Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A hajótestre tapadt invazív fajok miatt Ausztrália partjainál rekedt egy óceánjáró

Az ausztrál hatságok nem engedélyezték a kikötést a Viking Orion nevű hajónak, miután a hajótestre tapadt invazív fajokat találtak – írta a BBC hírportálja hétfőn.

Létrehozva:

|

Nem köthetett ki Adelaide-ben a Viking Orion üdülőhajó, amelynek hajótestén nem őshonos fajokból álló szennyeződést találtak a hatóságok. Az ausztrál halászati minisztérium szerint ezeknek a szennyeződéseknek a kezelése általános eljárás minden olyan hajó esetében, amely ki akar kötni az országban, abból a célból, hogy megakadályozzák az invazív fajok behurcolását. A hajót nem engedték kikötni az új-zélandi Christchurchben és Dunedinben, valamint a tasmániai Hobartban sem.

A hajó most az ausztrál partoktól 27 kilométerre vesztegel, ahol ipari búvárok fogják megtisztítani a hajótestet a nem kívánatos élőlényektől. A BBC által megkérdezett utasok szerint a hajón feszültség egyre nagyobb, ugyanis december 26. óta nem hagyhatták el a hajó fedélzetét, valamint a körút sokak által legjobban várt kirándulásai maradtak el a tengeri veszteglés miatt. A 14 emeletes hajó összesen 930-an utaznak.  A tervek szerint a Viking Orion január másodikán érkezik Melbournbe, de itt csak a beutazáshoz szükséges papírmunkát végzik a hatóságok, az utasok legközelebb január negyedikén szállhatnak le Sydneyben. A hajó kapitánya pénteken levélben kért elnézést az utasoktól a kellemetlenség miatt, és azt is bejelentette, hogy a vállalat a kártérítési ajánlattal fog az utasokhoz fordulni a következő napokban. Nem sokkal korábban hasonló eset történt a Princess Cruises hajójával, a Coral Princessel is, amelyik új-zélandi vizeken haladt, és a hajótestén nem őshonos csigákat fedeztek fel.

Advertisement

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák