vel. Ez csaknem egy hónappal későbbi időpont, mint az előző években, ami első látásra kedvező fejleménynek tűnhet – idézi az alternativenergia.hu. A WWF Magyarország szerint azonban fontos óvatosan értelmezni a számokat, mert a javulás mögött elsősorban nem zöld fordulat áll. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy tudatosan induljunk el a valódi fenntarthatóság irányába döntéshozói, vállalati és egyéni szinten is. A magyarországi túlfogyasztás napja azt mutatja meg, hogy ha a világon mindenki úgy élne, mint hazánk lakossága, az emberiség mikorra használná fel a Föld egy év alatt megújulni képes erőforrásait. A számítást a Global Footprint Network végzi a nemzeti ökológiai lábnyom és biokapacitás adatai alapján.

Bár 2025-ben június 2-án, 2024-ben pedig május 25-én értük el a magyarországi túlfogyasztás napját, és az idei dátum javulásnak tűnhet, Magyarország továbbra is jóval a fenntartható szint felett használja a természeti erőforrásokat. A globális átlagnál is rosszabbul teljesítünk, a globális túlfogyasztás napja ugyanis 2026-ban július 30-án fog eljönni, azaz globális szinten ekkorra éljük fel az éves erőforrásainkat. A javulás hátterében többek között az állhat, hogy az ipari termelés az elmúlt években visszaesett, ami átmenetileg mérsékelhette a hazai erőforrás-felhasználást és a környezetterhelést, illetve a fogyasztás növekedése is visszafogottabb volt, ebből a szempontból továbbra is az uniós rangsor sereghajtói közé tartozunk.

Az eltérést ezen kívül az is okozhatja, hogy a Global Footprint Network évről évre pontosítja számítási modelljeit, és a biokapacitást (a természet megújuló képességét) mérő adatsorok is változhatnak. “A túlfogyasztás napjának kitolódása önmagában örömteli fejlemény lenne, de nem szabad automatikusan azt a következtetést levonni, hogy Magyarország fenntarthatóbb pályára állt. Amennyiben a javulás hátterében a lassú gazdasági növekedés, a visszafogottabb termelés vagy a visszafogott fogyasztás áll, akkor ez nem valódi zöld átmenet” – idézi a közlemény Csontos Csabát, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi vezetőjét.

Advertisement

Az igazi siker az lenne, ha ugyanazt vagy még jobb életminőséget kevesebb energia-, nyersanyag- és földhasználattal tudnánk biztosítani. Ehhez rendszerszintű változásokra van szükség az energiaellátásban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az épületállományban és az anyagfelhasználásban – hangsúlyozza a közlemény. A WWF Magyarország szerint különösen időszerű, hogy a kormány – élén az újonnan létrejött Élő Környezetért Felelős Minisztériummal és a Gazdasági és Energetikai Minisztériummal – olyan komplex szakpolitikai programot indítson, amely a természeti erőforrások megőrzését és a fenntartható, zöld energia-előállítást nem a gazdasági fejlődés korlátjaként, hanem annak alapfeltételeként kezeli.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák