

Zöld Energia
Eljöhet a hibrid napelemes rendszerek kora
Egy hibrid üzemű napelemes rendszerrel betömhetjük a szaldó elszámolás végével keletkező űrt.
A hazai napelemes piac több szempontból is különleges. Az Európai Unióban például egyedül itthon van még érvényben szaldó elszámolás, igaz, ezt az opciót 2024. január 1-ével kivezetik az új napelemeknél. Ettől kezdődően a frissen kiépített rendszerekre kedvezőtlenebb elszámolás lesz elérhető, a helyzet megértésében a Napelemrendszer.info cikke segít.
A szaldó lényege, hogy évente egyszer, a hálózatba betáplált és onnan felvett energia különbözete alapján történik az elszámolás kilowatt áron, a kalkulációt egy mérőóra segíti. A konstrukció előnye a fogyasztóra nézve, hogy kényelmesen hozzáférhet akkor is az áramhoz, ha a napelemek éppen nem termelnek. További pozitívum, hogy jelentősen csökken az energia ára.
A szaldó végét régóta lehetett sejteni, a kivezetést pedig egy európai uniós irányelv is előírta. A 2024. január 1-e előtt csatlakoztatott rendszerek még maximum tíz évig maradhatnak a kedvező elszámolásban, az ezután kiépített napelemekre viszont már a bruttó elszámolás vonatkozik, ami jelentősen növelheti a megtérülés idejét.
A szabályzás miatt az utóbbi időkben többen is elkezdtek gondolkozni azon, hogy milyen megoldásokkal lehetne mérsékelni a későbbiekben az energiafogyasztás költségeit. Érdemes kiemelni, hogy az újfajta elszámolás részletei egyelőre nem ismertek, és a szükséges mérőórát sem mutatták még be. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy az ideiglenes, az új napelemekre vonatkozó betáplálási stop miatt most a szaldó problémája is zárójelbe került, a tilalom feloldása után viszont ismét kulcskérdéssé válhat a probléma.
Mindettől függetlenül meglévő napelemes rendszereknél felmerülhet a bővítés, ami főleg akkor érdekes, ha invertercserében is gondolkozunk.
Mi lehet a megoldás?
Sokaknak nem egyértelmű, de egy napelemes rendszer egyik, ha nem a legfontosabb komponense az inverter, ez a rendszer szíve és lelke. A fotovoltaikus cellákba beérkező sugárzás az ott lévő szilíciumréteggel találkozik, elnyelődik, és szabad elektronokat generál, az így létrejövő egyenáram viszont háztartási felhasználásra még nem alkalmas. Az inverter dolga az, hogy előállítsa a hasznosítható váltakozó áramot.
Amennyiben meglévő rendszerünknél invertert cserélnénk, már most érdemes hibrid berendezésben, pontosabban hibrid üzemű napelemes rendszerben gondolkozni. Ennek lényege az, hogy egyszerre tud szigetüzeműként és hálózatra visszatáplálóként működni, ehhez pedig a tároló mellett megfelelő inverter kell. A klasszikus értelemben vett hibrid napelemes rendszer egyszerre van rácsatlakozva akkumulátorokra és magára a hálózatra is, ez különösen akkor lehet hasznos, ha a háztartásnak áramkimaradás esetén is állandó energiára van szüksége – például a fűtési rendszer miatt.
Miként is működik a technológia? Először is nézzük meg a napelemes termelés oldalát: a napközben előállított többletenergia először az akkumulátorba kerül, ha pedig ez megtelik, akkor lép fel a kapcsolat az áramszolgáltatóval, vagyis indul meg a hálózatra való betáplálás. Ha a hálózati fogyasztás részét nézzük, vegyük az evidenciát: a napelemek nappal képesek áramot előállítani – ekkor pedig az ember ritkán tartózkodik otthon, emiatt nem is használ energiát. Sötétedés után tehát az akkumulátorból kell felvenni az áramot, ha viszont azt teljesen elfogyasztottuk, az áramszolgáltatótól, a hálózatról kell vásárolni.
Az áramfelhasználás tehát egy körforgást ír le. Az akkumulátoros megoldás előnye, hogy csak a legvégső esetben szükséges áramot felvennünk a hálózatból, amivel be lehet majd tömni a szaldó elszámolás megszűnésével keletkező űrt. Persze tartsuk szem előtt azt is, hogy az akkumulátorok beszerzése költséges mulatság, igaz, a technológia fejlődésének köszönhetően az árak fokozatosan csökkennek, miközben a minőség, a teherbírás és az élettartam is nő. Alternatív megoldás lehet a tároló elektromos autóval való helyettesítése.
Összességében kijelenthető, hogy a beruházás előtt fel kell mérni a háztartás fogyasztási szokásait, igényeit. Az akkumulátorok miatt a megtérülés is jelentősen nő, ezzel mindenképp számoljunk.

Zöld Energia
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett
Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.
Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.
Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.
Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Tesla, BYD, Volvo a dobogón – tarol a vállalati elektromosautó-program Magyarországon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett