Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Zalában kezdte áprilisi ültetési programját a 10 millió Fa Alapítvány

A Zala megyei Bezeréden elültetett 2500 őshonos fa csemetéjével indította áprilisban ültetési programját a 10 millió Fa Alapítvány.

Létrehozva:

|

A szervezet MTI-hez eljuttatott közleménye szerint egy fiatal gazdálkodó pár birtokán alakítottak ki őshonos fajokból álló erdősávot, amely a gazdálkodást és a környezet védelmét egyaránt segíti. Szecsődi Dániel és Lehoczki Eszter hat évvel ezelőtt költöztek az aprócska zsákfaluba, ahol kezdetben öthektáros, tavaly óta pedig még 12 hektáros területen őshonos, kárpáti borzderes marhákat legeltetnek, kecskéket, sertéseket és tyúkokat tartanak a szabad ég alatt. Bozzay Balázs erdésztechnikus, faápoló szakmérnök, a 10 millió Fa Alapítvány egyik szakértője közölte, hogy Bezeréden is őshonos – hazai csemetekertekből származó – fafajokat és cserjéket ültettek, így kocsánytalan tölgyet és csertölgyet, mezei szilt, vadkörtét, vadalmát, rezgő nyárt, valamint kökényt, galagonyát és vörösgyűrűs somot.

Kiemelte, hogy a fásítás egyszerre segít az erózió csökkentésében, a lehulló csapadék jobb megtartásában, a talajélet helyreállításában és az állat- és növényfajok és ezek társulásai számára az élőhelyek helyreállításában. Hozzátette: a később telepítendő további facsoportokkal együtt ez a terület magasabb biodiverzitású és az egyre szélsőségesebb időjárási hatásoknak is jobban ellenálló lesz, mint az intenzíven használt legelők. A 10 millió Fa országos közösség elsődleges célja az, hogy tízmillió fát ültessenek el Magyarországon, minél több embert bevonva a programba. Az alapítvány közössége jelenleg csaknem 160 településen van jelen, minden idényben 50-60 helyszínen ültetnek fákat, egyebek mellett közterületen, oktatási intézményekben, szociális intézményekben. Tájékoztatásuk szerint a közeljövőben Bátmonostoron, Baja mellett telepítenek erdőt, majd ősszel több helyszínen folytatják a munkát, többek közt a zalai fás legelő bővítésével.

 

Advertisement

Zöldinfó

Fagy, aszály és drágulás: nehéz év elé néz a hazai gyümölcságazat

Jelentős fagykárok érték a gyümölcsösöket Magyarországon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A nemzetközi szintű bizonytalanságok is kedvezőtlenül hatnak a friss termékek piacára Európa-szerte – olvasható a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács honlapján közzétett összefoglalókban. Az áprilisi hidegbetörések elsősorban az északi és észak-keleti országrészben okoztak komolyabb károkat, ott, ahol a gyümölcstermő területek többsége található – írja az alternativenergia.hu. A kedvezőtlen időjárást a virágkárok után a megmaradt termés is megszenvedte, amikor május elején csaknem az egész országban fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. A gyümölcsfák ekkor is érzékeny stádiumban voltak, a lehűlés kedvezőtlen hatásai a Duna-Tisza közének termőkörzeteiben különösen jelentősek – írták.

A közlemény szerint a helyzetfelmérés még tart, de azt már most biztos, hogy a fagykár mértéke a tavalyihoz hasonló, miközben térségenként, fajonként és fajtánként jelentős az eltérés. Pontosabb adatokat körülbelül egy hét múlva lehet tudni, a terméskilátások a hónap végére lehetnek pontosabbak. A bizonytalanságot a talaj- és légköri aszály is fokozza, ezért nem zárható ki, hogy a gyümölcstermesztők az előzőnél is rosszabb évet zárnak idén – tették hozzá. A FruitVeb a fagyvédelem és a kárenyhítési rendszer átalakítását sürgeti, mert ilyen mértékű és gyakoriságú károk kezelésére már alkalmatlanok. Újra kell gondolni a támogatásokat és az ültetvénytelepítések engedélyezését, hogy legalább a versenyképes termelők megmaradhassanak. Az érdekképviselet ennek érdekében szakértői csoportot alakít és támogatást ígér a szabályozókörnyezet átalakításához, szerdán pedig online ágazati kérdőívet tettek közzé a gyümölcstermesztők számára. A gazdálkodók jövő keddig jelezhetik, hogy milyen károkkal szembesültek eddig.

A honlapon szerdán nemzetközi helyzetképet is közzétettek a kedvezőtlen külső körülményekről. Kifejtették, hogy az iráni konfliktus miatt a műtrágyapiacon zavarok alakultak ki, az energiaárak pedig jelentősen nőttek. Az árfelhajtó hatások és a csökkenő hozamok miatt az elemzők 30 százalékos zöldség- és gyümölcsdrágulás sem tartanak kizártnak, a kiskereskedelmi láncok Európa-szerte készülnek a drágulásra. Az áringadozás valószínűleg nem átmeneti jelenség, a bizonytalan helyzet a következő termesztési időszakok kínálatát és árait is meghatározhatja, a globális élelmiszer-gazdaság újabb inflációs időszak előtt állhat – írták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák