Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Világszerte csökkent a klímaváltozás miatti aggodalom

Világszerte csökkent tavaly az aggodalom a klímaváltozással kapcsolatban, miközben a globális felmelegedés jelentette veszély egyre nő – közölte a The Guardian című brit napilap szerdán a Gallup intézet nemzetközi felmérésre hivatkozva.

Létrehozva:

|

A hivatkozott közvéleménykutatás azt mutatja, 2021-ben a megkérdezettek csupán kevesebb mint fele vélekedett úgy, hogy a klímaváltozás az elkövetkezendő 20 évben “nagyon súlyos fenyegetést” jelent. Kínában, amely a világ legnagyobb légszennyezőjének számít, csupán 20 százalék volt ez az arány, három százalékkal kevesebb, mint az intézet előző, 2019-re vonatkozó felmérése során. Globálisan 1,5 százalékponttal, 48,7-re csökkent ez az arány 2021-re. A friss felmérés 121 országban készült, több mint 125 ezer ember részvételével. A felmérés összeállítói rámutattak arra, hogy más, haladéktalan ügyek – például a koronavírus-járvány vagy a megélhetési nehézségek – gyakran vonják el a figyelmet a klímaváltozás hosszabb távon mutatkozó hatásaitól.     Kiemelték azonban, hogy a klímaváltozásra éppen a legérintetteb térségekben fordítják a legkevesebb figyelmet: a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a lakosság csupán 27,4 százaléka, Dél-Ázsiában pedig 39 százaléka fejezte ki aggodalmát.

A sydney-i székhelyű Institute for Economics and Peace (IEP) nevű nemzetközi kutatóintézet által közzétett, 228 ország és régió vizsgálatával készített felmérés viszont rámutat arra, hogy az aggodalmak csökkenése nem jelenti a veszély enyhülését. Világszerte 750 millió embert fenyeget alultápláltság, és a klímaváltozás, a növekvő inflációval és az ukrajnai háborúval együtt tovább növeli az élelmiszerbizonytalanságot a világban – szögezték le az intézet részéről. Az IEP tanulmánya rámutatott arra is, hogy több mint 1,4 milliárd embert fenyeget továbbá ivóvízbizonytalanság, amely 2040-re várhatóan több európai országot érint majd, egyebek között Görögországot és Olaszországot is. Steve Killelea, az IEP alapítója leszögezte: az ENSZ novemberi klímakonferenciáján a résztvevő országoknak meg kell vitatnia, miként gyorsítja fel a klímaváltozás az ökológiai fenyegetéseket, s a nemzetközi közösség miként tudná őket mérsékelni.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Gazdák védelmében: tömegek támogatják az agrárpetíciót

Már több mint 260 ezren írták alá az agrárpetíciót.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mostanáig több mint 260 ezren támogatták az aláírásukkal a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös kezdeményezését, a Megvédjük a magyar földet! Megvédjük a magyar gazdákat! címmel januárban meghirdetett petíciót – közölték az érdekképviseletek az MTI-vel. A Magosz és a NAK értékelése szerint a petíció sikere azt bizonyítja, hogy a magyar emberek nem kérnek a harmadik országokból érkező bizonytalan minőségű élelmiszerekből, visszautasítják az EU mezőgazdaságát veszélyeztető szabadkereskedelmi megállapodásokat, kiállnak a gazdálkodókért, az élelmiszerbiztonságért és az uniós agrártámogatások megőrzéséért – ismertette az alternativenergia.hu. Hozzátették, az elhibázott brüsszeli lépések veszélyeztetik a mezőgazdaság jövőjét, az Európai Bizottság rövid távú ipari és geopolitikai érdekekért cserébe áldozza föl az agrárium stabilitását és az európai élelmezésbiztonság alapjait – írja az alternativenergia.hu.

A Közös Agrárpolitika tervezett átalakítása elfogadhatatlan, mert a források 20-25 százalékos megvonása gazdaságokat lehetetlenítene el, és a generációs megújulást sem segítik azzal, hogy az idősebb termelőktől teljes egészében elvonják a támogatást – írták. A közlemény szerint a hatástanulmányok és felhatalmazás nélküli szabadkereskedelmi egyezmények megrengetik az EU mezőgazdaságát és az élelmiszeriparát, az exportőr országokban ugyanis más a birtok- és termelési struktúra, lazábbak az élelmiszer-előállítási szabályok és olyan készítményeket is felhasználnak a termelésben, amelyeket az uniós szabályok tiltanak.

Az Ukrajnával kötött megállapodás már igazolta, hogy a kívülről beáramló termékek komoly piaci zavarokat okoznak. A májusban életbe lépő Mercosur-megállapodás súlyosbítja a helyzetet, mert az emiatt beáramló tömegtermékekről a fogyasztók nem kapnak megfelelő tájékoztatást, az európai gazdák pedig kiszorulnak a piacaikról – tették hozzá. A Magosz és a NAK úgy látja, hogy mindez nem véletlen döntések sorozata, az Európai Bizottság vezetése figyelmen kívül hagyja, hogy a mezőgazdaság nem pusztán egy gazdasági ágazat, hanem az élelmiszer-ellátás, a vidéki társadalom és a környezeti fenntarthatóság alapja. Az agrárium nem lehet kereskedelmi alkuk és hibás döntések áldozata, a magyar földet és a magyar gazdákat meg kell védeni. A közös kiállás üzenetét a kezdeményezők eljuttatják Brüsszelbe, a benyújtásig még várják az újabb aláírásokat a www.agrarpeticio.hu oldalon – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák