Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kiderült mikorra érkezhet meg a napelemes pályázati pénz

Durván csúszik a kifizetés, ami nemcsak bosszantó, hanem az elmúlt időszak drágulása miatt kifejezetten problémás is.

Létrehozva:

|

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

2021 év végén indult el az a napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat, amelyben 100 százalékos támogatás érhető el az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára a beruházáshoz. A program egyáltalán nem zökkenőmentes, a kiírást többször módosították, az elbírálás és a kifizetés pedig igen lassúnak bizonyult. Hiába zárult le már tavaly év elején a pályázat első köre, közel egy évvel később a 43 ezer igénylőnek csak a töredéke kapta meg a beígért pénzt. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a közelmúltban egy kormányinfón ismerte el, hogy az adminisztráció a szükségesnél lényegesen lassabb volt, amiért elnézést is kért – számol be a Világgazdaság. Azt is bejelentette, hogy január végéig a nyertes pályázatok támogatásnak várhatóan az ötödét vagy hatodát fizetnék ki. Az Index és az ATV kérdésére Gulyás Gergely elmondta, a pályázatokkal kapcsolatban semmilyen jó hírt nem tud mondani a múltat illetően, csak a jövőre vonatkozóan: a cél most 1,2 milliárd forint kifizetése. „A beérkezett 7 milliárd forintnál több igény egy részét így elégíthetjük ki” – tette hozzá.

A kancelláriaminiszter szeptember végén még azt ígérte, hogy 2022 végéig folyósítják a teljes összeget, amely 153 milliárd forintot tenne ki. Január közepéig viszont mindössze 41 igénylő kapta meg a pénzt, összesen 78 millió forintot. 43 379 pályázatból 35 103-at támogatott az Irányító Hatóság, a támogatási szerződést pedig 34 816 esetben kötötték meg.

A csúszás amellett, hogy bosszantó, anyagi szempontból is igen problémás. A program kiírása óta a napelemes piacon, a szállítmányozásban és a bérköltségekben is drágulás zajlott, ráadásul a forint is sokat vesztett értékéből. Emiatt a napelemes beruházások összköltsége drámaian megugrott, az eredeti támogatás pedig sok esetben már nem számít 100 százalékosnak: keretemelés nélkül a háztartásoknak önerőre is szüksége lesz. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség és a Manap Iparági Egyesület szerint a támogatások maximumösszegét az eredeti bruttó 485 645 forint per kilowattpeakről bruttó 600 ezerre kellene növelni.

Advertisement

Zöldinfó

Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.

A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.

A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.

Advertisement

Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák