Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Napelemeket helyeznek az autópályákra – innováció a közlekedésben

A napelemes szalagkorlátot még idén elkezdik tesztelni Olaszországban.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Napelemes, autópályák és közutak számára fejlesztett szalagkorlátról rántotta le a leplet a spanyolországi Tecnalia és az olasz Vita International – számol be a PV Magazine. A cégek még idén megkezdik a kísérletezést az olaszországi Torino és Trieszt közötti autópálya kiszolgálóterületének egy 100 méteres szakaszán, a cél az, hogy minden évszakban felmérjék a rendszer teljesítményét. A projekt az európai Liaison projekt része, amely a közlekedési infrastruktúra körforgását és fenntarthatóságát támogatja.

Eduardo Román, a Tecnalia napelemes csoportjának vezetője szerint a rendszer várhatóan évente kilométerenként mintegy 25 MWh-t termel majd. Irina Mella Burlacu, a Vita International alapítója hozzátette: a speciális szalagkorlát egy enyhén felfelé döntött sík lapot tartalmaz, a napelemet erre telepítik. A szakértő szerint ez a kialakítás a motorosok számára extra biztonsági funkciót is jelent.

Burlacu kiemelte: a fotovoltaikus szalagkorlát által biztosított áramot közvilágításra, közlekedési jelzésekre és alagutak szellőztetésére fogják fordítani, ezzel csökkentve az üzemeltetők energiaköltségeit. A hálózathoz való hozzáféréssel nem rendelkező területeken a fejlesztés a jelzőtáblákat és a világítást is elláthatja.

Advertisement

Európában közel 137 ezer kilométernyi úthálózat található, amely jelentős napenergia-termelési potenciállal rendelkezik. Az utak napelemes átalakításával több mint 8 millió ember áramigényét lehetne ellátni. Az infrastruktúrát folyamatosan korszerűsítik, többek között fejlesztik az útburkolatot, a fotovoltaikus beruházásokat ennek részeként lehetne elvégezni.

2020-ban az Európai Unió több mint 600 millió tonna aggregátumot, közel 44 millió tonna cementet és több mint 208 millió tonna aszfaltot használt fel útépítésre és karbantartásra. David García Sánchez, a Liaison koordinátora szerint a közlekedési infrastruktúra építőmérnöki megoldásai történelmileg szén-dioxid-intenzívek voltak. Úgy látja, az infrastruktúra élettartamát meg kell hosszabbítani, és körkörös megoldásokat kell bevezetni.

Advertisement

A Liaison a szerződéskötési és ajánlattételi folyamatok előmozdítására összpontosítva támogatja technológiák bevezetését. A projektben többek között olyan betonlapokat is fejlesztenek, amelyek cement helyett környezetbarát geopolimereket tartalmaznak.

Advertisement

Zöld Energia

Hulladékhőből fűtés: így spórol energiát és szén-dioxidot a magyar technológia

Űrkutatásból ismert megoldással spórol energiát egy magyar cég.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hatékony, gazdaságos hőenergia-tárolással, -továbbítással és -felhasználással foglalkozó magyar HeatVentors Kft.-t mutatta be Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Kakas József, a cég ügyvezetője a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon is elérhető. Áder János felidézte, hogy a hőenergia-tárolás új módszerének kidolgozásán még Farkas Rita és Andrássy Zoltán kezdett el dolgozni másfél évtizede a budapesti műszaki egyetemen – írja az alternativenergia.hu. Céljuk az volt, hogy a vizet helyettesítsék más anyagokkal az energiatárolás során, és közben kezdtek fázisváltó anyagokkal kísérletezni. Kakas József azt mondta, hogy a két szakember egy űrkutatásból ismert megoldást használt, az űrállomások falában működik optimalizált hőtárolás. A módszer lényege a fázisváltás, azaz halmazállapot-változás, amikor az anyag nagyobb energiát vesz fel. Több ezer anyagot vizsgáltak ebből a szempontból a műszaki egyetemen, és ezek közül választottak ki száz olyat, amely mínusz 130 foktól plusz 120-ig képes hőenergiát tárolni. Egy évtizednyi kutatás eredményeként a fizikai folyamatot sikerült “dobozba zárni”, és épületek hűtésének-fűtésének szolgálatába állítani.

Áder János megjegyezte, hogy a módszer biztonságosabb, hosszabb élettartamú, rövidebb megtérülési idejű, szén-dioxid-kibocsátást jelentősen csökkentő megoldás a most alkalmazottakhoz képest. A HeatVentors Kft. ügyvezetője azt mondta: a rendszer a jégakkuhoz hasonlóan működik, többnyire helyhez kötött, de szükség esetén szállítható is. Például egy gyárból az ott feleslegessé váló hőenergiát el tudják juttatni egy óvodába, ahol ez a továbbított energia kiválthatja a gázfűtést. A cég már 7 államban működteti a termékét: Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, Olaszországban, Ománban, Szingapúrban, de a legtöbb felhasználójuk Magyarországon van. Áder János megjegyezte: az informatikai forradalom következtében sok adatközpont létesült, amelyeknek óriási az energiaigényük.

Kakas József azt mondta: egy 10 megawattos adatközpont energiafelhasználása akkora, mint egy 25 ezer fős településé, s egyre több ilyen épül. A legtöbb energia az adatközpontok szervereinek üzemeltetésére és hűtésére megy el. A HeatVentors Kft. rendszerei csökkentik a hűtésre fordított energiát, és képesek hulladékhőt tárolni, másutt visszatáplálni, felhasználni. Ez közvetve mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást azáltal, hogy 20-25 százalékkal visszafogja az elektromosenergia-felhasználást. A tárolórendszer energiavesztesége napi 2 százalék. Áder János megjegyezte: a világ energiafelhasználásának 80 százaléka olaj, szén vagy gáz, tehát e téren nagy szükség van takarékosságra. Kakas József azt mondta, hogy a cégben tavaly 4 millió eurós (1,51 milliárd forint) tőkeemelés történt, magyar és külföldi befektetők részvételével. Ez a tőkebevonás elvezethet egy nagy nemzetközi vállalat felépítéséhez, főleg az adatközpontokkal kapcsolatos energiafelhasználást visszafogó megoldásokkal. Az uniós szabályok szerint mérni, mérsékelni kell az adatközpontok energiafelhasználását, és ebben tud a HeatVentors Kft. segíteni. Ez a cég építi ki a fázisváltáson alapuló hőenergia-tárolás piacát több országban különféle éghajlati viszonyok között. Ománban napközben gyakran 50 fok körüli hőmérséklet mellett üzemel a vállalat terméke egy nívós szállodában.

Advertisement

Áder János felidézte, hogy egy cikk szerint Európában a cég által gyártott rendszerekkel 20 milliárd eurót (7572 milliárd forint) és 250 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megtakarítani. Kakas József azt mondta, hogy február 25-től bemutatkoznak a Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expón is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák