

Zöld Energia
2030-ra duplájára emelkedhet a geotermikus energia felhasználása Magyarországon
A tavaly kidolgozott Nemzeti Földhő Stratégia céljaival összhangban a geotermikus energia felhasználása a jelenlegi kétszeresére emelkedhet Magyarországon 2030-ig – mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért felelős államtitkára Bólyban.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Steiner Attila egy, a helyi geotermikus rendszer bővítését szolgáló projekt nyitórendezvényén kiemelte: e cél elérése érdekében a magyar kormány több támogatási lehetőséget is kínál a következő időszakban. A Jedlik Ányos energetikai programban több más energiaforrás mellett a geotermikus energia alkalmazását, előállítását is támogatják az ország földgázkitettségének csökkentése érdekében – mondta, kiemelve, hogy a 440 milliárd forintos támogatási programból több mint 70 milliárd forint jut geotermikus projektekre, azon belül fúrásokra és felszíni beruházásokra.
Az államtitkár a Pécs és Mohács között fekvő, közel négyezer lelkes kisváros közintézményeinek, ipari létesítményeinek hőenergia-ellátását szolgáló rendszerről szólva kiemelte, hogy az példaértékű nemcsak országos, de európai szinten is. Külön érdekessége, hogy egyfajta mintaprojektként megmutatja: egy kisebb település esetében is megéri a geotermiára támaszkodni, hiszen Bóly esetében közintézmények és ipari fogyasztók a felhasználók – monda.
Steiner Attila közölte: a geotermikus energia Magyarország számos pontján jól hasznosítható, továbbá biztonságos, olcsó, kiszámítható módon kinyerhető, így a napenergia és az atomenergia mellett a következő időszakban fontos szerepet tölthet be az ország energiaellátásában. Jean-François Paroz, Svájc magyarországi nagykövete emlékeztetett, hogy a Svájci-Magyar Együttműködési Program (Svájci Alap) támogatását is élvezi a bólyi fejlesztés. Közölte: az alpesi ország egy olyan átfogó program keretéből biztosítja a támogatást, amely Magyarország geotermikus potenciáljának magasabb fokú kihasználását és a jelenlegi geotermikus energiatermelési lehetőségek fejlesztését tűzte ki célul.
Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője azt mondta: Bóly mindig is sikeres volt gazdasági értelemben, de ugrásszerű fejlődésen ment keresztül a közeli M6-os és M60-as autópályák megépítése óta. Úgy vélte, további gazdasági fellendülést hoz majd a kisváros számára a magyar és a horvát sztrádák közeljövőben megvalósuló összeköttetése, valamint az, hogy néhány éven belül átadják a mohácsi Duna-hidat és a hozzá kapcsolódó utakat. Fehérvári Dávid, Bóly független polgármestere emlékeztetett: Bólyban több mint két évtizedes múltra tekint vissza a geotermikus energia hasznosítását szolgáló törekvés, hiszen 2004-ben fúrták az első termálkutat a város központjában. A kedvező tapasztalatok után a geotermikus energiaforrások kiaknázása érdekében ezután további kutakat nyitottak, 2008 óta pedig közintézményeket, később már ipari létesítményeket is fűtenek a feltörő melegvízzel – mondta.
Mivel az egy évben értékesített geotermikus energia mennyisége a 2008-as 13-ról mintegy 20 terajoule-ra, ezzel párhuzamosan a vízforgalom évi 125 köbméterről csaknem 200-ra nőtt, a bólyi geotermikus rendszer elérte felső korlátját: a termelő kutak hozama a beépített technológiával nem emelhető tovább – indokolta az elmúlt évek a fejlesztéseit. A projekt ismertetője szerint a beruházás keretében hatékonyabbá teszik a jelenlegi technológiát, új hőközpontokat létesítenek, és további öt kilométernyi vezetéket építenek a – jelenleg 60 hektáros, és további 30 hektáros bővítés előtt álló – helyi ipari parkban működő vállalkozások nagyobb volumenű kiszolgálása érdekében. Az új vezeték lehetőséget teremt a mezőgazdaság hőenergiával történő ellátására, így üvegházas növénytermesztésre és mezőgazdasági termények szárítására egyaránt.

Zöld Energia
Magyarország első önellátó naperőműve indul – teljesen független a hálózattól
Az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Kft. 1,68 MW-os naperőműve az első, amely speciális engedéllyel teljesen önellátó, zárt rendszerben működik, megkerülve a közcélú hálózatot.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A speciális kategóriájú engedély lehetővé teszi, hogy az erőmű üzemeltetője a megtermelt áramot saját maga használja fel, megossza más felhasználókkal, vagy közvetlenül értékesítse mindezt a közcélú villamosenergia-hálózat megkerülésével. A mérföldkőnek számító engedélyt az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Fafeldolgozó Ipari Kft. kapta, amely július végén indítja el 1,68 megawatt névleges teljesítményű naperőművét. A létesítmény nem táplál fel áramot a közüzemi hálózatra, így az új szabályozás szerint önellátó termelőegységként működik. A lehetőséget egy 2025. január 1-jétől hatályos törvénymódosítás teremtette meg, amely alapján már a 0,5 megawattnál nagyobb teljesítményű önellátó egységek is engedélyezhetők. Ezzel a lépéssel a MEKH tevékenységi köre is bővült: a kis- és nagyerőművek mellett immár a decentralizált, helyi energiatermelő rendszerek is szabályozási keretek közé kerülhetnek, írja az alternativenergia.hu.
Az új engedélyezési forma egyik kulcseleme, hogy az erőmű kizárólag saját használatra, vagy közvetlen továbbadásra termel áramot – nem táplál vissza a közcélú hálózatba. A MEKH hangsúlyozta, hogy az engedélyezés során szigorúan vizsgálják: a kérelmező képes-e igazolni, hogy az általa létesített egység valóban zárt rendszerben működik, és nem jelent plusz terhelést az országos villamosenergia-hálózatra.
Ez a modell tökéletesen illeszkedik a globális energiarendszerekben zajló átalakuláshoz, ahol egyre inkább előtérbe kerülnek a decentralizált energiatermelési megoldások. A felhasználók nem csupán fogyasztók, hanem egyre gyakrabban termelők is – az ilyen úgynevezett prosumerek saját villamosenergia-termelésüket is integrálják a napi működésükbe.
Bár hasonló rendszerek korábban is léteztek – például nagyvállalatok saját naperőművei -, a mostani engedélyezés azért különleges, mert új jogi kategóriaként elismeri és szabályozza az ilyen típusú működést. A Világgazdaság korábbi cikke szerint 2024-től már az 5 MW-nál nagyobb önellátó erőművek is megvalósíthatók lettek, főként on-site típusú megoldásként, ahol a termelő és a felhasználó szoros, hosszú távú szerződéses kapcsolatban áll egymással. Ezek a megállapodások (pl. corporate power purchase agreements, cPPA) jelentős adminisztratív akadályokkal szembesültek 2023 végéig, de az új szabályozás ezeket is fokozatosan lebontja.
A közbeiktatott szereplők – például az áramszolgáltatók és az elosztóhálózatok – kizárásával a rendszer hatékonyabbá válhat, és a vállalatok saját igényeikre szabhatják energiaellátásukat. Az új engedélyezési kategória tehát nem csupán szabályozási újdonság, hanem egy lépés a jövő decentralizált, rugalmas és felhasználóbarát energiapiaca felé.
A Mono-Ipolyfabric naperőműve így nemcsak energiát termel, hanem új irányt is kijelöl a hazai energiaszabályozásban – a következő hónapokban kiderül, hányan követik majd ezt az úttörő példát.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Sorra pattannak ki a földrengések: különös jelenség zajlik a Dél-Alföldön
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kazah és azeri nyersanyaggal vált függetlenebbé a MOL – új kőolaj érkezett Horvátországba
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Napelemek és legelő juhok: így valósítja meg Bécs a klímabarát városi jövőt
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Megkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Tisztább levegő, hűvösebb utcák: így változtatja meg a várost a „Sétáló erdő” projekt