Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Világszerte csökkent a klímaváltozás miatti aggodalom

Világszerte csökkent tavaly az aggodalom a klímaváltozással kapcsolatban, miközben a globális felmelegedés jelentette veszély egyre nő – közölte a The Guardian című brit napilap szerdán a Gallup intézet nemzetközi felmérésre hivatkozva.

Létrehozva:

|

A hivatkozott közvéleménykutatás azt mutatja, 2021-ben a megkérdezettek csupán kevesebb mint fele vélekedett úgy, hogy a klímaváltozás az elkövetkezendő 20 évben “nagyon súlyos fenyegetést” jelent. Kínában, amely a világ legnagyobb légszennyezőjének számít, csupán 20 százalék volt ez az arány, három százalékkal kevesebb, mint az intézet előző, 2019-re vonatkozó felmérése során. Globálisan 1,5 százalékponttal, 48,7-re csökkent ez az arány 2021-re. A friss felmérés 121 országban készült, több mint 125 ezer ember részvételével. A felmérés összeállítói rámutattak arra, hogy más, haladéktalan ügyek – például a koronavírus-járvány vagy a megélhetési nehézségek – gyakran vonják el a figyelmet a klímaváltozás hosszabb távon mutatkozó hatásaitól.     Kiemelték azonban, hogy a klímaváltozásra éppen a legérintetteb térségekben fordítják a legkevesebb figyelmet: a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a lakosság csupán 27,4 százaléka, Dél-Ázsiában pedig 39 százaléka fejezte ki aggodalmát.

A sydney-i székhelyű Institute for Economics and Peace (IEP) nevű nemzetközi kutatóintézet által közzétett, 228 ország és régió vizsgálatával készített felmérés viszont rámutat arra, hogy az aggodalmak csökkenése nem jelenti a veszély enyhülését. Világszerte 750 millió embert fenyeget alultápláltság, és a klímaváltozás, a növekvő inflációval és az ukrajnai háborúval együtt tovább növeli az élelmiszerbizonytalanságot a világban – szögezték le az intézet részéről. Az IEP tanulmánya rámutatott arra is, hogy több mint 1,4 milliárd embert fenyeget továbbá ivóvízbizonytalanság, amely 2040-re várhatóan több európai országot érint majd, egyebek között Görögországot és Olaszországot is. Steve Killelea, az IEP alapítója leszögezte: az ENSZ novemberi klímakonferenciáján a résztvevő országoknak meg kell vitatnia, miként gyorsítja fel a klímaváltozás az ökológiai fenyegetéseket, s a nemzetközi közösség miként tudná őket mérsékelni.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Miért jobb az élő fenyő a műfenyőnél? Környezetvédelmi szempontok karácsony előtt

Ökológiai szempontból jobb valódi fenyőfát vásárolni karácsonyra, mint műfenyőt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója szerint érdemes alternatív karácsonyfa-megoldásokban is gondolkodni, de ha valaki élő fenyőt vásárol, akkor lehetőség szerint Magyarországon termesztett, ne túl nagyméretű fenyőt válasszon, amit az ünnepek után komposztál. “Fontos tisztázni, hogy a karácsonyra szánt fenyőfákat erre a célra kialakított ültetvényeken nevelik, tehát nem az őshonos erdőktől veszik el a területet, mint azt néhányan gondolják” – emeli ki az alternativenergia.hu. Ebben a tekintetben a karácsonyfa termesztése nem lóg ki a többi intenzív szántóföldi vagy erdőültetvény jellegű gazdálkodásból. Nincs jelentős különbség az ültetvényeken nevelt fenyőfák és más haszonnövények között: mindegyiket további emberi felhasználásra termelik. A műfenyő ezzel szemben a legkevésbé ajánlott megoldás karácsonyra – mondja a kutató.

“A műfenyők nagyrészt polivinil-kloridból (PVC) készülnek, ami nem lebomló műanyag. Így egy idő után a műfenyő olyan hulladék lesz, amely tovább szennyezi a környezetet. A szállításuk is jelentős terhelést jelent, hiszen a műfenyők többsége több ezer kilométeres távolságból érkezik a hazai boltokba, webáruházakba. Azt is figyelembe kell venni, hogy kutatások szerint a műfenyők mikroműanyagokkal szennyezik a környezetet és az emberi szervezetet” – részletezi. A közlemény szerint a termelői szempontokat is érdemes figyelembe venni.

“A fenyőfaültetvényeket a termelők éveken át gondozzák, és a fák eladásából származó bevétel családok megélhetését jelenti. Éppen ezért a termelőknek kifejezett gazdasági érdekük a fák pótlása. A növények évekig növekednek a földben, közben pedig értékes ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak. Megkötik a szén-dioxidot, a szálló port, tisztítják a levegőt, részt vesznek a lokális klímaszabályozásban, hozzájárulnak a talaj vízmegtartásához és élőhelyet biztosítanak sokféle élőlénycsoportnak” – írják a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák