Zöldinfó
2100-ig még biztosan élhetünk a bolygón
2100-ig ki kell vonni a forgalomból a fosszilis tüzelőanyagokat (szén, kőolaj, földgáz), olvasható az ENSZ legújabb környezeti tanulmányában, írta a BBC. Ezzel párhuzamosan 2050-ig a lehető legtöbb helyen villamosenergiára kell átállni, amit kevés szén-dioxidból kellene előállítani. A jelentés írói a megújuló és az atomenergiának is nagyobb szerepet szánnak.
Azt írják, hogy a világra súlyos és visszafordíthatatlan következmények várnak, ha nem tesznek valamit a szén-dioxid kibocsátás megállítására.
A megújuló energiák arányát 80 százalékra fel kell húzni a szektorban a mostani 30-ról. Ezen kívül a jelentés nem hoz újdonságot, az elmúlt években született tanulmányok panelei ismétlődnek. Mint például az, hogy egyértelműen az ember tehet a globális felmelegedésről. 1983 és 2012 között az elmúlt másfél évezred legmelegebb 30 éve volt. A klímaváltozás jelei már pontosan megfigyelhetőek az óceánokon, és a sarkköri jégtakarók olvadásán.
Mindezzel kapcsolatban a Greenfo még ezt is írja:
„Megvannak az eszközeink a klímaváltozás kordában tartására” – mondta R. K. Pachauri, az IPCC elnöke. „Számos megoldás létezik, amelyek egyúttal biztosítják továbbra is a gazdasági-társadalmi fejlődést.” A jelentést számos környezetvédő szervezet máris üdvözölte. Az IPCC arra figyelmeztetett, hogy ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor a 21. század végére súlyos és visszafordíthatatlan következményei lesznek a klímaváltozásnak. „A tétlenség sokkal többe fog kerülni, mint a cselekvés” – írták a jelentésben. Ha például a számottevő kibocsátáscsökkentés 2030 utánra marad, akkor jelentősen bonyolódik a folyamat technológiai, pénzügyi, gazdasági, társadalmi és intézményi szempontból.
Jövőre Párizsban
Évek óta nem sikerül tető alá hozni azt a minden országra kiterjedő megállapodást az üvegházgázok korlátozásáról, amely a 2020-ban teljes egészében lejáró kiotói szerződés utódjának szánnak. Az új szerződést a jelenlegi menetrend szerint 2015-ben, az ENSZ párizsi klímakonferenciáján véglegesítik. A 196 országot érintő klímacsúcs célja, hogy a civil társadalom és a vállalatok bevonásával megoldásokat találjon az éghajlatváltozás problémájára, és az is lényeges, hogy egyaránt vonatkozzon a nagy kibocsátóvá vált feltörekvő országokra (például Kína, India, Brazília) és olyan fejlett országokra, amelyek a kiotói szerződést nem ratifikálták (Egyesült Államok), vagy az utóbbi években nem vállaltak újabb csökkentéseket (Japán, Kanada, Oroszország).
forrás: index.hu
Zöldinfó
Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig
Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.
Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.
Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés