Zöldinfó
Zöld fordulat lépésről lépésre – így formálja a jövőt a MOHU
Túl van az első éven az italos palackok visszaváltási rendszere, és az eddigi tapasztalatok pozitívak: a magyarok többsége gyorsan alkalmazkodott az új szokáshoz.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az italos palackok új visszaváltási rendszerének első évi tapasztalatairól is beszélgetett Áder János volt államfő Pethő Zsolttal, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatójával Kék bolygó című podcastjának közzétett legújabb, a YouTube videómegosztó portálon is elérhető adásában – írja az alternativenergia.hu. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte: az italos üvegek, PET-palackok és alumínium dobozok visszaváltási rendszerét egy éve vezették be. Emlékeztetett rá, hogy az EU kötelezi a tagországokat – így Magyarországot is – a hulladékok minél nagyobb arányú feldolgozására, újrahasznosítására. Így például tíz éven belül a kommunális hulladék 65 százalékát már újra kell hasznosítani – hívta fel a figyelmet. Pethő Zsolt elmondta: várakozásokon felüli volt az emberek részéről az új rendszer fogadtatása, hiszen az említett csomagolóanyagok esetében napi 6-7 millió, ünnepek után napi több mint 10 millió darabot váltanak vissza. Az eddigi tapasztalatok szerint ötből négy csomagolóanyagot visznek vissza. A PET-palackok esetében pedig kilencven százalékon felüli a visszagyűjtési arány – fűzte hozzá.
A kezdeti fennakadások mára nagyrészt elmúltak, s a rendelkezésre álló mintegy 3000 palackvisszaváltó automata 95 százalék feletti arányban működik, miközben 1700 kézi visszaváltási pont is rendelkezésére áll. A vezérigazgató megjegyezte, hogy Németországban és a skandináv államokban már elérték a hulladékhasznosításra kitűzött uniós újrahasznosítási arányt, amit szerinte Magyarország is teljesíteni tud, bár ehhez még sok fejlesztésre, és az emberek tudatosságára is szükség van. Pethő Zsoltot a használt sütőolaj visszagyűjtésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokról, tervekről is kérdezte Áder János, felidézve, hogy Kaposváron már bevezették a házhoz menő olajgyűjtési rendszert. A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a sütőolajnak még mindig nagyon komoly része kerül a csatornákba, pedig komoly szennyezést okozhat a szennyvízelvezető rendszerben és a talajban, ráadásul abból jó minőségű biodízel üzemanyagot lehet előállítani. A vezérigazgató arra biztatott mindenkit, hogy gyűjtse külön edényben a használt olajat, s azt adja le. A MOHU oldalán bárki megkeresheti, hogy lakhelyéhez közel hol van legkönnyebben elérhető leadási pont, például Mol-töltőállomás – fűzte hozzá.
A többutas, többször használható palackokkal kapcsolatban közölte: amennyiben a gyártók és forgalmazók részéről erre igény mutatkozik, vagy jogszabály kényszeríti őket többutas csomagolóanyagok használatára, a MOHU meg tudja oldani ezek visszagyűjtését is. Áder János ismertette, hogy a hulladékok nagyobb arányú újrahasznosítása érdekében a MOHU összesen 80 hulladékudvart hoz létre a következő években. Egy ilyen már készen van, idén pedig további hat létesül, ezekben 30-40 különböző hulladéktípust tudnak majd fogadni – jegyezte meg Pethő Zsolt. A hulladéklerakási arány drasztikus csökkentését szolgáló beruházások a következő tíz évben mintegy 200-250 milliárd forintos beruházást jelentenek a MOHU számára, továbbá egy hasonló költséggel megépíthető új égetőművet is építenek a nem feldolgozható hulladékok kezelésére – tette hozzá.
A vezérigazgató arról is szólt, hogy az ételmaradékok visszagyűjtése jelenleg 13 településen zajlik tesztjelleggel, a tapasztalatok fényében döntenek a rendszer bővítéséről. Áder János felhívta a figyelmet, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elem- és elektronikushulladék-visszagyűjtési, és figyelemfelhívó kampányt indított korábban a MOHU-val közösen, annak keretében pedig 83 tonna hulladékot gyűjtöttek össze és 16 kisfilm is készült a Youtube-ra, azok közül a legkevésbé nézetteket is több mint 700 ezren látták. Pethő Zsolt ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy a fiatalok egy jelentős része nyitott a fenntarthatóság, az újrahasznosítás iránt, s szívükön viselik a bolygó sorsát, ami azt jelenti, érdemes őket kisebb-nagyobb programokkal megcélozni. A következő esztendő feladatai kapcsán a vezérigazgató ismertette: a visszaváltási rendszerben el szeretnék érni a 90 százalékos arányt, folytatódni fog a hulladékudvarok építése reményei szerint tíz ilyen átadásával, elindulhat egy százhalombattai égetőmű építése, továbbá a szelektív gyűjtőedények számát is félmillióval kívánják növelni országszerte.
Zöldinfó
Vadászok és természetvédők vitája: hogyan kezelhető a növekvő barnamedve-állomány?
Nem siettetik a medvék kilövését a szlovén vadászok.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem gyorsítják fel a barnamedvék kilövését a szlovén vadászok azután sem, hogy egy jogerős bírósági döntés nyomán ismét végrehajthatóvá vált a tavaly kiadott engedély – közölte az alternativenergia.hu. A közigazgatási bíróság elutasította az Alpe Adria Green környezetvédő szervezet keresetét, amelyben a 2025 májusában kiadott kilövési engedélyt támadta meg. A jogerős határozatot a környezetvédelmi és területrendezési minisztérium június végén kapta kézhez. Az engedély így ismét hatályos, és az év végéig érvényben marad. Az országos Szlovén Vadászszövetség elmondta: nem lát okot a kilövések felgyorsítására, azokat továbbra is körültekintően és a vadászati etika szabályai szerint hajtják végre. A szövetség szerint a vadászok meghatározó szerepet játszottak a szlovéniai barnamedve-állomány megőrzésében, és hozzájárultak ahhoz, hogy a faj természetvédelmi helyzete kedvező maradjon.
A minisztérium egyelőre nem tudja megítélni, milyen hatással volt az állományra az engedély végrehajtásának bírósági felfüggesztése. A vadászszövetség szerint ugyanakkor tovább nőtt a medvék száma, és ezzel gyakoribbá váltak az ember és a medve közötti találkozások is. Az állomány nagyságát nyolcévente átfogó felméréssel, a köztes időszakokban pedig matematikai modellek segítségével becsülik fel. A legutóbbi, tavalyi számítás mintegy 950 medvét jelzett Szlovéniában, amit a tárca kedvező természetvédelmi helyzetnek minősített. A bírósági felfüggesztés tavaly júliusi elrendeléséig 22 medvét lőttek ki az engedély alapján. További egyedek közúti balesetben, természetes okból vagy más módon pusztultak el.
A felfüggesztés idején is elrendelhető volt egy-egy veszélyes medve kilövése az emberek biztonsága érdekében. Az idén tizenegy ilyen beavatkozásra került sor. A minisztérium szerint ezek az egyedi intézkedések csak átmeneti megoldást jelentenek, nem helyettesítik az állomány tervszerű szabályozását, és önmagukban nem szavatolják az emberek biztonságát. A vadászszövetség továbbra is a kilövést tartja az egyik legfontosabb eszköznek a medveállomány kezelésére. A szervezet szerint az erről szóló döntéseket tényekre, rendszeres megfigyelésekre és genetikai vizsgálatokra kell alapozni. A minisztérium úgy véli, Szlovéniában ennek megfelelően járnak el. Az Alpe Adria Green ezzel szemben tudományosan megalapozatlannak és fenntarthatatlannak tartja a medvék kilövését.
Szlovénia júniusban csatlakozott ahhoz a román kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségének enyhítését sürgeti. A szlovén kormány szerint az országban az egyik legsűrűbb Európa medveállománya, és egyre több a medvével való találkozás, valamint a haszonállatokat érő támadás.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
