Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Visszagázosító kapacitást köt le a MET Csoport a Balti-tengeren

Visszagázosító kapacitást köt le hosszú távra a MET-csoport a Deutsche ReGas balti-tengeri LNG-terminálján – közölte a MET Csoport pénteken az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A cseppfolyósított gázt fogadó terminált szombaton adják át, az onnan érkező import javítani fogja Európa ellátásbiztonságát – közölte a MET International vezérigazgatója, Vargha György Domokos. Hozzátette: a kapacitás lekötésével biztosítani tudják azt a gázmennyiséget, amit a német önkormányzati szolgáltatók és iparvállalatok számára a megállapodásaik alapján biztosítaniuk kell. A svájci központú MET Csoport európai integrált energiavállalat, 13 országban működtet leányvállalatot, és 27 országba szállít gázt. Az energiakereskedelmi társaság a cseppfolyósított gáz (LNG) piacán is egyre aktívabb, a német visszagázosító kapacitással a földrész egyik legsokoldalúbb importőre lesz – írták. A MET Csoport elődjét 2007-ben Magyarországon alapították, a vállalat menedzsmentje a 2018-as kivásárlás óta tulajdonos – olvasható a cég honlapján. Belföldi cégük, a MET Magyarország Energiakereskedelmi Zrt. 2021-ben csaknem 825 millió euró (330 milliárd forint), 2020-ban több mint 263 millió euró (105 milliárd forint) nettó árbevétellel zárt. 2020-ban a forgalom kisebb része, 2021-ben viszont a túlnyomó többsége külföldi értékesítésből származott. A nyereség a tavalyelőtti 453 ezer euróról (több mint 180 millió forint) majdnem 680 ezer euróra (több mint 270 millió forint) nőtt tavaly a beszámolójuk szerint.

Zöldinfó

Nem csak energiaigényes: az AI a zöld átállás motorja lehet

Mesterséges intelligenciával mérsékelhető a globális felmelegedés.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A mesterséges intelligencia (AI), hosszú távon hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez, akár a globális felmelegedés megállításához is, megfelelő felhasználásával ugyanis sokkal több energiát lehet megtakarítani, mint amennyit igényel – írja az alternativenergia.hu. A tanácsadó cég rámutat: az AI optimalizálhatja az épületek, a vállalatok, a cégek energiafelhasználását és -igényét, forradalmat hozhat a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az orvoslásban. Az elemzők számításai szerint a mesterséges intelligencia évente 3,2-5,4 gigatonna szén-dioxid-kibocsátást takaríthat meg 2035-re, mindez pedig jelentősen meghaladja az AI és az adatközpontok becsült, 0,4-1,6 gigatonna szén-dioxid nagyságrendű többletkibocsátását – írták. A közleményben Wieder Gergő, a KPMG kockázatkezelési, szabályozási és ESG tanácsadási szolgáltatások igazgatója kifejtette: az AI energiaigényes, de a kibocsátáscsökkentési potenciálja messze meghaladhatja a saját lábnyomát, különösen akkor, ha megújuló energiával működik, és kifejezetten a klímacélok elérését szolgálja.

Bár az AI-iparág a tiszta, zöld, megújuló energiapiac legnagyobb katalizátoraként funkcionál, potenciális pozitív hatása azon is múlik, hogyan használják ezt a technológiát, és milyen szabályozási környezet veszi körül – hívja fel figyelmet a KPMG. A tapasztalatok szerint azok a vállalatok tudják sikeresen integrálni az AI-megoldásokat, amelyek egyszerű, jól skálázható technológiákra építenek, megbízható partnerekkel dolgoznak együtt, folyamatosan fejlesztik munkavállalóik digitális kompetenciáit, és rendszeresen felülvizsgálják folyamataikat az irodáktól a gyártósorokon át a beszállítói láncig. A tanácsadó cég szerint torz képet adhat, ha csak az energiaigényen van a fókusz, és csak a mesterséges intelligencia árnyoldalait emelik ki. Ugyanis a technológia akkora potenciált rejt magában, amelynek kiaknázásával akár a globális felmelegedés is mérsékelhető lesz. Ehhez azonban a technológiai döntéshozóknak, a finanszírozási oldalnak és a vállalatoknak is együtt kell működnie – hangsúlyozta közleményében a KPMG.

A KPMG A mesterséges intelligencia kettős ígérete (AI’s Dual Promise) című globális tanulmányában több mint 1200 cégvezető tapasztalatait elemzi húsz piacon, beleértve az energiatermelőket (közművek, megújuló energiaforrások, infrastruktúra-fejlesztők) és a nagy energiafogyasztókat (hiperskálázók, adatközpont-üzemeltetők és technológiai cégek), amelyek kulcsszerepet játszanak a globális energiamegoldások kialakításában. A tanulmányt bemutatták a davosi világgazdasági fórumon is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák