

Zöldinfó
Kulcsélmények mint a környezettudatosság mozgatórugói
Nagy Bence, az ELTE PPK doktorandusza a középiskolások környezetvédelemmel kapcsolatos élményeit vizsgáló kutatásával első helyet szerzett a VIII. Ipszilon Konferencia Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein szekciójában.
A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSz) Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya idén online rendezte meg az Ifjú Pszichológiai és Neveléstudományi Kutatók Konferenciáját (IPSZILON) december 1-jén. A tanácskozáson a neveléstudomány és a pszichológia területén munkálkodó doktoranduszok és doktorjelöltek négy szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket a szakmai közönségnek.
Az Értékteremtés a pszichológia és a neveléstudomány határterületein elnevezésű szekcióban bemutatkozó hét kutatás közül Nagy Bence A kulcsélmények a környezettudatosság mozgatói? című pályamunkája bizonyult a legjobbnak. A Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatója és kutatótársai arra keresték a választ, hogy volt-e már olyan meghatározó élmény a tanulók életében, ami után úgy érezték, mindenképpen cselekedniük kell a természet vagy a környezet megóvása érdekében. Megnézték azt is, hogy ezek a kulcsélmények milyen főbb csoportokba sorolhatók, illetve hogy egy-egy ilyen impulzus megléte vagy hiánya befolyásolja-e a diákok környezethez való viszonyát és a megélt öko-érzelmeket (szorongás, gyász, bűntudat). A vizsgálatban nyolc budapesti középiskola 477 kilencedik osztályos diákja vett részt.
A válaszokat elemezve kiderült, hogy az élmények nem csak a valóságban átélt eseményekhez kötődtek (például szennyezések felismerése vagy élőlények pusztulásának megtapasztalása), hanem jelentős részük a közösségimédia-felületeken látott tartalmakhoz (pl. óceáni szemétszigetekről vagy mikroműanyag-szennyezésekről szóló videók) kötődött. A diákok elenyésző része számolt be arról, hogy számára egy iskolai program vagy tanóra ilyen érzelmi hatást okozott volna.
Az eredmények szerint az öko-érzelmek szintje és a cselekvési szándék is jóval magasabb volt azoknál a diákoknál, akik átéltek már ilyen élményt. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy a kitöltők valóban cselekedtek is ennek hatására. A kutatás segíthet abban, hogy a középiskolások olyan környezeti nevelési alkalmakon vegyenek részt, amelyek kulcsélményeket idéznek elő, és növelik a tanulók természeti kötődését, továbbá támogathatja, hogy a tanulókban meglévő cselekvési szándék valódi tevékenységekben is megnyilvánuljon.
A kutatás a Kooperatív Doktori Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj támogatásával valósult meg. Nagy Bence témavezetői Demetrovics Zsolt (ELTE PPK) és Munkácsy Béla (ELTE TTK), konzulense Ágoston-Kostyál Csilla (ELTE PPK) voltak, a kutatás során közreműködött Seres Zoltán (ELTE TTK).
Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Zöldinfó
Több mint kétmilliárd palack visszaváltva: Magyarország erősíti hulladékmentes jövőjét
Magyarország elkötelezett a környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás iránt- közölte a MOHU az MTI-vel.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Több mint kétmilliárd PET-palackot, fémdobozt és üveget váltottak vissza a tavaly júliusi indulás óta a MOHU REpont rendszerén keresztül, ez jól példázza azt, hogy Magyarország elkötelezett a környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás iránt – írja az alternativeneriga.hu. Kiemelték, becslések szerint a koncessziót megelőzően Magyarországon az italcsomagolások mindössze nagyjából 30 százalékát hasznosították újra. A már nemzetközi szinten is bizonyított visszaváltási rendszernek, azaz DRS-nek köszönhetően a visszagyűjtés mértéke jelentősen megnőtt, ami nemcsak a környezetre gyakorol pozitív hatást, hanem lehetővé teszi az értékes nyersanyagok hatékony újrahasznosítását is. Több mint 3000 ponton automata, 1700 ponton pedig kézi visszaváltó pont áll a fogyasztók rendelkezésére. A visszaváltási díjat továbbra is a boltokban levásárolható kupon formájában kérik a legtöbben. Több mint 80 százalék ezt a lehetőséget választja, így eddig több mint 80 milliárd forintot kértek úgy vissza a vásárlók, hogy azt akár rögtön a boltban levásárolhassák. A MOHU saját fejlesztésű REpont applikációján keresztül a felhasználók mintegy 15-20 százaléka utalja a bankszámlájára a palackokért járó összeget, jótékony célokra pedig már közel kétszázmillió forintot ajánlottak fel – ismertették a közleményben.
Kitértek arra, hogy a MOHU a boltoknak minden visszaváltott palack után kezelési díjat fizet. A boltok feladata az üzletekben a visszaváltás működtetése, így például az automaták üzemeltetése, tisztítása és ürítése. A MOHU célja, hogy Magyarország elérje az EU által előirányzott 65 százalékos újrahasznosítási arányt, valamint 10 százalék alá szorítsa a hulladéklerakás mértékét. E célok elérése érdekében a visszaváltási rendszeren túl több beruházást is indít, többek közt új, korszerű hulladékudvarokat épít országszerte, fel fog építeni egy 360 ezer tonna kapacitású hulladékhasznosító üzemet, megnégyszerezi a textilgyűjtő konténerek számát, és egymillió szelektív kukát oszt ki ingyen – tájékoztatott a MOHU.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Zöld és barna titkok: hogyan készül az érett komposzt?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Miért ilyen hideg a tavasz? – Megváltoztak az évszakok!
-
Zöldinfó10 óra telt el a létrehozás óta
Több mint kétmilliárd palack visszaváltva: Magyarország erősíti hulladékmentes jövőjét
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Magyarország tisztán karbonmentes energiaforrásokból fedezi igényeit
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Erkélytől az ipari méretig: új, moduláris energiatároló megoldások érkeztek