Zöldinfó
Szabad-e újat építeni? Átadták az első FENNTARTHATÓ ÉPÜLETBUROK pályázat díjait!
Az első, a fenntarthatóság elveit kiemelten vizsgáló pályázat legjobbjai a diósdi Emília családi ház, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Budapest Airport Aréna felújított épületei lettek.
Az elmúlt években kiemelt figyelmet kap az épületek létesítéséhez és üzemeléséhez szükséges energia mennyiségének, valamint a káros szennyezőanyagok kibocsátásának radikális csökkentésére való törekvés, nem megfeledkezve az üzemeltetéshez tartozó ráfordítások mérsékléséről sem.
A Fenntartható épületburok pályázat célja e szemlélet terjesztése, a példaértékű megoldások összegyűjtése, a legjobbak díjazása, és az épületek, a koncepciók és az ezekhez alkalmazott műszaki megoldások ismertté tétele a szakmai szereplők, de az épületeket használó „laikusok” széles körében is. – mondta Horváth Sándor, Széchenyi-díjas okleveles építészmérnök, címzetes egyetemi docens, az első alkalommal kiírt, a fenntarthatóságra, vagy ha úgy tetszik a környezettudatosságra fókuszáló építészeti pályázat zsűrijének elnöke. A pályázat mögötti szakmai hátteret a hazai felsőoktatási intézmények is erősítették, a BME Építészmérnöki Kar, Épületszerkezettani Tanszéke és az Óbudai Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kara is a kezdeményezés mögé állt.
A Bíráló Bizottság a három kategóriában egy-egy fődíjat ítélt meg, a nyertes pályamunkák szerzőinek díja pedig a 2025. február elejére szervezett dél-spanyolországi szakami tanulmányúton való részvétel.
Szabad-e újat építeni?
A legjobbnak bizonyult lakóépület a diósdi Emília ház lett, az Equinox International építésziroda munkája, amelynek tervezői Bakos Bálint, Kosik Péter és Molnár Máté. A nyertes családi ház kapcsán Prof. Dr. Kiss Gyula DLA méltatásában emlékeztetett arra az egyre gyakrabban hallható összefüggésre, amely az építés helyett a felújítást helyezi előtérbe.
Kell és szabad új épületeket építeni, ha azok szellemiségükben szintén tekintettel vannak mindazon elvekre, amelyekkel az építészeknek küzdenie és tennie kell a világért, az építészet és az építés és az épület-használat fenntarthatóságáért. És azért gyönyörűséges a szakmánk, az építészet, mert a fenti elvek technicista vonulatán túl (illetve egyszerre azzal) van egy szellemi vonulata is. A terv, majd a megvalósult épület fizikai teljesítményei mellett ugyanolyan fontosságú a pszichikai teljesítmények mértéke, megléte. A diósdi Emília ház mindkét körben magasan teljesít. – emelte ki a szakember értékelő beszédében. … egy átgondolt, ügyesen és mértéktartóan megtervezett és megépített házat látunk, ahol nyilván az épület használója is megértő és nyitott az itt tetten érhető építészeti kvalitásokra.
Újépítésű középület esetében a nirmana építésziroda, Vékony Péter munkája, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Visegrádi utcai többcélú épülete kapta a kategória díját. A zsűri értékelésében kiemelte, hogy a tervezési koncepcióban már a kezdetektől meghatározó cél volt fenntarthatóság, amely az épület és az épületburok teljes egészét áthatotta. Ezen belül a bizottság meglátása szerint a homlokzat kialakítása egyszerre felel meg az innovatív megjelenés és a környezetbarát működés igényeinek, miközben maximálisan támogatja az épület funkcionális követelményeit. A tartós, optimális ár-érték arányt nyújtó megoldások – például a cserélhető elemek – hosszú távú fenntarthatóságot és egyszerű karbantarthatóságot garantálnak.
Az NMHH műszaki bázisa olyan inspiráló munkakörnyezetet kívánt, amely lehetővé teszi a frekvenciafelügyelet és -gazdálkodás feladatainak legmagasabb színvonalú ellátását. Egy példamutató épület valósult meg. – emelte ki méltatásában Beleznay Éva, fenntarthatósági szakértő, városvezető, építész, a zsűri tagja.
Felújítás kategóriában a Budapest Airport Aréna Rendezvény- és Sportközpont tervezői, Kiskarándi Nánási Ilona és Magyar Mihály vehették át az elismerést.
Az eredeti, elavult épületburok és a teljes épületgépészet elbontásra került, de az ideális, kompakt forma érdekében az egyszerű épülettömeg megmaradt. A Budapest Airport Aréna új és hatékony épületburkot kapott. Jó példáját mutatja annak, hogy egy meglévő, megtartható épületváz – tudatos felújítási koncepcióval, illetve tervezéssel – még közel ötven év után is értéktartó marad. Az acélszerkezet elbontásával szemben, ez a döntés jelentős környezeti terheléstől való mentesítést eredményezett. – mondta laudációjában Horváth Sándor, a zsűri elnöke. A kiíró, az építőiparban ismert kommunikációs cég, a Build-Communication és spanyol szervezőtársa a bíráló bizottságba elismert szakembereket kért fel.
A zsűri elnöke Horváth Sándor, Széchenyi-díjas okleveles építészmérnök, címzetes egyetemi docens, az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége alapító tagja, elnökhelyettese és Örökös Elnöke. A zsűri tagjai Beleznay Éva, fenntarthatósági szakértő, várostervező, építész és Dr. Kiss Gyula prof. habil DLA építész, egyetemi tanár, szakfejlesztési igazgató, építész szakfelelős (Óbudai Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar).
Az ipari szereplők a cél szolgálatában
A pályázathoz elengedhetetlen a célt támogató szakmai szereplők, az egyetemeken és szakértőkön túl a műszaki megoldásaikkal a megvalósítást szolgáló ipari bázis közreműködésére is, azon cégek támogatása, akiknek tevékenységében akár évtizedek óta fontos szerepet játszik a környezettudatosság, a körforgásos gazdálkodás erősítése.
Miért fontos egy fenntarthatóságra fókuszáló pályázat az ipar szereplőinek?
Ebben a témában a pályázat főtámogatója, a CRLT Solution Kft. ügyvezető igazgatója, Tóth Bálint így fogalmazott: „Meggyőződésem, hogy a pályázat mögé álló cégek mindegyike működésének meghatározó eleme a környezettudatosság. Legyen szó az alapanyagok felhasználásáról, a gyártásban felhasznált energia mennyiségéig és forrásáig, azaz a termékeikkel az épületbe épülő karbon mennyiségtől az épület gazdaságos működéséhez való hozzájárulásig. Ez a jellemző a CRLT Solution által forgalmazott szálcement, kerámia és alumínium homlokzati- és tetőmegoldásokra egyaránt.” Mindezzel egyetértett a német családi vállalkozás, a Dörken magyarországi ügyvezető igazgatója, Farkas
Imre. „Ma már szinte létkérdés, hogy élhető, hosszútávon fenntartható épületek hozzunk létre. Mivel ez pályázat azt a célt tűzte ki, hogy az ilyen épületekre, megoldásokra ráirányítsa a figyelmet, így nem is kérdés, hogy annak támogatása a 32 éves fennállása alatt a fenntarthatóság elveit követő Dörken számára kézenfekvő lehetőség volt.” Éppen így gondolkodik az egyik legnagyobb és legszélesebb termékpalettával
rendelkező magyar építőanyag gyártó cég, a Leier vezetése, amely nem csupán korszerű termékeket, de komplex építészeti megoldásokat is kínál. A díjátadón Hives Zsolt tervezőlátogató beszélt a cég ezen a területen évek óta fennálló törekvéseiről és adta át az elismerést a díjazottaknak.
A fenntarthatóság elvei természetesen a PREFA működésének is minden területét áthatják, így számunkra fontos volt, hogy egy ilyen előremutató pályázathoz elsőként csatlakozzunk. – mondta Nemere Judit a téma fontosságáról. – A cég a téma iránti elkötelezettségét mutatja, hogy alumínium lemezei 100 %-ban újrahasznosíthatók, a gyártás pedig 80 %-ban újrahasznosított alapanyagok és 100 %-ban megújuló energia felhasználásával történik.
Németh Árpád András, a Guardian építész tanácsadója kiemelte, a cég azért csatlakozott az innovatív témát fókuszba helyező pályázathoz, hogy bemutathassa, hogy legújabb fejlesztése által Európában a Guardian rendelkezik a legkisebb karbonlábnyommal előállított alap üvegekkel. A pályázatról bővebb információ a https://fenntarthato-epuletburok.hu/ weboldalon olvasható, ahol az összes pályamű bemutatásra kerül.
További információ kérhető:
Build-Communication Kft.
Felelős munkatárs: Szelei Annamária
Mobil.: +36 30 688 2074
Tel.: +36 1 799 1028
E-mail: palyazat@buildmarketing.hu
Zöldinfó
Az erdők klímavédelmi szerepe megelőzi a gazdasági érdekeket
Az erdők klímavédelmi funkciója vált elsődlegessé.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az erdők klímavédelmi funkciója vált elsődlegessé az erdőgazdálkodásban – jelentette ki az élő környezetért felelős miniszter Nyíregyházán, az Országos Erdészeti Egyesület 156. Vándorgyűlésén – írja az alternativenergia.hu. Gajdos László úgy fogalmazott, a klímaváltozás miatt új prioritásokra van szükség, a természetvédelmi és ökológiai szempontok megelőzik a gazdasági érdekeket. Hozzátette: a biodiverzitás növelése a klímaváltozás kihívásaira adott egyik legfontosabb válasz. A tárcavezető kiemelte, az erdőgazdálkodás megújítását az erdészekkel együtt kívánják végrehajtani. Mint mondta, az nem valósítható meg egyik napról a másikra, és nincs minden erdőre alkalmazható egységes megoldás. A miniszter partnerséget ajánlott az Országos Erdészeti Egyesületnek és a magyar erdésztársadalomnak. Hangsúlyozta, ha a társadalom azt várja el az erdőgazdálkodóktól, hogy több vizet tartsanak meg az erdőkben, növeljék a biológiai sokféleséget és szélesebb körben alkalmazzanak természetközeli módszereket, akkor ehhez megfelelő szabályozási, finanszírozási és szakmai feltételeket is biztosítani kell.
Gajdos László felidézte, a magyar erdészet története mindig a társadalmi igények és a természeti erőforrások közötti egyensúly megteremtéséről szólt. Hangsúlyozta, hogy korábban a faanyag biztosítása, a kopár területek fásítása vagy a háborúk után az erdők helyreállítása állt a középpontban, napjainkban azonban a klímaváltozás miatt új szemléletre van szükség. Kiss László, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke köszöntőjében kiemelte, a 160 éves szakmai szervezet másfél évszázada szolgálja a magyar erdőket, miközben az erdészeknek napjainkban a klímaváltozás jelentette kihívásokra is választ kell adniuk.
Elmondta, Magyarország erdőterülete az elmúlt száz évben csaknem megkétszereződött, ma már meghaladja a kétmillió hektárt, ugyanakkor az erdők által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások értéke a gazdasági mutatókban nem jelenik meg. Hozzátette, egy friss kutatás szerint a magyar erdők évente mintegy ezer milliárd forint értékű szolgáltatást nyújtanak a szénmegkötés, a víz- és levegőminőség javítása, a biodiverzitás fenntartása és az emberi egészség megőrzése révén. Hangsúlyozta, olyan, a helyi adottságokhoz alkalmazkodó erdőgazdálkodásra van szükség, amely egyszerre szolgálja a klímavédelmet, a vízmegtartást, a biodiverzitás megőrzését és a fenntartható faanyag-termelést.
Kiss László jelezte, az Országos Erdészeti Egyesület részt vett a civil klímatörvény-javaslat kidolgozásában, amely az erdőket az ország egyik legfontosabb természetes szénelnyelőjeként kezeli. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy az erdő nem csupán kitermelhető nyersanyag, hanem nemzeti érték és generációkon átívelő örökség. A fenntartható erdőgazdálkodás Magyarországon működő gyakorlat, az országban a korábbiaknál kevesebb fát termelnek ki. Az erdészet és a természetvédelem nem egymással szemben álló terület, hanem közös céljuk az erdők hosszú távú megőrzése. Hidas Tibor, a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója a rendezvény házigazdájaként arról beszélt, hogy az állami erdőgazdaságok egyszerre szolgálják az erdőket és a társadalmat, miközben a klímaváltozás, az új kártevők és az állami feladatok egyre összetettebb kihívásokat jelentenek számukra. Közölte, a vándorgyűlés szakmai programjai során a résztvevők az alföldi, ezen belül a nyírségi erdőgazdálkodás sajátosságaival, valamint az akácgazdálkodás gyakorlatával is megismerkedhetnek.
Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP), Nyíregyháza polgármestere köszöntőjében kiemelte, a város és a Nyírerdő Zrt. hosszú évek óta együttműködik a település erdeinek kezelésében és fejlesztésében. Jelezte, egyik közös projektjük legfontosabb célja az, hogy a klímaváltozás és a talajvízszint csökkenése mellett is hosszú távon biztosítható legyen a nyírségi erdők fennmaradása.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKritikus a helyzet a földeken: a kukorica és a napraforgó is megsínyli az aszályt
