Zöldinfó
Veszélyes hulladéknak minősített elektromos háztartási készülékekkel kereskedő nemzetközi bűnszervezetet számoltak fel Spanyolországban
Veszélyes hulladéknak minősített elektromos háztartási készülékekkel kereskedő nemzetközi bűnszervezetet számoltak fel Spanyolországban a Kanári-szigeteken.
A bűnszervezet az elmúlt két évben mintegy másfél millió euró bevételre tett szert a főként afrikai országokba – Nigériába, Ghánába, Mauritániába, Szenegálba – exportált és eladott veszélyes hulladékokból. A Fortuna (szerencse) névre keresztelt akcióban a Las Palmas-i polgárőr-parancsnokság természetvédelmi felügyeletéért felelős munkatársai mellett a helyi adó- és vámhivatal munkatársai vettek részt. A novemberi és decemberi műveletben őrizetbe vett 43 személy ellen indítottak eljárást eddig, veszélyes hulladékkal való kereskedelemmel, okirat-hamisítással, környezetszennyezéssel és bűnszervezetben való segédkezéssel vádolják őket – olvasható a kanári-szigeteki rádió- és televíziószolgáltató (RTVC) honlapján.
A vámfelügyelet és a polgárőrség közös közleményében kifejtették, hogy a nyomozás akkor kezdődött, amikor Gran Canarián felfedeztek öt titkos létesítményt, amelyek illegálisan összegyűjtött hulladékok kezelésével foglalkoztak a kiselejtezett háztartási eszközök – mikrohullámú sütő, hűtő-, fagyasztószekrény, televízió – összegyűjtésétől kezdve a tároláson át a későbbi elszállításig és másodkézből való eladásig. A hatóságok mintegy 300 tonnányi veszélyes hulladékot foglaltak le a gyűjtőhelyeken, és 14 konténernyi – indulásra kész – hajórakományt foglaltak le. A nyomozás során kiderült, hogy az elmúlt két évben illegálisan Afrikába eljuttatott 331 konténernyi áru – csaknem ötezer tonnányi hulladék – elszállítását ugyanazok irányították és szervezték meg, akik a hamis dokumentumokat szolgáltatták – írta az europapress.es spanyol nyelvű hírportál. A veszélyes hulladékok tárolása, kezelése, és megsemmisítése szigorú törvényi szabályozás alá esik Spanyolországban, ezért a bűnbanda veszélyes hulladékok kezelésével foglalkozó fantomcéget alapított, hogy az illegálisan összegyűjtött hulladékot hamis hatósági eredettanúsítvánnyal és hulladékazonosító dokumentumokkal láthassák el és szállíthassák el La Luz kikötőjéből. Az eladásokban a bűnszervezetet a hozzájuk tartozó hulladékkezelő és műszaki szolgáltató cégek támogatták.
A veszélyesnek minősített hulladékot hasznos élettartamának végén törvényileg meghatározott kezelőhöz kell szállítani, mivel higanyt, ólmot, kadmiumot, arzént, foszfort és egyéb mérgező gázt tartalmaz, amelyek közvetlen hatással vannak például az ózonrétegre, valamint befolyással lehetnek az éghajlatváltozásra is. A letartóztatottakkal szembeni eljárást a nyomozás befejeztével a Las Palmas tartományi környezetvédelmi koordinációs ügyészség folytatja le.
Zöldinfó
Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem
A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.
Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.
Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.
A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.
Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
