Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Zalában kezdte áprilisi ültetési programját a 10 millió Fa Alapítvány

A Zala megyei Bezeréden elültetett 2500 őshonos fa csemetéjével indította áprilisban ültetési programját a 10 millió Fa Alapítvány.

Létrehozva:

|

A szervezet MTI-hez eljuttatott közleménye szerint egy fiatal gazdálkodó pár birtokán alakítottak ki őshonos fajokból álló erdősávot, amely a gazdálkodást és a környezet védelmét egyaránt segíti. Szecsődi Dániel és Lehoczki Eszter hat évvel ezelőtt költöztek az aprócska zsákfaluba, ahol kezdetben öthektáros, tavaly óta pedig még 12 hektáros területen őshonos, kárpáti borzderes marhákat legeltetnek, kecskéket, sertéseket és tyúkokat tartanak a szabad ég alatt. Bozzay Balázs erdésztechnikus, faápoló szakmérnök, a 10 millió Fa Alapítvány egyik szakértője közölte, hogy Bezeréden is őshonos – hazai csemetekertekből származó – fafajokat és cserjéket ültettek, így kocsánytalan tölgyet és csertölgyet, mezei szilt, vadkörtét, vadalmát, rezgő nyárt, valamint kökényt, galagonyát és vörösgyűrűs somot.

Kiemelte, hogy a fásítás egyszerre segít az erózió csökkentésében, a lehulló csapadék jobb megtartásában, a talajélet helyreállításában és az állat- és növényfajok és ezek társulásai számára az élőhelyek helyreállításában. Hozzátette: a később telepítendő további facsoportokkal együtt ez a terület magasabb biodiverzitású és az egyre szélsőségesebb időjárási hatásoknak is jobban ellenálló lesz, mint az intenzíven használt legelők. A 10 millió Fa országos közösség elsődleges célja az, hogy tízmillió fát ültessenek el Magyarországon, minél több embert bevonva a programba. Az alapítvány közössége jelenleg csaknem 160 településen van jelen, minden idényben 50-60 helyszínen ültetnek fákat, egyebek mellett közterületen, oktatási intézményekben, szociális intézményekben. Tájékoztatásuk szerint a közeljövőben Bátmonostoron, Baja mellett telepítenek erdőt, majd ősszel több helyszínen folytatják a munkát, többek közt a zalai fás legelő bővítésével.

 

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák