Zöldinfó
Így védekezik Bécs a hőség ellen
A hőhullámok a sűrűn lakott területeken extrém hőséget okoznak, ami a veszélyeztetett csoportok,
gyermekek, idősek, betegek szervezetét különösen megviseli.
Hogy elviselhetőbbé tegye a városi forróságot, Bécs Város hőség elleni akciótervet dolgozott ki. Ennek elengedhetetlen eleme a tudatosság növelése is: a város Hőségtanácsadó honlapja online elérhető információs anyagokat tartalmaz, míg az 1450-es telefonos egészségügyi szolgálatnál a hőségben jelentkező egészségügyi problémákkal kapcsolatban is segítséget kérhetnek a bécsiek. A hőség elleni akcióterv segítségével Bécs hosszú távon megpróbálja elkerülni, hogy felforrósodjon a város, rövid távon pedig a már kialakult magas hőmérsékletet igyekeznek enyhíteni. Intézkedéseinkkel szeretnénk
a lakosságot a lehető legjobban megvédeni a hőség negatív egészségügyi hatásaitól. Fontos, hogy bécsiek
a szabadban, közterületen gyorsan és egyszerűen le tudják hűteni magukat. Erre a város számos
lehetőséget kínál – mondta Jürgen Czernohorszky, Bécs klímaügyekért felelős városi tanácsnoka.
A bécsi erdők, parkok és kertek mellett a természetes fürdőhelyek és strandok biztosítanak felfrissülést a
forróságban. A Bécsi Erdő hűsítő hatása például mintegy 23 millió klímaberendezés teljesítményével
egyenértékű, az erdők nélkül 6 fokkal lenne melegebb az osztrák fővárosban. Ezen kívül több mint ezer park és 1.300 friss, hideg ivóvizet adó ivókút található városszerte – a kicsiket pedig várják a vizes játszóterek. Hogy a sűrűn beépített területek is egy kis lélegzethez juthassanak a forróságban, párakapukat telepítenek, és a történelmi szökőkutakat is felújítják és üzembe helyezik. A hűsölő zónák; kísérleti projektben pedig nyilvános, hűtött helyiségekben kínálnak pár órányi pihenést és kikapcsolódást azok számára, akiknek ez otthon nem elérhető. A nyári időszakban egyre gyakrabban jelentkező hőhullámok elleni védekezés fontos eleme a megelőzés is.
Bécs megújult Hőségtanácsadó honlapján számos tipp és tanács olvasható a forróság miatt kialakuló
problémák megelőzéséhez. Ezen kívül az 1450-es központi telefonszámon már egészségügyi tanácsokat és tippeket is lehet kérni a hőségben tapasztalható tünetekkel kapcsolatban. A hét minden napján 24 órában hívható hotline-on keresztül szakképzett ápolók és egészségügyi szakemberek segítenek például felismerni, hogy a tünetek alapján esetleg kiszáradásról vagy éppen napszúrásról van-e szó. Azt is tisztázzák a telefonálóval, hogy elég-e otthon kezelni a tüneteket vagy érdemes orvoshoz fordulni, de arról is információt tudnak adni, hogy merre van a legközelebbi hűvös hely. A város okostelefonos alkalmazása, a Stadt Wien-App push-üzeneteken keresztül értesíti felhasználóit a várható hőhullámokról és hasznos információkkal, egészségügyi tanácsokkal látja el őket, hogy tudatosan felkészülhessenek az időjárási körülményekre.
Zöldinfó
Vízhiány és rekordalacsony Duna: szemléletváltást sürgetnek a magyar vízgazdálkodásban
Új vízgazdálkodást sürget a szakember a változó klímában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új, a víz elvezetése helyett annak megtartására épülő, a helyi adottságokat figyelembe vevő vízgazdálkodásra és szemléletváltásra van szükség Magyarországon a klímaváltozás miatt – hangsúlyozta Timár Gábor geofizikus, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Biztos hang című podcastjének új adásában – írja az alternativenergia.hu. A szakember rámutatott: az idei nyári hőhullámok és a Duna rekordalacsony vízállása Magyarországon egyértelműen jelzik a klímaváltozás hatásait. Timár Gábor szerint az extrém kisvíz a folyó felső vízgyűjtő területén tapasztalható tartós hőség és csapadékhiány következménye, ugyanakkor a másik véglet sem tűnt el, továbbra is érkezhetnek nagy árhullámok, ahogy azt a 2024-es árvíz is megmutatta. Timár Gábor kifejtette: a dunai hajózást és a Paksi Atomerőmű hűtési rendszerét is egy korábbi, másfajta vízjáráshoz alakították ki. A jövőben az eddig megszokottnál gyakoribb és tartósabb kisvizekkel kell számolni, ezért Paks esetében hosszabb távon indokolt lenne hűtést kevésbé függővé tenni a Duna pillanatnyi vízhozamától.
A geofizikus szerint az Alföldön is szemléletváltásra van szükség. A 19–20. századi vízgazdálkodás célja az árvizek és belvizek gyors elvezetése volt, a melegebbé és szárazabbá váló éghajlaton azonban ez a rendszer éppen azt a vizet vezeti el, amelyre később szükség lenne. A tartós kiszáradás már a légkört is megváltoztatja: a száraz, felmelegedett levegőben a csapadék egy része elpárolog, mielőtt elérné a felszínt. A felszínközeli nedvesség hiánya pedig a zivatarok fennmaradását is nehezíti. 2022-ben még nagyjából a Duna térségében gyengültek el az Alföld felé tartó zivatarok, idén azonban már a Dunántúl középső részén is előfordult, hogy feloszlottak – magyarázta a szakember.
Timár Gábor tévesnek nevezte azt a magyarázatot, amely a csapadékhiányt a jégkármérséklő rendszer működésének tulajdonítja. A szakember szerint sokkal alapvetőbb folyamatról van szó: a kiszáradt táj egyre kevésbé képes vizet visszajuttatni a légkörbe. Timár Gábor úgy vélte, a megoldás ezért nem merülhet ki abban, hogy az aszály idején megpróbálják öntözővízzel pótolni a hiányt. A tájat kell ismét nedvesebbé tenni. Ha a növények gyökérzónájában rendelkezésre áll a víz, párologtatni tudnak, ezzel hűtik és nedvesítik a felszín közeli levegőt. Ezen keresztül meg lehet kísérelni annak a természetes körforgásnak a helyreállítását is, amely kedvezőbb feltételeket teremt a csapadék számára.
A szakértő kiemelte: a megoldást nem az aszály idején alkalmazott öntözés kiterjesztése vagy néhány hatalmas felszíni tározó jelenti, mivel a szükséges vízmennyiség meghaladja ezek kapacitását. A vizet magában a tájban, leginkább a talajvízbe juttatva kell tárolni. A cél tehát az lenne, hogy akkor fogjuk meg a vizet, amikor rendelkezésre áll – hangsúlyozta Timár Gábor.
A szakember szerint a Tiszán érkező nagyobb vízhozamok egy részét ki kellene vezetni a tájba, a meglévő csatornahálózatot pedig nemcsak a belvíz elvezetésére, hanem ellenkező irányban, vízpótlásra is lehetne használni. Az alacsonyan fekvő területeken a vizet hagyni kellene beszivárogni a talajba, ahol hónapokkal később is segíthetné a növényzet vízellátását.
Ez azonban nem jelentheti azt, hogy mindenütt ugyanazt kell csinálni. A szakember egy sokkal kifinomultabb, a helyi adottságokra épülő vízgazdálkodást sürget. Meg kell ismerni, hol érdemes vizet kivezetni, milyen talajokon tud az valóban beszivárogni, hol emeli kedvezően a talajvíz szintjét, és hol okozhatna például szikesedést. Más megoldásra lehet szükség egyik és másik tájegységen, sőt akár egymáshoz közeli területeken is – magyarázta.
A professzor szerint a folyók mentén is többféle helyi beavatkozásra van szükség: a Tiszán egyes helyeken szélesebb teret lehetne adni az árvíznek, a töltéseket távolabb vinni a folyóktól, hosszabb távon pedig akár a korábbi kanyarulatok egy részének helyreállítása is segíthetne lassítani a víz lefolyását és a meder bevágódását. Máshol pedig kisebb műtárgyak, zsilipek és vízkivezetések alkalmazása indokolt. “Nem egyetlen nagy beruházás oldaná meg tehát a problémát, hanem sok, egymáshoz kapcsolódó helyi beavatkozás” – hangsúlyozta a szakember, aki a technikai megoldások mellett a szabályok átírását is sürgette.
Javaslata szerint a mezőgazdasági támogatási rendszert hozzá kellene igazítani ahhoz, hogy a gyenge termőképességű területeken gazdaságilag is megérje vizet visszatartani, amely akár új művelési kategóriaként is megjelenhetne. A változáshoz emellett szükség lenne egy olyan erős tudományos háttérintézményre, amely összegyűjti a különböző vízvisszatartási kísérletek tapasztalatait, modellezi az eredményeket, és segít eldönteni, hogy a következő évben hol és hogyan érdemes beavatkozni.
Timár Gábor zárásként elmondta: a feladat léptéke a 19. századi nagy folyószabályozásokéhoz mérhető, ám most a korábbi vízelvezetéssel ellentétben a víz megtartását kell elsajátítani.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
