Zöldinfó
2100-ig még biztosan élhetünk a bolygón
2100-ig ki kell vonni a forgalomból a fosszilis tüzelőanyagokat (szén, kőolaj, földgáz), olvasható az ENSZ legújabb környezeti tanulmányában, írta a BBC. Ezzel párhuzamosan 2050-ig a lehető legtöbb helyen villamosenergiára kell átállni, amit kevés szén-dioxidból kellene előállítani. A jelentés írói a megújuló és az atomenergiának is nagyobb szerepet szánnak.
Azt írják, hogy a világra súlyos és visszafordíthatatlan következmények várnak, ha nem tesznek valamit a szén-dioxid kibocsátás megállítására.
A megújuló energiák arányát 80 százalékra fel kell húzni a szektorban a mostani 30-ról. Ezen kívül a jelentés nem hoz újdonságot, az elmúlt években született tanulmányok panelei ismétlődnek. Mint például az, hogy egyértelműen az ember tehet a globális felmelegedésről. 1983 és 2012 között az elmúlt másfél évezred legmelegebb 30 éve volt. A klímaváltozás jelei már pontosan megfigyelhetőek az óceánokon, és a sarkköri jégtakarók olvadásán.
Mindezzel kapcsolatban a Greenfo még ezt is írja:
„Megvannak az eszközeink a klímaváltozás kordában tartására” – mondta R. K. Pachauri, az IPCC elnöke. „Számos megoldás létezik, amelyek egyúttal biztosítják továbbra is a gazdasági-társadalmi fejlődést.” A jelentést számos környezetvédő szervezet máris üdvözölte. Az IPCC arra figyelmeztetett, hogy ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor a 21. század végére súlyos és visszafordíthatatlan következményei lesznek a klímaváltozásnak. „A tétlenség sokkal többe fog kerülni, mint a cselekvés” – írták a jelentésben. Ha például a számottevő kibocsátáscsökkentés 2030 utánra marad, akkor jelentősen bonyolódik a folyamat technológiai, pénzügyi, gazdasági, társadalmi és intézményi szempontból.
Jövőre Párizsban
Évek óta nem sikerül tető alá hozni azt a minden országra kiterjedő megállapodást az üvegházgázok korlátozásáról, amely a 2020-ban teljes egészében lejáró kiotói szerződés utódjának szánnak. Az új szerződést a jelenlegi menetrend szerint 2015-ben, az ENSZ párizsi klímakonferenciáján véglegesítik. A 196 országot érintő klímacsúcs célja, hogy a civil társadalom és a vállalatok bevonásával megoldásokat találjon az éghajlatváltozás problémájára, és az is lényeges, hogy egyaránt vonatkozzon a nagy kibocsátóvá vált feltörekvő országokra (például Kína, India, Brazília) és olyan fejlett országokra, amelyek a kiotói szerződést nem ratifikálták (Egyesült Államok), vagy az utóbbi években nem vállaltak újabb csökkentéseket (Japán, Kanada, Oroszország).
forrás: index.hu
Zöldinfó
Minierdők, úszólápok és szenzoros kertek: különleges fenntarthatósági projektek indulnak
Tizennyolc projekt részesült elismerésben az idei Föld bajnokai pályázaton.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tizennyolc projekt részesült elismerésben az E.ON óvodai, általános iskolai és gimnáziumi közösségek fenntarthatósági kezdeményezéseinek megvalósítását támogató, Föld bajnokai elnevezésű környezetvédelmi pályázaton – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Dunántúl, Pest megye és Budapest áramhálózatát üzemeltető energiacég negyedik éve futó Föld bajnokai pályázatán idén 9 óvodai, 6 általános iskolai és 3 középiskolai pályázat részesült elismerésben és egyenként legfeljebb 2,5 millió forintos támogatásban. Mint írták, a nyertesek a hőséghullámok, a folyószennyezések és a hulladék-túltermelés problémáira is szolgáltak megoldási javaslatokkal.
A zsűri tagjai Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója; Ürge-Vorsatz Diána fizikus, az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnöke; Pokorny Lia színésznő, egy a fenntarthatóság jegyében összeállított receptgyűjtemény szerzője; Nagy Réka újságíró, kommunikációs szakértő és Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ Network alapítója és ügyvezetője voltak. A tájékoztatás szerint a győztesek között van a budapesti Kolozsvár Utcai Óvoda, amelynek Árnyékmentő erdő projektjében az óvodások Miyawaki-minierdő kialakítására készülnek. A szigetszentmiklósi gimnazisták több éve futó projektjük folytatásaként úszólápszigetekkel, vízminőség-méréssel és drónos megfigyeléssel segítenék a 2020-as olajszennyezés által sújtott Ráckevei-Duna-ág újjászületését.
Záhonyban a Tisza folyó kavicsos medrét és magát a folyót is kicsiben az iskolába költöztetik, és alapos vizsgálatnak vetik alá. Penészleken az óvodások az Andokban élő őslakók tudását használnák saját környezeti problémáik megoldására: földbe süllyesztett, úgynevezett “walipini üvegházuk” nyáron hűt, télen fűt, a gyerekek pedig a szüleikkel és az idősek klubjával együtt hasznos konyhakerti növényeket termesztenek majd benne. Kulcson az ország első közüzemi szélturbinája mellől indul az óvodások új, természetismereti tanösvénye, a Váci Deákvári Óvodában pedig a panelházak között egyfajta oázist terveznek létrehozni. A tótkomlósi Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában szlovák motívumokkal díszített táska és tolltartó készül kinőtt farmerekből a körforgásos gazdaság jegyében, a székesfehérvári Tóparti Gimnázium diákjai pedig a büfékukák tartalmát elemezve terveznek hulladékcsökkentő programot.
A budapesti Szőlőszem Óvoda szenzoros kertje az autizmussal élő gyerekek igényeire hangolódik, a Vakok Intézetének Braille-feliratos magaságyásaiban pedig a növények tapintással, illattal és ízekkel “válaszolnak” a diákoknak. A közleményben emlékeztettek arra, hogy a 2025-ös Föld bajnokai pályázat nyerteseinek munkája nyomán Vácon elkészült az ország első iskolai szivacskertje, Decsen óvodás tyúkfarm, Visegrádon denevérmonitorozó állomás működik, Kunpeszéren 800 fás klímaerdőt és lepkekertet alakítottak ki, a Budapest School pedig permakultúrás zöld oázist teremtett a főváros aszfaltján.
A pályázat révén eddig összesen 100 millió forinttal támogatta az E.ON a nyertes intézményeket Magyarországon. A gyermekek és a pedagógusok által közösen, sokszor a szülők és a települések közreműködésével valóra váltott ötletek lokálisak, de a hatásuk a szemléletformálást és a pozitív környezeti következményeket tekintve is időben és térben is sokkal messzebbre mutat – áll az összegzésben.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMi történik, ha kiesik a hazai olajfinomítás közel fele? A Mol most visszaállította a teljes kapacitást

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés