Zöld Energia
Milyen hatással van a baromfira, ha napelemek alatt kapirgálnak?
A Technique Solaire francia vállalat szerint a napelemeknek a baromfitenyésztésben is van létjogosultsága.
A francia Technique Solaire napelem-fejlesztő partneri megállapodást kötött a Nouzilly-i Nemzeti Agronómiai Kutatóintézet (INRAE) Baromfi Kísérleti Egységével, illetve a Magneraud Alternatív Baromfitenyésztési Rendszerek Kísérleti Egységével – számol be a PV Magazine. A cél az, hogy felmérjék a fotovoltaikus panelek használhatóságát a szabadtéri baromfitenyésztő területeken.
A napelemes technológia az élet egyre több területén jelenik meg. Az egyik izgalmas fejlesztési irány a mezőgazdaságot érinti: világszerte sok régióban kutatják, hogy a fotovoltaikus paneleket hogyan lehetne alkalmazni az agráriumban. A legtöbb esetben a paneleket a növénytermesztésben, például üvegházakban hasznosítják, de az állattenyésztésben is van létjogosultsága a technológiának.
A Technique Solaire 2017 óta fejleszt fotovoltaikus madárházakat, ólakat vad- és baromfitenyésztők bevonásával. Ezek olyan egymás után elhelyezett, hálókkal összekapcsolt tetőegységek, amelyeken fotovoltaikus rendszerek találhatóak.
Az alacsonyabb telepítési költségek mellett a madárházak komoly előnye, hogy a kültéri tyúkólak tulajdonságait igazítják az olyan baromfik tartásához, mint amilyenek a húsukért tartott brojler csirkék vagy a kacsák.
A Technique Solaire szerint nem túl gyakori, hogy a madarak számára szabadtéri ólakat helyezzenek ki, sok állat élete során még csak el sem hagyja a költőépületeket. Mint a cég kiemelte, számos tanulmány kimutatta, hogy a madarak valójában éppen az árnyékos szabadtéri kifutókat kedvelik, ahol fák, kerítések és panelek is helyet kaphatnak. A vállalat által kínált napelemes egységek tehát a madarak számára is kedvezőek lehetnek.
A gyakorlati alkalmazás tökéletesítéséhez ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek. Az INRAE segítségével a Technique Solaire elemezni kívánja az állatok viselkedésének alakulását a rendszerek közelében. A cég szerint a Lot-et-Garonne-ban működő madárház alatt tett első megfigyelések kifejezetten biztatóak, az állatok gyakoribb, hosszabb és távolabbi utakat tesznek meg a farmépületből.
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.
