Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Vezetőváltás az MVM Mátra Energia Zrt.-nél

Az MVM Mátra Energia Zrt. elnök-vezérigazgatói posztját október 18-tól Kiss Csaba tölti be, aki keddtől az MVM Balance Zrt. vezetését is ellátja – közölte az MVM-csoport.

Létrehozva:

|

Hozzátették, hogy október 17-vel közös megegyezéssel távozik Oravecz Zsolt az MVM Mátra Energia Zrt. elnök-vezérigazgatói pozíciójából. Oravecz Zsolt 2019-től látta el a Mátrai Erőmű vezetését, tevékenységével megerősítve, stabilizálva az erőművi és bányászati működést, a társaságcsoport gazdálkodását, integrálva a vállalatokat az MVM-csoportba. Kiss Csaba 2018 augusztusa óta dolgozik az MVM-csoportban, az elmúlt több mint 4 évben irányította az MVM termelési területét, hozzá tartozott az erőművi portfólió felügyelete. 

Több mint 30 évnyi tapasztalattal rendelkezik a villamosenergia-iparban, számos hazai és nemzetközi energetikai vállalatnál dolgozott vezető beosztásban, több magyarországi, európai és amerikai biomassza, szén és földgáz erőmű fejlesztésében játszott kulcsszerepet. A vezetőváltással az MVM-csoportba tartozó négy gázturbinás erőmű, illetve két fűtőerőmű működésének felügyelete, továbbá a Mátrai Erőmű zöld átalakítás projektje, a mátrai CCGT fejlesztése és a Tisza Erőmű CCGT fejlesztése egy kézben összpontosulnak a jövőben.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről

A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.

A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.

Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák