Zöld Energia
Századvég: az európaiak negyede fűtési nehézségekkel küzd
Drasztikusan megemelkedett az energiaszegény háztartások aránya az Európai Unióban (EU).
A Századvég új kutatásának eredményei rámutatnak: átlagosan minden negyedik háztartás fűtési nehézséggel és közüzemi díjelmaradással küzd az EU-ban, míg a rezsicsökkentési programnak köszönhetően Magyarország érintettsége az előbbi problémában a második, az utóbbiban a harmadik legkisebb. A Századvég Alapítvány felmérésében – amely megállapításait pénteken közölték az MTI-vel – az áll, hogy az Oroszország és Európa közti fokozódó kereskedelmi konfliktus okozta energiaár-emelkedés egyre súlyosabb kihívások elé állítja az EU országait. Az egyes tagállamok különböző hatósági eszközökkel próbálják akadályozni az árrobbanás begyűrűzését a lakossági tarifákba, ezek hatékonysága azonban jelentős mértékben eltér – állapították meg. Mint írták: a legnagyobb védelmet nyújtó rezsitámogatási rendszer Magyarországon működik, ahol hatóságilag rögzített tarifák biztosítják az EU legalacsonyabb háztartási energiadíjait.
“A megengedőbb szabályozást alkalmazó országokban azonban a családok rendkívüli mértékű áremelkedéssel szembesültek az elmúlt időszakban, ami – ha azt nem kompenzálta a kellően magas jövedelem, vagy állami transzfer – egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetbe sodorta a háztartásokat” – fogalmaztak. Emlékeztettek, az Eurostat adatai alapján 2021-ben az Európai Unió háztartásainak 6,9 százaléka (13,5 millió háztartás, 29,9 millió ember) egzisztenciális okokból nem volt képes kellő mértékben felfűteni otthonát, és 6,4 százalék (12,6 millió háztartás, 27,7 millió személy) fizetési elmaradásokkal küzdött. A Századvég 2022-es őszi adatfelvétele a helyzet “drámai romlását” vetíti előre: úgy tűnik, hogy az energiaárak emelkedése miatt a lakosság jelentős része érintetté vált a két problémában. A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei alapján az európai polgárok 26 százaléka (több mint 100 millió ember) nem képes megfelelően fűteni otthonát.
Ahogyan azonban a lakossági tarifák emelkedésében, úgy a fűtési nehézségekkel küzdők számában is jelentős tagállami különbségek tapasztalhatók – írták. A felmérés szerint a legnehezebb helyzetben Görögország van, ahol a válaszadók több mint fele (56 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem képes megfelelő mértékben fűteni otthonát. A második és harmadik legsúlyosabb helyzet Portugáliában és Franciaországban tapasztalható: mindkét országban a lakosság harmadának (34-34 százalék) okoz nehézséget a kellő hőmérséklet biztosítása. A legkevésbé érintett tagállamok Finnország (10 százalék), Magyarország (14 százalék), valamint Ausztria és Dánia (14-14 százalék) – tették hozzá. Úgy folytatták, hogy minden negyedik válaszadóval legalább egyszer előfordult az (őszi adatfelvételhez képesti) elmúlt egy évben, hogy pénzhiány miatt nem tudta határidőre befizetni valamelyik közüzemi díját.
A helyzet ebben a kategóriában is Görögországban a legsúlyosabb, ahol a felnőtt lakosság 51 százaléka érintett. Továbbá a lakosság több mint egyharmada fizetési nehézségekkel küzd Cipruson (37 százalék), valamint Írországban és Bulgáriában (35-35 százalék) is. Magyarország relatív helyzete a fizetési elmaradások kategóriában is kedvező: az érintettek aránya Ausztria (14 százalék) és Csehország (16 százalék) után a harmadik legalacsonyabb: 18 százalék – sorolták. A fűtési és fizetési nehézségekben érintettek közti tagállami különbségeket – a rezsitarifák mellett – az adott ország jövedelmi viszonyai és a díjak kompenzálására nyújtott egyéb transzferek is befolyásolják – áll a felmérésben. A közleményben megjegyezték azt is, hogy az Eurostat alapjául szolgáló EU-SILC-felmérés és a Századvég-kutatás egy az egyben nem hasonlítható össze az eltérő módszertan miatt. Az eredményekben tapasztalható különbségek azonban jó indikátorai a romló tendenciának – jelezték. Az Európa Projektről azt közölték, hogy a 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Bulgáriára és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú embert kérdeztek meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.
Zöld Energia
Egyre kevesebb import, egyre több napenergia itthon
Európa több mint hatvan százalékban a kontinensen kívülről importálja az energiát, így a háború és bizonytalanság idején felértékelődik minden olyan energia, amelyet otthon állítanak elő.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Lantos Csaba elmondta, Magyarország a rendszerváltás óta reál értelemben csaknem megkétszerezte GPD-jét, mindeközben csökkent az ország összenergia-fogyasztása – írja az alternativenergia.hu. Az ország üvegházhatásúgáz-kibocsátása is már 48 százalékkal kisebb, mint akkor, ez pedig a szenes és az olajerőművek leépülésével volt elérhető. Ismertette: jelenleg az országnak az összes beépített erőműkapacitása valamivel kevesebb mint 16 ezer megawatt, de ennek csaknem 60 százaléka megújuló energiából származik. Megjegyezte, míg 2010-ben csak 300 kisméretű naperőmű volt a háztetőkön, addig ma már 330 ezer naperőmű termel szerte az országban, 8500 megawatt teljesítménnyel. A miniszter közölte: bár korábban még 33 százalék volt az ország áramimport aránya, a tavalyi évben ez a szám 20 százalékra csökkent. Hozzátette, mivel nem stabil a naperőművek teljesítménye, ezért szerinte az MVM tiszaújvárosi erőműve nem csak kiegyenlítő energiát fog termelni, hanem alaperőműként is működik majd.
Lantos Csaba arról is beszélt, hogy az országban az elmúlt öt évben 1,8 millió hőszivattyú létesült és már több mint 100 ezer elektromos autó közlekedik. Emellett a magyar emberek háztartása is átalakul, és nem egyszerűen arról van szó, hogy emelkedik az átlagfogyasztás, hanem az a kérdés, hogy a csúcsfogyasztást ki lehet-e elégíteni – jegyezte meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy “szükség van nagy inerciára, nagy tehetetlenségre, amit nem tud más biztosítani”, mint a készülő tiszaújvárosihoz hasonló létesítmények. Mint mondta, Magyarországnak “óriási előnye” az, hogy területén hatalmas gáztárolók vannak az ország fogyasztásához képest, és részben ez alapozta meg a gázerőmű megépítését. Lantos Csaba úgy fogalmazott, reméli, hogy az elmúlt években hozott kormányzati intézkedések eredményesen és érdemben szolgálják majd az ország érdekét. Kiemelten fontosnak nevezte Magyarország ellátás- és energiabiztonságát, hiszen – mint fogalmazott – anélkül nincs élet, nincs civilizáció.
Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy a beruházás egy igazi mérföldkő Tiszaújváros életében és történelmi jelentőséggel bír. Szerinte a beruházásnak köszönhetően újra meghatározó villamosenergia-termelés lesz a városban és erre azért van szükség, hogy az ország energiaszuverenitása tovább erősödjön. Ismertette, a 600 milliárd forintos fejlesztés az MVM történetének legnagyobb beruházása, a létesítmény létrehozásával pedig a térség energetikában elfoglalt szerepe is tovább erősödik. Hozzátette, Magyarország az energiafüggetlenségét a nukleáris és a napenergia részarányának növelésével tudja erősíteni, de részben az időjárásfüggő energiatermelés miatt a kiegyenlítő energia is kiemelten fontos.
Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója nyomatékosította: a vállalatcsoport eddigi legnagyobb beruházását hajtja végre Tiszaújvárosban, ahol csütörtökön az erőmű alapkövét tették le. Megjegyezte, az erőmű segíteni fogja Magyarország energiaszuverenitásának növelését és az elmúlt 40 évben kialakult energiafüggőség csökkentését. Mint mondta, az MVM csoport az Ansaldo Energia és a Calik Enerji segítségével fogja megépíteni a létesítményt, amely a paksi atomerőmű után Magyarország második legnagyobb erőműve lesz mintegy 1000 megawattos teljesítménnyel. Ismertette: az erőmű 2029 szeptemberében az első blokkal, míg 2030 februárjában a második blokkal is elindul és “szolgálni fogja Magyarország energiabiztonságát, energiaszuverenitását”. Elmondta, a vállalatcsoport banki partnerei több mint 1,2 milliárd euróval segítik az erőmű megépítését, a Calik Enerji és az Ansaldo Energia pedig vállalta, hogy felépítik a létesítményt.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
