Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Világszerte csökkent a klímaváltozás miatti aggodalom

Világszerte csökkent tavaly az aggodalom a klímaváltozással kapcsolatban, miközben a globális felmelegedés jelentette veszély egyre nő – közölte a The Guardian című brit napilap szerdán a Gallup intézet nemzetközi felmérésre hivatkozva.

Létrehozva:

|

A hivatkozott közvéleménykutatás azt mutatja, 2021-ben a megkérdezettek csupán kevesebb mint fele vélekedett úgy, hogy a klímaváltozás az elkövetkezendő 20 évben “nagyon súlyos fenyegetést” jelent. Kínában, amely a világ legnagyobb légszennyezőjének számít, csupán 20 százalék volt ez az arány, három százalékkal kevesebb, mint az intézet előző, 2019-re vonatkozó felmérése során. Globálisan 1,5 százalékponttal, 48,7-re csökkent ez az arány 2021-re. A friss felmérés 121 országban készült, több mint 125 ezer ember részvételével. A felmérés összeállítói rámutattak arra, hogy más, haladéktalan ügyek – például a koronavírus-járvány vagy a megélhetési nehézségek – gyakran vonják el a figyelmet a klímaváltozás hosszabb távon mutatkozó hatásaitól.     Kiemelték azonban, hogy a klímaváltozásra éppen a legérintetteb térségekben fordítják a legkevesebb figyelmet: a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a lakosság csupán 27,4 százaléka, Dél-Ázsiában pedig 39 százaléka fejezte ki aggodalmát.

A sydney-i székhelyű Institute for Economics and Peace (IEP) nevű nemzetközi kutatóintézet által közzétett, 228 ország és régió vizsgálatával készített felmérés viszont rámutat arra, hogy az aggodalmak csökkenése nem jelenti a veszély enyhülését. Világszerte 750 millió embert fenyeget alultápláltság, és a klímaváltozás, a növekvő inflációval és az ukrajnai háborúval együtt tovább növeli az élelmiszerbizonytalanságot a világban – szögezték le az intézet részéről. Az IEP tanulmánya rámutatott arra is, hogy több mint 1,4 milliárd embert fenyeget továbbá ivóvízbizonytalanság, amely 2040-re várhatóan több európai országot érint majd, egyebek között Görögországot és Olaszországot is. Steve Killelea, az IEP alapítója leszögezte: az ENSZ novemberi klímakonferenciáján a résztvevő országoknak meg kell vitatnia, miként gyorsítja fel a klímaváltozás az ökológiai fenyegetéseket, s a nemzetközi közösség miként tudná őket mérsékelni.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

60 százalékos energiamegtakarítás és kevesebb CO₂, bevált a bécsi LED-modell

Az osztrák főváros egyértelmű célkitűzése, hogy 2040-re klímasemlegessé váljon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ehhez a városvezetés a Smart City stratégiák keretében olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek a mindennapokban gyakran szinte észrevétlenül járulnak hozzá e cél eléréséhez. Ezek közé tartozik többek között a fényszennyezés csökkentése és a városi levegőminőség javítása – írja az alternativenergia.hu. A Kuffner Csilllagvizsgáló tíz éven át végzett mérései szerint a közvilágításból származó fényszennyezés aránya 2015-ben a teljes bécsi fényszennyezés mintegy 8 százalékát tette ki. 2025-re ez az arány 2 százalék alá esett. A csökkenés közvetlenül összefüggésben áll a város LED- technológiára történő átállásával: Bécs közvilágításának már mintegy 80 százaléka LED-alapú, a teljes átállás pedig várhatóan 2028-ra fejeződik be. A LED-es közvilágításra való átállással a város a korábbi energiafelhasználás mintegy 60 százalékat takarítja meg, ami évente körülbelül 1000 tonna szén-dioxid-kibocsátás elmaradását jelenti. A bécsi modell egyik kulcseleme, hogy a város nem kizárólag piaci megoldásokra támaszkodott, hanem saját fejlesztésű, szabványosított LED-lámpatesteket hozott létre. Ennek eredményeként gyorsabbá vált a karbantartás, csökkentek az üzemeltetési költségek és jelentősen megnőtt az élettartam: ezek a lámpák akár ötvenszer tovább működnek, mint a korábbi fényforrások, a garanciális idejük pedig – a napi üzemeltetés mellett- elérheti a 17 évet.

A fényszennyezés csökkenése mellett az osztrák főváros levegőminősége 2025-ben ismét elérte, sőt meg is haladta az elmúlt évek kedvező szintjét. Már 2019-ben sikerült az EU valamennyi légszennyező anyagára vonatkozó határértékeket minden mérőállomáson betartani – ami 15 évvel ezelőtt még elérhetetlennek tűnt. A COVID-19 járvány első éve (2020) tovább erősítette a csökkenő tendenciát, részben a jelentősen visszaeső közúti forgalom következtében. Ennek eredményeként 2020-ban először teljesültek maradéktalanul Bécsben az osztrák – részben az uniós előírásoknál is szigorúbb – határértékek. Az ezt követő években a javuló tendencia fennmaradt, ami nagyrészt Bécs Smart City stratégiáinak köszönhető. Ide tartozik a tömegközlekedés folyamatos fejlesztése, a parkolásszervezés, a kerékpárút-hálózat bővítése, az alacsony kibocsátású járművek alkalmazása, az elektromobilitás ösztönzése, valamint a gyalogosbarát városfejlesztés. A lakóépületek energetikai felújítása, a környezetbarát építkezések, a távfűtés használatának kiterjesztése és a hatékony téli útfenntartás szintén aktívan hozzájárulnak a jobb levegőminőséghez és szerves részét képezik Bécs klímapolitikájának, valamint a klímasemlegesség felé vezető útnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák