Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

50 ezer laptop teljesítménye egyetlen szuperszámítógépben

 A világ TOP 500 szuperszámítógépének rangsorába tartozik a legújabb és eddigi legerősebb magyar szuperszámítógép, a Komondor – jelentette be csütörtöki közleményében a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ).

Létrehozva:

|

A legújabb magyar szuperszámítógép, a Komondor telepítése szeptemberben kezdődött meg a KIFÜ, debreceni szuperszámítógép központjában. Az ügynökség által üzemeltetett rendszer a teszteket követően hamarosan a felhasználók rendelkezésére áll – tették hozzá. A hatalmas számítási teljesítménnyel rendelkező szuperszámítógép, azaz a High Performance Computing (HPC) infrastruktúra ma már nélkülözhetetlen a tudományos életben éppúgy, mint az innovatív ipari megoldások kidolgozásánál. A mindennapokban olyan feladatok megoldásában segít, mint például a klímakutatás, a telekommunikáció, a közlekedésszervezés, az energetika, a gyártásoptimalizálás vagy az orvostudomány legújabb vívmányainak fejlesztése – ismertette a KIFÜ.

Az új szupergép teljesítménye 5 HPC petaflopsra tehető, amely a nagy kapacitású processzoros és a grafikus számítási egységek mellett dedikált mesterséges intelligencia, valamint big data partíciót is tartalmaz. Az energiahatékony hűtéssel ellátott Komondor a hazai felsőoktatást, közoktatást, kutatás-fejlesztést, könyvtárakat, közgyűjteményeket és egyéb közintézményeket kiszolgáló, KIFÜ biztosította hálózat révén 100 Gb/s sávszélességgel lesz elérhető. A gép kapacitását a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és partnereik térítésmentesen vehetik igénybe, valamint bizonyos feltételekkel az innovatív – kutató-fejlesztő tevékenységet végző – piaci szereplők számára is elérhető ez a lehetőség – ismertette az ügynökség.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Nem támadhatja meg Lengyelország az uniós klímacsomagot

Az EU bírósága elutasította Lengyelország kereseteit az uniós klímavédelmi jogszabályok ellen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Elutasította az Európai Unió Bírósága csütörtökön Lengyelország hét keresetét, amelyekben Varsó a Fit for 55 uniós klímavédelmi jogalkotási csomag egyes rendelkezéseinek megsemmisítését kérte – írja az alternativenergia.hu. A bírák szerint a keresetek elfogadásához a tagállamok egyhangú jóváhagyására lett volna szükség. A luxembourgi székhelyű testület közleménye szerint Lengyelország hét olyan uniós jogszabályt támadott meg, amelyek célja, hogy az EU 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, és 2050-re elérje a klímasemlegességet. A megtámadott jogszabályok között szerepelt az új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások szigorítása, a földhasználati és erdőgazdálkodási ágazat kibocsátáscsökkentési célértékei, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztése, valamint az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus bevezetése.

Lengyelország emellett az energiahatékonysági irányelvet és a tagállamok kötelező kibocsátáscsökkentési célértékeit is megtámadta. Lengyelország azzal érvelt, hogy a jogszabályok elsősorban adózási jellegű rendelkezéseket tartalmaznak, illetve jelentősen befolyásolják a tagállamok energiaforrások közötti választását és energiaellátásuk szerkezetét. Álláspontja szerint ezért elfogadásukhoz az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanácsban egyhangú döntésre lett volna szükség a minősített többségi szavazás helyett. A bíróság azonban megállapította, hogy a vitatott jogszabályok elsődleges célja nem a tagállamok energiaellátási szerkezetének befolyásolása.

A hét jogszabály közül hat az uniós környezetvédelmi politika körébe tartozik, és elsősorban a káros éghajlatváltozás elleni fellépést, valamint a párizsi klímamegállapodás célkitűzéseinek teljesítését szolgálja. Az energiahatékonysági irányelv pedig az uniós energiapolitika hatálya alá tartozik. A bíróság szerint ezért valamennyi jogszabály elfogadható volt a rendes jogalkotási eljárás keretében, miszerint az Európai Parlament és a minősített többséggel döntő Tanács közösen hoz döntést. Az bíróság hangsúlyozta, hogy a rendes jogalkotási eljárás alóli kivételeket szigorúan kell értelmezni, és az tény, hogy valamely környezetvédelmi vagy energetikai intézkedés az elsődleges céljától eltérő területeken közvetett vagy járulékos hatásokkal járhat, nem elegendő ahhoz, hogy egy ilyen kivétel alkalmazását indokolja.

Advertisement

A bíróság elutasította Lengyelország azon érvelését is, amely szerint a jogszabályok sértik az energiapolitikai szolidaritás elvét. Rámutatott, hogy ez az elv kizárólag az uniós energiapolitika területén alkalmazandó, így a környezetvédelmi jogszabályok megtámadásához nem lehet hivatkozni rá. A testület ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az uniós intézményeknek figyelembe kell venniük a tagállamok eltérő érdekeit. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az uniós jogalkotó kompenzációs intézkedéseket is elfogadott, különösen a Szociális Klímaalap keretében.

A bíróság nem fogadta el Varsó azon kifogásait sem, amelyek szerint az intézkedések az energiaárak emelkedése és a munkahelyek megszűnése miatt veszélyeztetik az uniós polgárok jólétét. Az ítéletek szerint az uniós szerződések a gazdasági és társadalmi jólét mellett a fenntartható fejlődést és a környezetvédelmet is alapvető célként határozzák meg, anélkül, hogy ezek között hierarchiát állítanának fel. A luxembourgi testület azt is megállapította, hogy a megtámadott jogszabályok megfelelnek az arányosság és az egyenlő bánásmód elvének. Hangsúlyozta, hogy az összetett gazdasági, politikai és műszaki döntéseket igénylő területeken az uniós jogalkotó széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák