Zöldinfó

“Zöld kórház”-díjra hirdet pályázatot a kórházszövetség

“Zöld kórház”-díjra hirdet pályázatot a Magyar Kórházszövetség, hogy elismerje és támogassa azokat az egészségügyi intézményeket, amelyek elkötelezettek a fenntarthatóság, a környezettudatosság mellett, valamint példaértékű megoldásokat vezettek be és tartanak fenn.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2025-03-07

Szerző:

Vanessza

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A kórházszövetség kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a legjobb pályázatot benyújtó intézmény elnyeri a Zöld kórház-díjat, vele együtt az egymillió forint összegű pénzjutalmat az E.ON Hungária Csoport jóvoltából. Az öt legjobb pályázati anyagot leadó kórház vezetőit emellett egynapos brüsszeli tanulmányúttal is jutalmazzák, ahol a szakma jeles képviselőivel találkozva a legjobb nemzetközi gyakorlatokból meríthetnek tapasztalatot. A kórházak különböző kategóriákban versenyezhetnek: a szervezők az energiahatékonyság, a hulladékkezelés, a vízgazdálkodás, a zöld beszerzés, illetve a környezettudatosságot elősegítő oktatási programok, valamint egyéb, a kiíró által nem kategorizált, további környezettudatos jó gyakorlatok alapján várják a pályázati anyagokat. A megmérettetésre bármely magyarországi kórház jelentkezhet március 14-ig. Idézik a közleményben Velkey Györgyöt, a Magyar Kórházszövetség elnökét, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatóját, aki azt mondta: az egészségügyi ellátórendszer önmagában a társadalmi felelősségvállalás egyik legteljesebb formája, feladatai ebből fakadóan túlmutatnak a gyógyításon.

Az intézmények működésekor nem csupán a betegellátásra kell összpontosítani, hanem figyelembe kell venni olyan egyéb célokat is, amelyek szintén az emberek egészségét szolgálják. Ilyenek a környezettudatosság és a fenntarthatóság. Mindez gyakran szorul háttérbe a mindennapi teendők terhei mellett, azonban elengedhetetlen, hogy hosszú távon ezek a szempontok is szerepet kapjanak az egészségügyi szektorban – emelte ki Velkey György.

Kapcsolódó tartalom:egészségügy kórház környezetvédelem zöld kórház

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Tovább olvasom