

Zöldinfó
A cseresznyefa-virágzást köszöntik a szegedi füvészkertben
A hanamit, a cseresznyefa-virágzást köszöntik szombaton a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, ezen a napon a látogatókat a japán kultúrát bemutató programok is várják – tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A szakember elmondta, a szokottnál hűvösebb időjárás miatt még csak néhány korai fajta virágzik, de a napos időnek köszönhetően bármelyik pillanatban újabb díszcseresznyék bimbói is kifakadhatnak. A botanikuskert látogatói azonban számos gyümölcsfa és -cserje felhőszerű fehér virágában gyönyörködhetnek, nyílnak már a cseresznyeszilvák és a kökények is. A hanami – szó szerint virágnézés – gyönyörködés a tavasszal virágzó cseresznyében, japán szilvában, azáleákban, hortenziákban, kínai vagy japán kajsziban vagy a sokáig díszfaként nevelt őszibarackban. Szombaton ezt a Japánban hagyományos ünnepet szeretnék közelebb hozni a látogatókhoz – közölte az igazgató.
A botanikus kertben a japán díszcseresznye számos fajtáját gondozzák. A Európában sorfaként és parkokban is elterjedt a kagyló alakú koronájáról felismerhető kanzan, amely azonban őshazájában viszonylag ritkának számít. A felfelé törő lombjáról kapta nevét a tejutat jelentő amanogawa fajta, de látható a füvészkertben japán csüngő díszcseresznye, a néha ősszel is virágzó higan és tajvani – harangvirágú – díszcseresznye is. Ez utóbbi nyílik legkorábban, tél végén, ezért Európában nem is nagyon merték ültetni, de ahogy melegebbé vált a klíma már nem kell annyira tartani a fagyoktól.
Szombaton délután két alkalommal is Gál Tamás, a japánkert kurátora kalauzolja körbe a látogatókat a gyűjteményben. Előadás hallható majd a hagyományos japán virágrendezés művészetéről az ikebanáról, és a bambuszkertészetről, tradicionális japán hangszeres bemutatót és teaszertartást is tartanak majd. Az egész napos programok során a vendégek betekintést nyerhetnek a szusikészítés rejtelmeibe, kipróbálhatják az origamihajtogatást, de láthatnak furosiki – japán kendőcsomagolás – bemutatót is. A Somogyi-könyvtár standján japán könyvek és képregények lapozgatása mellett mellett a mangarajzolásba is bekapcsolódhatnak. Bonszaibemutatót is rendeznek, melyen nemcsak idős növényeket láthatnak az érdeklődők, hanem segítséget is kaphatnak az apró növények ápolásához, neveléséhez is.

Zöldinfó
Meglepte a kutatókat a napelemek vizsgálati eredménye
Indiai kutatók új tanulmánya szerint a tetőtéri napelemes rendszerek napközben akár 1,5 °C-kal is növelhetik a városi hőmérsékletet, míg éjszaka hűtő hatásuk révén 0,6 °C-kal csökkenthetik azt, miközben javítják a légszennyezettség kezelését is.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelemes rendszer kalkulációnkat itt! (x)
Indiai kutatók új tanulmánya szerint a tetőtéri napelemes rendszereknek (RPVSP) „nem szándékolt” következményei lehetnek a városi hőmérsékletekre, írja a pv-magazine.com. A kutatás szerint a napelemek nappal akár 1,5 °C-kal is növelhetik a városi hőmérsékletet, míg éjszaka akár 0,6 °C-kal is csökkenthetik a hőmérsékletet. A nemzetközi kutatócsoport egy új modellt dolgozott ki a napelemek városi mikroklímákra gyakorolt hatásának vizsgálatára. A modell a legújabb időjárás-előrejelző rendszereket ötvözi épületenergetikai modellekkel, és különböző városokban, köztük az indiai Kalkuttában tesztelték, hogy megbízható eredményeket kapjanak. A kutatás során több városi helyszínt vizsgáltak, és azt találták, hogy a tetőtéri napelemek napközben jelentősen megnövelik a tetőfelületek hőmérsékletét, mivel a napelemek a napenergia mintegy 90%-át elnyelik. Az éjszakai időszakban azonban a napelemek hűtő hatást fejtenek ki, csökkentve a felszíni hőmérsékletet.
A kutatás nemcsak a tetőtéri napelemek hőmérsékletre gyakorolt hatását vizsgálta, hanem azt is megállapította, hogy a telepítések jelentősen befolyásolják a városi légkör dinamikáját és a légszennyezettségi szinteket is. A napelemek által okozott emelkedett hőmérséklet javítja az alsó légköri keveredést, csökkentve a felszíni légszennyezettséget.
Az eredményeket a Nature Cities folyóiratban publikálták, és a kutatást többek között az indiai Kalkutta Egyetem, az USA Massachusettsi Műszaki Intézete (MIT) és az ausztráliai New South Wales Egyetem kutatói végezték.
Kép: University of Calcutta, Common License CC BY 4.0
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Híd épülhet a Balaton fölé, kezdődik az építkezés!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Jó hírt kapott, aki napelemet telepítene állami támogatással!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Olcsó napelemek, amelyeket a kerítésre is telepíthetünk!
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Szlovákiában rendkívüli intézkedéseket hagyott jóvá a kormány a medveállományra vonatkozóan
-
Zöldinfó19 óra telt el a létrehozás óta
Meglepte a kutatókat a napelemek vizsgálati eredménye