Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Visszagázosító kapacitást köt le a MET Csoport a Balti-tengeren

Visszagázosító kapacitást köt le hosszú távra a MET-csoport a Deutsche ReGas balti-tengeri LNG-terminálján – közölte a MET Csoport pénteken az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A cseppfolyósított gázt fogadó terminált szombaton adják át, az onnan érkező import javítani fogja Európa ellátásbiztonságát – közölte a MET International vezérigazgatója, Vargha György Domokos. Hozzátette: a kapacitás lekötésével biztosítani tudják azt a gázmennyiséget, amit a német önkormányzati szolgáltatók és iparvállalatok számára a megállapodásaik alapján biztosítaniuk kell. A svájci központú MET Csoport európai integrált energiavállalat, 13 országban működtet leányvállalatot, és 27 országba szállít gázt. Az energiakereskedelmi társaság a cseppfolyósított gáz (LNG) piacán is egyre aktívabb, a német visszagázosító kapacitással a földrész egyik legsokoldalúbb importőre lesz – írták. A MET Csoport elődjét 2007-ben Magyarországon alapították, a vállalat menedzsmentje a 2018-as kivásárlás óta tulajdonos – olvasható a cég honlapján. Belföldi cégük, a MET Magyarország Energiakereskedelmi Zrt. 2021-ben csaknem 825 millió euró (330 milliárd forint), 2020-ban több mint 263 millió euró (105 milliárd forint) nettó árbevétellel zárt. 2020-ban a forgalom kisebb része, 2021-ben viszont a túlnyomó többsége külföldi értékesítésből származott. A nyereség a tavalyelőtti 453 ezer euróról (több mint 180 millió forint) majdnem 680 ezer euróra (több mint 270 millió forint) nőtt tavaly a beszámolójuk szerint.

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák