Zöldinfó
Vezetőváltás az MVM Mátra Energia Zrt.-nél
Az MVM Mátra Energia Zrt. elnök-vezérigazgatói posztját október 18-tól Kiss Csaba tölti be, aki keddtől az MVM Balance Zrt. vezetését is ellátja – közölte az MVM-csoport.
Hozzátették, hogy október 17-vel közös megegyezéssel távozik Oravecz Zsolt az MVM Mátra Energia Zrt. elnök-vezérigazgatói pozíciójából. Oravecz Zsolt 2019-től látta el a Mátrai Erőmű vezetését, tevékenységével megerősítve, stabilizálva az erőművi és bányászati működést, a társaságcsoport gazdálkodását, integrálva a vállalatokat az MVM-csoportba. Kiss Csaba 2018 augusztusa óta dolgozik az MVM-csoportban, az elmúlt több mint 4 évben irányította az MVM termelési területét, hozzá tartozott az erőművi portfólió felügyelete.
Több mint 30 évnyi tapasztalattal rendelkezik a villamosenergia-iparban, számos hazai és nemzetközi energetikai vállalatnál dolgozott vezető beosztásban, több magyarországi, európai és amerikai biomassza, szén és földgáz erőmű fejlesztésében játszott kulcsszerepet. A vezetőváltással az MVM-csoportba tartozó négy gázturbinás erőmű, illetve két fűtőerőmű működésének felügyelete, továbbá a Mátrai Erőmű zöld átalakítás projektje, a mátrai CCGT fejlesztése és a Tisza Erőmű CCGT fejlesztése egy kézben összpontosulnak a jövőben.
mti
Zöldinfó
Emberi beavatkozás nyomai és végzetes következmények egy elszigetelt teknősszigeten
A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Dragan Arszovszki kutatása szerint a szigeten minden ivarérett nőstényre átlagosan 19 hím jut, ami rendkívül erős szexuális agresszióhoz vezet – írja az alternativenergia.hu. A nőstények folyamatos üldöztetésnek, stressznek és fizikai sérüléseknek vannak kitéve, és menekülés közben gyakran a meredek sziklafalakról zuhannak a mélybe. A kutatás eredményeit a közelmúltban közölte az Ecology Letters című tudományos folyóirat, ami a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába helyezte az északmacedón teknősöket – közölte a Meta.mk északmacedón hírportál. A beszámoló szerint a szigeten mintegy ezer szárazföldi teknős él, ami első látásra stabil és sűrű populációnak tűnik, azonban a kutatók szerint a nemek arányának szélsőséges felborulása hosszú távon a faj helyi összeomlásához vezethet. Az adatok alapján a nőstények éves túlélési aránya mindössze 84 százalék, míg a hímeké eléri a 98 százalékot. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, számítások szerint 2083-ra eltűnhet az utolsó nőstény teknős is a szigetről.
Dragan Arszovszki közölte: a kutatók ösztönösen beavatkoznának, ugyanakkor egy ilyen döntést nem lehet előzetes megfontolás nélkül meghozni, ezért szakértők bevonásával tanácskoznak majd arról, hogy szükséges-e beavatkozás, vagy a természetes folyamatokat kell érvényesülni hagyni. A kutató rámutatott: a természetben gyakran uralkodnak kegyetlen túlélési feltételek, és más fajok is hasonló problémákkal nézhetnek szembe, ám ezek sokszor rejtve maradnak. A tudományos közösség számára továbbra is rejtély, miként kerültek a teknősök a szigetre, mivel nem képesek átúszni a tavat. Az egyik feltételezés szerint emberek telepítették be őket, ráadásul egyenlőtlen ivararányban. A legidősebb hímek páncélján látható bevésett számok is emberi beavatkozásra utalhatnak.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁramszünet, dráguló áram, elektromos autó? Állami támogatással energiatároló!
-
Zöld Energia11 óra telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMagyar fejlesztésű, Európában is egyedülálló klímaélmény-program indul Budapesten
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
