Zöldinfó
Világszerte csökkent a klímaváltozás miatti aggodalom
Világszerte csökkent tavaly az aggodalom a klímaváltozással kapcsolatban, miközben a globális felmelegedés jelentette veszély egyre nő – közölte a The Guardian című brit napilap szerdán a Gallup intézet nemzetközi felmérésre hivatkozva.
A hivatkozott közvéleménykutatás azt mutatja, 2021-ben a megkérdezettek csupán kevesebb mint fele vélekedett úgy, hogy a klímaváltozás az elkövetkezendő 20 évben “nagyon súlyos fenyegetést” jelent. Kínában, amely a világ legnagyobb légszennyezőjének számít, csupán 20 százalék volt ez az arány, három százalékkal kevesebb, mint az intézet előző, 2019-re vonatkozó felmérése során. Globálisan 1,5 százalékponttal, 48,7-re csökkent ez az arány 2021-re. A friss felmérés 121 országban készült, több mint 125 ezer ember részvételével. A felmérés összeállítói rámutattak arra, hogy más, haladéktalan ügyek – például a koronavírus-járvány vagy a megélhetési nehézségek – gyakran vonják el a figyelmet a klímaváltozás hosszabb távon mutatkozó hatásaitól. Kiemelték azonban, hogy a klímaváltozásra éppen a legérintetteb térségekben fordítják a legkevesebb figyelmet: a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a lakosság csupán 27,4 százaléka, Dél-Ázsiában pedig 39 százaléka fejezte ki aggodalmát.
A sydney-i székhelyű Institute for Economics and Peace (IEP) nevű nemzetközi kutatóintézet által közzétett, 228 ország és régió vizsgálatával készített felmérés viszont rámutat arra, hogy az aggodalmak csökkenése nem jelenti a veszély enyhülését. Világszerte 750 millió embert fenyeget alultápláltság, és a klímaváltozás, a növekvő inflációval és az ukrajnai háborúval együtt tovább növeli az élelmiszerbizonytalanságot a világban – szögezték le az intézet részéről. Az IEP tanulmánya rámutatott arra is, hogy több mint 1,4 milliárd embert fenyeget továbbá ivóvízbizonytalanság, amely 2040-re várhatóan több európai országot érint majd, egyebek között Görögországot és Olaszországot is. Steve Killelea, az IEP alapítója leszögezte: az ENSZ novemberi klímakonferenciáján a résztvevő országoknak meg kell vitatnia, miként gyorsítja fel a klímaváltozás az ökológiai fenyegetéseket, s a nemzetközi közösség miként tudná őket mérsékelni.
mti
Zöldinfó
Közel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
Az Európai Unióban átlagosan 16,9 százalékkal nőtt az üzemanyagár júliusban, Magyarországon csökkent.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unióban júliusban tovább nőtt a személyszállításhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok ára éves szinten, miközben Magyarországon minimálisan csökkent az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint – írja az alternativenergia.hu. A júliusi átlagos emelkedés 16,9 százalék volt éves összehasonlításban az EU-ban, miután júniusban 13,7 százalék, májusban 20,7 százalék, áprilisban 20,8 százalék, márciusban pedig 12,9 százalék növekedést jegyeztek föl. A múlt hónapban az EU 27 országából 25-ben volt drágulás. A legjelentősebb éves szintű üzemanyagár-emelkedés Romániában (24,2 százalék), Németországban és Litvániában (egyaránt 22,9 százalék), Bulgáriában (22,2 százalék), Hollandiában (22 százalék) és Finnországban (20,5 százalék) volt. A legkisebb áremelkedést Svédországban (1,2 százalék) és Írországban (3,2 százalék) mérték. Magyarországon az üzemanyagárak 0,1 százalékkal csökkentek júliusban éves összevetésben az Eurostat beszámolója szerint.
Havi szinten a dízelolaj ára 4,3 százalékkal, a benziné pedig 4,7 százalékkal emelkedett átlagosan az EU-ban júliusban. A múlt hónapban a gázolaj ára 17 uniós országban emelkedett, 9-ben csökkent. A legnagyobb drágulás havi szinten Lengyelországban volt 13,4 százalékkal, Németországban 12,7 százalékkal, míg a legnagyobb csökkenés Cipruson volt 7,9 százalékkal, illetve Svédországban 7,4 százalékkal.
A benzinárak 14 országban emelkedtek, 12 országban pedig csökkentek havi szinten. A legnagyobb növekedést Lengyelországban mérték 17,2 százalékkal, illetve Németországban 11 százalékkal, a legnagyobb csökkenés pedig Svédországban volt 11,1 százalékkal és Cipruson 5,4 százalékkal. Magyarországon a dízel és a benzin ára is csökkent júliusban az előző hónappal összevetve, de az Eurostat pontos adatot nem közölt.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
