Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Zöld, de ésszel: Budapest óvatosságot kér a 2040-es uniós klímacélokban

Magyarország azt szeretné, ha olyan zöld átállás valósulna meg, amely erősíti az európai gazdaságok, köztük a magyar gazdaság versenyképességét, nem pedig csökkenti, vagy esetleg megsemmisíti azt.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A környezetvédelemért felelős miniszterek tanácskozását megelőzően, a 2040-re kitűzött uniós klímacéllal kapcsolatban – amely szerint az 1990-es szinthez képes 90 százalékkal kell csökkenteni az EU nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását – Raisz Anikó újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: ezt a célt Magyarország túl ambiciózusnak tartja – írja az alternativenergia.hu. A kibocsátáscsökkentési célt az Európai Tanácsnak kell elfogadnia, a felelős döntés érdekében azonban a tagállamoknak több időre van szükségük annak megvitatására, hogy a kitűzött célok elérhetőek legyenek – emelte ki. “Tudjuk, hogy cselekednünk kell, tudjuk, hogy ambiciózusnak kell lennünk, de érdemes figyelembe venni azt, ami a realitás” – fogalmazott.

Magyarország 1990 óta 48 százalékkal csökkentette a káros üvegházhatású gázok kibocsátását, míg az európai uniós átlag 38 százalék. Tizenhat tagállam az uniós átlag alatt, tizenegy ország az uniós átlag felett teljesít. “Mi azok közé tartozunk, akik megtették, amit meg kell tenni” – hangsúlyozta Raisz Anikó. Magyarország olyan megoldást szeretne találni, amelyben a tagállamok mindannyian közösen mennek előre. A világ azt nézi, hogy az európai gazdaság versenyképes marad-e, avagy belebukik a zöld átállásba – hangoztatta. Az EU-nak meg kell mutatnia, hogy képes a zöld átállásra, képes a dekarbonizációra, miközben fenn tudja tartani gazdasága erősödését a versenyképesség elvesztése nélkül – tette hozzá nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Advertisement

Zöldinfó

Új lendületet kap az országfásítás: a cél a 27 százalékos erdősültség elérése

Külterületi közutak mentén telepítenek fákat országszerte a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kezdeményezésére.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János a Növénytelepítés a közutak mentén elnevezésű programról elmondta, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel 10 hektárnyi területen telepítenek többezer fát és cserjét – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte, hogy régóta dolgozik azért, hogy a közutak és a vasúthálózatok mentén, valamint az autópálya építések során üresen hagyott területekre fákat,  cserjéket telepítsenek. Hangsúlyozta, hogy a fásításnak több oka is van, egyrészt egyetlen fa mintegy 20-25 kilogramm szén-dioxidot tud megkötni évente, másrészt a fák segítenek csökkenteni a por- és hóátfúvásokat, harmadrészt csökkentik a termőföld erózióját. Kitért arra is, hogy olyan fákat telepítenek, amelyek ellenállóbbak a szárazsággal és a környezeti terhelésekkel szemben. Kiemelte: ennek azért van jelentősége, mert a Kárpát-medence éghajlata átalakul. “Akár akarjuk, akár nem, nekünk ehhez alkalmazkodnunk kell” – fogalmazott.

Áder János elmondta azt is, hogy a program miatt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. változtatott a korábbi szabályozásán és könnyebbé tette ezeknek az útmenti területeknek a fásítását. Nagy István agrárminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a közutak mentén telepített fák nemcsak a szél mérséklésében nyújtanak segítséget, hanem élőhelyet is biztosítanak számos rovarnak és madárnak. Hozzátette, hogy a magyar tájképhez szervesen hozzátartozik az út menti fáknak, fasoroknak a látványa. Kiemelte, hogy nekünk, embereknek is felelősségünk van abban, hogy hogyan tudjuk mérsékelni az éghajlatnak a változását.

Elmondta, hogy az Agrárminisztériumban is azon dolgoznak, hogy az ország fával borított területeinek az arányát növeljék. Erre több program is indult, köztük az Országfásítási, a Településfásítási, az Újszülöttek erdeje programok. A cél az, hogy az ország fával borított területeinek aránya 24-ről 27 százalékra emelkedjen – emlékeztetett az agrárminiszter. Mikesz Csaba, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy betegség és balesetek miatt többezer fát vágnak ki évente. A társaságnak ezen fák pótlására 50-60 millió forint forrása van évente. A Növénytelepítés a közutak mentén nevű program révén 100 millió forintból telepítenek több mint 5500 fát és 11 ezer csemetét – tette hozzá.

Advertisement

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány közleménye szerint a fásítás során az egyes területekre szakemberek választottak az élőhelyi viszonyokhoz illő növényeket. A telepített fafajok között szerepel a vénic-szil és a szibériai szil, a mezei és a korai juhar, a virágos, a magas és a magyar kőris, a bugás csörgőfa, a kis- és nagylevelű hárs, valamint a cserjék közül az egybibés galagonya és a kökény.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák