Zöldinfó
2040-re dohánymentessé tennék a világot
Világszerte véget vetne a dohányzás okozta halálozásoknak egy nemzetközi szakértői csoport: azt szeretnék, ha 2040-re “dohánymentessé” válna a világ.
A kutatóknak a The Lancet brit orvosi szaklap legújabb kiadásában megjelent felhívása szerint, ha ez nem következik be, ebben az évszázadban egymilliárd halálos áldozata lehet a dohányzásnak.
A közegészségügy vezető szakemberei a dohány értékesítésének megszüntetését követelik 2040-ig. Úgy vélik, hogy politikai támogatással és a dohányipar elleni, tudományos alapokon nyugvó akciókkal kevesebb, mint három évtized alatt lehetséges a “dohánymentes” világ kialakítása, amelyben a felnőttek alig öt százaléka dohányzik.
A felhívás koordinátorai, Robert Beaglehole és Ruth Bonita, az Aucklandi Egyetem munkatársai szerint az ENSZ-nek gyors és határozott erőfeszítéseket kell tennie a dohánytermékek eladása és fogyasztása ellen.
Ha a dohányfogyasztás visszaszorítását célzó erőfeszítések nem elég gyorsak, erre ez évszázadra egymilliárd haláleset várható, amelyek a dohányzással vagy a dohányfogyasztás más formáival állnak összefüggésben – áll a lapban.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint jelenleg évente világszerte hatmillióan halnak meg a dohányzás következményei miatt. Bilano Ver, a Tokiói Egyetem globális egészségpolitikai osztályának munkatársa és a tanulmány társszerzői 1990-től elemezték a világ dohányfogyasztásának változásait és megbecsülték a 2025-ig várható változásokat.
“Az elmúlt évtizedben (2000 és 2010 között) a dohányzás gyakorisága a vizsgált 170 országból a férfiaknál 125 országban, a nőknél 156 országban csökkent. Ha ez a trend folytatódik is, a kitűzött célt csak az államok egyötödében érhetjük el, és 2025-ben még mindig világszerte 1,1 milliárd dohányos lesz. A leggyorsabban Afrikában és a Földközi-tenger keleti medencéjének országaiban növekszik a dohányosok száma” – fejtették ki a szakértők.
Évente világszerte csaknem 1,6 millió esetben diagnosztizálnak tüdőrákot. Az érintettek 85 százaléka ebben a betegségben hal meg – figyelmeztetett a veszélyre nemrég Robert Pirker bécsi onkológus a tüdőrák elleni közép-európai kezdeményezés harmadik találkozóján, Bécsben.
Zöldinfó
Rekordhőség és történelmi aszály sújtja Horvátországot, a folyók apadnak
Vörös riasztás van Horvátországban, két folyó napokon belül kiszáradhat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A legmagasabb, vörös fokozatú hőségriasztást adtak ki szerdára és csütörtökre egész Horvátországra – írja az alternativenergia.hu. A tartós szárazság miatt több folyó vízállása történelmi mélypontra süllyedt, két kisebb vízfolyás pedig napokon belül kiszáradhat. A horvát meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint a hőmérséklet szerdán helyenként elérheti a 39 Celsius-fokot, az ország keleti részén pedig csütörtökig akár 42 fokot is mérhetnek. Enyhülés péntektől várható, amikor eső és zivatarok érhetik el az országot, a hőmérséklet pedig csökkenhet.
A horvát vízgazdálkodási vállalat vezérigazgatója szerint néhány napon belül kiszáradhat a Pozsega térségében folyó Orljava, valamint a Varasd közelében húzódó Plitvica. A következő napokban várható csapadék mennyisége előreláthatólag nem lesz elegendő a helyzet érdemi javulásához. A Duna és a Dráva vízállása közben újabb negatív rekordokat döntött. Kiskőszegnél (Batina) a Duna vízszintje mínusz 147 centiméterre süllyedt, húsz centiméterrel az 1909-ben mért eddigi mélypont alá. Eszéknél a Dráva vízállása szintén húsz centiméterrel maradt el a korábbi rekordtól, miközben a folyón csaknem kétszáz éve végeznek méréseket.
Az alacsony vízállás miatt Eszék térségében gyakorlatilag ellehetetlenült a kereskedelmi hajózás, a Dunán pedig csökkent a szállítható árumennyiség. Több helyen leállították a kompközlekedést, és több halastó vízellátása is veszélybe került. A szárazság a lakossági vízellátást is próbára teszi. Krk szigetén, Zárában (Zadar) és Isztrián már korábban víztakarékossági intézkedéseket vezettek be. Nyugat-Szlavóniában Daruvár és három környező település vízellátó rendszerének kapacitása mintegy 20 százalékkal csökkent.
A legnagyobb problémáktól Dalmáciában tartanak, ahol a turistaszezonban jelentősen megugrik a vízfogyasztás. Zára, Biograd és Benkovac környékén helyenként már csökkent a hálózati nyomás, ezért a magasabban fekvő településrészeken fennakadások lehetnek a vízellátásban. A rendkívüli hőség az energiatermelésre is hatással van. A Száva magas vízhőmérséklete miatt a szlovén-horvát tulajdonú krskói atomerőmű 20 százalékkal mérsékli termelését. A horvát kormány ugyanakkor közölte, hogy az ország villamosenergia-ellátása nincs veszélyben. A horvát vasúttársaság eközben fokozta a pályák ellenőrzését, mivel a sínek hőmérséklete helyenként meghaladhatja a 60 Celsius-fokot, ami deformációkat és közlekedésbiztonsági kockázatokat okozhat.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés