Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Világelsők lettünk napenergiában – de jönnek a kihívások, indul az energiatárolási program

A legutóbbi kihívások közepette is biztonságban van a hazai fogyasztók energiaellátása.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Lantos Csaba kiemelte, hogy 2021 óta töretlenül nő a belföldön előállított energia mennyisége – írja az alternativenergia.hu. Magyarország kőolaj-kitermelése tavaly húsz év után először múlta felül az 1 millió tonnát és 2025 ebből a szempontból az évszázad legerősebb éve lehet. A miniszter elmondta, földgázból 2024-ben mintegy 1,9 milliárd köbmétert nyertek ki a hazai mezőkből. Ez a mennyiség a teljes felhasználás több mint ötödét jelenti, illetve a lakossági igények közel kétharmadának feleltethető meg. Az Energiaügyi Minisztérium a múlt ősszel öt év szünet után hirdetett meg újra bányászati koncessziókat. A megkötött koncessziós szerződések alapján hat helyszínen kezdődik meg a szénhidrogének kutatása: Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási térségében – ismertette. Szólt arról, hogy a Jedlik Ányos Energetikai Programban minden eddiginél nagyobb forrással segítik a geotermia hazai elterjedését, annak érdekében, hogy 2030-ra megduplázzák, a 6,4 petajoule bázisérték kétszeresére növeljék a hazai felhasználást.

Hozzátette, a számítások szerint a következő évtized elejére 6,5 százalékról 25-30 százalékra emelkedhet a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből. Az új hasznosítások 2035-ig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki. A miniszter elmondta, világelsők lettünk tavaly abban, hogy az itthon előállított elektromos áram 25 százalékát napelemekkel állítottuk elő. Ennek hátránya is van, amikor túltermelés van, negatív tartományba kerül az áram ára. A következő időszak fontos programja az elektromos energia tárolása lesz. Lantos Csaba kiemelte, hogy a hazai bányászat előtt számos lehetőség nyílhat meg a jövőben, az állam és a piaci szereplők kutatásokon belüli együttműködésére alapozva. Ehhez a bányatörvény módosításával, a feltáró kutatás jogintézményének bevezetésével teremtették meg a jogi kereteket.

A miniszter köszöntője végén elismeréseket adott át az ágazat dolgozóinak, illetve az ünnepségen több bányászszervezettel, valamint az önkormányzat vezetőivel közösen koszorút helyezett el az 1919. szeptember 6-án eldördült tatabányai csendőrsortűz áldozataira emlékezve a Vértanúk terén található Bányász Emlékműnél. A több halálos áldozatot követelő sortűz emlékére 1951 óta tartják országosan szeptember 6-án a bányásznapot.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák