Zöldinfó

Szakmai összefogás indulhat a magyar turizmus jövőjéért

Turizmustörvényt sürgetnek a szakmai szervezetek.

Létrehozva:

3 hónap telt el a létrehozás óta

2026-05-16

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar turisztikai ágazat 23 szakmai szervezete szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben hitet tettek egy átfogó, kiszámítható és szakmai alapokon nyugvó turizmustörvény szükségessége mellett – írja az alternativenergia.hu. A szervezetek támogatták azt a szándéknyilatkozatot, amely az átfogó turizmusszabályozási javaslatcsomag közös előkészítését rögzíti. A következő hetekben megkezdődik a részletes szakmai munka az intézményrendszer, a pénzügyi környezet és finanszírozás, az ágazatspecifikus szabályozás, az adat- és digitalizációs kérdések, valamint a fenntarthatóság, a munkaerő és képzés területén – ismertették. A tervek szerint szeptemberre a szakmai szervezetek által közösen jegyzett törvényjavaslat-csomag áll majd elő, amely a későbbi kormányzati és parlamenti egyeztetések alapjául szolgálhat.

Az elfogadott szándéknyilatkozat szerint a nyilatkozat aláírói egyetértenek abban, hogy a magyar turizmus jogi, intézményi és finanszírozási kereteinek áttekintése, korszerűsítése és egységesebb szabályozása szakmai szempontból szükséges. Támogatják egy nyitott, szakmai párbeszédre épülő előkészítő munka elindítását, amelynek célja egy átfogó turizmusszabályozási javaslatcsomag összeállítása. A javaslatcsomag alapul szolgálhat egy későbbi átfogó turisztikai jogszabály, lehetőség szerint önálló és átfogó turizmustörvény kormányzati és parlamenti előkészítéséhez. A közös munka során törekszenek arra, hogy a turizmus különböző részterületeinek szempontjai kiegyensúlyozottan jelenjenek meg, különösen – de nem kizárólag – az intézményrendszer, az állami, önkormányzati és térségi feladatmegosztás, az irányítási rendszer, az ágazatspecifikus szolgáltatói szabályok, a desztinációmenedzsment, a finanszírozás, az adatszolgáltatás, a minőségbiztosítás, a fenntarthatóság, a digitalizáció, a munkaerő és képzési kérdések, valamint a fogyasztóvédelem területén – idézték a közleményben a szándéknyilatkozatot.

Kifejtették, közös álláspontjuk, hogy a turizmust érintő átfogó szabályozás csak széles szakmai részvétellel, az érintett szervezetek érdemi bevonásával, valamint a kormányzati és parlamenti döntéshozókkal folytatott nyílt, konstruktív és intézményesített párbeszédben lehet tartósan eredményes. A javaslatcsomag elkészültét követően kezdeményezik annak eljuttatását a felálló új kormány és Országgyűlés turizmusért felelős, illetve a turizmus szabályozásában érintett döntéshozói részére, azzal a céllal, hogy megkezdődjenek az egyeztetések egy átfogó turizmustörvény, illetve turizmust szabályozó jogszabályi keret parlamenti előkészítéséről és beterjesztésének lehetőségéről. Hangsúlyozták, hogy a jelen nyilatkozat nem minősül pártpolitikai állásfoglalásnak, és nem irányul egyetlen politikai szereplő támogatására vagy elutasítására sem. A csatlakozó szervezetek e nyilatkozattal kizárólag a magyar turizmus szakmai érdekei, működőképessége és jövőbeni versenyképessége érdekében fejezik ki együttműködési szándékukat.

Hozzátették, hogy a csatlakozó szervezetek készek képviselőik útján részt venni a javaslatcsomag kidolgozásában, a közös szakmai minimumok meghatározásában, a szükséges munkacsoportok létrehozásában és az egyeztetési folyamat szakmai támogatásában. Végezetül közölték, hogy a szándéknyilatkozathoz a későbbiekben további, a magyar turizmus és a kapcsolódó szolgáltatási területek képviseletében eljáró szakmai szervezetek is csatlakozhatnak.

Kapcsolódó tartalom:környezet természet turisztika turizmus

Zöldinfó

A hőség már nem csak nappal veszélyes: egyre melegebbek az éjszakák is

Magyarországon egyre gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, miközben a nyarak fokozatosan szárazabbá is válnak.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-08-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy 2024-es cikkünk azt mutatja be, hogy a nyári hőség Magyarországon már ma is komoly egészségügyi kockázat, amely az elmúlt évtizedekben egyre erősebben terheli az emberi szervezetet – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az elemzés a hőstresszt nem pusztán a hőmérséklet alapján vizsgálja, hanem figyelembe veszi a páratartalom, a napsugárzás és a szél együttes hatását is, vagyis azt, hogy a hőség valójában hogyan hat az emberekre. A folyamat különösen az Alföldön, a nagyvárosokban és a rosszul hűthető épületekben élőket érinti érzékenyen, miközben a következő években is gyakoribbá válhatnak az egészséget veszélyeztető hőhullámok. A cikk ezért a kibocsátáscsökkentés mellett az alkalmazkodás sürgősségére hívja fel a figyelmet: a hőstressz-alapú riasztásokra, az árnyékolásra, a jobb épületszigetelésre és a városi zöldfelületek növelésére.

Extrém hőstresszes napok [> 38 °C] előfordulása az országban: milyen intenzitással és mekkora területet érintett? Forrás: Szabó Péter és Pongrácz Rita

A 2024. júliusi hőhullám jól mutatta, hogyan válnak Magyarországon egyre hosszabbá és intenzívebbé a forró időszakok. A HungaroMet adatai alapján Budapesten és a déli-délkeleti országrészben ez volt a modern mérések kezdete óta az egyik legnehezebben elviselhető hőhullám: nemcsak a csúcshőmérséklet, hanem az időtartam és az összesített hőterhelés is rendkívüli volt. A cikk arra is rámutat, hogy nem igaz az az érv, miszerint „régen is ugyanilyen meleg volt”: a hőhullámok gyakoribbá és súlyosabbá váltak, és ennek oka nagyon nagy bizonyossággal az emberi üvegházgáz-kibocsátás. A közeljövő legfontosabb feladata ezért az alkalmazkodás erősítése, a hőségriadókra való felkészülés, az árnyékolás, a városi zöld- és vízfelületek növelése, valamint az épületek jobb hővédelme.

Alapadatok forrása: HungaroMet, ábra: Szabó Péter és Pongrácz Rita

2025 nyarán megjelent cikkünk azt mutatja be, hogy Magyarország és a Balkán térsége Európa leggyorsabban melegedő és száradó régiói közé tartozik. Az 1971 óta vizsgált adatok szerint térségünkben a nyarak nemcsak jelentősen melegebbé váltak, hanem a nyári csapadék is csökkent, ami együtt súlyosbítja az aszályhelyzeteket. A 2024-es rendkívül forró nyár és a 2025-ös száraz, meleg június már ebbe a folyamatba illeszkedik: a száraz kontinentális jelleg erősödése nem távoli lehetőség, hanem jelenleg is tapasztalható átalakulás. A cikk arra figyelmeztet, hogy az alkalmazkodás egyre sürgetőbb, miközben a kedvezőtlen éghajlati trendek miatt egyre nehezebb és költségesebb is lesz.

Szintén 2025 nyarán jelent meg egy cikkünk, mely azt mutatja be, hogy Magyarországon az elmúlt fél évszázadban nőtt a napi hőingás, főként áprilisban és a nyári hónapokban, elsősorban a melegebb nappalok miatt. A változás különösen Délkelet-Magyarországon volt látványos, miközben a maximum- és minimumhőmérsékletek egyaránt magasabb tartományba tolódtak: júliusban például a leggyakoribb nappali értékek 26–27 °C-ról 29–30 °C-ra, az éjszakai minimumok pedig 13–14 °C-ról 16–17 °C-ra emelkedtek. A cikk fontos tanulsága, hogy a napi hőingás további növekedésének megtorpanása nem jó hír, mert ez részben abból fakad, hogy az éjszakák is egyre melegebbek (gyakoribbak az ún. trópusi éjszakák). Márpedig ha éjszaka sem hűl le eléggé a levegő, az emberi szervezet nehezebben pihen ki, így a hőség egészségügyi terhelése nemcsak nappal, hanem éjszaka is erősödik.

2026 tavaszán jelent meg egy cikkünk arról, hogy az aszályok, hőhullámok és hirtelen árvizek mögött nem egyszerűen a „víz eltűnése”, hanem a táj hűtőképességének gyengülése áll. A Duna vízgyűjtőjének 1961 és 2020 közötti adatai alapján egyre hosszabb az az időszak, amikor a párolgási igény meghaladja a rendelkezésre álló csapadékot: míg korábban ez átlagosan egy hónapig tartott, az 1991–2020-as időszakban már három nyári hónapra nőtt. Ha a talajnedvesség és a növényzet nem képes elvezetni a beérkező napenergiát párolgás útján, az energia hővé alakul, ami gyorsítja a túlforrósodást és súlyosbítja az aszályt. A cikk ezért a vízmegtartás, a talajállapot javítása, a burkolt felszínek csökkentése és a párologtatni képes zöld infrastruktúra erősítése felől közelíti meg az alkalmazkodást.

Végül egy olyan cikket is ajánlunk, amely azt mutatja be, miért nem elég a városi hőség ellen pusztán árnyékolásban vagy légkondicionálásban gondolkodni: a városok hűtésében kulcsszerepe van a víznek és a párolgásnak. Egy 2021. júliusi budapesti példa alapján már 1,7 milliméter, jókor érkező csapadék is érdemben csökkentette a hőmérsékleti csúcsot, mert a párolgás hatalmas mennyiségű energiát kötött le. A cikk szerint a hőszigethatás mérsékléséhez a zöldfelületek önmagukban nem elegendők: biztosítani kell a párologtatáshoz szükséges vizet is, például csapadékvíz-megtartással, kék-zöld infrastruktúrával, illetve szürkevíz vagy tisztított szennyvíz felhasználásával. Ez a közeljövő várostervezésének egyik kulcskérdése, mert a hőhullámok erősödésével a sűrűn beépített városi környezet egyre nagyobb egészségügyi és gazdasági terhet jelent.

A cikk példájának részleteit érdemes külön kiemelni: „1,7 mm csapadék Budapest teljes belterületére vetítve (386 km²) nagyjából 660 ezer m³ csapadék vízmennyiséget jelent. A Dunában ez a vízmennyiség kevesebb, mint negyed óra alatt folyik le. Annak érzékeltetéséül, hogy a párologtatás során milyen energia-nagyságrendekről beszélünk, érdemes a vízmennyiség mellett az energiaáramlásban előidézett változást is kontextusba helyezni. A bemutatott, 1,7 mm délelőtti csapadék teljes elpárolgásához szükséges energiamennyisége Budapest belterületére vetítve nagyjából 400 GWh. Ez megegyezik a Paksi Atomerőmű 9 napi termelésének nagyságával, ami kb. 40 millió háztartás 1 napi légkondicionálási szükségletének fedezésére elegendő.”

Tovább olvasom