Zöldinfó
2100-ig még biztosan élhetünk a bolygón
2100-ig ki kell vonni a forgalomból a fosszilis tüzelőanyagokat (szén, kőolaj, földgáz), olvasható az ENSZ legújabb környezeti tanulmányában, írta a BBC. Ezzel párhuzamosan 2050-ig a lehető legtöbb helyen villamosenergiára kell átállni, amit kevés szén-dioxidból kellene előállítani. A jelentés írói a megújuló és az atomenergiának is nagyobb szerepet szánnak.
Azt írják, hogy a világra súlyos és visszafordíthatatlan következmények várnak, ha nem tesznek valamit a szén-dioxid kibocsátás megállítására.
A megújuló energiák arányát 80 százalékra fel kell húzni a szektorban a mostani 30-ról. Ezen kívül a jelentés nem hoz újdonságot, az elmúlt években született tanulmányok panelei ismétlődnek. Mint például az, hogy egyértelműen az ember tehet a globális felmelegedésről. 1983 és 2012 között az elmúlt másfél évezred legmelegebb 30 éve volt. A klímaváltozás jelei már pontosan megfigyelhetőek az óceánokon, és a sarkköri jégtakarók olvadásán.
Mindezzel kapcsolatban a Greenfo még ezt is írja:
„Megvannak az eszközeink a klímaváltozás kordában tartására” – mondta R. K. Pachauri, az IPCC elnöke. „Számos megoldás létezik, amelyek egyúttal biztosítják továbbra is a gazdasági-társadalmi fejlődést.” A jelentést számos környezetvédő szervezet máris üdvözölte. Az IPCC arra figyelmeztetett, hogy ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor a 21. század végére súlyos és visszafordíthatatlan következményei lesznek a klímaváltozásnak. „A tétlenség sokkal többe fog kerülni, mint a cselekvés” – írták a jelentésben. Ha például a számottevő kibocsátáscsökkentés 2030 utánra marad, akkor jelentősen bonyolódik a folyamat technológiai, pénzügyi, gazdasági, társadalmi és intézményi szempontból.
Jövőre Párizsban
Évek óta nem sikerül tető alá hozni azt a minden országra kiterjedő megállapodást az üvegházgázok korlátozásáról, amely a 2020-ban teljes egészében lejáró kiotói szerződés utódjának szánnak. Az új szerződést a jelenlegi menetrend szerint 2015-ben, az ENSZ párizsi klímakonferenciáján véglegesítik. A 196 országot érintő klímacsúcs célja, hogy a civil társadalom és a vállalatok bevonásával megoldásokat találjon az éghajlatváltozás problémájára, és az is lényeges, hogy egyaránt vonatkozzon a nagy kibocsátóvá vált feltörekvő országokra (például Kína, India, Brazília) és olyan fejlett országokra, amelyek a kiotói szerződést nem ratifikálták (Egyesült Államok), vagy az utóbbi években nem vállaltak újabb csökkentéseket (Japán, Kanada, Oroszország).
forrás: index.hu
Zöldinfó
Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.
Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés: így ösztönzik az energiaspórolást

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés