Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kulcsélmények mint a környezettudatosság mozgatórugói

Nagy Bence, az ELTE PPK doktorandusza a középiskolások környezetvédelemmel kapcsolatos élményeit vizsgáló kutatásával első helyet szerzett a VIII. Ipszilon Konferencia Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein szekciójában.

Létrehozva:

|

A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSz) Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya idén online rendezte meg az Ifjú Pszichológiai és Neveléstudományi Kutatók Konferenciáját (IPSZILON) december 1-jén. A tanácskozáson a neveléstudomány és a pszichológia területén munkálkodó doktoranduszok és doktorjelöltek négy szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket a szakmai közönségnek.

Az Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein elnevezésű szekcióban bemutatkozó hét kutatás közül Nagy Bence A kulcsélmények a környezettudatosság mozgatói? című pályamunkája bizonyult a legjobbnak. A Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója és kutatótársai arra keresték a választ, hogy volt-e már olyan meghatározó élmény a tanulók életében, ami után úgy érezték, mindenképpen cselekedniük kell a természet vagy a környezet megóvása érdekében. Megnézték azt is, hogy ezek a kulcsélmények milyen főbb csoportokba sorolhatók, illetve hogy egy-egy ilyen impulzus megléte vagy hiánya befolyásolja-e a diákok környezethez való viszonyát és a megélt öko-érzelmeket (szorongás, gyász, bűntudat). A vizsgálatban nyolc budapesti középiskola 477 kilencedik osztályos diákja vett részt.  

A válaszokat elemezve kiderült, hogy az élmények nem csak a valóságban átélt eseményekhez kötődtek (például szennyezések felismerése vagy élőlények pusztulásának megtapasztalása), hanem jelentős részük a közösségimédia-felületeken látott tartalmakhoz (pl. óceáni szemétszigetekről vagy mikroműanyag-szennyezésekről szóló videók) kötődött. A diákok elenyésző része számolt be arról, hogy számára egy iskolai program vagy tanóra ilyen érzelmi hatást okozott volna.

Advertisement

Az eredmények szerint az öko-érzelmek szintje és a cselekvési szándék is jóval magasabb volt azoknál a diákoknál, akik átéltek már ilyen élményt. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a kitöltők valóban cselekedtek is ennek hatására. A kutatás segíthet abban, hogy a középiskolások olyan környezeti nevelési alkalmakon vegyenek részt, amelyek kulcsélményeket idéznek elő, és növelik a tanulók természeti kötődését, továbbá támogathatja, hogy a tanulókban meglévő cselekvési szándék valódi tevékenységekben is megnyilvánuljon.

A kutatás a Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj támogatásával valósult meg. Nagy Bence témavezetői Demetrovics Zsolt (ELTE PPK) és Munkácsy Béla (ELTE TTK), konzulense Ágoston-Kostyál Csilla (ELTE PPK) voltak, a kutatás során közreműködött Seres Zoltán (ELTE TTK).

Advertisement

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Advertisement

Zöldinfó

1 milliárd forintos uniós támogatást nyert az Agrárminisztérium a természetvédelem népszerűsítésére

1 milliárd forintos uniós forrásból újul meg a hazai természetvédelem kommunikációja és online felületei, valamint szakmai képzések is indulnak a nemzeti parkoknál.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az Agrárminisztérium (AM) a KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2021-00005, “Magyarország természeti és táji örökségének megőrzése iránti széleskörű társadalmi elköteleződés kommunikációs feltételeinek megteremtése” című kiemelt projekt keretén belül 1 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program “Természetvédelmi beruházások – infrastruktúra, kommunikáció” című pályázati felhívás keretében – közölte az AM pénteken az MTI-vel. A projekt megvalósítója, az AM természetvédelemért felelős államtitkársága állami szereplőként a természeti értékek bemutatását, népszerűsítését, a bemutatási módszerek fejlesztését tűzte ki célul. A projekt kivitelezése a tíz nemzeti park igazgatósággal (NPI), valamint a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.-vel zajlik, és fő célja a hazai természetvédelem adta lehetőségek szélesebb körű társadalmi ismertségének növelése – írták.

A közlemény szerint az összehangolt ágazati kommunikáció egyik eleme az érintett szervezetek online felületeinek egységesítése és teljes megújítása, valamint az ehhez szükséges fizikai infrastruktúra beszerzése, telepítése és működtetése a fejlesztés eredményeként. A másik fő cél a projektben érintett szervezetek munkatársainak szakmai továbbképzése. A tizenegy kidolgozott képzési modul hiánypótló kompetenciák elsajátítását biztosítja a környezeti nevelésben és a külső és belső kommunikációban érintett munkatársaknak. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák