 
									 
																		
									
									
								Zöldinfó
Kulcsélmények mint a környezettudatosság mozgatórugói
Nagy Bence, az ELTE PPK doktorandusza a középiskolások környezetvédelemmel kapcsolatos élményeit vizsgáló kutatásával első helyet szerzett a VIII. Ipszilon Konferencia Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein szekciójában.
A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSz) Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya idén online rendezte meg az Ifjú Pszichológiai és Neveléstudományi Kutatók Konferenciáját (IPSZILON) december 1-jén. A tanácskozáson a neveléstudomány és a pszichológia területén munkálkodó doktoranduszok és doktorjelöltek négy szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket a szakmai közönségnek.
Az Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein elnevezésű szekcióban bemutatkozó hét kutatás közül Nagy Bence A kulcsélmények a környezettudatosság mozgatói? című pályamunkája bizonyult a legjobbnak. A Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója és kutatótársai arra keresték a választ, hogy volt-e már olyan meghatározó élmény a tanulók életében, ami után úgy érezték, mindenképpen cselekedniük kell a természet vagy a környezet megóvása érdekében. Megnézték azt is, hogy ezek a kulcsélmények milyen főbb csoportokba sorolhatók, illetve hogy egy-egy ilyen impulzus megléte vagy hiánya befolyásolja-e a diákok környezethez való viszonyát és a megélt öko-érzelmeket (szorongás, gyász, bűntudat). A vizsgálatban nyolc budapesti középiskola 477 kilencedik osztályos diákja vett részt.
A válaszokat elemezve kiderült, hogy az élmények nem csak a valóságban átélt eseményekhez kötődtek (például szennyezések felismerése vagy élőlények pusztulásának megtapasztalása), hanem jelentős részük a közösségimédia-felületeken látott tartalmakhoz (pl. óceáni szemétszigetekről vagy mikroműanyag-szennyezésekről szóló videók) kötődött. A diákok elenyésző része számolt be arról, hogy számára egy iskolai program vagy tanóra ilyen érzelmi hatást okozott volna.
Az eredmények szerint az öko-érzelmek szintje és a cselekvési szándék is jóval magasabb volt azoknál a diákoknál, akik átéltek már ilyen élményt. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a kitöltők valóban cselekedtek is ennek hatására. A kutatás segíthet abban, hogy a középiskolások olyan környezeti nevelési alkalmakon vegyenek részt, amelyek kulcsélményeket idéznek elő, és növelik a tanulók természeti kötődését, továbbá támogathatja, hogy a tanulókban meglévő cselekvési szándék valódi tevékenységekben is megnyilvánuljon.
A kutatás a Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj támogatásával valósult meg. Nagy Bence témavezetői Demetrovics Zsolt (ELTE PPK) és Munkácsy Béla (ELTE TTK), konzulense Ágoston-Kostyál Csilla (ELTE PPK) voltak, a kutatás során közreműködött Seres Zoltán (ELTE TTK).
Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem
 
																	
																															Zöldinfó
Zöld átállás a molekulák szintjén: új támogatások a megújuló gáztermeléshez
A Jedlik Ányos Energetikai Programban már igényelhető a 40 milliárd forintos támogatás biogáz és biometán előállítására.
 
														Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Energiaügyi Minisztérium (EM) a biogáz és biometán előállító kapacitások építését, bővítését is ösztönzi népszerű programcsomagja kedden megnyílt elemében – írta meg az alternativenergia.hu. A támogatott vállalkozások az elnyert forrásokat az alapanyagok gyűjtésétől a maradékanyagok, melléktermékek további hasznosításáig az egész folyamatot lefedő beruházásokra, eszközbeszerzésekre fordíthatják majd. A teljes keretösszegből 18 milliárd forintot kisméretű üzemek létesítésére, korszerűsítésére különítettek el – hívta fel a figyelmet közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM). A minisztérium felidézi, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tavaszi jelentése szerint a biogázok fenntartható termelési potenciálja a globális földgázigény negyedének feleltethető meg. A kormány arra törekszik, hogy a hazai szükségletek lehető legnagyobb részét belföldi és tiszta forrásokból fedezze. “A tendencia kedvező, hiszen 2021-től folyamatosan növelni tudtuk az idehaza megtermelt energia mennyiségét. A hazai adottságok a megújulók terén a napenergián és földhőn túl a biogáz, biometán alkalmazására a legkedvezőbbek” – írták.
Az Energiaügyi Minisztérium az áram, hőenergia és üzemanyag célú felhasználás növelésével, a földgáz kiváltásával segíti elő a zöld átállást a molekulák terén is. Magyarországon évente mintegy 200 millió köbméter biogázt termelnek, 2030-ra e kiinduló érték háromszorosára növelése a cél. A biometán előállításában a várakozások szerint 184 millió köbméteres szintre érhetünk el a következő évtized elejére. A Jedlik Ányos Energetikai Programban október 28-án 10 órától legkésőbb 2026. január 30-ig pályázható, a 40 milliárd forintból 18 milliárd forintot az óránként 500 köbméternél kevesebb nyers biogázt termelő üzemek számára tartanak fenn. Nagy létesítmények fejlesztése az elkülönített keretből csak akkor támogatható, ha azt a kisebb gyártók igényei nem merítik ki teljesen. A kevesebbet termelőknek leginkább abban érdemes gondolkodniuk, hogy fogyasztásuk minél nagyobb hányadát biztosítsák saját eszközzel, helyben a zöldenergiával. Biometán előállítására főként a legnagyobb üzemek specializálódhatnak, hiszen a biogáz tisztításának költséghatékonysága a feldolgozott mennyiséggel arányosan javul – fejtette ki az EM
A nagyvállalatok a beruházási érték kevesebb mint felét, a mikro- és kisvállalkozások közel kétharmadát hívhatják le vissza nem térítendő forrásként. Pályázatonként fő szabály szerint kétszázmillió forinttól ötmilliárd forintig igényelhető támogatás. Kisméretű üzemek korszerűsítésénél az alsó és felső határérték 100 millió és 800 millió forint. A várhatóan 15-30 támogatott fejlesztés megvalósításának határideje egységesen 2028 vége. A környezeti fenntarthatóság és körkörös gazdálkodás jegyében a biológiai végterméknek talajerő utánpótló anyagként a mezőgazdaságban kell hasznosulnia – ismertette a közlemény.
A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Programmal elsősorban a vállalkozások korszerűsítéseit, energiahasználatuk zöldítését, hatékonyságának javítását ösztönzi. A támogatási kínálat folyamatosan bővül, egyes felhívások az önkormányzatokon és közintézményeken is közvetlenül segítenek. A helyi közvilágítás korszerűsítésére 5000 alatti lélekszámú kistelepülések igényelhettek 100 százalékos állami hozzájárulást. A kiemelt egészségügyi intézmények energetikai korszerűsítését szolgáló kiírás jóvoltából országszerte 70 kórház és 20 mentőállomás épületei újulhatnak meg 89 milliárd forintból – sorolta az EM, és hozzátette: a programcsomag legfontosabb hatásaként csökkenti a támogatottak rezsikiadásait, ezzel erősíti versenyhelyzetüket, növeli pénzügyi mozgásterüket.
- 
																	   Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÍgy verik át az MVM ügyfeleit hamis számlákkal és fenyegető levelekkel 
- 
																	   Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarország világelső lett a napelemes áramtermelés arányában 
- 
																	   Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyszerű ügyintézéssel kínál korszerű klímát az MVM 
- 
																	   Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaA jövő rezsicsökkentése: saját energia, kiszámítható költségek 
- 
																	   Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÉvek óta halogatom a napelem telepítést, már késő? 

 
									