Zöldinfó
Világszerte csökkent a klímaváltozás miatti aggodalom
Világszerte csökkent tavaly az aggodalom a klímaváltozással kapcsolatban, miközben a globális felmelegedés jelentette veszély egyre nő – közölte a The Guardian című brit napilap szerdán a Gallup intézet nemzetközi felmérésre hivatkozva.
A hivatkozott közvéleménykutatás azt mutatja, 2021-ben a megkérdezettek csupán kevesebb mint fele vélekedett úgy, hogy a klímaváltozás az elkövetkezendő 20 évben “nagyon súlyos fenyegetést” jelent. Kínában, amely a világ legnagyobb légszennyezőjének számít, csupán 20 százalék volt ez az arány, három százalékkal kevesebb, mint az intézet előző, 2019-re vonatkozó felmérése során. Globálisan 1,5 százalékponttal, 48,7-re csökkent ez az arány 2021-re. A friss felmérés 121 országban készült, több mint 125 ezer ember részvételével. A felmérés összeállítói rámutattak arra, hogy más, haladéktalan ügyek – például a koronavírus-járvány vagy a megélhetési nehézségek – gyakran vonják el a figyelmet a klímaváltozás hosszabb távon mutatkozó hatásaitól. Kiemelték azonban, hogy a klímaváltozásra éppen a legérintetteb térségekben fordítják a legkevesebb figyelmet: a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a lakosság csupán 27,4 százaléka, Dél-Ázsiában pedig 39 százaléka fejezte ki aggodalmát.
A sydney-i székhelyű Institute for Economics and Peace (IEP) nevű nemzetközi kutatóintézet által közzétett, 228 ország és régió vizsgálatával készített felmérés viszont rámutat arra, hogy az aggodalmak csökkenése nem jelenti a veszély enyhülését. Világszerte 750 millió embert fenyeget alultápláltság, és a klímaváltozás, a növekvő inflációval és az ukrajnai háborúval együtt tovább növeli az élelmiszerbizonytalanságot a világban – szögezték le az intézet részéről. Az IEP tanulmánya rámutatott arra is, hogy több mint 1,4 milliárd embert fenyeget továbbá ivóvízbizonytalanság, amely 2040-re várhatóan több európai országot érint majd, egyebek között Görögországot és Olaszországot is. Steve Killelea, az IEP alapítója leszögezte: az ENSZ novemberi klímakonferenciáján a résztvevő országoknak meg kell vitatnia, miként gyorsítja fel a klímaváltozás az ökológiai fenyegetéseket, s a nemzetközi közösség miként tudná őket mérsékelni.
mti
Zöldinfó
Napenergiával működő rendszer óvhatja a vizeinket
Okosbóját telepített az Orczy-tóba a vízminőség folyamatos megfigyelésére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az egyetem az MTI-nek küldött tájékoztatásában idézte Cimer Zsoltot, a Víztudományi Kar dékánját, aki szerint a kar stratégiai célja, hogy felkészülten válaszoljon a klímaváltozás okozta, egyre összetettebb vízügyi kihívásokra, ennek érdekében pedig folyamatosan fejleszti kutatási infrastruktúráját és szakmai tudását – írja az alternativenergia.hu. A dékán szerint az Orczy-tóba telepített korai előre jelző rendszer lehetővé teszi a vízminőség változásainak valós idejű nyomon követését és a kedvezőtlen folyamatok gyors felismerését. Célunk, hogy tudományos eredményeinkre támaszkodva időben jelezzük a problémákat, és a gyakorlatban is alkalmazható, hatékony megoldásokkal járuljunk hozzá vizeink hosszú távú megóvásához – fogalmazott Cimer Zsolt.
Az egyetem felhívta a figyelmet: az Orczy-tó vízminőségét befolyásolja a nyári felmelegedés, a tartós csapadékhiány, a fokozott párolgás és az alacsonyabb vízszint, és különösen a nyári, aszályos és szélsőségesen meleg időszakokban fontos nyomon követni, hogyan változik a tóban az oxigénviszony, a tápanyagok koncentrációja, valamint az algák és a cianobaktériumok jelenléte. A okosbója folyamatosan gyűjti az adatokat, így a szakemberek képet alkothatnak arról, miként reagál a tó az időjárási és környezeti hatásokra. A mérési adatok elemzése hozzájárulhat prediktív algoritmusok fejlesztéséhez, amelyek a vízminőségi változások előrejelzésében játszhatnak szerepet.
Az okosbója úszó, napenergiával működő, automata vízminőség-ellenőrző rendszer, amely folyamatosan gyűjt adatokat a víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzőiről. A paramétereket egymással, valamint az időjárási körülményekkel összefüggésben értékelik, így olyan folyamatok is felismerhetők, amelyek a vízminőség javulásához vagy romlásához vezethetnek, a Víztudományi Kar kutatói pedig pontosabban feltárhatják a környezeti hatások és a vízminőség közötti összefüggéseket.
A rendszer a többi között méri a pH-t, amely a tó vizének savasságát vagy lúgosságát jellemzi, és amelyet a biológiai folyamatok – például az intenzív algásodás – jellegzetes napi ingadozással befolyásolhatnak. Az elektromos vezetőképesség az oldott ionok mennyiségéről ad képet, aszály és fokozott párolgás idején ugyanis a víz mennyisége csökkenhet, miközben az oldott anyagok koncentrálódnak, ami a vezetőképesség emelkedésében is megmutatkozhat. A zavarosság a lebegő részecskék mennyiségét jelzi, és változását okozhatja az üledék felkeveredése, a bemosódás vagy az algák nagyobb arányú jelenléte.
Az oldott oxigén tartósan alacsony szintje a vízminőség romlásának figyelmeztető jele lehet, különösen a magas vízhőmérsékletű nyári időszakokban. A nitrát a növények és algák számára hasznosítható tápanyag, de nagyobb mennyisége hozzájárulhat a túlzott algásodáshoz. A foszfát az édesvízi tavak algatermelésében gyakran meghatározó szerepet játszik. A klorofill-a a fotoszintetizáló szervezetek pigmentje, és mennyiségének követésével az algák biomasszájának változása és az intenzív algásodás kialakulása is felismerhető. A fikocianin a cianobaktériumokra (kékalgákra) jellemző pigment, mérésével a cianobaktériumok mennyiségének változása követhető, és a rendszer a tömeges elszaporodás kialakulása előtt is információt szolgáltathat.
Megjegyezték: az Orczy-tó állapota akár egyetlen napon belül is jelentősen változhat, ezért a vízminőségi paramétereket nem külön-külön, hanem egymással és az időjárási körülményekkel összefüggésben szükséges vizsgálni. A folyamatos monitoring segítségével nyomon követhető, hogy egy hőhullám vagy hosszabb csapadékmentes időszak hogyan változtatja meg a vízhőmérsékletet, az oxigénviszonyokat és a tápanyagok elérhetőségét, illetve hogyan reagálnak ezekre az algák és a cianobaktériumok.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
