Zöldinfó
2100-ig még biztosan élhetünk a bolygón
2100-ig ki kell vonni a forgalomból a fosszilis tüzelőanyagokat (szén, kőolaj, földgáz), olvasható az ENSZ legújabb környezeti tanulmányában, írta a BBC. Ezzel párhuzamosan 2050-ig a lehető legtöbb helyen villamosenergiára kell átállni, amit kevés szén-dioxidból kellene előállítani. A jelentés írói a megújuló és az atomenergiának is nagyobb szerepet szánnak.
Azt írják, hogy a világra súlyos és visszafordíthatatlan következmények várnak, ha nem tesznek valamit a szén-dioxid kibocsátás megállítására.
A megújuló energiák arányát 80 százalékra fel kell húzni a szektorban a mostani 30-ról. Ezen kívül a jelentés nem hoz újdonságot, az elmúlt években született tanulmányok panelei ismétlődnek. Mint például az, hogy egyértelműen az ember tehet a globális felmelegedésről. 1983 és 2012 között az elmúlt másfél évezred legmelegebb 30 éve volt. A klímaváltozás jelei már pontosan megfigyelhetőek az óceánokon, és a sarkköri jégtakarók olvadásán.
Mindezzel kapcsolatban a Greenfo még ezt is írja:
„Megvannak az eszközeink a klímaváltozás kordában tartására” – mondta R. K. Pachauri, az IPCC elnöke. „Számos megoldás létezik, amelyek egyúttal biztosítják továbbra is a gazdasági-társadalmi fejlődést.” A jelentést számos környezetvédő szervezet máris üdvözölte. Az IPCC arra figyelmeztetett, hogy ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor a 21. század végére súlyos és visszafordíthatatlan következményei lesznek a klímaváltozásnak. „A tétlenség sokkal többe fog kerülni, mint a cselekvés” – írták a jelentésben. Ha például a számottevő kibocsátáscsökkentés 2030 utánra marad, akkor jelentősen bonyolódik a folyamat technológiai, pénzügyi, gazdasági, társadalmi és intézményi szempontból.
Jövőre Párizsban
Évek óta nem sikerül tető alá hozni azt a minden országra kiterjedő megállapodást az üvegházgázok korlátozásáról, amely a 2020-ban teljes egészében lejáró kiotói szerződés utódjának szánnak. Az új szerződést a jelenlegi menetrend szerint 2015-ben, az ENSZ párizsi klímakonferenciáján véglegesítik. A 196 országot érintő klímacsúcs célja, hogy a civil társadalom és a vállalatok bevonásával megoldásokat találjon az éghajlatváltozás problémájára, és az is lényeges, hogy egyaránt vonatkozzon a nagy kibocsátóvá vált feltörekvő országokra (például Kína, India, Brazília) és olyan fejlett országokra, amelyek a kiotói szerződést nem ratifikálták (Egyesült Államok), vagy az utóbbi években nem vállaltak újabb csökkentéseket (Japán, Kanada, Oroszország).
forrás: index.hu
Zöldinfó
Évente 7 millió tonna textilhulladék keletkezik az EU-ban – új megoldásokat keresnek
Körforgásos megoldásokkal újítanák meg a divatipart a Duna Régió országai.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Óbudai Egyetemen rendezték meg a TEX-DAN és a Green-Tex programok közös záróeseményét, amely a Duna Régió textil- és divatiparának fenntartható átalakítására fókuszált – írja az alternativenergia.hu. A rendezvényen kilenc ország szakemberei, fejlesztési ügynökségei, vállalkozásai és oktatási intézményei mutatták be azokat a körforgásos megoldásokat, amelyek alternatívát kínálnak a fast fashion pazarló működésével szemben. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az EU-ban évente átlagosan nagyjából 7 millió tonna textilhulladék keletkezik. A TEX-DAN projekt 2024 márciusában indult és 11 országból 14 partner és további 7 társult partner vett részt benne. A mostani záróeseménynek az Óbudai Egyetem adott otthont. A TEX-DAN program magyarországi képviselői a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség voltak, míg a Green-Tex projekt részéről a bosznia-hercegovinai Szarajevói Gazdasági Régió Fejlesztési Ügynöksége vett részt.
A rendezvény házigazdája Szentesi Réka divatipari szakember volt. A konferencia középpontjában a textilipar környezeti terhelésének csökkentése állt. A résztvevők hangsúlyozták: a fast fashion modell nemcsak a túltermelés és a hulladékképződés miatt problémás, hanem azért is, mert a ruhák jelentős része műanyagalapú anyagokat tartalmaz, amelyek mikroműanyagként bekerülnek a környezetbe és az emberi szervezetbe is. Erre a problémára igyekszik választ adni a körforgásos gazdasági modell, amelynek célja, hogy a ruhák és alapanyagok minél hosszabb ideig használatban maradjanak újrahasználat, újrahasznosítás és redesign révén. A szakértők szerint ez ma már gazdasági szempontból is egyre fontosabb versenyelőnyt jelent és hatékony veszi fel a harcot a textilhulladék mennyiségének visszaszorításában.
Dr. Koltai László, az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karának dékánja nyitóbeszédében kiemelte: a textilipar fenntarthatóvá tétele csak nemzetközi együttműködések révén valósítható meg. A Duna Régió országai közötti tudásmegosztás és partnerségek kulcsszerepet játszanak a megoldások kialakításában. A rendezvényen online jelentkezett be Carmen Hawkins, a Duna Régió Stratégia koordinátora is, aki a körforgásos gazdaságot és innovatív textilipari megoldásokat támogató nemzetközi együttműködéseket mutatta be. Vitaindító előadásában Luca Leonardi, a Textile and Clothing Business Labs Association alapítója felhívta a figyelmet arra, hogy az európai fenntarthatósági szabályozás jelenleg túlságosan összetett és széttagolt, ezért nagyobb együttműködésre van szükség a szereplők között.
A projektek eredményeit bemutató szekcióban elhangzott: az elmúlt években 85 eseményt szerveztek vállalkozások, iskolák, önkormányzatok és civil szervezetek bevonásával. Több sikeres nemzetközi példát is bemutattak, köztük újrahasznosított textíliákból készült termékeket és innovatív fenntartható divatipari kezdeményezéseket. A rendezvényen hivatalosan is megalakult a TEX-DAN Dunai Körforgásos Textilipari Klaszter, amely tovább erősítheti a régió szakmai együttműködését a fenntartható textilipar fejlesztésében.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés