Zöldinfó

A Balaton jobban meg tudta tartani a napsütés energiáját, ezért nem fagyott be

A Balaton a rövidebb ideig tartó, de már jelentősebb februári napsütés hőenergiáját a sekély tavaknál jobban meg tudta tartani, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a februári, átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet ellenére sem fagyott be a magyar tenger – írta a HungaroMet a honlapján közölt elemzésben.

Létrehozva:

8 hónap telt el a létrehozás óta

2025-02-28

Szerző:

Vanessza

Az elemzés szerint február közepén az átlagosnál hidegebb volt az idő az országban, a hideg hatására pedig a sekélyebb tavak felszínén megjelent, majd megvastagodott a jég. A Balatonnál azonban csak a zárt öblökben, kikötőkben, illetve a sekélyebb vizeken jelent meg rövidebb ideig a jég, a nyílt vízen nem alakult ki összefüggő jégtakaró. A Balaton vizének hőmérséklete a HungaroMet Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának mérései alapján nem csökkent 1 Celsius-fok alá. Emlékeztettek: a korábbi években előfordult, hogy februárban a mostaninál kevésbé fagyos időben is megjelent az összefüggő jégpáncél a Balatonon.

Hozzátették, hogy egy “igazán hideg” télen – amelyre utoljára 2016-2017 telén volt példa – legtöbbször egy nyugalomba jutó hidegfront után jelent meg az összefüggő jég. A hidegfronttal járó fagyos szél egész mélységében átkeverte a Balatont, majd az éjszaka elcsendesedő hullámzás nyomán a víz felszínéről meginduló hosszúhullámú kisugárzás annyira lehűtötte a vízfelszínt, hogy reggelre megjelent az összefüggő, sima jég. Ritkábban előfordult az is, hogy egyáltalán nem állt le a hideg szél és így hullámzás közben, jégkockákat képezve fagyott be a Balaton – írták.

Az elemzés szerint most a februári hidegperiódus során a térséget elárasztó hideg levegő és a talajfelszín is meglehetősen száraz volt, így nem alakult ki az ilyenkor szokásos köd vagy alacsony szintű felhőzet. Ennek következtében a nappali órákban a rövidhullámú napsugárzás által nagyobb mennyiségű energia jutott a Balaton felszínére, a rövidhullámú – vagy látható tartományú – napsugárzás pedig mélyebben be tudott jutni a vízfelszín alá. Míg a talajfelszínt csak 1-2 centiméter vastagságban melegíti fel a februári napsugárzás, a jégmentes Balatonnál teljes mélységében elosztva történik az energiaátadás – emelték ki. Hozzátették: éjszaka a lehűlés egyik motorja a hosszúhullámú kisugárzás, ami viszont csak közvetlenül a víz felszínéről történik, így a mélyebb vízrétegekből nem jut ki sugárzási energia. Sugárzási szempontból tehát

a Balaton egyfajta üvegházként működik, szemben azzal a vékonyabb talajfelszínnel, amely nappal gyorsan felmelegszik, éjszaka pedig gyorsan le is hűl – írták. Az elemzés szerint tehát talajjal vagy a sekély tavakkal összevetve a nagyobb tömegű, nagyobb vízmélységű és nagyobb vízfelületű Balaton a rövidebb ideig tartó, de már jelentősebb februári napsütés hőenergiáját jobban meg tudta tartani, ami hozzájárult ahhoz, hogy a februári, az átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet ellenére sem fagyott be a magyar tenger.

Kapcsolódó tartalom:balaton fagy időjárás napenergia npsütés természet Tó

Zöldinfó

Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget

A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2025-10-19

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.

A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.

Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.

Tovább olvasom