Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Zalában kezdte áprilisi ültetési programját a 10 millió Fa Alapítvány

A Zala megyei Bezeréden elültetett 2500 őshonos fa csemetéjével indította áprilisban ültetési programját a 10 millió Fa Alapítvány.

Létrehozva:

|

A szervezet MTI-hez eljuttatott közleménye szerint egy fiatal gazdálkodó pár birtokán alakítottak ki őshonos fajokból álló erdősávot, amely a gazdálkodást és a környezet védelmét egyaránt segíti. Szecsődi Dániel és Lehoczki Eszter hat évvel ezelőtt költöztek az aprócska zsákfaluba, ahol kezdetben öthektáros, tavaly óta pedig még 12 hektáros területen őshonos, kárpáti borzderes marhákat legeltetnek, kecskéket, sertéseket és tyúkokat tartanak a szabad ég alatt. Bozzay Balázs erdésztechnikus, faápoló szakmérnök, a 10 millió Fa Alapítvány egyik szakértője közölte, hogy Bezeréden is őshonos – hazai csemetekertekből származó – fafajokat és cserjéket ültettek, így kocsánytalan tölgyet és csertölgyet, mezei szilt, vadkörtét, vadalmát, rezgő nyárt, valamint kökényt, galagonyát és vörösgyűrűs somot.

Kiemelte, hogy a fásítás egyszerre segít az erózió csökkentésében, a lehulló csapadék jobb megtartásában, a talajélet helyreállításában és az állat- és növényfajok és ezek társulásai számára az élőhelyek helyreállításában. Hozzátette: a később telepítendő további facsoportokkal együtt ez a terület magasabb biodiverzitású és az egyre szélsőségesebb időjárási hatásoknak is jobban ellenálló lesz, mint az intenzíven használt legelők. A 10 millió Fa országos közösség elsődleges célja az, hogy tízmillió fát ültessenek el Magyarországon, minél több embert bevonva a programba. Az alapítvány közössége jelenleg csaknem 160 településen van jelen, minden idényben 50-60 helyszínen ültetnek fákat, egyebek mellett közterületen, oktatási intézményekben, szociális intézményekben. Tájékoztatásuk szerint a közeljövőben Bátmonostoron, Baja mellett telepítenek erdőt, majd ősszel több helyszínen folytatják a munkát, többek közt a zalai fás legelő bővítésével.

 

Advertisement

Zöldinfó

Sótalanítással készül Izrael a klímaváltozás okozta vízhiányra

Pályázatot írtak ki Izraelben a világ legnagyobb tengervíz-sótalanító üzemére.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Izraelben pályázatot írtak ki a világ legnagyobb tengervíz-sótalanító üzemének megépítésére, és az ország valamennyi térségének az országos vízhálózatra kapcsolását tervezik – jelentette a Ynet hírportál. Az ország középső részén, Netanja és Hadera között, a Hefer-völgyben épülő sótalanító üzem várhatóan a világ legnagyobb ilyen létesítménye lesz, és évente mintegy 400 millió köbméter vizet állíthat majd elő – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Jehezkel Lifsic, az izraeli vízgazdálkodási hatóság vezetője elmondta, hogy Izrael a tervek szerint hét-nyolc év alatt megduplázza sótalanítási kapacitását, és néhány éven belül az ország valamennyi elszigetelt térségét – köztük a Golán-fennsíkot és az Arava-sivatagot, ahol mindeddig helyi kutakra támaszkodtak – rá szeretné kapcsolni az országos vízhálózatra. A vízgazdálkodási hatóság mintegy négymillió sékeles, vagyis hozzávetőleg négyszázmillió forintos kampányt indít a víztakarékosság ösztönzésére is, elsősorban a gyerekek körében.

“Ez nem ijesztgető kampány, hanem figyelemfelhívás. Ahogy az sem megengedett, hogy leszedjük a vadvirágokat, úgy a vízcsapot sem szabad nyitva hagyni” – mondta a szervezet vezetője a lapnak. Izraelben az utóbbi két évben aszály volt, de az öt, már működő sótalanító üzemnek köszönhetően nem alakult ki vízhiány. A 2024-2025-ös hidrológiai év volt a mérések kezdete óta a legszárazabb Izraelben, a 2025-2026-os hidrológiai évben azonban a csapadékmennyiség már elérte az átlag mintegy 90 százalékát.

Az előző évek hatása, valamint a csapadék évszakokon belüli eloszlása miatt azonban a vízkészletek természetes utánpótlása csak az átlag mintegy 70 százalékát érte el, és ezt a mezőgazdaság megérezte. Izraelben rendhagyó 2026-2027-es hidrológiai évre számítanak, a többi között a szuper El Nino-jelenség miatt. Az előrejelzések szerint október és december között a csapadék mennyisége a sokéves évi átlag mintegy 120 százaléka lehet, miközben ebben az időszakban általában az egész éves csapadékmennyiségnek csak mintegy 40 százaléka hullik le.

Advertisement

Lifsic szerint az éghajlatváltozás időszakában a hőmérséklet emelkedése és a csapadék intenzitásának növekedése a jellemző, vagyis a csapadék nagyobb része rövidebb idő alatt hullik le, ami hosszú távon a vízforrások természetes utánpótlásának csökkenéséhez vezet. Ezt a jövőben pótolni kívánják a természetvédelem érdekében a sótalanítókból nyert vízzel.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák