Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Zöld energia és innováció: középpontban a hazai villamosenergia-rendszer megújítása

Szegeden tartott közös sajtótájékoztatót az Energiaügyi Minisztérium, az MVM és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hazai energetika előtt álló meghatározó feladatok a következő időszakban a villamosenergia termelési és tárolási portfolió diverzifikációja, a villamoshálózat fejlesztése és a zöldenergiához kapcsolódó szabályozási környezet, illetve ösztönzők átdolgozása lesznek – írja az alternativenergia.hu. Az eseményen emellett szóba kerültek rendszerszabályozási feladatok, az importfüggőség csökkentése és az okoshálózatok penetrációjának növelése. A sajtótájékoztató résztvevői ezenkívül kitértek az energiaközösségek kérdéskörére, a szélenergia felhasználásának lehetőségeire és a hálózati kapacitásfejlesztés szükségességére is. Az eseményen Magyarország Kormányát Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára képviselte. Az államtitkár a sajtótájékoztatón rámutatott, hogy a szaktárca az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított a villamosenergia-hálózat és -tárolás fejlesztésére. A kormányzati támogatások révén 2023 és 2026 között több mint 300 milliárd forintnyi forrás jut hálózatfejlesztési beruházásokra, alállomások és távvezetékek építésére, kapacitásbővítésre. A családokat és vállalkozásokat összesen 230 milliárd forinttal segítik energiatárolók telepítésében.

Ezek a fejlesztések alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a hazai energiaellátás biztonságos, fenntartható és megfizethető legyen. Bally Attila, az MVM Zrt. infrastruktúra vezérigazgató-helyettese elmondta: „Az MVM Csoport felelőssége ma messze túlmutat a hagyományos energiatermelésen. Stratégiai célkitűzéseinkkel összhangban, a megújuló kapacitások növelésével párhuzamosan átfogó hálózatfejlesztéseket hajtunk végre annak érdekében, hogy a villamosenergia-ellátás biztonsága minden körülmények között garantált legyen. Ezek a fejlesztések egyben a rugalmasság növelését és a legmodernebb energiatárolási technológiák hatékony alkalmazását is szolgálják. Meggyőződésem, hogy a következő években az lesz a siker kulcsa, ki tudja a leggyorsabban összekapcsolni a technológiai innovációt az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság követelményeivel. Az MEE Vándorgyűlés éppen azért fontos számunkra, mert itt nemcsak a szakma képviselői találkoznak, hanem közösen jelöljük ki azokat az irányokat, amelyek hosszú távon meghatározzák az ország energiabiztonságát és fejlődését. A mi felelősségünk, hogy ezek az irányok világosak, megvalósíthatók és előremutatóak legyenek – és ehhez minden eszközzel hozzájárulunk.”

A sajtótájékoztatót az idén 125 éves Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezte, annak a MEE 71. Vándorgyűlése adott otthont. Az egyesület elnöke, Dr. Molnár Ferenc a sajtótájékoztatón rámutatott: az energiaszektor napjaink egyik leggyorsabban változó iparága, mely nélkülözhetetlen a gazdaság és a társadalom egészének. A szakpolitikának, az iparág meghatározó vállalatainak, valamint a szakemberek széles körének folyamatosan egyeztetve, szorosan együtt kell működnie, hogy a mindennapjainkat alapvetően befolyásoló változások zökkenőmentesek legyenek, és minden érintett számára a legjobb eredményt hozzák. Ebben az ágazat legnagyobb szakmai szervezeteként a MEE egyre jelentősebb szerepet kell, hogy vállaljon. Az iparág legjobb szakértőit tömörítő egyesület stabil háttérként áll a szakpolitika döntéshozói mögött, a társadalom, a gazdaság és az iparág minden szakmai szegmensében az innovációt és a fejlődést támogatva.

Advertisement

Zöldinfó

Új lendületet kap az országfásítás: a cél a 27 százalékos erdősültség elérése

Külterületi közutak mentén telepítenek fákat országszerte a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kezdeményezésére.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János a Növénytelepítés a közutak mentén elnevezésű programról elmondta, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel 10 hektárnyi területen telepítenek többezer fát és cserjét – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte, hogy régóta dolgozik azért, hogy a közutak és a vasúthálózatok mentén, valamint az autópálya építések során üresen hagyott területekre fákat,  cserjéket telepítsenek. Hangsúlyozta, hogy a fásításnak több oka is van, egyrészt egyetlen fa mintegy 20-25 kilogramm szén-dioxidot tud megkötni évente, másrészt a fák segítenek csökkenteni a por- és hóátfúvásokat, harmadrészt csökkentik a termőföld erózióját. Kitért arra is, hogy olyan fákat telepítenek, amelyek ellenállóbbak a szárazsággal és a környezeti terhelésekkel szemben. Kiemelte: ennek azért van jelentősége, mert a Kárpát-medence éghajlata átalakul. “Akár akarjuk, akár nem, nekünk ehhez alkalmazkodnunk kell” – fogalmazott.

Áder János elmondta azt is, hogy a program miatt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. változtatott a korábbi szabályozásán és könnyebbé tette ezeknek az útmenti területeknek a fásítását. Nagy István agrárminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a közutak mentén telepített fák nemcsak a szél mérséklésében nyújtanak segítséget, hanem élőhelyet is biztosítanak számos rovarnak és madárnak. Hozzátette, hogy a magyar tájképhez szervesen hozzátartozik az út menti fáknak, fasoroknak a látványa. Kiemelte, hogy nekünk, embereknek is felelősségünk van abban, hogy hogyan tudjuk mérsékelni az éghajlatnak a változását.

Elmondta, hogy az Agrárminisztériumban is azon dolgoznak, hogy az ország fával borított területeinek az arányát növeljék. Erre több program is indult, köztük az Országfásítási, a Településfásítási, az Újszülöttek erdeje programok. A cél az, hogy az ország fával borított területeinek aránya 24-ről 27 százalékra emelkedjen – emlékeztetett az agrárminiszter. Mikesz Csaba, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy betegség és balesetek miatt többezer fát vágnak ki évente. A társaságnak ezen fák pótlására 50-60 millió forint forrása van évente. A Növénytelepítés a közutak mentén nevű program révén 100 millió forintból telepítenek több mint 5500 fát és 11 ezer csemetét – tette hozzá.

Advertisement

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány közleménye szerint a fásítás során az egyes területekre szakemberek választottak az élőhelyi viszonyokhoz illő növényeket. A telepített fafajok között szerepel a vénic-szil és a szibériai szil, a mezei és a korai juhar, a virágos, a magas és a magyar kőris, a bugás csörgőfa, a kis- és nagylevelű hárs, valamint a cserjék közül az egybibés galagonya és a kökény.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák