Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Zalában kezdte áprilisi ültetési programját a 10 millió Fa Alapítvány

A Zala megyei Bezeréden elültetett 2500 őshonos fa csemetéjével indította áprilisban ültetési programját a 10 millió Fa Alapítvány.

Létrehozva:

|

A szervezet MTI-hez eljuttatott közleménye szerint egy fiatal gazdálkodó pár birtokán alakítottak ki őshonos fajokból álló erdősávot, amely a gazdálkodást és a környezet védelmét egyaránt segíti. Szecsődi Dániel és Lehoczki Eszter hat évvel ezelőtt költöztek az aprócska zsákfaluba, ahol kezdetben öthektáros, tavaly óta pedig még 12 hektáros területen őshonos, kárpáti borzderes marhákat legeltetnek, kecskéket, sertéseket és tyúkokat tartanak a szabad ég alatt. Bozzay Balázs erdésztechnikus, faápoló szakmérnök, a 10 millió Fa Alapítvány egyik szakértője közölte, hogy Bezeréden is őshonos – hazai csemetekertekből származó – fafajokat és cserjéket ültettek, így kocsánytalan tölgyet és csertölgyet, mezei szilt, vadkörtét, vadalmát, rezgő nyárt, valamint kökényt, galagonyát és vörösgyűrűs somot.

Kiemelte, hogy a fásítás egyszerre segít az erózió csökkentésében, a lehulló csapadék jobb megtartásában, a talajélet helyreállításában és az állat- és növényfajok és ezek társulásai számára az élőhelyek helyreállításában. Hozzátette: a később telepítendő további facsoportokkal együtt ez a terület magasabb biodiverzitású és az egyre szélsőségesebb időjárási hatásoknak is jobban ellenálló lesz, mint az intenzíven használt legelők. A 10 millió Fa országos közösség elsődleges célja az, hogy tízmillió fát ültessenek el Magyarországon, minél több embert bevonva a programba. Az alapítvány közössége jelenleg csaknem 160 településen van jelen, minden idényben 50-60 helyszínen ültetnek fákat, egyebek mellett közterületen, oktatási intézményekben, szociális intézményekben. Tájékoztatásuk szerint a közeljövőben Bátmonostoron, Baja mellett telepítenek erdőt, majd ősszel több helyszínen folytatják a munkát, többek közt a zalai fás legelő bővítésével.

 

Zöldinfó

Bécs a Velencei Biennálén: lakhatás, mint közösségi érték

Május 9-én, pénteken ünnepélyes keretek között megnyitották a 19. Velencei Építészeti Biennálé osztrák pavilonját.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Ausztria idei kiállítása a "Kiváló lakhatás lehetőségei" címet viselte, és középpontjában a megfizethető, élhető városi otthonok jövője állt. A Velencei Építészeti Biennálé, amely kétévente kerül megrendezésre, a világ egyik legjelentősebb építészeti és városfejlesztési eseménye. A rendezvény célja, hogy a résztvevő országok bemutassák építészeti koncepcióikat és városfejlesztési projektjeiket, valamint hogy lehetőséget adjanak a nemzetközi párbeszédre a jövő városainak építéséről és fenntarthatóságáról. Az osztrák pavilon évről évre méltón képviseli Bécset a nemzetközi színtéren, és ez idén sem volt másként. A 2025-ös biennálén Bécs polgármestere, Michael Ludwig, valamint Ausztria alkancellárja, Andreas Babler is részt vettek, hogy bemutassák a bécsi lakásügyi modell sikereit és annak nemzetközi jelentőségét. A rendezvényen Michael Ludwig beszédében kiemelte: Bécs nemcsak a helyi lakosság számára biztosít megfizethető és magas színvonalú otthonokat, hanem lakáspolitikájával példát mutat más városok és országok számára is. Hangsúlyozta, hogy a társadalmilag igazságos, hosszú távon fenntartható lakhatás nem utópia, hanem valóság – amelyet Bécs évtizedek óta sikeresen valósít meg.

A bécsi modell több mint 220 ezer önkormányzati lakást és 200 ezer támogatott lakóegységet foglal magában, és példaként szolgálhat más városok számára is. A bécsi várostervezés az olyan alapelvek mentén formálódik, mint a rövid utak biztosítása, a közösségi kohézió támogatása és a zöldfelületek megőrzése – ezek mind kulcsszerepet játszanak a fenntartható, élhető városi környezet megteremtésében – emelte ki az osztrák főváros polgármestere.

A bécsi pavilon kiállítása, amely a városi lakhatás jövőjére összpontosított, Bécs és Róma példáján keresztül mutatta be, hogyan biztosíthatóak fenntartható és megfizethető otthonok a városokban. A bécsi és római lakásmodellek közötti különbségek ismertetése során kiemelt szerepet kapott a klímavédelem, amely mindkét város számára közös stratégiai cél is egyben. A kiállításon jelen volt Bécs kulturális tanácsnoka, Veronica Kaup-Hasler is, aki szerint a bécsi városfejlesztési szemlélet, amely a szociális gondoskodást, az oktatást és a kultúrát integrálja, jól szemlélteti, hogyan érhetjük el, hogy a városok nemcsak fizikailag, hanem társadalmilag is fenntarthatóak legyenek.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák