Zöldinfó
Visszagázosító kapacitást köt le a MET Csoport a Balti-tengeren
Visszagázosító kapacitást köt le hosszú távra a MET-csoport a Deutsche ReGas balti-tengeri LNG-terminálján – közölte a MET Csoport pénteken az MTI-vel.
A cseppfolyósított gázt fogadó terminált szombaton adják át, az onnan érkező import javítani fogja Európa ellátásbiztonságát – közölte a MET International vezérigazgatója, Vargha György Domokos. Hozzátette: a kapacitás lekötésével biztosítani tudják azt a gázmennyiséget, amit a német önkormányzati szolgáltatók és iparvállalatok számára a megállapodásaik alapján biztosítaniuk kell. A svájci központú MET Csoport európai integrált energiavállalat, 13 országban működtet leányvállalatot, és 27 országba szállít gázt. Az energiakereskedelmi társaság a cseppfolyósított gáz (LNG) piacán is egyre aktívabb, a német visszagázosító kapacitással a földrész egyik legsokoldalúbb importőre lesz – írták. A MET Csoport elődjét 2007-ben Magyarországon alapították, a vállalat menedzsmentje a 2018-as kivásárlás óta tulajdonos – olvasható a cég honlapján. Belföldi cégük, a MET Magyarország Energiakereskedelmi Zrt. 2021-ben csaknem 825 millió euró (330 milliárd forint), 2020-ban több mint 263 millió euró (105 milliárd forint) nettó árbevétellel zárt. 2020-ban a forgalom kisebb része, 2021-ben viszont a túlnyomó többsége külföldi értékesítésből származott. A nyereség a tavalyelőtti 453 ezer euróról (több mint 180 millió forint) majdnem 680 ezer euróra (több mint 270 millió forint) nőtt tavaly a beszámolójuk szerint.
Zöldinfó
Átszabják az energiahatékonysági rendszert, már 2027-ben életbe léphet
Átalakítják az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Átalakítják az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR) az iparági egyeztetések alapján – mondta Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára háttérbeszélgetésen, Budapesten. Kiemelte: céljuk, hogy az EKR kiszámítható és fenntarthatóbb rendszer legyen, amely valódi energiamegtakarítást eredményez az ipari és lakossági felhasználóknál egyaránt – írja az alternativenergia.hu. A mostani EKR-rel a fő gond az, hogy forrásai alacsony hatásfokkal hasznosulnak, és lehetőséget ad a visszaélésekre – tette hozzá. Az EKR európai uniós elvárás alapján működik a tagországokban, Magyarországon 2021 óta írja elő az energiaszolgáltatók és energiakereskedők számára, hogy intézkedéseikkel energiamegtakarítást érjenek el a végső energiafelhasználóknál.
Az államtitkár kifejtette, fontos, hogy az EKR-ben valós megtakarításokat eredményező fejlesztések valósuljanak meg, amelyek gazdaságilag a legtöbb hasznot hozzák. Tótth András ismertette, a tervek szerint az új EKR-hez szükséges jogszabályokat még az idén elfogadják, és 2027. január elsejétől lépnek hatályba. A tervezett változtatásokról elmondta: az új EKR elsősorban az ipart motiválja majd transzparensen az energiafelhasználás csökkentésére, a lakosságnál pedig főként az energiaszegényebb háztartásokban keletkezhetnek megtakarítások.
Az új rendszer minimalizálja a visszaéléseket a több és célzott ellenőrzéssel, a szigorúbb szankcióval – emelte ki. Szakértők bevonásával átdolgozzák az EKR-ben megvalósítható projekteket felsoroló katalógust, a vitatott elemeket törlik, javítják. Ezzel a munkával várhatóan jövő év tavaszára készülnek el – tette hozzá. Céljuk, hogy a rendszer olyan stabil, kiszámítható kereteket adjon az energiaszektornak, amelyet legalább négy évig nem kell módosítani – mondta Tótth András.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken
