Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Napelemeket helyeznek az autópályákra – innováció a közlekedésben

A napelemes szalagkorlátot még idén elkezdik tesztelni Olaszországban.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Napelemes, autópályák és közutak számára fejlesztett szalagkorlátról rántotta le a leplet a spanyolországi Tecnalia és az olasz Vita International – számol be a PV Magazine. A cégek még idén megkezdik a kísérletezést az olaszországi Torino és Trieszt közötti autópálya kiszolgálóterületének egy 100 méteres szakaszán, a cél az, hogy minden évszakban felmérjék a rendszer teljesítményét. A projekt az európai Liaison projekt része, amely a közlekedési infrastruktúra körforgását és fenntarthatóságát támogatja.

Eduardo Román, a Tecnalia napelemes csoportjának vezetője szerint a rendszer várhatóan évente kilométerenként mintegy 25 MWh-t termel majd. Irina Mella Burlacu, a Vita International alapítója hozzátette: a speciális szalagkorlát egy enyhén felfelé döntött sík lapot tartalmaz, a napelemet erre telepítik. A szakértő szerint ez a kialakítás a motorosok számára extra biztonsági funkciót is jelent.

Burlacu kiemelte: a fotovoltaikus szalagkorlát által biztosított áramot közvilágításra, közlekedési jelzésekre és alagutak szellőztetésére fogják fordítani, ezzel csökkentve az üzemeltetők energiaköltségeit. A hálózathoz való hozzáféréssel nem rendelkező területeken a fejlesztés a jelzőtáblákat és a világítást is elláthatja.

Advertisement

Európában közel 137 ezer kilométernyi úthálózat található, amely jelentős napenergia-termelési potenciállal rendelkezik. Az utak napelemes átalakításával több mint 8 millió ember áramigényét lehetne ellátni. Az infrastruktúrát folyamatosan korszerűsítik, többek között fejlesztik az útburkolatot, a fotovoltaikus beruházásokat ennek részeként lehetne elvégezni.

2020-ban az Európai Unió több mint 600 millió tonna aggregátumot, közel 44 millió tonna cementet és több mint 208 millió tonna aszfaltot használt fel útépítésre és karbantartásra. David García Sánchez, a Liaison koordinátora szerint a közlekedési infrastruktúra építőmérnöki megoldásai történelmileg szén-dioxid-intenzívek voltak. Úgy látja, az infrastruktúra élettartamát meg kell hosszabbítani, és körkörös megoldásokat kell bevezetni.

Advertisement

A Liaison a szerződéskötési és ajánlattételi folyamatok előmozdítására összpontosítva támogatja technológiák bevezetését. A projektben többek között olyan betonlapokat is fejlesztenek, amelyek cement helyett környezetbarát geopolimereket tartalmaznak.

Advertisement

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák