Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Vezetőváltás az MVM Mátra Energia Zrt.-nél

Az MVM Mátra Energia Zrt. elnök-vezérigazgatói posztját október 18-tól Kiss Csaba tölti be, aki keddtől az MVM Balance Zrt. vezetését is ellátja – közölte az MVM-csoport.

Létrehozva:

|

Hozzátették, hogy október 17-vel közös megegyezéssel távozik Oravecz Zsolt az MVM Mátra Energia Zrt. elnök-vezérigazgatói pozíciójából. Oravecz Zsolt 2019-től látta el a Mátrai Erőmű vezetését, tevékenységével megerősítve, stabilizálva az erőművi és bányászati működést, a társaságcsoport gazdálkodását, integrálva a vállalatokat az MVM-csoportba. Kiss Csaba 2018 augusztusa óta dolgozik az MVM-csoportban, az elmúlt több mint 4 évben irányította az MVM termelési területét, hozzá tartozott az erőművi portfólió felügyelete. 

Több mint 30 évnyi tapasztalattal rendelkezik a villamosenergia-iparban, számos hazai és nemzetközi energetikai vállalatnál dolgozott vezető beosztásban, több magyarországi, európai és amerikai biomassza, szén és földgáz erőmű fejlesztésében játszott kulcsszerepet. A vezetőváltással az MVM-csoportba tartozó négy gázturbinás erőmű, illetve két fűtőerőmű működésének felügyelete, továbbá a Mátrai Erőmű zöld átalakítás projektje, a mátrai CCGT fejlesztése és a Tisza Erőmű CCGT fejlesztése egy kézben összpontosulnak a jövőben.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Nem csak energiaigényes: az AI a zöld átállás motorja lehet

Mesterséges intelligenciával mérsékelhető a globális felmelegedés.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A mesterséges intelligencia (AI), hosszú távon hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez, akár a globális felmelegedés megállításához is, megfelelő felhasználásával ugyanis sokkal több energiát lehet megtakarítani, mint amennyit igényel – írja az alternativenergia.hu. A tanácsadó cég rámutat: az AI optimalizálhatja az épületek, a vállalatok, a cégek energiafelhasználását és -igényét, forradalmat hozhat a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az orvoslásban. Az elemzők számításai szerint a mesterséges intelligencia évente 3,2-5,4 gigatonna szén-dioxid-kibocsátást takaríthat meg 2035-re, mindez pedig jelentősen meghaladja az AI és az adatközpontok becsült, 0,4-1,6 gigatonna szén-dioxid nagyságrendű többletkibocsátását – írták. A közleményben Wieder Gergő, a KPMG kockázatkezelési, szabályozási és ESG tanácsadási szolgáltatások igazgatója kifejtette: az AI energiaigényes, de a kibocsátáscsökkentési potenciálja messze meghaladhatja a saját lábnyomát, különösen akkor, ha megújuló energiával működik, és kifejezetten a klímacélok elérését szolgálja.

Bár az AI-iparág a tiszta, zöld, megújuló energiapiac legnagyobb katalizátoraként funkcionál, potenciális pozitív hatása azon is múlik, hogyan használják ezt a technológiát, és milyen szabályozási környezet veszi körül – hívja fel figyelmet a KPMG. A tapasztalatok szerint azok a vállalatok tudják sikeresen integrálni az AI-megoldásokat, amelyek egyszerű, jól skálázható technológiákra építenek, megbízható partnerekkel dolgoznak együtt, folyamatosan fejlesztik munkavállalóik digitális kompetenciáit, és rendszeresen felülvizsgálják folyamataikat az irodáktól a gyártósorokon át a beszállítói láncig. A tanácsadó cég szerint torz képet adhat, ha csak az energiaigényen van a fókusz, és csak a mesterséges intelligencia árnyoldalait emelik ki. Ugyanis a technológia akkora potenciált rejt magában, amelynek kiaknázásával akár a globális felmelegedés is mérsékelhető lesz. Ehhez azonban a technológiai döntéshozóknak, a finanszírozási oldalnak és a vállalatoknak is együtt kell működnie – hangsúlyozta közleményében a KPMG.

A KPMG A mesterséges intelligencia kettős ígérete (AI’s Dual Promise) című globális tanulmányában több mint 1200 cégvezető tapasztalatait elemzi húsz piacon, beleértve az energiatermelőket (közművek, megújuló energiaforrások, infrastruktúra-fejlesztők) és a nagy energiafogyasztókat (hiperskálázók, adatközpont-üzemeltetők és technológiai cégek), amelyek kulcsszerepet játszanak a globális energiamegoldások kialakításában. A tanulmányt bemutatták a davosi világgazdasági fórumon is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák