Zöldinfó

Veszélyes hulladéknak minősített elektromos háztartási készülékekkel kereskedő nemzetközi bűnszervezetet számoltak fel Spanyolországban

Veszélyes hulladéknak minősített elektromos háztartási készülékekkel kereskedő nemzetközi bűnszervezetet számoltak fel Spanyolországban a Kanári-szigeteken.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-06

Szerző:

Vanessza

A bűnszervezet az elmúlt két évben mintegy másfél millió euró bevételre tett szert a főként afrikai országokba – Nigériába, Ghánába, Mauritániába, Szenegálba – exportált és eladott veszélyes hulladékokból. A Fortuna (szerencse) névre keresztelt akcióban a Las Palmas-i polgárőr-parancsnokság természetvédelmi felügyeletéért felelős munkatársai mellett a helyi adó- és vámhivatal munkatársai vettek részt. A novemberi és decemberi műveletben őrizetbe vett 43 személy ellen indítottak eljárást eddig, veszélyes hulladékkal való kereskedelemmel, okirat-hamisítással, környezetszennyezéssel és bűnszervezetben való segédkezéssel vádolják őket – olvasható a kanári-szigeteki rádió- és televíziószolgáltató (RTVC) honlapján.

A vámfelügyelet és a polgárőrség közös közleményében kifejtették, hogy a nyomozás akkor kezdődött, amikor Gran Canarián felfedeztek öt titkos létesítményt, amelyek illegálisan összegyűjtött hulladékok kezelésével foglalkoztak a kiselejtezett háztartási eszközök – mikrohullámú sütő, hűtő-, fagyasztószekrény, televízió – összegyűjtésétől kezdve a tároláson át a későbbi elszállításig és másodkézből való eladásig. A hatóságok mintegy 300 tonnányi veszélyes hulladékot foglaltak le a gyűjtőhelyeken, és 14 konténernyi – indulásra kész – hajórakományt foglaltak le. A nyomozás során kiderült, hogy az elmúlt két évben illegálisan Afrikába eljuttatott 331 konténernyi áru – csaknem ötezer tonnányi hulladék – elszállítását ugyanazok irányították és szervezték meg, akik a hamis dokumentumokat szolgáltatták – írta az europapress.es spanyol nyelvű hírportál. A veszélyes hulladékok tárolása, kezelése, és megsemmisítése szigorú törvényi szabályozás alá esik Spanyolországban, ezért a bűnbanda veszélyes hulladékok kezelésével foglalkozó fantomcéget alapított, hogy az illegálisan összegyűjtött hulladékot hamis hatósági eredettanúsítvánnyal és hulladékazonosító dokumentumokkal láthassák el és szállíthassák el La Luz kikötőjéből. Az eladásokban a bűnszervezetet a hozzájuk tartozó hulladékkezelő és műszaki szolgáltató cégek támogatták.

A veszélyesnek minősített hulladékot hasznos élettartamának végén törvényileg meghatározott kezelőhöz kell szállítani, mivel higanyt, ólmot, kadmiumot, arzént, foszfort és egyéb mérgező gázt tartalmaz, amelyek közvetlen hatással vannak például az ózonrétegre, valamint befolyással lehetnek az éghajlatváltozásra is. A letartóztatottakkal szembeni eljárást a nyomozás befejeztével a Las Palmas tartományi környezetvédelmi koordinációs ügyészség folytatja le.

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom