Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Zaporizzsja sötétbe borult – generátor mentette meg

Az Ukrenerho ukrán állami áramszolgáltató szakemberei helyreállították a nagyfeszültségű vezetéket, amely a zaporizzsjai atomerőművet látja el árammal.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

“Néhány órányi kényszerű dízelgenerátoros áramellátás után a zaporizzsjai atomerőmű most ismét áramot kap az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területről” – írta az alternativenergia.hu. Hozzátették, hogy az orosz támadások miatt nem tudták azonnal megkezdeni a sürgősségi helyreállítási munkálatokat, ezért az erőmű dízelgenerátorokra állt át, amelyek az utolsó lehetőséget jelentik létfontosságú rendszereinek működésben tartására. A nukleáris létesítményben pénteken okoztak áramszünetet az orosz ágyúzások Herman Haluscsenko ukrán energetikai miniszter közlése szerint. Az ukrán légierő jelentése szerint szombatra virradó éjjel Oroszország 322 drónnal támadta Ukrajnát, ezek közül a légvédelem 292-t lelőtt. António Guterres, az ENSZ főtitkára az AFP hírügynökség jelentése szerint elítélte Oroszország újabb súlyos légitámadás-sorozatát.

“Guterres határozottan elítéli az Oroszország által végrehajtott súlyos drón- és rakétatámadások sorozatát” – áll az ENSZ közleményében, amelyben a világszervezet teljes, azonnali és feltétel nélküli tűzszünetre szólította fel a feleket. Az ukrán belügyminisztérium közölte, hogy a Harkiv megyei Csuhujiv elleni súlyos orosz dróntámadás sebesültjeinek száma 11-re nőtt, köztük van egy 10 éves fiú és egy 14 éves lány. Halina Minajeva, a város polgármestere arról tájékoztatott, hogy a település egy részében áramszünetet okoztak az orosz csapások. A Kijev elleni pénteki súlyos orosz légitámadás halálos áldozatainak száma kettőre nőtt, miután egy súlyosan megsebesült 25 éves férfi meghalt a kórházban – hozta nyilvánosságra szombaton Vitalij Klicsko, a város polgármestere. Rajta kívül még 25-en sebesültek meg az ukrán fővárosban.

A kelet-ukrajnai Donyeck és a déli Herszon megye kormányzói hivatali szombaton arról tájékoztattak, hogy az elmúlt egy napban egy-egy civil életét vesztette és 15 ember megsebesült orosz támadásokban a két régióban. Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az utóbbi 24 órában 183 összecsapás történt a frontokon. A kijevi katonai vezetés legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladja az 1 millió 25 ezret. Az ukrán erők pénteken egyéb haditechnikai eszközök mellett megsemmisítettek két orosz harckocsit, 56 tüzérségi rendszert és 306 drónt.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók fontos felfedezést tettek a sejtek belső működéséről

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra. Az FEBS Letters című szakfolyóiratban megjelent felfedezés közelebb vihet az akut hasnyálmirigy-gyulladás megértéséhez és hatékonyabb kezeléséhez is. Az élő sejtek folyamatosan döntéseket hoznak arról, hogy az általuk termelt anyagokat milyen módon használják fel, azaz kiürítsék vagy lebontsák azokat. Az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszékének kutatói, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének kutatói közös munkájukban azt vizsgálták, hogyan “dönt” egy mirigysejt a benne képződő váladékszemcsék sorsáról – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében. A mirigysejtek a szervezet számára hasznos anyagokat állítanak elő, amelyeket úgynevezett váladékszemcsékben (szekréciós granulumokban) raktároznak. Ezeknek a szemcséknek a beltartalma ezt követően a sejtből kiürülhet, és fontos szerepet játszhat például a nyálkahártyák védelmében vagy az emésztés megindításában.
A folyamat során azonban gyakran keletkezik a szükségesnél több váladék vagy olyan szemcse, amely nem megfelelő minőségű, kiürítésre alkalmatlan. A sejtek ezeket a citoplazmában tartják, majd egy közel 60 éve ismert folyamat, a krinofágia útján lebontják: a szemcsék közvetlenül összeolvadnak a sejt emésztőrendszereként működő lizoszómákkal. Bár a jelenséget régóta ismerik, molekuláris szabályozása sokáig kevéssé volt feltárt.

Az ELTE, valamint az SZBK kutatói arra keresték a választ, mi határozza meg, hogy egy adott váladékszemcse belép-e ebbe a lebontási útvonalba, vagy inkább kiürítésre kerül. A vizsgálatokhoz az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) fiatal bábjainak nyálmirigyeit használták modellrendszerként, amelyek a bábozódás előtt rendkívül nagy mennyiségű ragasztófehérjét termelnek a báb rögzítéséhez. A túltermelés miatt jelentős mennyiségű váladékszemcse marad a sejtek citoplazmájában, amelyeket a szervezet fejlődési programja automatikusan a lebontási útra irányít. Ez ideális környezetet biztosított a krinofágia tanulmányozásához.

Fluoreszcens jelölési technikák segítségével a kutatók kimutatták, hogy az ubiquitin nevű molekula jelenik meg azoknak a váladékszemcséknek a felszínén, amelyek kiürülés helyett lebontásra kerülnek. Ez a fehérje a sejtekben általánosan ismert “jelölőként” működik: számos lebontási folyamatban szolgál a célpontok degradációs címkéjeként. A frissen publikált eredmények alapján az ubiquitin a váladékszemcsék esetében is hasonló szerepet tölt be, vagyis egyfajta “jelzést” ad arra, hogy az adott granulum a kiürülés helyett lebontásra kerül.

Advertisement

A szakemberek azonosították a folyamatért felelős molekulát is: a Cnot4 nevű ubiquitin ligáz enzim képes az ubiquitint a szekréciós granulumok membránjára helyezni. A rendszer működésének fontosságát mutatja, hogy a Cnot4 gátlása megzavarta a lebontást, míg az enzim túltermelése idő előtti granulum-lebomlást idézett elő. A közlemény szerint a magyar kutatók eredményei az alapkutatási jelentőségen túlmutatva a klinikai orvoslásban is fontosak lehetnek. A krinofágia szabályozásának zavara ugyanis számos betegségben, így az akut hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásában is kulcsszerepet játszhat. A hasnyálmirigyben tárolt emésztőenzimek idő előtti, sejten belüli aktiválódása súlyos gyulladást okoz.

A frissen közölt eredmények új szempontokat adnak annak megértéséhez, hogyan működik a sejtek belső “minőségellenőrző” és szortírozó rendszere. A váladékszemcsék sorsának ilyen típusú szabályozása alapvető jelentőségű a sejtek egészséges működése szempontjából, és hosszabb távon hozzájárulhat olyan terápiás megközelítések kidolgozásához, amelyek célzottan befolyásolják ezt a folyamatot.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák