Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Világszerte csökkent a klímaváltozás miatti aggodalom

Világszerte csökkent tavaly az aggodalom a klímaváltozással kapcsolatban, miközben a globális felmelegedés jelentette veszély egyre nő – közölte a The Guardian című brit napilap szerdán a Gallup intézet nemzetközi felmérésre hivatkozva.

Létrehozva:

|

A hivatkozott közvéleménykutatás azt mutatja, 2021-ben a megkérdezettek csupán kevesebb mint fele vélekedett úgy, hogy a klímaváltozás az elkövetkezendő 20 évben “nagyon súlyos fenyegetést” jelent. Kínában, amely a világ legnagyobb légszennyezőjének számít, csupán 20 százalék volt ez az arány, három százalékkal kevesebb, mint az intézet előző, 2019-re vonatkozó felmérése során. Globálisan 1,5 százalékponttal, 48,7-re csökkent ez az arány 2021-re. A friss felmérés 121 országban készült, több mint 125 ezer ember részvételével. A felmérés összeállítói rámutattak arra, hogy más, haladéktalan ügyek – például a koronavírus-járvány vagy a megélhetési nehézségek – gyakran vonják el a figyelmet a klímaváltozás hosszabb távon mutatkozó hatásaitól.     Kiemelték azonban, hogy a klímaváltozásra éppen a legérintetteb térségekben fordítják a legkevesebb figyelmet: a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a lakosság csupán 27,4 százaléka, Dél-Ázsiában pedig 39 százaléka fejezte ki aggodalmát.

A sydney-i székhelyű Institute for Economics and Peace (IEP) nevű nemzetközi kutatóintézet által közzétett, 228 ország és régió vizsgálatával készített felmérés viszont rámutat arra, hogy az aggodalmak csökkenése nem jelenti a veszély enyhülését. Világszerte 750 millió embert fenyeget alultápláltság, és a klímaváltozás, a növekvő inflációval és az ukrajnai háborúval együtt tovább növeli az élelmiszerbizonytalanságot a világban – szögezték le az intézet részéről. Az IEP tanulmánya rámutatott arra is, hogy több mint 1,4 milliárd embert fenyeget továbbá ivóvízbizonytalanság, amely 2040-re várhatóan több európai országot érint majd, egyebek között Görögországot és Olaszországot is. Steve Killelea, az IEP alapítója leszögezte: az ENSZ novemberi klímakonferenciáján a résztvevő országoknak meg kell vitatnia, miként gyorsítja fel a klímaváltozás az ökológiai fenyegetéseket, s a nemzetközi közösség miként tudná őket mérsékelni.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Valós időben követhetik az óceánok állapotát az új európai rendszerrel

Az Európai Bizottság az óceánmegfigyelés élvonalába juttatná az EU-t.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Bizottság OceanEye néven kezdeményezést mutatott be azzal a céllal, hogy az Európai Unió az óceánok megfigyelésének élvonalába kerüljön az által, hogy 2035-re a globális óceánmegfigyelő rendszerek és a vonatkozó technológia piacának 35 százalékát biztosítja – írja az alternativenergia.hu. A brüsszeli közlemény szerint az óceánok megfigyelése és megértése kiemelt fontosságú az vízi élőhelyek védelme és helyreállítása, az éghajlat-előrejelzés, valamint a tengeri energiatermelés és a hajózás, továbbá a tengeri biztonság és védelem szempontjából.

Az uniós bizottság egyebek mellett egységesebb európai megközelítést sürget az EU globális vezető szerepe megteremtésére az óceánok megértéséért, védelméért és a benne rejlő lehetőségek fenntartható kiaknázásáért folytatott versenyben. Javítani kívánja a tagállamok, a kutatóintézetek és az ipar közötti koordinációt, segítené a beruházásokat, csökkentené az adatgyűjtés hiányosságait és átfedéseit. A kezdeményezés egy európai digitális óceánfigyelő rendszer létrehozását is előirányozza, amely magában foglalja a meglévő európai szolgáltatásokat, egységes bázist hozva létre ezzel az óceánokhoz kapocslódó adatok és tengeri ismeretek számára. Ez – mint kiemelték – lehetővé teszi majd a valós idejű megfigyelést és a prediktív modellezést a szakpolitika és az ipar számára.

Az OceanEye támogatni fogja az új technológiák, többek között az érzékelők, az autonóm rendszerek és a mesterséges intelligencia fejlesztését és bevezetését, és felgyorsítja azok átmenetét a kutatásból a piacra – írták. Előmozdítja továbbá a köz- és magánszféra közötti partnerségeket, javítja a startupok finanszírozáshoz való hozzáférést, valamint összehangolja a kutatás és a piaci igényeket. Az OceanEye céljainak eléréséhez jelentős beruházásokra lesz szükség a helyszíni megfigyeléshez, a digitális eszközökhöz és a kutatáshoz – emelték ki. Az Európai Bizottság kezdetben 92 millió eurót fektet be a Horizont Európa programból a kezdeményezés beindításába – tájékoztattak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák