Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Jelentősen esett a panellakások iránti érdeklődés

A felére esett vissza a vevői érdeklődés a panellakások iránt, miután ezeknek az ingatlanoknak az átlagos négyzetméterára az első negyedévben az előző három hónaphoz képest 30 százalékkal nőtt.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Kiemelték, hogy tavaly egy teljes év alatt nőtt 14 százalékkal a panelek átlagos négyzetméterára, ami még nem vetette vissza a keresletet. A közlemény idézte Máté Ferencet, a Duna House vezérigazgató-helyettesét, aki elmondta, hogy tavaly az első negyedévben még a fővárosi tranzakciók 17 százalékában szerepelt lakótelepi lakás, a négyzetméterenként 1 millió forint fölé szökő árszint miatt azonban a vevők egy része mostanra elfordult az egyébként kiszámítható energiafogyasztása miatt kedvelt ingatlantípustól. Az idén értékesített fővárosi ingatlanok mindössze 9 százaléka volt házgyári otthon.

Míg fővárosi panel vásárlására tavaly átlagosan 42,6 millió forintot költöttek a vevők, az idén az első negyedévben ez az összeg 55 millió forint fölé emelkedett. Megjegyezték, hogy volt olyan vevő, aki csaknem 100 millió forintot fizetett egy teljes körűen felújított, háromszobás panellakásért, ami négyzetméterenként 1,5 millió forintos költséget jelentett. Arra is kitértek, hogy a Duna House ügyfelei körében idén a békásmegyeri lakótelep a legkeresettebb, itt az átlagos négyzetméterár 40 százalékkal, csaknem 1,2 millió forintra nőtt az elmúlt negyedévben. Fontos azonban tudni, hogy ezeknek a lakásoknak a 85 százaléka felújított, nagyon jó állapotú volt. A vevői érdeklődés egyre inkább az ilyen ingatlanokra összpontosul – tették hozzá.

Az aktuális kínálatban egyre gyakoribb az 1,2-1,7 millió forintos négyzetméteráron hirdetett, jó vagy lakható állapotú panellakás, ezeknél azonban Duna House szerint piaci körülmények és a kereslet nem minden esetben indokolja a drágulás mértékét, így a sikeres üzletzárás érdekében nagyobb alkura kényszerülhetnek majd az eladók.

Advertisement

Zöldinfó

Paradicsomhal a tudomány reflektorfényében: különleges memóriája segíthet az emberi agy megértésében

A zebrahal és a paradicsomhal együtt, egymást kiegészítve segíthet feltárni az agy működését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Míg a zebrahal a társas viselkedés vizsgálatához ideális, addig a paradicsomhal a magányos problémamegoldás és a memória mechanizmusainak kutatásához lehet kulcsfontosságú – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Közleményük szerint a zebrahal régóta a laboratóriumok “sztárja”, de most ismét előtérbe került egy régi-új modellállat: a paradicsomhal. Különleges munkamemóriája és következetes felfedező stratégiája olyan viselkedést mutat, amely eddig inkább emlősökre volt jellemző. Kitértek arra, hogy a zebrahal három évtizede forradalmasította a laboratóriumi orvosbiológiai kutatásokat: egyszerre vizsgálható rajta több száz egyed, és különlegessége, hogy akár teljes agyi aktivitása is rögzíthető. Hátránya, hogy társas fajként viselkedését mindig befolyásolják a rajban élő társai, vagy azok hiánya, így ha izolálva figyelik meg, az eredményeket torzíthatják a veleszületett szociális hajlamok.

Az ELTE és a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Intézet (KOKI) kutatói ezért fordultak a magányosabb, territoriális faj, a paradicsomhal felé, amely egészen másként viselkedik, és épp emiatt vált különösen érdekessé a kutatók számára. A két faj összehasonlító vizsgálata látványos különbségeket hozott felszínre. A zebrahal számára előnyös, ha fajtársai körülveszik: gyorsabban fedezi fel a környezetét, ha nincs egyedül. A paradicsomhal viszont társaság nélkül is magabiztosan és hatékonyan kutatja át az ismeretlen terepet, sőt, sokszor még eredményesebben, mint a zebrahal – írták. “A meglepő felfedezés az volt, hogy a paradicsomhal nem gyorsaságával vagy nagyobb kíváncsiságával előzi meg a zebrahalat, hanem egy különleges stratégiával. Úgynevezett ‘alternációt’ alkalmaz: mindig a még fel nem fedezett területek felé úszik, mintha pontosan emlékezne arra, hol járt már. Ez a viselkedés a munkamemóriát veszi igénybe, és eddig inkább emlősöknél írták le, nem halaknál” – magyarázza Varga K. Zoltán viselkedéskutató idegtudós (KOKI), a tanulmány első szerzője.

Varga K. Zoltán, Varga Máté fejlődésgenetikus (ELTE Genetikai Tanszék) és Miklósi Ádám etológus (ELTE Etológia Tanszék) egy olyan szisztematikus összehasonlító keretrendszert dolgozott ki közösen, amely alkalmas a szocialitás, a szorongás és a kogníció értékelésére mindkét faj esetében. Az eredmények alapján a zebrahal és a paradicsomhal együtt, egymást kiegészítve kínálnak lehetőséget az agy működésének tanulmányozására. Míg a zebrahal a társas viselkedés vizsgálatához ideális, addig a paradicsomhal a magányos problémamegoldás és a memória mechanizmusainak kutatásához lehet kulcsfontosságú. A tanulmány szerint érdekesség, hogy a paradicsomhal ezzel újra a tudomány fókuszába került. Az ELTE Etológiai Tanszékén Csányi Vilmos professzor vezetésével már évtizedekkel ezelőtt is sokat vizsgálták ezt a fajt. Most a modern idegtudomány fedezi fel újra a benne rejlő lehetőségeket.

Advertisement

“Most már jobban értjük, hogy milyen biológiai okok miatt mutatnak a magányosan élő és a rajokban előforduló fajok azonos kontextusokban (például ismeretlen környezet felfedezése közben) eltérő készségeket és stratégiákat. Az idegtudomány és a farmakológiai kutatások a jövőben egyaránt profitálhatnak ezeknek a fajspecifikus különbségeknek a felismeréséből” – összegezte Varga K. Zoltán.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák