Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Világszerte csökkent a klímaváltozás miatti aggodalom

Világszerte csökkent tavaly az aggodalom a klímaváltozással kapcsolatban, miközben a globális felmelegedés jelentette veszély egyre nő – közölte a The Guardian című brit napilap szerdán a Gallup intézet nemzetközi felmérésre hivatkozva.

Létrehozva:

|

A hivatkozott közvéleménykutatás azt mutatja, 2021-ben a megkérdezettek csupán kevesebb mint fele vélekedett úgy, hogy a klímaváltozás az elkövetkezendő 20 évben “nagyon súlyos fenyegetést” jelent. Kínában, amely a világ legnagyobb légszennyezőjének számít, csupán 20 százalék volt ez az arány, három százalékkal kevesebb, mint az intézet előző, 2019-re vonatkozó felmérése során. Globálisan 1,5 százalékponttal, 48,7-re csökkent ez az arány 2021-re. A friss felmérés 121 országban készült, több mint 125 ezer ember részvételével. A felmérés összeállítói rámutattak arra, hogy más, haladéktalan ügyek – például a koronavírus-járvány vagy a megélhetési nehézségek – gyakran vonják el a figyelmet a klímaváltozás hosszabb távon mutatkozó hatásaitól.     Kiemelték azonban, hogy a klímaváltozásra éppen a legérintetteb térségekben fordítják a legkevesebb figyelmet: a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a lakosság csupán 27,4 százaléka, Dél-Ázsiában pedig 39 százaléka fejezte ki aggodalmát.

A sydney-i székhelyű Institute for Economics and Peace (IEP) nevű nemzetközi kutatóintézet által közzétett, 228 ország és régió vizsgálatával készített felmérés viszont rámutat arra, hogy az aggodalmak csökkenése nem jelenti a veszély enyhülését. Világszerte 750 millió embert fenyeget alultápláltság, és a klímaváltozás, a növekvő inflációval és az ukrajnai háborúval együtt tovább növeli az élelmiszerbizonytalanságot a világban – szögezték le az intézet részéről. Az IEP tanulmánya rámutatott arra is, hogy több mint 1,4 milliárd embert fenyeget továbbá ivóvízbizonytalanság, amely 2040-re várhatóan több európai országot érint majd, egyebek között Görögországot és Olaszországot is. Steve Killelea, az IEP alapítója leszögezte: az ENSZ novemberi klímakonferenciáján a résztvevő országoknak meg kell vitatnia, miként gyorsítja fel a klímaváltozás az ökológiai fenyegetéseket, s a nemzetközi közösség miként tudná őket mérsékelni.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Vízzel mentik a kiszáradó élőhelyeket

A vízmegtartáson és vízpótláson a hangsúly.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A vízügy országszerte mintegy 8 millió köbméter vizet juttatott ki helyi vízpótlások keretében holtágakba, természetvédelmi területekre elsősorban ökológiai céllal – tudatta a május közepén alakult Országos Vízügyi Koordinációs Központ közleményben az MTI-vel. A koordinációs központ folyamatosan engedélyezi azokat a vízpótlásokat, amelyeket nemzeti parkokkal, önkormányzatokkal, civilekkel közösen valósítanak meg a vízügyi igazgatóságok – írja az alternativenergia.hu. Az ország területén már 27 helyszínen zajlik holtágak ökológiai vízpótlása, természetvédelmi területek vízellátása, nem állami kezelésben lévő csatornák feltöltése. A további lehetőségekről folyamatos az egyeztetés.

A legtöbb helyen szivattyúk segítségével végezhető a feladat, például a Szikrai-Holt-Tiszánál és az Alpári-Holt-Tiszánál, a Tiszadobi-holtágnál, a Tiszaugi-Holt-Tiszánál, a Bodrog Keleti-holtágánál, a Tunyogmatolcsi-Holt-Szamosnál, a Dabasi-Turjános természetvédelmi területen és a Fokorú-puszta vizes élőhelyen. A Tolnai-holtágak vízpótlása a Sió-árvízkapu duzzasztásának köszönhetően gravitációsan megoldható. Az ezekre a területekre kivezetett víz mennyisége május 31-éig megközelítette a 8 millió köbmétert. Hamarosan újabb területeken lesz vízpótlás. A vízügyi ágazat emellett továbbra is a vízmegtartásra és a térségi vízpótlásra törekszik saját területein, a vízkormányzást szolgáló műveket zárva tartja. A visszatartott víz mennyisége jelenleg a duzzasztott folyómedrekben, csatornákban és tározókban 632 millió köbméter. Az aktuális intézkedések pedig a hétre előrejelzett eső, valamint a vízfolyásokon várható kisebb vízszintemelkedésekből adódó többletvíz megtartását szolgálják a rendelkezésre álló területeken.

A Velencei-tavon kialakult alacsony vízállás miatt, a vízminőségi változások fokozottabb nyomonkövetése érdekében, egy újabb vízminőségmérő bója telepíttetéséről döntött a koordinációs központ. A vízminőség-védelmi szempontból kritikusnak számító területre kihelyezett szerkezet több paraméter mérésésre alkalmas, így például vízhőmérséklet, PH, fajlagos elektromos vezetőképesség, oldott oxigén, zavarosság, klorofill “a”. A bója által továbbított adatokat a szakemberek online folyamatosan elemzik, értékelik – közölte a koordinációs központ.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák