Zöldinfó
AM: tavaly soha nem látott mértékű természetvédelmi fejlesztések valósultak meg
Az Agrárminisztérium a nemzeti parki igazgatóságok munkája révén eddig példátlan mértékben valósított meg természetvédelmi célú fejlesztéseket, hiszen több mint 41 milliárd forintot fordított erre a célra a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint a források nagy része az élőhelyek helyreállítását célozta, az utóbbi években megvalósult és jelenleg záruló több mint 100 projektnek köszönhetően mintegy 180 ezer hektár területen javul a természeti területek állapota, a természetvédelmi kezelés és a természeti értékek megőrzésének feltétele. Hozzátették: a fejlesztések eredményeként 27 közösségi jelentőségű hazai faj és 7 közösségi jelentőségű hazai élőhelytípus esetében sikerült országos szintű javulást elérni. A 2022-ben lezárt 16 élőhely-rekonstrukciós beavatkozásnak köszönhetően csaknem 19 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota.
Tavaly a természetjárók számára is pozitív változások történtek a nemzeti parkokban, hiszen további fejlesztések valósultak meg az ökoturisztikai infrastruktúra és a környezeti nevelési tevékenység tekintetében. Számos nemzeti park területén fejlődött a természetvédelmibemutató-hálózat, illetve korszerűbbé vált a természetvédelmi őrszolgálat is. A nemzeti parkok vendégei 2022-től egyebek mellett már ellátogathatnak a Bükki Csillagdába, a Csárda Természetvédelmi Központba, illetve a Vízi Vándor Természetvédelmi, a Berek Világa és a Pál-völgyi Látogatóközpontba is. Ezen fejlesztések hatására a nemzeti parkok éves látogatószáma vonatkozásában rendkívüli növekedés volt tapasztalható – emelte ki az AM.
Az Agrárminisztérium a nemzeti park igazgatóságokkal 2022-ben többek között eredményesen működtette a Nemzeti Park Termék Védjegyrendszert, tovább erősítette a védett természeti területek hálózatát, valamint folytatta a Natura 2000 területek fenntartási terveinek elkészítését és jóváhagyását. Az állami természetvédelem erőfeszítéseinek köszönhetően elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe, illetve a hazai zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztésének módszertani kerete – írták. Ezen felül elindult 4 új LIFE projekt, támogatáshoz jutottak a hazai natúrparkok, és megvalósult a 2021-2030 közötti időszakra szóló 3. Biodiverzitás Stratégia előkészítése. A génmegőrzési feladatoknál nőtt az állami szerepvállalás, amivel Európa egyik legjelentősebb génbankját is sikerült fejleszteni – áll a közleményben.
Zöldinfó
Áradások, aszályok, erdőtüzek: új tervvel erősítenék Európa klímavédelmét
Növelné az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességét az EU.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség javítását célzó uniós keretet mutatott be az Európai Bizottság kedden azzal a céllal, hogy megerősítse az éghajlati kockázatok előrejelzésének, valamint a felkészülés és a kezelés európai rendszereit – írja az alternativenergia.hu. Az uniós szintű intézkedések bejelentésekor Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság klímaügyekért felelős biztosa brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte: az elhúzódó hőhullámok és aszályok okozta erdőtüzek, Európa több folyójának alacsony vízszintje, vagy a pusztító áradások rávilágítottak az éghajlatváltozás súlyos következményeire. Szavai szerint az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség kiépítése stratégiai befektetés Európa versenyképességébe, biztonságába, egészségébe és jólétébe. A cselekvés gazdasági indokai meggyőzőek – hangoztatta.
Az uniós biztos kiemelte: az Európai Bizottság rendszerszintű változást javasol: biztosítani kívánja, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás beépüljön minden főbb politikába úgy nemzeti, mint nemzetközi szinten, támogatva a beruházásokat, az innovációt és a hosszú távú növekedést. Támogatást kíván nyújtani továbbá helyi és regionális szinten az alkalmazkodáshoz konkrét kezdeményezések és tanácsadás révén – hangoztatta. A bizottsági javaslat kiemeli a vállalkozások szerepét az európai ellenállóképesség megerősítésében, hangsúlyozva, hogy Európa infrastruktúrájának és gazdaságának alkalmazkodása a jövőbeli éghajlati viszonyokhoz várhatóan évente mintegy 70 milliárd eurós beruházást igényel.
Az alkalmazkodásba történő befektetések becsült megtérülése elérheti a veszteségek és károk értékének több mint tízszeresét. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megoldásainak globális piaca várhatóan megnégyszereződik, elérve a 3,5 billió eurót 2050-re, ami jelentős lehetőséget kínál az európai vállalkozások számára az innovációra, a virágzásra és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megoldásainak technológiai vezetőjévé válásra – írták.
A sajtótájékoztatón Teresa Ribera tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős uniós biztos közölte: a jelenlegi tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a világ 2030-ra 1,5 Celsius-fokkal, 2050-re 2 Celsius-fokkal, 2100-ra pedig 3 Celsius-fokkal melegszik fel az iparosodás előtti szinthez képest. Ez alapján a tagállamok felmérhetik a jövőbeli éghajlati kockázatokat döntéseik meghozatalakor.
Megjegyezte, az uniós éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet javítani hivatott jogszabályok csökkentik a tagállamok adminisztratív terheit. A nemzeti tervezési kötelezettségek egyszerűsödnek egyetlen nemzeti stratégiai terv bevezetésével, a továbbfejlesztett és rendszeresebb éghajlati kockázatértékelések pedig biztosítják az uniós és a nemzeti értékelések közötti következetességet és összehasonlíthatóságot is. A keretrendszer eszközöket biztosít a hatóságok, a vállalkozások és a közösségek számára az éghajlati kockázatok kezeléséhez.
Ribera közölte: az Európai Bizottság haladéktalanul megkezdi a keretrendszer végrehajtását, hogy erősítse Európa képességét az éghajlati szélsőségekre való felkészülésre és reagálásra. Emellett PreparEU néven katasztrófafelkészültségi tanácsadócsoportot hoz létre, valamint egy kezdeményezést Európa éghajlatváltozásnak leginkább kitett száz területének azonosítására. Végezetül közölte, hogy a brüsszeli testület 2028-ban javaslatot tesz egy stratégiai tervre az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról, hogy biztosítsa a korai és határozott fellépést uniós szinten.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 5000 napelem kerül az olajfák fölé, de a mezőgazdaság is folytatódik
