Zöldinfó

Vízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat

A dél-alföldi szikesek rehabilitációjára indult új projekt.

Létrehozva:

11 hónap telt el a létrehozás óta

2025-12-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A dél-alföldi szikesek rehabilitációjára indított projektet uniós támogatással a Magyar Madártani Egyesület (MME) a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal és a sándorfalvi önkormányzattal együttműködve, a hatévesre tervezett munka során több mint ezer hektáron állítják vissza az eredeti élőhelyet – tájékoztatott az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Pannon szikes sztyeppék és mocsarak az Európai Unió olyan kiemelt élőhelytípusai közé tartoznak, amelyek kizárólag a Kárpát-medencében fordulnak elő. Ebbe a típusba tartoznak a szikes tavak, amelyek olyan sekély, többnyire időszakos vízállású vizes élőhelyek, amelyek vizét magas oldott sótartalom és lúgos kémhatás jellemzi. A korábbi folyószabályozás és a belvízvédelmi csatornarendszerek jelentősen átalakították a Tisza vonalán elhelyezkedő szikes élőhelyek vízellátottságát. A rendkívüli aszállyal járó, szélsőséges időjárási körülmények egyre gyakrabban jellemzik az alföldi szikes tavakat és mocsarakat. A szikes tavak időszakos kiszáradása ugyan természetes folyamat, amely a múlt században még rendszerint a nyár végén, de általában a parti madarak költési időszaka után következett be.

Az őszi csapadékmennyiség következtében a szikes tavak újra elkezdtek feltöltődni, majd a téli csapadék megemelte a talajvizet és ezzel együtt a vizes élőhelyek vízszintjét is. A jellemző módon hó formájában lehulló téli csapadék olvadását követően a tavaszi esők még ellensúlyozni tudták a párolgási veszteséget, így ideális vízviszonyok várták a költésre visszatérő madarakat. A klímaváltozás miatt a némileg csökkenő éves csapadékmennyiség eloszlása kedvezőtlenné vált a földön fészkelő, vizes élőhelyekhez kötődő madárfajok számára. A költőhelyek nagyon korán kiszáradnak, gyakran már április végén, és így költésre alkalmatlanná válnak. A természetes élőhelyeken a vízborítottság időtartama 20-30 nappal csökkent. A projekt négy szikes tavat fog kezelni, amelyek a dél-alföldi Tisza-völgyben helyezkednek el: a gátéri Fehér-tó, a tömörkényi Lyukashalmi-puszta, a balástyai Müller-szék és a sándorfalvi Macskás-szék rehabilitációja fog megvalósulni, összesen 1038 hektáron. A cél a szikes vizes élőhelyek mozaik jellegének helyreállítása, a megfelelő vízviszonyok biztosítása, a területen jellemző madárfajok szaporodási sikerének javítása és költő populáció méretének növelése, valamint az inváziós fajok egyedszámának csökkentése. Az vízügyi infrastruktúra fejlesztése – két új műtárgy építése mellett egy meglévő felújítása és egy vízpótlást biztosító szivornyarendszer telepítése – évente 2,7 millió köbméter víz visszatartását biztosítja majd.

A rehabilitációs munka eredményét négy madárfaj – nagy goda (Limosa limosa), piroslábú cankó (Tringa totanus), böjti réce (Spatula querquedula), barátréce (Aythya ferina) – megtelepedésével, illetve költési sikeressége növekedésével mérik. A projekt egyik újítása, hogy e madárfajok költő- és táplálkozó területeit eltérően kezelik, így minimalizálják a ragadozók és a legeltetés okozta vétlen taposási károkat, ezzel elősegítve a költési siker növelését. Egy korábbi uniós projektben már kipróbált villanypásztor-kerítéssel tavasszal az aktuális vízviszonyokhoz alkalmazkodva egy-öt hektáros költőszigeteket alakítanak ki, ahol a madarak magas költési siker mellett nevelhetik fiókáikat. Az eredmények monitorozására és a szikes területek felmérésére modern dróntechnológiát alkalmaznak és mesterségesintelligencia-alapú szoftvert fejlesztenek.

Zöld Energia

Több család kaphat pénzt akkumulátorra: mit kell tudni az új bejelentésről?

Módosították a lakossági energiatároló programot, így 57 ezer család juthat támogatáshoz akkumulátorok beszerzésére, elősegítve a napelemes rendszerek által megtermelt energia hatékonyabb felhasználását.

Létrehozva:

12 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-01

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A korábban tervezettnél harmadával több, összesen 57 ezer háztartás juthat vissza nem térítendő támogatáshoz a lakossági energiatároló programban, írja az alternativenergia.hu hírportál. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentése szerint a pályázat módosításával legalább 285 megawatt új tárolói kapacitás létesülhet Magyarországon. A program célja, hogy a napelemes rendszerek tulajdonosai hatékonyabban használhassák fel a megtermelt villamos energiát, és kevésbé függjenek a hálózati áram vételezésétől. A lakossági energiatároló programot eredetileg az előző kormány hirdette meg, a mostani kabinet azonban módosította a pályázat feltételeit. Kapitány István a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében arról számolt be, hogy az eredetileg tervezettnél mintegy egyharmaddal több család részesülhet a fejlesztésekhez nyújtott forrásból. A módosítás eredményeként a támogatásban részesülő háztartások végleges tervezett száma 57 ezerre emelkedik. A miniszter közlése szerint a bővítés révén legalább 285 megawatt új energiatárolói kapacitás jöhet létre. Ez a becslés arra az esetre vonatkozik, ha minden nyertes pályázó a támogatásból beszerezhető legkisebb kapacitású energiatároló berendezést választja. A ténylegesen kiépülő kapacitás ennél magasabb is lehet, amennyiben a háztartások nagyobb akkumulátoros rendszerek telepítése mellett döntenek.

A program költségeinek jelentős részét a kormány a következő évi költségvetésből biztosítja. A bejelentés egyúttal a kivitelezési folyamat ütemezését is érinti: a kivitelezői szerződések megkötésének határidejét jövő februárra tolták ki. Ez a változtatás a projektek előkészítésére és a megvalósítás megszervezésére rendelkezésre álló időt is befolyásolja.

Miért fontosak az akkumulátorok a napelemes rendszerek mellett?

A lakossági energiatárolók támogatását a magyar villamosenergia-rendszer egyik alapvető problémája indokolja: a napelemes termelés és a háztartások fogyasztása nem feltétlenül ugyanabban az időszakban éri el a csúcsát. A Klímapolitikai Intézet már az eredeti pályázat meghirdetésekor felhívta a figyelmet erre az eltérésre. A háztartási napelemes rendszerek jellemzően a déli órák környékén, illetve kora délután termelik a legtöbb villamos energiát, miközben a lakossági fogyasztás gyakran a kora esti órákban a legmagasabb. Ilyenkor a napelemek termelése már csökken, miközben a háztartásokban elindulhat a főzés, a világítás és számos más elektromos berendezés használata.

A különbség mérséklésében jelentős szerepet kaphatnak az akkumulátoros energiatárolók. A napközben megtermelt, azonnal fel nem használt villamos energia egy része eltárolható, majd később, például este felhasználható. Ezzel növelhető a helyben megtermelt energia saját célú felhasználásának aránya, és csökkenthető a hálózatból vásárolt villamos energia mennyisége.

Az energiatárolás emellett a hálózati terhelés kiegyensúlyozásához is hozzájárulhat. Ha a napelemes háztartások a termelési csúcs idején nem táplálják be a teljes többletenergiát a hálózatba, hanem annak egy részét eltárolják, majd a későbbi fogyasztásuk fedezésére használják fel, az mérsékelheti a termelés és a fogyasztás időbeli eltéréséből fakadó problémákat.

Az elszámolástól is függhet a megtérülés

Az akkumulátorok alkalmazása a háztartások számára az elszámolási rendszertől való függést is mérsékelheti. A tároló lehetővé teszi, hogy a napelemes rendszer tulajdonosa ne kizárólag a termelés pillanatában tudja felhasználni a megtermelt energiát. Ez különösen azokban az időszakokban lehet előnyös, amikor a hálózatba betáplált és a később vételezett villamos energia pénzügyi elszámolása eltérő feltételek szerint történik. A beruházás gazdaságossága ugyanakkor függ a háztartás fogyasztási szokásaitól, a napelemes rendszer méretétől, az akkumulátor kapacitásától, valamint a vonatkozó elszámolási szabályoktól is.

A támogatási program 57 ezer háztartásra történő kiterjesztése ezért nemcsak a lakossági beruházások finanszírozása szempontjából jelent változást, hanem a hazai energiatárolási kapacitások bővítéséhez is hozzájárulhat. A tényleges eredményeket az határozza majd meg, hogy hány nyertes valósítja meg a beruházást, mekkora tárolókat telepítenek, és az új rendszerek milyen mértékben segítik a napközbeni napelemes termelés későbbi felhasználását.

A borítókép illusztráció.

Tovább olvasom