Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Veszélyes PFAS-peszticidek a gyümölcsökben és zöldségeinkben

Keserű igazságot tárt fel a Pesticide Action Network Europe által készített tanulmány: az európai polgárok egyre inkább ki vannak téve az ún. PFAS-vegyületeket tartalmazó „növényvédőszerek” koktéljainak.

Létrehozva:

|

Ezeket a vegyi anyagokat szándékosan permetezik az élelmiszernövényekre, így a friss gyümölcsök és zöldségek közvetlen és rendszeres kitettséget jelentenek a fogyasztók számára.  A PAN Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége a PFAS-vegyületeket tartalmazó peszticidek betiltását szorgalmazza. A per- és polifluoralkil anyagokat, azaz a PFAS-vegyületeket „örök vegyi anyagokként” is emlegetik őket, mivel rendkívül makacs módon megmaradnak a környezetben és az emberi testben.

A PAN Europe tanulmányának főbb megállapításai a következők:

  • 2011 és 2021 között 31 különböző PFAS-vegyületeket tartalmazó peszticid szermaradványát mutatták ki az EU-ban a gyümölcsökben és zöldségekben;
  • 10 év alatt megháromszorozódott azon gyümölcsök és zöldségek száma, amelyek legalább egy PFAS-peszticid szermaradványát tartalmazzák az EU-ban;
  • 2021-ben az Európában termesztett gyümölcsök, például az eper (37%), az őszibarack (35%) és a sárgabarack (31%) különösen szennyezettek voltak, gyakran három-négy különböző PFAS-ból álló koktélt tartalmazott egyetlen gyümölcs;
  • Magyarországon 2011 és 2021 között a vizsgált 8801 gyümölcsminta 12,7%-a, a 8596 zöldségminta 7,5%-a tartalmazott legalább legalább egy PFAS-peszticidet. A PFAS-peszticidek maradványaival szennyezett gyümölcsminták aránya a 2011-es 3,0%-ról 2021-re 8,9%-ra emelkedett. A különböző évek ingadozásait kiátlagoló trendvonal szerint a PFAS-peszticideket tartalmazó gyümölcsminták aránya jelentős, 182%-os növekedést mutatott a 10 éves időszak alatt. A zöldségmintákban 63%-os szermaradvány-növekedés volt kimutatható ugyanebben az időszakban. A hazánkban termesztett gyümölcsök közül az őszibarack, cseresznye, eper, szilva minták között mutattak ki a leggyakrabban PFAS-peszticideket (a minták 47%, 43%, ill. 26-26%-ában). Az importált gyümölcsök között a sárgabarack, eper és szőlő mintákban volt kimutatható a legtöbb esetben PFAS-peszticid (44%, 40%, ill. 30%).
  • 2021-ben a Magyarországra behozott gyümölcsök és zöldségek esetében a Peruból, Marokkóból és Dél-Afrikából behozott termékekben volt a legmagasabb a PFAS-peszticidek jelenléte.

A PFAS-vegyületek napjainkban az egyik legnagyobb kémiai kockázatot jelentik az emberekre és a környezetre nézve. Elszennyezik a vízkészleteket és felhalmozódnak a talajban, az élelmiszernövényekben és az élő szervezetekben, beleértve az embert is. A rendelkezésre álló korlátozott bizonyítékok számos, a PFAS-vegyületeknek való kitettséghez kapcsolódó egészségkárosító- és környezeti hatásra utalnak. Jelentésünk rámutat, hogy az európai – benne a magyar – mezőgazdaság hozzájárul ehhez a PFAS-örökséghez. A PFAS-vegyületeket az ipar vagy szándékosan juttatta be a „növényvédőszerekbe” néhány fluoratom hozzáadásával, hogy növelje azok hatékonyságát, vagy bomlási melléktermékként keletkeznek, mint például a vízszennyező trifluorecetsav (TFA). A gazdák általában nincsenek tudatában annak, hogy „örök peszticideket” permeteznek a terményeikre.

Tanulmányunk azt mutatja, hogy az európai fogyasztók széles körben, krónikus mértékben ki vannak téve a PFAS-peszticidek koktéljainak a gyümölcsökben és zöldségekben – hangsúlyozta Salomé Roynel, a PAN Europe szakértője. – Ha a legtöbbször kimutatott PFAS-peszticidekre közelítünk, a perzisztenciájukra  – azaz arra, hogy nagyon lassan bomlanak le -, és az emberi egészségre gyakorolt toxicitásukra vonatkozó bizonyítékok már jól dokumentáltak, beleértve a magzatokat érintő kockázatokat, az agykárosodást, az endokrin rendszert károsító hatásokat és a rákkeltő tulajdonságokat. Ráadásul a peszticidkeverékek hatásait eddig nem vizsgálták.

A PFAS-peszticidek egyáltalán nem szükségesek a növénytermesztéshez. Ezek a PFAS-szennyezés könnyen elkerülhető forrását jelentik. A PFAS-peszticidek engedélyezésének fenntartása az EU-ban ahhoz vezet, hogy a polgárok nap mint nap szándékosan ki vannak téve a PFAS-szermaradványoknak, annak ellenére, hogy az orvostársadalom a teljes kivonásra szólít fel – tette hozzá Salomé Roynel.

2020-ban az EU ígéretet tett arra, hogy betiltja az összes felesleges PFAS-vegyületet Európában, de a PFAS-vegyületeket tartalmazó „növényvédőszereket” kihagyták a javaslatból, azzal a téves feltételezéssel, hogy azokat az EU növényvédőszer-törvénye már kellőképpen szabályozza. Nemrég közzétett vizsgálatunk máris az ellenkezőjére derített fényt.

Tekintettel arra, hogy az elemzett magyarországi minták alapján a hazánkban termesztett illetve importált gyümölcsökben és zöldségekben jelentős mértékben voltak kimutathatóak PFAS-vegyületeket tartalmazó „növényvédőszerek”, és mennyiségük az elmúlt évtizedben megháromszorozódott, egészségünk védelme érdekében szorgalmazzuk, hogy a magyar kormány is támogassa a PFAS-peszticidek uniós szintű betiltását – hangsúlyozta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

A gyakran keverékekben alkalmazott PFAS-peszticidek engedélyezése rávilágít mind az uniós, mind a nemzeti peszticid-értékelések jelentős hiányosságaira. Ez az uniós jog figyelmen kívül hagyásáról tanúskodik, és lehetővé teszi olyan növényvédő szerek használatát élelmiszertermelésünkben, amelyek károsíthatják az emberi és állati egészséget, valamint a környezetet – tette hozzá Angeliki Lysimachou, a PAN Europe tudományos és politikai vezetője.

Advertisement

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

Zöldinfó

Ezekben tér el az új otthonfelújítási program az előzőtől

Az új otthonfelújítási programban kötelező lesz kamatmentes hitelt is felvenni.

Létrehozva:

|

Szerző:

2021-2022 után előreláthatóan idén júniusban is elindul az otthonfelújítási program hazánkban, az új, 108 milliárdos pályázat feltételei viszont több szempontból is eltérnek a korábbi támogatási rendszerétől. A Portfolio most tíz fontos különbséget gyűjtött össze.

Az első jelentős eltérés, hogy míg az előző programban minden lakásként vagy lakóházként nyilvántartott ingatlannal lehetett pályázni, amely az igénylő és/vagy kiskorú gyermeke legalább 50%-os tulajdonában volt, addig az új támogatás ingatlanok jóval szűkebb körét érinti. A programba csak az 1990 előtt épült, a vezetékes gázhálózathoz csatlakozott családi házakkal lehet bekapcsolódni.

Szintén fontos különbség, hogy – a korábbi programmal ellentétben – lesz energetikai elvárás, így például szobafestéssel nem lehet pályázni. A támogatás csak a 30%-os energiamegtakarítást eredményező hőszigetelésre, nyílászárócserére, víz- és fűtésrendszercserére fordítható.

Noha a lakóingatlanok körét szűkítették, sokak számára kedvező lehet, hogy immár nem elvárás a gyermek megléte a pályázásnál. Az előző programnál követelmény volt, hogy az érintett háztartásban az igénylő legalább egy 25 év alatti gyermeket neveljen, ilyenről most nincs szó.

Kötelező lesz ugyanakkor hitelt felvenni. Az évekkel ezelőtti programban lehetőség volt arra, hogy a pályázó 100%-ban előfinanszírozza a felújítást, majd utólag igényelje akár a teljes projekt 50%-át, legfeljebb 3 millió forintot. Most azonban a támogatást csak a hitel aktuális tőketartozásának a mérséklésére lehet igénybe venni: először fel kell venni az akár 6 millió forintos kamatmentes hitelt, majd ennek tőketartozását a vissza nem térítendő támogatásból lehet csökkenteni – járástól függően maximum 2,5-3,5 millió forinttal. A hitel 8 évre vehető fel, törlesztőrészlete a támogatás igénybevétele után 26-36 ezer forint körül mozoghat.

Advertisement

Az előző támogatást akár önerő nélkül is igénybe vehető, hiszen a maximum 6 millió forintnyi elszámolható összeget akár 100%-ban elő lehetett finanszírozni a kereskedelmi bankoknál felvehető kamattámogatott otthonfelújítási hitellel. Az elszámolható beruházási összeg ezúttal 7 millió forintra emelkedik, ugyanis egy 1 millió forintos önerőt is elvár a kormány.

A hitelfeltétel és az önerő tehát szigorítást jelent a korábbi programhoz képest, ám a hitel kamatmentes lesz, ami egyértelmű könnyítés. Az előző otthonfelújítási hitelt az 5 éves állampapírhozam 1,3-szeresére rúgó kamattámogatás mellett, 3%-os ügyfélkamattal lehetett felvenni. Ha maradna a 3%-os kamat, akkor a támogatás igénybevétele után megmaradó 2,5-3,5 millió forintos hiteltartozás törlesztőrészlete 29-41 ezer forint lenne, ehelyett viszont csak 26-36 ezer forint lesz az összeg.

A korábbi otthonfelújítási hitelt bármely banknál fel lehetett venni, amely kínált ilyen terméket, a mostani körben viszont Magyar Fejlesztési Bank január 26-án március 8-ai ajánlattételi határidővel elindított közbeszerzési eljárásán nyertes hitelintézeteknél lesz elérhető. A nyertesek nevét még nem hirdették ki, de a Portfolio úgy tudja, hogy a Gránit Bank, az MBH Bank és az OTP Bank konzorciuma pályázott.

Fontos különbség továbbá, hogy míg az előző programban a feltételek minden régióban azonosak voltak, addig az új pályázatban a vissza nem térítendő támogatás összege az adott járás átlagjövedelmétől függ. Ahol eléri az átlagjövedelem az országos átlag 110 százalékát, ott 2,5 millió, 75 és 110 százalék között 3 millió, 75 százaléka alatt pedig 3,5 millió lesz az összeg.

A keretösszeget tekintve is beszélhetünk különbségről: a korábbi pályázat esetében ilyet nem határoztak meg, a két év alatt végül 295 ezer család összesen 620 milliárd forintnyi állami támogatást kapott. A mostani programot azonban a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv REPowerEU fejezetéből finanszírozzák, keretösszege pedig 108 milliárd forint lesz, ebből mintegy 20 ezer családi ház energetikai korszerűsítése valósulhat meg.

Advertisement

Ezzel összhangban a program a keret kimerüléséig futhat majd. A korábbi pályázat az előre tervezett módon 2022 végéig élt, most viszont végső dátumot nem szabtak. Feltételezhető, hogy a keret viszonylag gyorsan kimerül majd, ezért érdemes már most, a program indulása előtt kivitelező után nézni.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!