Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Visszagázosító kapacitást köt le a MET Csoport a Balti-tengeren

Visszagázosító kapacitást köt le hosszú távra a MET-csoport a Deutsche ReGas balti-tengeri LNG-terminálján – közölte a MET Csoport pénteken az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A cseppfolyósított gázt fogadó terminált szombaton adják át, az onnan érkező import javítani fogja Európa ellátásbiztonságát – közölte a MET International vezérigazgatója, Vargha György Domokos. Hozzátette: a kapacitás lekötésével biztosítani tudják azt a gázmennyiséget, amit a német önkormányzati szolgáltatók és iparvállalatok számára a megállapodásaik alapján biztosítaniuk kell. A svájci központú MET Csoport európai integrált energiavállalat, 13 országban működtet leányvállalatot, és 27 országba szállít gázt. Az energiakereskedelmi társaság a cseppfolyósított gáz (LNG) piacán is egyre aktívabb, a német visszagázosító kapacitással a földrész egyik legsokoldalúbb importőre lesz – írták. A MET Csoport elődjét 2007-ben Magyarországon alapították, a vállalat menedzsmentje a 2018-as kivásárlás óta tulajdonos – olvasható a cég honlapján. Belföldi cégük, a MET Magyarország Energiakereskedelmi Zrt. 2021-ben csaknem 825 millió euró (330 milliárd forint), 2020-ban több mint 263 millió euró (105 milliárd forint) nettó árbevétellel zárt. 2020-ban a forgalom kisebb része, 2021-ben viszont a túlnyomó többsége külföldi értékesítésből származott. A nyereség a tavalyelőtti 453 ezer euróról (több mint 180 millió forint) majdnem 680 ezer euróra (több mint 270 millió forint) nőtt tavaly a beszámolójuk szerint.

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák