Zöldinfó
Országos Vízügyi Főigazgatóság: a balatoni nádaratást technológiai váltásra kényszeríti a klímaváltozás
A klímaváltozás miatt technológiai váltásra van szükség a balatoni nád aratásánál – állítja az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) amely az idei télen kísérleti nádaratást végzett másfél hektáron a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel együttműködve.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
A főigazgatóság az MTI megkeresésére közölte: az idén az 1200 hektárnyi balatoni nádasból mindössze 66 hektárt arattak le, háromféle kísérleti nádaratás keretében. Tájékoztatásuk szerint a februárban zárult balatoni nádvágási szezonban az illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 67 mederkezelői hozzájárulást adott ki – a Balaton-felvidéki Nemzeti Park hozzájárulásával -, a korábbi évekéhez hasonló nagyságrendű, 66 hektárnyi területre. Ennek kevesebb mint felén haszonnád vágása zajlott, míg a többi részen többségükben önkormányzatok, szervezeteknek, magánszemélyek kérésére adták ki az engedélyt, akik saját ingatlanjaik előtti mederterületen kívánták a nádast megújítani, saját költségükön. Szakértők szerint a vízminőségvédelmi szerepet is betöltő balatoni nádast a kellő megújulása érdekében 3-4 évente aratni kellene, de évek óta a kívánatos területnek csak a töredékéről sikerül levágni a nádat. Az OVF rámutatott: a klímaváltozás miatt már nem nagyon van lehetőség a hatékony nehézgépes, jégről történő nádaratásra. Ezen kívül – a balatoni nádgazdálkodásra vonatkozó természetvédelmi szabályok szerint – csak kézi munkagéppel lehet nádat vágni, azt is csak 20 centiméternél kisebb vízborítottságú területeken. Ez viszont nem hatékony, ha pedig csónakból végzik, balesetveszélyes is – jegyezték meg.
A vízügy a helyzet megoldására saját forrásból indított az elmúlt télen másfél hektáron kísérleti nádaratást a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel együttműködve, háromféle technológiát alkalmazva. Siófok, Zamárdi, és Balatongyörök partszakaszain három mintaterületen végeztek motoros kézi kaszákkal, gumihevederes munkagéppel, illetve egy megbízott vállalkozó közreműködésével Truxor munkagéppel nádaratást a vízügy munkatársai. A kipróbált technológiák alkalmasságát legalább egy éves monitoringot követően lehet csak megállapítani – jelezte a főigazgatóság. Főként abból, hogy mennyire sérültek a rizómák, azaz a nád gyökerei, és mennyire fog megújulni a nádas az aratást követően. Az OVF tájékoztatása szerint a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a legutóbbi nádvágási szezonban balatoni vízminőségvédelmi nádaratási célra mintegy 6 millió forintot fordíthatott. A jövőben klasszikus nádarató gép beszerzését nem tervezik, viszont az igazgatóság eszközparkjának bővítését egy könnyű, kétéltű, önjáró Truxor munkagéppel igen – jelezték.
A főigazgatóság válaszában kitért arra, hogy a nádaratást akadályozzák a nádasban megbújó, illegális víziállások és bejárók, amiket a legtöbb esetben csak levegőből, drón segítségével lehet észrevenni. A kísérleti nádaratásra kijelölt területen 3 stég eltávolítására került sor. Az engedély nélküli létesítmények felkutatása és eltávolítása nem csak költség-, de időigényes feladat is – hangsúlyozták. Az illegális víziállások felszámolása a rendelkezésre álló kapacitás függvényében folyamatosan zajlik a tó teljes partszakasza mentén – tették hozzá. A főigazgatóság kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy a fokozott és folyamatos ellenőrzésnek, valamint a természetvédelmi hatósággal való szoros együttműködésnek köszönhetően a nádirtások száma visszaszorulóban van.
Zöldinfó
Alkalmazkodás vagy lemaradás: az éghajlatváltozás döntő kérdéssé válik az agráriumban
Klímavédelem nélkül nincs versenyképes agrárium: figyelmeztetnek a szakértők.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Jelentős eltérést mutatnak az agrárágazat idei kilátásai: míg a növénytermesztő ágazatok némileg derűlátóbbak, mert a téli időjárás eddig kedvezően alakul számukra, addig az állattenyésztési piac szereplői negatív kilátásokat jeleznek – értékeltek az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői a bank legfrissebb negyedéves elemzésében. Az alternativenergia.hu kiemelte: az elmúlt években és a 2026 elején is tapasztalható komoly kihívások hatására jelentős változások előtt áll a magyar agrárium, az elengedhetetlen szemléletváltás mellett pedig a most születő pénzügyi döntések is új irányokat jelölhetnek ki az ágazat hatékonyságának és versenyképességének növelésében. Az agrárium jelenleg főként a tej- és a sertéspiacon szembesül nehézségekkel, hosszabb távon pedig az éghajlatváltozás negatív hatásaira is választ kell találnia, noha a mostani hidegebb, csapadékosabb téli időjárás kedvezően hatott a szántóföldi növénytermesztés kilátásaira.
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint az elmúlt évek piaci kihívásai és az éghajlatváltozás negatív hatásai egyértelművé tették, hogy a bizonytalanságok tartóssá válhatnak, ami jelentős hatással van az agrárvállalkozások termelési, tervezési és pénzügyi környezetére. Hozzátette: a Közös Agrárpolitika beruházási programjának most kezdődő megvalósítása a szántóföldi növénytermesztéstől az állattenyésztésen és a kertészeten át az élelmiszeriparig minden ágazatot érint, és talán soha vissza nem térő lehetőséget és forrásokat biztosít a magyar agrárium hatékonyságának növelésére.
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2026 elején 31,9 pontot mutatott a 48 pontos skálán, ezzel némileg tovább távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól: a tavaly szeptemberrel zárult negyedév után 2025 utolsó három hónapjában további 0,4 ponttal mérséklődött. Az érték legutóbb 2023 év végén volt hasonlóan alacsony szinten, akkor azonban főként a gyenge terménypiaci árszint miatt, míg most elsősorban a tej- és a sertéspiaci kihívások vezettek csökkenéshez.
Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője szerint a két jelentős állati termékpályán leginkább az értékesítésben tapasztalhatók nehézségek, de a termelőkön kívül jelenleg a feldolgozók számára is kedvezőtlenebb a piaci környezet. A növénytermesztő ágazatok ugyanakkor némileg derűlátóbbak, mivel a téli időjárás eddig kedvezően alakul számukra, így összességében még javulás is látható az aratás utáni időszakhoz képest – tette hozzá.
Az elemzés szerint az idei hidegebb, csapadékosabb időjárás kedvező hatással volt a termésvárakozásokra a szántóföldi növénytermesztésben, a magas kínálati szint miatt azonban az árak közepes szinten vannak. A szántóföldi növénytermesztés és az arra épülő termékpályák sorsa az áprilistól júniusig tartó időszakban dől el – mondta Héjja Csaba, hozzátéve, hogy a kedvezőtlenebb árkörnyezet miatt inkább a jó termésmennyiségben lehet bízni. A talajból ugyanakkor a havazás ellenére is jelentős mennyiségű, az ország egész területére vetítve 75 milliméter víz hiányzik. Az állati termékpályákon a baromfi ágazat kilátásai a brojler mellett a pulyka esetében is jók, emellett a víziszárnyaságazatok is a korábbiaknál kedvezőbb évet zártak. A tojástermelők számára szintén sikeres év volt 2025, és az év elején csak a szezonális mintázat miatt látható némi árcsökkenés.
A másik két meghatározó termékpálya, a tejtermelés és a sertéshús-termelés esetében viszont az év végére kicsúcsosodtak a már korábban is megmutatkozó negatív kilátások. A tejnél a spotpiaci árak év végére – egy magasabb szintről – gyakorlatilag megfeleződtek, az önköltségen literenként 150-170 forintért előállítható nyerstej spotpiaci ára jelenleg 100-110 forint körül van. A tavalyinál jóval gyengébb árakon lehet szerződni, így az ágazatnak most minden segítségre szüksége van – mondta Héjja Csaba. Szerinte 2026 harmadik negyedévére állhat helyre a keresleti-kínálati szint a tejpiacon.
A sertés iránt stabil a kereslet, és várhatóan a takarmányozás sem lesz drágább. Az év második felében már javulás várható a sertéstartás- és tenyésztés kilátásaiban is a szakértők szerint. Az elemzés szerint a hajtatásos kertészeteknél a nagy déli termelőknél a hideg tél miatti kisebb mennyiségek komoly keresleti piacot eredményeztek, így kedvezőek lehetnek a kilátások. A gyümölcstermesztők a kedvező tavaszi időjárásban bízhatnak a tavalyi nehéz évük után. A szőlő-bor ágazat számára az aranyszínű sárgaság elleni védekezést segíti a hideg tél, ugyanakkor nem oldja meg teljes mértékben a problémát.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
