Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Zalában kezdte áprilisi ültetési programját a 10 millió Fa Alapítvány

A Zala megyei Bezeréden elültetett 2500 őshonos fa csemetéjével indította áprilisban ültetési programját a 10 millió Fa Alapítvány.

Létrehozva:

|

A szervezet MTI-hez eljuttatott közleménye szerint egy fiatal gazdálkodó pár birtokán alakítottak ki őshonos fajokból álló erdősávot, amely a gazdálkodást és a környezet védelmét egyaránt segíti. Szecsődi Dániel és Lehoczki Eszter hat évvel ezelőtt költöztek az aprócska zsákfaluba, ahol kezdetben öthektáros, tavaly óta pedig még 12 hektáros területen őshonos, kárpáti borzderes marhákat legeltetnek, kecskéket, sertéseket és tyúkokat tartanak a szabad ég alatt. Bozzay Balázs erdésztechnikus, faápoló szakmérnök, a 10 millió Fa Alapítvány egyik szakértője közölte, hogy Bezeréden is őshonos – hazai csemetekertekből származó – fafajokat és cserjéket ültettek, így kocsánytalan tölgyet és csertölgyet, mezei szilt, vadkörtét, vadalmát, rezgő nyárt, valamint kökényt, galagonyát és vörösgyűrűs somot.

Kiemelte, hogy a fásítás egyszerre segít az erózió csökkentésében, a lehulló csapadék jobb megtartásában, a talajélet helyreállításában és az állat- és növényfajok és ezek társulásai számára az élőhelyek helyreállításában. Hozzátette: a később telepítendő további facsoportokkal együtt ez a terület magasabb biodiverzitású és az egyre szélsőségesebb időjárási hatásoknak is jobban ellenálló lesz, mint az intenzíven használt legelők. A 10 millió Fa országos közösség elsődleges célja az, hogy tízmillió fát ültessenek el Magyarországon, minél több embert bevonva a programba. Az alapítvány közössége jelenleg csaknem 160 településen van jelen, minden idényben 50-60 helyszínen ültetnek fákat, egyebek mellett közterületen, oktatási intézményekben, szociális intézményekben. Tájékoztatásuk szerint a közeljövőben Bátmonostoron, Baja mellett telepítenek erdőt, majd ősszel több helyszínen folytatják a munkát, többek közt a zalai fás legelő bővítésével.

 

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák