Zöldinfó

2100-ig még biztosan élhetünk a bolygón

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-11-11

Szerző:

Hell

2100-ig ki kell vonni a forgalomból a fosszilis tüzelőanyagokat (szén, kőolaj, földgáz), olvasható az ENSZ legújabb környezeti tanulmányában, írta a BBC. Ezzel párhuzamosan 2050-ig a lehető legtöbb helyen villamosenergiára kell átállni, amit kevés szén-dioxidból kellene előállítani. A jelentés írói a megújuló és az atomenergiának is nagyobb szerepet szánnak.

Azt írják, hogy a világra súlyos és visszafordíthatatlan következmények várnak, ha nem tesznek valamit a szén-dioxid kibocsátás megállítására.
A megújuló energiák arányát 80 százalékra fel kell húzni a szektorban a mostani 30-ról. Ezen kívül a jelentés nem hoz újdonságot, az elmúlt években született tanulmányok panelei ismétlődnek. Mint például az, hogy egyértelműen az ember tehet a globális felmelegedésről. 1983 és 2012 között az elmúlt másfél évezred legmelegebb 30 éve volt. A klímaváltozás jelei már pontosan megfigyelhetőek az óceánokon, és a sarkköri jégtakarók olvadásán.

Mindezzel kapcsolatban a Greenfo még ezt is írja:
„Megvannak az eszközeink a klímaváltozás kordában tartására” – mondta R. K. Pachauri, az IPCC elnöke. „Számos megoldás létezik, amelyek egyúttal biztosítják továbbra is a gazdasági-társadalmi fejlődést.” A jelentést számos környezetvédő szervezet máris üdvözölte. Az IPCC arra figyelmeztetett, hogy ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor a 21. század végére súlyos és visszafordíthatatlan következményei lesznek a klímaváltozásnak. „A tétlenség sokkal többe fog kerülni, mint a cselekvés” – írták a jelentésben. Ha például a számottevő kibocsátáscsökkentés 2030 utánra marad, akkor jelentősen bonyolódik a folyamat technológiai, pénzügyi, gazdasági, társadalmi és intézményi szempontból.

Jövőre Párizsban
Évek óta nem sikerül tető alá hozni azt a minden országra kiterjedő megállapodást az üvegházgázok korlátozásáról, amely a 2020-ban teljes egészében lejáró kiotói szerződés utódjának szánnak. Az új szerződést a jelenlegi menetrend szerint 2015-ben, az ENSZ párizsi klímakonferenciáján véglegesítik. A 196 országot érintő klímacsúcs célja, hogy a civil társadalom és a vállalatok bevonásával megoldásokat találjon az éghajlatváltozás problémájára, és az is lényeges, hogy egyaránt vonatkozzon a nagy kibocsátóvá vált feltörekvő országokra (például Kína, India, Brazília) és olyan fejlett országokra, amelyek a kiotói szerződést nem ratifikálták (Egyesült Államok), vagy az utóbbi években nem vállaltak újabb csökkentéseket (Japán, Kanada, Oroszország).

forrás: index.hu

Kapcsolódó tartalom:klímaváltozás klímavédelem

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország

Közvitára bocsátotta a horvát kormány a polgári célú atomenergia fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot.

Létrehozva:

1 perc telt el a létrehozás óta

2026-05-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A javaslat szerint az atomenergiának 2040-ig az ország éves villamosenergia-szükségletének legalább 30 százalékát kellene fedeznie – írja az alternativenergia.hu. A kabinet hangsúlyozta: a jogszabály elfogadása önmagában nem jelent döntést atomerőmű építéséről, és nem kötelezi Horvátországot konkrét beruházásra. Ante Susnjar gazdasági miniszter a tervezet ismertetésekor azt mondta: a törvény célja a nukleáris energia polgári célú fejlesztéséhez, kutatásához és esetleges alkalmazásához szükséges feltételek megteremtése, a legmagasabb biztonsági előírások mellett. Hozzátette: Horvátországnak stabil és biztonságos energiaellátásra van szüksége, miközben teljesítenie kell kibocsátáscsökkentési vállalásait is. A miniszter szerint a javaslat azt is szolgálja, hogy az ország időben kiépítse a szükséges szakmai tudást, szabályozói kapacitásokat és felügyeleti rendszert azokhoz a technológiákhoz, amelyeket Európában és a világ más részein már alkalmaznak vagy gyors ütemben fejlesztenek.

Susnjar a radioaktív hulladék és a kiégett nukleáris fűtőanyag kezeléséről közölte: a törvény rögzíti, hogy ezekkel az anyagokkal kizárólag a hatályos hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően lehet gazdálkodni. A törvényjavaslatról csütörtökön a parlamentben is vitát tartottak. Több ellenzéki képviselő arra figyelmeztetett, hogy Horvátországban még nem készültek el a szükséges elemzések, nem világosak a várható költségek, és továbbra sem rendezett a nukleáris hulladék elhelyezésének kérdése. A szociáldemokraták és a zöldek szerint egy ilyen, hosszú távú következményekkel járó jogszabályt nem lenne szabad kellő előkészítés nélkül elfogadni.

A kormánypártok támogatták a törvény előkészítését, és azzal érveltek, hogy az atomenergia nem ideológiai, hanem energetikai szuverenitási és ellátásbiztonsági kérdés. Több felszólaló szerint az atomenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátású, stabil forrásként kiegészítheti a nap- és szélenergiát, különösen akkor, amikor a megújulók nem biztosítanak elegendő termelést. Egyes ellenzéki pártok – köztük a Híd (Most), valamint a Centrum és a GLAS – szintén nem zárták ki az atomenergia jövőbeli szerepét, de átfogó szakmai és társadalmi vitát sürgettek. A horvát kormány szerint a törvényjavaslat egy hosszabb folyamat első lépése lehet, amelyben a szakmai szervezetek, az érintett intézmények, a civil társadalom és a lakosság is véleményt mondhat Horvátország lehetséges nukleárisenergia-stratégiájáról.

Tovább olvasom