Zöldinfó
DHL Supply Chain Magyarország – mérföldkő a karbonsemleges logisztikában
A DHL Supply Chain, a világ vezető szerződéses logisztikai vállalata elkötelezett a fenntartható logisztika iránt, 2023-ra közel 400 000 négyzetméteres karbonsemleges ingatlanportfóliót fejlesztettek ki, melyben kifejezetten kiemelt szerepet kapnak a karbonsemleges raktárak.
A logisztikai vállalat fontos mérföldkövet ért el a fenntarthatóság terén Magyarországon is, a CTP Magyarország által fejlesztett, a CTPark Budapest East területén található üllői raktáruk elnyerte a karbonsemleges minősítést, hozzájárulva a vállalat GoGreen kezdeményezéséhez, melynek keretében a DHL 7 milliárd eurót invesztál szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére 2030-ig, és vállalja, hogy teljesen szén-dioxid-mentes lesz 2050-re.
A CTP magyarországi beruházásai során fenntartható technológiákat alkalmaz, az energiafelhasználás optimalizálása érdekében épületeit 2020 óta hőszivattyú technológiával fűti és hűti, gázt az új beruházásoknál nem is használ. Épületeik áram ellátását részben saját napelemparkjaik biztosítják, amelyek Üllőn, Biatorbágyon, Dunaharasztin és Komáromban már elérhetők több mint 10 MW teljesítménnyel, emellett épületein folyamatosan hajtja végre felújítási programját és tetőre szerelt nagy kapacitású napelempark fejlesztését, hogy bérlői számára a legmodernebb igények szerinti épületeket és igény szerint zöld energiát is tudjon biztosítani.
A karbonsemleges raktáraknak szigorú kritériumoknak kell megfelelniük annak érdekében, hogy a fenntarthatósági célok elérhetők legyenek. Kolozsy Balázs, a DHL Supply Chain Fulfillment Site Operation and Business Development Support Managere elmondta: „Egyik legfontosabb ismertetőjele a karbonsemlegességnek, hogy a raktár nem használ földgázt a fűtéshez, hanem hőszivattyúkkal üzemel. Természetesen a hűtés/fűtés mellett számos egyéb elemmel is rendelkeznie kell az épületnek, a DHL értékelésében 20 különböző pontot vizsgálunk a megújuló energia, hatékony világítás, elektromos töltés, hűtés/fűtés, épületautomatizálás, környezeti hatások témakörökben.”
Az új raktárban aktívan használják az épületautomatizálási rendszert, amely online adatokat biztosít az energiafelhasználásról, lehetővé téve a világítás, fűtés és targoncatöltési folyamatok optimalizálását. A mozgásérzékelőkkel ellátott raktár lehetővé teszi továbbá, hogy a világítás automatikusan kikapcsoljon, ha egy adott területen nem történik munkavégzés.
A karbonsemlegesség kulcseleme a napelemek használata is, melyek kiválóan telepíthetők a raktárak tetejére, csökkentve ezzel a nettó villamosenergia-felhasználást. Az épületautomatizálási rendszer monitorozza és pontos, online adatokat szolgáltat az energiafelhasználásról, lehetővé téve a fogyasztók nyomon követését és programozását. Ennek eredményeképpen a hűtés/fűtés szabályzás és a világítás programozása optimalizálási lehetőségeket kínál.
A karbonsemlegesség elérése azonban nem csupán az energiaforrások diverzifikációját jelenti, hanem a fenntartható logisztika kiterjesztését az innováció, technológia és a munkavállalói tudatosság terén is.
„A DHL Group élen jár a fenntarthatóságot célzó projektek bevezetésében. A szállítmányozás területén elektromos furgonokat és tehergépkocsikat állítunk forgalomba, valamint multimodális megoldásokat ajánlunk ügyfeleinknek annak érdekében, hogy az áruforgalmat a vasútra tereljük. A légi közlekedésben élen jár a csoport a fenntartható forrásból származó repülőgép-üzemanyagok felhasználásában.” – hangsúlyozta Kolozsy Balázs.
„A DHL Supply Chain nem csak technológiai fejlesztésekkel, hanem a dolgozók tudatosságának növelésével is elkötelezett a fenntarthatóság iránt. A munkavállalók oktatása és tudatosságra nevelése online tréningeken keresztül történik, melyek a raktár fenntartható használatára összpontosítanak. Ezen felül a vállalat rendszeresen szervez faültetési programokat, amelyeken a dolgozók aktívan részt vehetnek, ezáltal hozzájárulva a környezetvédelmi kezdeményezésekhez.” – tette hozzá Kolozsy Balázs.

Kolozsy Balázs
A vállalatról bővebben:
DHL – Excellence. Simply delivered.
A DHL a logisztikai iparág vezető globális márkája. A DHL részlegei a logisztikai szolgáltatások páratlan portfólióját kínálják a nemzeti és nemzetközi csomagkézbesítéstől, az e-kereskedelmi szállítási és teljesítési megoldásokon, a nemzetközi expressz, közúti, légi és tengeri szállításon át az ipari ellátási lánc menedzsmentig. A világszerte több mint 220 országban és területen mintegy 395 000 alkalmazottal a DHL biztonságosan és megbízhatóan köti össze az embereket és a vállalkozásokat, lehetővé téve a globális fenntartható kereskedelmi forgalmat. A DHL a növekedési piacokra és iparágakra – többek között a technológia, az élettudományok és az egészségügy, a gépészet, a gyártás és az energia, az autó-mobilitás és a kiskereskedelem – specializált megoldásaival döntően “A világ logisztikai vállalataként” van pozícionálva.
A DHL a DHL Group része. A csoport 2022-ben több mint 94 milliárd eurós bevételt ért el. Fenntartható üzleti gyakorlatával, valamint a társadalom és a környezet iránti elkötelezettségével a Csoport pozitívan járul hozzá a világhoz. A DHL Group célja, hogy 2050-re elérje a nettó nulla károsanyag-kibocsátású logisztikát.
A CTP-ről bővebben:
A CTP bruttó bérbeadható terület alapján Európa legnagyobb, tőzsdén jegyzett logisztikai és ipari ingatlantulajdonosa, -fejlesztője és -kezelője, amely 10 országban 11,2 millió m2 GLA tulajdonosa, Magyarországon 1.1 millió m2 bérbeadható ipari logisztikai raktár területtel rendelkezik. A CTP minden új épülete „VERY GOOD” vagy annál jobb BREEAM-minősítéssel rendelkezik továbbá a Sustainalytics vállalattól a legjobb, „Negligible-Risk” ESG minősítést kapta meg.
A CTP tervei szerint az évtized végére Magyarországon 2 millió m2-re, csoport szinten pedig 20 millió m2-re növeli portfólióját, hosszabb távon pedig teljesen energiafüggetlen ipari parkok létrehozását tűzi ki célul, amelyekben a felhasznált energiát teljes egészében a parkon belül állítják elő, a felesleget pedig a helyi villamosenergia-hálózatba táplálják be a környező közösségek támogatására. Ez csökkenti a bérleti költségeket és elősegíti egy rugalmasabb és biztonságosabb energiahálózat létrehozását, így mérsékelve a CTP és ügyfelei karbonlábnyomát.” – emelte ki dr. Gondi Ferenc a CTP Magyarország ügyvezetője.
Zöldinfó
Új reményt adhat az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben egy szegedi felfedezés
Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak az SZBK kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai, felfedezésük, melyről a Nature Communications folyóiratban számoltak be, új lehetőséget nyithat többek között az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelemben – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet az MTI-t. A közlemény szerint a bakteriofágok baktériumokat fertőző vírusok, nem emberi kórokozók. Az SZBK kutatói azonban kimutatták, hogy egyes fágok mégis közvetlen fizikai kapcsolatba léphetnek az emberi sejtekkel: felszíni fehérjéik segíthetik a megtapadást, a sejtekbe jutást és a szervezetben való hosszabb jelenlétet. A kutatók olyan tapadást segítő fehérjemodulokat azonosítottak, amelyek molekuláris kapaszkodóként működnek, és segítik a fágokat abban, hogy megtapadjanak az emberi sejtek felszínén. Az azonosított fehérjék szerepét a kutatók kísérletesen is ellenőrizték: génsebészeti módszerekkel áthelyezték a “tapadófehérjéket” kódoló géneket egy olyan fágba, amely eredetileg nem rendelkezett ezzel a képességgel.
A kutatóközpontban széles körű összefogással elért eredmény egyértelmű volt: a módosított fágok hatékonyan kapcsolódtak emberi sejtekhez, bejutottak azokba, és egerek szervezetében is hosszabb ideig maradtak jelen a bélrendszerben. Az eredeti, nem módosított fágok ezzel szemben órákon belül kiürültek. Mint Apjok Gábor, a tanulmány egyik első szerzője kifejtette, a fágokra sokáig baktériumvadász vírusokként tekintettek, viszont úgy tűnik, a fágok ennél összetettebb szereplők: közvetlenül kapcsolódhatnak az emberi sejtek felszínéhez is. Nem emberi vírusokká válnak, hanem olyan molekuláris kapaszkodókat használnak, amelyek később akár célzottabb fágterápiák tervezésében is fontosak lehetnek.
A fágok ugyanakkor nem fertőzik meg az emberi sejteket, hiszen evolúciósan teljesen inkompatibilisek egymással. A folyamat és a kutatás lényege a fizikai kapcsolat. A fág megtapad a sejtfelszínen, majd a sejt saját anyagfelvételi mechanizmusai révén bekerülhet a sejt belsejébe. A sejt ilyenkor apró membránhólyagba csomagolja a hozzá kötődő részecskét, és befelé szállítja.
A sejten belüli útvonal a kutatás egyik legfontosabb megállapítása: sok kívülről felvett anyag a sejt lebontó rendszerébe kerül. A vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a módosított fágok egy része nem kizárólag ilyen útvonalra jut, hanem a Golgi-készülék és az endoplazmatikus retikulum irányába is eljuthat. Ezek a sejt belső szállítási és feldolgozási rendszerei. Ezt a kutatók mikroszkopikus képelemzéssel is bizonyították: nemcsak láthatóvá tették a sejtekbe jutó fágokat, hanem számszerűen is megmérték, milyen arányban kerülnek be a sejtekbe, és mely sejten belüli állomásokhoz jutnak közel.
A felfedezés a baktériumok mellett vírusokban is gazdag mikrobiomról alkotott képet is árnyalja. A mostani eredmények szerint egyes fágok nemcsak a baktériumokkal, hanem közvetlenül a bélhám felszínével is kapcsolatba léphetnek. Az ilyen tapadást segítő géneket hordozó fágok több gyakori bélfágcsoportban is megtalálhatók. Az elemzések alapján egészséges emberek bélvírus-közösségében nagyobb arányban lehetnek jelen. Ez nem azt jelenti, hogy önmagukban egészséget okoznak, hanem azt, hogy egy ép, jól működő bélnyálkahártya környezetében stabilabban fennmaradhatnak akár indikátorként is szolgálva.
Az eredmények a – baktériumok ellen vírusokat használó – fágterápia szempontjából is fontosak. Ezek a vírusok természetes módon képesek felismerni bizonyos baktériumokat, bejutni a baktériumsejtbe, majd elpusztítani azt. Ez az antibiotikum-rezisztencia miatt különösen fontos irány, hiszen egyre több kórokozóval szemben válnak kevésbé hatékonnyá a megszokott antibiotikumok.
Kintses Bálint, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, a fágterápia célzott baktériumpusztító lehetőséget kínálhat az antibiotikum-rezisztencia korában, de ahhoz, hogy ezeket a vírusokat terápiásan is pontosabban tudják használni, meg kell érteni, hogyan jutnak el a megfelelő helyre, hogyan maradnak ott, és milyen kapcsolatba léphetnek az emberi szövetekkel.
Ha a szakemberek pontosabban megértik, mely fehérjék irányítják a fágok kötődését az emberi szövetekhez, később olyan fágokat tervezhetnek, amelyek célzottabban jutnak el a szervezet különböző pontjaira, és ott hosszabb ideig megmaradnak. Ez különösen fontos lehet olyan fertőzések kezelésében, ahol a baktériumok nehezen hozzáférhető szöveti környezetben, nyálkahártyák közelében vagy akár emberi sejtek belsejében maradnak fenn.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
