Zöldinfó
2040-re dohánymentessé tennék a világot
Világszerte véget vetne a dohányzás okozta halálozásoknak egy nemzetközi szakértői csoport: azt szeretnék, ha 2040-re “dohánymentessé” válna a világ.
A kutatóknak a The Lancet brit orvosi szaklap legújabb kiadásában megjelent felhívása szerint, ha ez nem következik be, ebben az évszázadban egymilliárd halálos áldozata lehet a dohányzásnak.
A közegészségügy vezető szakemberei a dohány értékesítésének megszüntetését követelik 2040-ig. Úgy vélik, hogy politikai támogatással és a dohányipar elleni, tudományos alapokon nyugvó akciókkal kevesebb, mint három évtized alatt lehetséges a “dohánymentes” világ kialakítása, amelyben a felnőttek alig öt százaléka dohányzik.
A felhívás koordinátorai, Robert Beaglehole és Ruth Bonita, az Aucklandi Egyetem munkatársai szerint az ENSZ-nek gyors és határozott erőfeszítéseket kell tennie a dohánytermékek eladása és fogyasztása ellen.
Ha a dohányfogyasztás visszaszorítását célzó erőfeszítések nem elég gyorsak, erre ez évszázadra egymilliárd haláleset várható, amelyek a dohányzással vagy a dohányfogyasztás más formáival állnak összefüggésben – áll a lapban.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint jelenleg évente világszerte hatmillióan halnak meg a dohányzás következményei miatt. Bilano Ver, a Tokiói Egyetem globális egészségpolitikai osztályának munkatársa és a tanulmány társszerzői 1990-től elemezték a világ dohányfogyasztásának változásait és megbecsülték a 2025-ig várható változásokat.
“Az elmúlt évtizedben (2000 és 2010 között) a dohányzás gyakorisága a vizsgált 170 országból a férfiaknál 125 országban, a nőknél 156 országban csökkent. Ha ez a trend folytatódik is, a kitűzött célt csak az államok egyötödében érhetjük el, és 2025-ben még mindig világszerte 1,1 milliárd dohányos lesz. A leggyorsabban Afrikában és a Földközi-tenger keleti medencéjének országaiban növekszik a dohányosok száma” – fejtették ki a szakértők.
Évente világszerte csaknem 1,6 millió esetben diagnosztizálnak tüdőrákot. Az érintettek 85 százaléka ebben a betegségben hal meg – figyelmeztetett a veszélyre nemrég Robert Pirker bécsi onkológus a tüdőrák elleni közép-európai kezdeményezés harmadik találkozóján, Bécsben.
Zöldinfó
A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek
Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.
A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.
A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia16 óra telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés