Zöldinfó
Zalában kezdte áprilisi ültetési programját a 10 millió Fa Alapítvány
A Zala megyei Bezeréden elültetett 2500 őshonos fa csemetéjével indította áprilisban ültetési programját a 10 millió Fa Alapítvány.
A szervezet MTI-hez eljuttatott közleménye szerint egy fiatal gazdálkodó pár birtokán alakítottak ki őshonos fajokból álló erdősávot, amely a gazdálkodást és a környezet védelmét egyaránt segíti. Szecsődi Dániel és Lehoczki Eszter hat évvel ezelőtt költöztek az aprócska zsákfaluba, ahol kezdetben öthektáros, tavaly óta pedig még 12 hektáros területen őshonos, kárpáti borzderes marhákat legeltetnek, kecskéket, sertéseket és tyúkokat tartanak a szabad ég alatt. Bozzay Balázs erdésztechnikus, faápoló szakmérnök, a 10 millió Fa Alapítvány egyik szakértője közölte, hogy Bezeréden is őshonos – hazai csemetekertekből származó – fafajokat és cserjéket ültettek, így kocsánytalan tölgyet és csertölgyet, mezei szilt, vadkörtét, vadalmát, rezgő nyárt, valamint kökényt, galagonyát és vörösgyűrűs somot.
Kiemelte, hogy a fásítás egyszerre segít az erózió csökkentésében, a lehulló csapadék jobb megtartásában, a talajélet helyreállításában és az állat- és növényfajok és ezek társulásai számára az élőhelyek helyreállításában. Hozzátette: a később telepítendő további facsoportokkal együtt ez a terület magasabb biodiverzitású és az egyre szélsőségesebb időjárási hatásoknak is jobban ellenálló lesz, mint az intenzíven használt legelők. A 10 millió Fa országos közösség elsődleges célja az, hogy tízmillió fát ültessenek el Magyarországon, minél több embert bevonva a programba. Az alapítvány közössége jelenleg csaknem 160 településen van jelen, minden idényben 50-60 helyszínen ültetnek fákat, egyebek mellett közterületen, oktatási intézményekben, szociális intézményekben. Tájékoztatásuk szerint a közeljövőben Bátmonostoron, Baja mellett telepítenek erdőt, majd ősszel több helyszínen folytatják a munkát, többek közt a zalai fás legelő bővítésével.
Zöldinfó
Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig
Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.
Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.
Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
